Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

V 1988. április 11., hétfő Somogyi Néplap 3 HÁROM FALU „VÁLNI” KÉSZÜL Helyi szavazás lesz május 7rén Andocson, Balatonberényben, Öreglakon „Válni” készül három so­mogyi falu: Andocs, Bala- tonberény és öreglak. Szán­dékuk megerősítéséről vagy elvetéséről május 7-én he­lyi szavazáson döntenek a település lakói. Akkor te­kintik a szétválási szándé­kot elfogadottnak, ha a társközség választásra jogo­sult lakóinak a fele igent mond. A három társközségben az önálló községi tanács megalakításától azt remé­lik, hogy a település dina­mikusabb fejlődésnek indul, hogy a helyi erőforrásokul fokozatosabban tudják össz­pontosítani, és a lakosság faluszeretetét méginkább a településfejlesztés szolgála­tába állítják. Andocs — amely a kará- di közös tanácsból akar ki­válni, korábbi hagyomá­nyaira is épít. Balatonbe- rény, amely jelenleg a ba­latonszentgyörgyi tanács társközsége az üdülőhely kínálta lehetőségeket kíván ja hatékonyabban felhasz­nálni saját fejlesztésére öreglak pedig — jelenleg a lengyeltóti tanács iniezi ügyeit — az állami gazda­ságot tekinti a fejlődését is segítő bázisszervének. — A kiválás iránti igény oka — mondta dr. Iharos Csaba, a megyei tanács vb- titkára — az, hogy nem si ­került a „házasság”. Ebben a történelmi múltnak, a hagyományokna, a gazda­ságföldrajzi viszonyoknak is szerepük volt. Sokáig halott az a központi felfogás is, hogy a társközségek lakói­nak szükségleteit a szék­helyközség dinamikusabb fejlesztésével kell kielégí­teni. Az oktatási intézmé­nyeket az orvosi rendelőt, a nagyobb kereskedelmi eg.v - ségeket és a szolgálati laká­sokat is a székhelyközség­ben kívánták fölépíteni. Tény az is, hogy egyes he­lyeken a tanácsi tisztségvi­selők és az ügyintéző appa­rátus elhanyagolta a társ­községek lakóinak ügyeivel való foglalkozást : elmarad­tak a társközségi látogatá­sok, az igazgatási napok. A helyiek úgy érezték: egyedid maradtak. A községi közös tanácsok 1970—1980. között alakullak meg a megyében. Megalakí­tásukat szükségessé tette a tsz-ek egyesülése. A közös gazdaság jelentette ugyanis a tanácsok számára a gaz­dasági alapot. A másik in­dok: a kis létszámú taná­csok összevonásával lehetett csak kiépíteni a tanácsi szakapparátust, és maga­sabb színvonalra emelni az igazgatási munkát. Az ösz- szevonásokat követően 1980. január 1-jén 62 tanács irá­nyította a 231 somogyi köz­ség életét. Csak négy volt önálló, a többi községi közö; tanács. Új színt hoztak a ma­gyar államigazgatásban az Legyen állandó a megújulás igénye 1985-ben megalakult elöljá­róságok. A megye 169 társ­községében ma már a helyi érdekek feltárását, képvise­letét és a helyi közélet szervezését is vállalják. Jo­gosítványaik bővítésével a megyei tanács fokozni ' kí­vánja az elöljáróságok sze­repét. Andocson, Balatonberény­ben és öreglakon évek óta téma a különválás. Ezt az igényt képviselték a meg­alakult elöljáróságok is. A kiválásnak azonban eddi;: nem volt országos gyakorin ta, ezért a megyei tanac.