Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

2 Somogyi Néplap 1988. április 11., hétft Gorbacsov—Árafat találkozó Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Jasszer Ara­fat, a PFSZ VB elnöke április 9-én a moszkvai Kremlben találkozott egymással, s megbeszélést tartottak A palesztin népi mozga­lom felerősödése ma a leg­fontosabb impulzus az átfo­gó közel-keleti rendezés fel­kutatását célzó gyakorlati lépések számára — állapí­totta meg Mihail Gorbacsov, gz SZKP KB főtitkára szom­baton, Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet V. B. elnökével folytatott moszkvai megbe­szélése során. A szovjet veze­tő hangsúlyozta: e tömeges mozgalom ereje abban van, hogy mélységesen demokra­tikus, s a megszállók pro­vokatív és elnyomó intézke­dései ellenére sem lép az extremizmus útjára. Ezáltal a mozgalom a legkülönbö­zőbb körök mind nagyobb nemzetközi támogatását és együttérzését váltja ki. À főtitkár a szovjet nép nevében kifejezte szolidari­tását a palesztin nép harcá­val, amely mind nagyobb nemzetközi támogatást él­vez, s ez a záloga annak, hogy megoldódik a palesztin nép számára legfontosabb kérdés, az önrendelkezés kér­dése. Ahogy Izrael állam el­ismerése, biztonsági érdekei­nek figyelembevétele, úgy a palesztin kérdés megoldá­sa is nélkülözhetetlen eleme a térségbeni béke és a nem­zetközi jog elvein alapuló jószomszédság megteremté­sének. Gorbacsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a rende­zés legfontosabb előfelté­tele az izraeli csapatoknak az 1967-ben megszállt terü­letekről — a Jordán folyó nyugati partjáról, Gáza-öve- zetből és a szíriai Golán- fennsíkról — való kivonása. A palesztin népnek ugyan­olyan mértékben joga van az önrendelkezésre, mint amilyen mértékben az biz­tosított Izrael népe számára. Kizárólag a palesztinok ügye, hogy milyen módon élnek ezzel a joggal. Befejeződött a CSKP KB ülése Az átépítés a pártvezetés­ben is új munkastílust és módszereket követel. A párt belső életének demokratizá­lása, egységének megszilár­dítása és akcióképességének növelése az alapvető feltéte­le annak, hogy a CSKP az átépítés és a demokratizálás folyamatának az élén álljon — ezt hangoztatta CSKP KB ülésén elmondott záróbeszé­dében Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. A tanácskozá­son a CSKP KB elnökségé­nek tagjává választották Jan Fojtíkot, a CSKP KB titká­rát és Ignác Janákot, Szlo­vákia Kommunista Pártja kb-titkárát, és kb-titkári megbízatást kapott Jozef Le­nárt, illetve Frantisek Hanus. Milos Jakes beszédében el­mondotta, a CSKP KB szom­baton véget ért kétnapos prágai tanácskozását a bírá­ló és önkritikus légkör jel­lemezte. A főtitkár szerint ezt a szellemet kell általá­nossá tenni az egész párt­ban. Az átépítés a pártve­zetésben is új munkastílust és módszereket követel. A CSKP belső életének de­mokratizálása, egységének megszilárdítása, illetve ak­cióképességének növelése az alapvető feltétele annak, hogy a párt az átépítés és a demokratizálás folyamatá­nak élére álljon. A pártnak javítani kell tömegkapcsola­tait, illetve politikai eszkö­zökkel kell biztosítania ve­zető szerepét a gazdaságban és a társadalomban — hang­súlyozta Milos Jakes. Kifej­tette, a reformok megvaló­sításához elengedhetetlen a káderpolitika tökéletesítése Az SZKP a múltban is megpróbált reformokat meg­valósítani, de a kísérletek nem jártak eredménnyel, mert a reform végrehajtásá­ba nem vonták be az em­bereket — mondta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára pénteken Taskent- ben üzbég párt- és gazdasá­gi vezetők előtt mondott be­szédet, amelynek újabb, bel­politikai részleteit szomba­ton ismertette a moszkvai rádió angol nyelvű nemzet­közi szolgálata. Az átalakítás eszméi csak akkor válhatnak valóra, ha a demokrácia is fejlődik. A demokratizálás, a nyitottság és a radikális gazdasági re­form tette lehetővé a nép alkotóerejének mozgósítását. Sikerült politikailag aktivi­zálnunk népünket — mond­ta a főtitkár, hozzátéve, hogy az átalakítás folyamata sors­döntő szakaszába lépett. és demokratizálása a társa­dalom minden területén. Ami a pártot illeti, korlátozni kell a megbízatások időtar­tamát, és fiatalításra van szükség. A továbbiakban Gorbacsov a nemzetiségi kapcsolatok­kal foglalkozott. A nemzeti­ségi politika vívmányai el­lenére komoly problémák is felmerültek. A társadalom fejlődésével, a kultúra elő­rehaladásával, az oktatás színvonalának emelkedésé­vel együtt jár a nemzeti ön­tudat növekedése. Az inter­nacionalizmus nem automa­tikusan öröklődik egyik kor­osztályról a másikra. Ebben rendkívül fontos szerepe van az oktatásnak. A ma élők feladata nemcsak saját nem­zetük gondját viselni, de te­kintettel kell lenniük más népek érdekeire is. A nem­zet csak az egyenlőség, szo­ros együttműködés és köl­csönös tisztelet révén virá­gozhat fel — hangoztatta a szovjet vezető. A pártról szólva a főtitkár aláhúzta annak élcsapatsze­repét. A nép szolgálatában Gorbacsov beszéde Taskentben Sorsdöntő szakaszban az átalakítás Cipruson vesztegel az óriásgép Ismét bántalmazták az egyik A Cipruson veszteglő ku­vaiti gép elrablói vasárnap délután megsebesítették egyik túszukat, miután le­járt az az újabb határidő, amelyet a gép üzemanyaggal való feltöltésére adtak. Ezt maguk a géprablók közölték a repülőtér irányítótornyá­val, de nem szolgáltak to­vábbi részletekkel. Mint már jelentettük, a fegyveresek kora délutáni ultimátumuk­ban magyar idő szerint ne­gyed négyig adtak időt a fel­töltésre, mert különben — mint közölték — „fájdalmat fognak okozni az utasok­nak”. Nem sokkal a túsz bántal­mazásáról szóló bejelentés után folytatódtak a tárgya­lások a géprablók és a PFSZ nicosiai irodájának ve­zetője között. Az irányítóto­rony és a fegyveresek közti üzenetváltás szerint a pa­lesztin politikus — akit a ciprusi légi közlekedés egyik illetékese is elkísért — „új elképzeléssel” ment a gép­hez. A tárgyalás eredményé­ről egyelőre nincs hír. Ezzel egyidőben elhagyta a larnacai repülőteret az a kuvaiti gép, amely a válság megoldása érdekében tény­kedő Issza Mohammad al- Nazidi kuvaiti államminisz­tert hozta szombaton Ciprus­ra. Még nem tudni, hogy a miniszter is elutazott-e vele. Vasárnap délután Kuvait- ba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke, aki ezt megelőzően a szovjet kor­mány meghívására munka- látogatáson tartózkodott Moszkvában. Arafat hivata­losan az iszlám konferencia túszt szervezetének vasárnap kez­dődött elnökségi ülésére jött a kuvaiti fővárosba, de meg­figyelők biztosra veszik, hogy látogatása során a gép­rablás fejleményeiről is tár­gyal majd vendéglátóival. Arafat egyébként megérke­zésekor kijelentette, hogy szervezete „minden tőle tel­hetőt megtesz” a válság megoldása érdekében. A kuvaiti hatóságok va­sárnap rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek élet­be a főváros repülőterének környékén, de szemtanúk szerint magában az épület­ben és a kifutópályákon za­vartalan volt az élet. Az in­tézkedéseket hivatalosan az iszlám konferencia ülésével hozták összefüggésbe, de a korlátozásokat a részvevők megérkezése után sem oldot­ták fel. I ___________A HÉT KÉRDÉSE C élegyenesben az afganisztáni rendezés? Li Peng Kína új miniszterelnöke A kínai Országos Népi Gyűlés szombaton déleiott megtartott plenáris ülésén a képviselők elfogadták Jang Sang-kun államelnök ia/di­latât és Li Penget válaií- tották meg miniszterelnök­nek. Li Peng 59 éves és tagja a KKP KB" Politikai Bi­zottsága Állandó Bizottságá­nak, a múlt év novembere óta megbízott miniszterel­nökként tevékenykedett, azt követően, hogy Csao Ce-jan- got a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárává választó;- ták. A plenáris ülésen, ame lyen a kínai parlament 2877 képviselője vett részt, Teng Hsziao-pingnek, a Központi Állami Katonai Bizottság elnökének javaslatára Csao Ce-jangot és Jang Sang- kunt a katonai bizottság alelnökévé választottak. Egyidejűleg megválasztották a katonai bizottság tagjait is. A képviselők a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Népi Bíróságának elnökévé Zsen Csien-hszint, a Leg­felsőbb Népi Ügyészség fő­ügyészévé pedig Liu Pa­csit választották. A^ választások előtt a par­lament élfogadta a központi kormány megreformálásá­nak programját. A program értelmében megszüntetnél? 12 minisztériumot és állami bizottságot és helyettük 9 új minisztériumot és állami bizottságot hoznak létre. Ily módon a kínai államta­nács hatáskörébe tartózó minisztériumok és állami bizottságok száma 41-re csökken. eddig elért eredmények mel­lett a pártnak a mindenna­pos munkában kell meg­újítani tekintélyét. A kom­munistáknak példát kell mu­tatniuk a konzervativizmus, a bürokrácia és a közömbös­ség elleni harcban. A párt szolgálja a népet, s nem for­dítva — szögezte le Gorba­csov. Kitért a pártdemokrácia kérdéseire is. Meg kell őriz­ni a párton belül az elvtár- siasság légkörét, s meg kell élénkíteni a választott tes­tületek munkáját — mondta Gorbacsov. Roppant felgyorsultak az események Afganisztán kö­rül! A Szovjetunió látható­lag végére akart járni a problémának, - s ezt előbb Sevardnadze külügyminisz­ter kabuli tárgyalásai jelez­ték, majd az, hogy maga Mihail Gorbacsov is kézbe vette az ügyet. Az SZKP fő­titkára az Afganisztánhoz közeli Taskentbe repült és odakérette Nadzsibullah af­gán elnököt. A váratlan taskenti talál­kozó világszerte szenzáció­ként hatott. (Egyes hírma­gyarázók a „hely szellemét” idézték: 22 esztendővel ez­előtt ugyanitt, az üzbég fő­városban zajlott le eredmé­nyes szovjet békeközvetítés a szembenálló India és Pa­kisztán között.) Szovjet részről ez év feb­ruárja óta mind nagyobb határozottsággal adták tud- tul, hogy ki fogják vonni a szovjet csapatokat Afganisz­tánból. Májusra tűzték ezt ki, ha március 15-ig Géni­ben létrejön a megállapodás az ENSZ közvetítésével fo­lyó afgán—pakisztáni tár­gyalásokon. Ám azok újabb és újabb pakisztáni követe­lések támasztása miatt el­húzódtak, s már-már kétsé­gesnek látszott, tarthatja-e a Szovjetunió a kitűzött ha­táridőt. Vitatéma lett Géni­ben a jövendő afgán kor­mány összetétele éppúgy, mint a több millió afgán me­nekült hazatérése, no meg az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok támogat­ja-e tovább fegyverrel, pénz­zel a maga szövetségeseit? Természetesen az afgán kérdés mégsem csak Kabul és Iszlámábád között dőlt el, hanem a szovjet—ameri­kai tárgyalásokon is, ahol az úgynevezett regionális konf­liktusok felszámolása szin­tén napirenden szerepel. Ezek között — némi ironi­kus felhanggal is mondhat­juk „előkelő helyet” fog­lalt el az afganisztáni pol­gárháború, vagy ahogyan Washingtonban minősítet­ték: a szovjet beavatkozás. Az afgán polgárháborúban szembenálló felek a két nagyhatalomtól kapták fegy­vereiket. (Persze szállított Szaud-Arábia, Egyiptom, Irán, Pakisztán, sőt Kína is ...) A szovjet—amerikai tárgyalásokon — mint ez ki- szívárgott — bizonyos szim­metriáról van szó, azaz: egyenlő mértékben szállít­hasson ki-ki szövetségesei­nek fegyvereket, vagy — kedvező esetben — egyszer­re szüntesse meg ellátásu­kat. Minden bizonnyal éppen a két nagyhatalom befolyása hatott oda, hogy a hét végé­re a gefi tárgyalóasztal mel­lett felgyorsultak az esemé­nyek. Néhány napja még úgy tűnt, a megoldást elodázzák, és nem lehet nemzetközi biztosítékokat szerezni a szovjet csapatok távozásá­ra és Afganisztán független, semleges, el nem kötelezett jövőjének kialakítására. Va­lószínű azonban, hogy Se­vardnadze kabuli tárgyalá­saival párhuzamosan az amerikai diplomácia is kap­csolatba lépett. Pakisztán­nal, no meg az ellenforra­dalmi afgán erők vezetőivel. Diplomáciai megfigyelők pe­dig azt is feltételezik, hogy Moszkva és Washington mostani lépéseinek lehetősé­géről már szó esett koráb­ban, a szovjet külügyminisz­ter legutóbbi amerikai útja alkalmával. Kedvező fordulatnak mi­nősíthető tehát, hogy az af­gán probléma rendezése nemzetközi keretekbe illesz­kedhet mégis. Garanciát vál­lalnak a nagyhatalmak és a szomszéd államok, hogy Af­ganisztán semleges és el nem kötelezett külpolitikát' foly­tasson. Az a kérdés viszont, hogy Kabulban többpárt­rendszer legyen-e, és milyen koalíciós kormány alakul­jon, magukra az afgánokra marad. A taskenti szovjet—afgán csúcstalálkozón megerősítet­ték, hogy május közepén megkezdik a szovjet alaku­latok hazaszállítását. Ez a legfontosabb! A nemzetközi életre csakúgy kedvezően hat, mint a Szovjetunió bel­ső helyzetére, hisz jelentős gazdasági, katonai terhektől szabadul az ország. Természetes, hogy Afga­nisztánban magában még so­káig zavaros maradhat a helyzet. Minden bizonnyal időbe telik, míg hazatérhet­nek a menekültek, akik mil­liószám hagyták el hazáju­kat. A jelenlegi kabuli ve­zetők és a mudzsahedinek között elhúzódhat az alku­dozás, hogyan osszák el a hatalmi posztokat. A hét elején parlamenti választá­sok kezdődtek, amelyek egé­szen április 15-ig tartanak. A szokatlanul hosszú idő­tartamot talán azért is ha­tározták meg, hogy időt hagyjanak a külföldön le­vőknek a hazatérésre és a szavazásra. Pálffy József Hamuthidat avattak Japánban Vasárnap Japánban átad­ták a forgalomnak a Honshu szigetét Shikokuval összekötő hatrészes hidat. A Szeto Oha- si hídrendszer 9,4 kilométer hosszú. A kétszintes hídon becslések szerint 25 ezer gépkocsi és 60 vonatszerel­vény halad majd át napon­ta. A híd felavatásával be­teljesült a japán álom: az új hídrendszer és az egy hó­napja elkészült Szeikan alagút (a Honshut Hokkaidó- val összekötő alagút) révén a négy japán főszigetet va­súthálózat köti össze. A 10 évig épült híd mű­szakilag legbonyolultabb szakasza, az úgynevezett Mi- nami Biszan-Szeto híd 1723 méter hosszú. Ez a világ leg­hosszabb kétszintű függőhíd- ja. A hídrendszer 65 méter magasan íveli át a Szeto beltengert, akár félmillió tonnás tartályhajók is átha­ladhatnak alatta. A híd el­lent tud állni a legerősebb földrengéseknek és tájfu­noknak is. Az első gépkocsik haladnak át a világ leghosszabb — 9,4 kilométeres — közúti hídján, amelyet április 10-én adtak át a japán Honshu és Shikoku szigetek között

Next

/
Thumbnails
Contents