- március 22-i ülésén meg­határozta az önálló tanáccsá szervezéssel kapcsolatos alapelveket, azokat a köve­telményeket, amelyek bizto­sítják a törvényességet, a fejlesztés és a működés anyagi lehetőségeit. — A legfontosabb, ame­lyet a testület kimondott, hogy a megyei tanács anyagilag nem tudja támo­gatni a közös tanácsból va­ló kiválást, mert a mostani középtávú tervben rendel­kezésére álló pénzt már szétosztotta a helyi taná­csok között — mondta dr. Iharos Csaba. — Ezért — ha a szétválás megtörténik — a közös tanács béralap­ját, fejlesztési előirányzatát és működési kiadását kell megosztani. Az ezzel kap­csolatos döntés előkészítése az elöljáróság és a közös ta­nács tisztségviselőinek a feladata. Az itt született megállapodást azután a he­lyi tanács hagyja jóvá. A megyei tanács szakmailag támogatja ezt a munkát, s ha helyben egyes kérdések­ben nem születik megoldás, akkor megyei tanácstagok­ból ideiglenes bizottságot alakít, s annak javaslati alapján dönt a testület vitatott kérdésekben. Zselici rönkből lesz a ceruza Átölelni is nehéz azokat a vaskos, több méter hosszú rönköket, amelyek a Sefag Zselici Erdészetének bőszén- fai fűrészüzemében sorakoz­nak. Mégis némelyikből egészen finom művű fa, ce­ruza lesz. Bernât Gyula üzemvezető büszkén állítja, hogy minden magyar grafit­ceruza zselici fából készül. Erről van szerződésük a Schuler írószer Vállalattal. A rönkökből előbb széles lécek, utóbb apró lapok ala­kulnak ki. Pontosan akko­rák, hogy azokból egyszerre hat ceruzát hasíthatnak. Évente tizenhatezer köbmé­ter tölgyet, búkköt, akácot, csert és hársat dolgoznak föl. Ennek természetesen csak töredéke jut az írószer vállalathoz. A nagyobb mennyiséget a bútoripar használja föl, s raklapokat készítenek belőlük. Az 1974- ben felszerelt jugoszláv gép­soron hatvankétmillió forint termelési értéket állítanak elő, melyből tízmillió forint nyereségük származik. Rész­ben azért, mert jelentős mennyiségű fát exportálnak. Bőszéníán, ha nem szá­mítjuk a tangazdaság né­hány dolgozóját, akkor csak az erdő és a fűrészüzem kí­nál munkát. Az utóbbi ki­lencvennégy embert foglal­koztat. Ha megvalósulna Bernât Gyula régi álma, a rekonstrukció és a műszaki fejlesztés, akkor sokkal töb­ben jöhetnének a két mű­szak valamelyikébe. A bő- szénfai férfiak jobbára el­járnak. Az asszonyok, mert jobb lehetőség nem kínálko­zik, még a nehéz fizikai munkát is vállalják, hogy legalább az otthon közelé­ben lehessenek. Válogatni lehet a munkára jelentkezők között, és csak a legjobbak maradhatnak meg. Az üzemvezető a rönktért mutatja: kevés fájuk van. Ügy vélhetnénk, az enyhe télen javában dolgozhatnak a fakitermelők, de nem így van. Az erdőn a fagyos na­pok a legjobbak. Akkor le­het szállítani. Latyakban, sárban megakadnak a gépek. S mert nem volt elegendő alapanyag, meglehetősen rendszertelenül dolgoztak mostanában a fűrészüzemiek. De legalább dolgoztak. Mos­tanra azonban ismét folya­matosan jön a fa, készülhet­nek belőle a lapocskák, a magyar grafitceruzákhoz is. N. J. Sört is mérnek maid a kemencében Elektronikai üzem lesz a kaposvári téglagyárban A pártmunka megújulása nem csak a párt ügye: fog­lalkoztatja a társadalom szé­les rétegeit. Szombaton Mar­caliban, a városi pártbizott­ságon párttagok és párton- kívüliek vitatták meg az or­szágos pártértekezlet állás­foglalás-tervezetét : orvo­sok, jogászok, gazdasági ve­zetők vettek részt a megbe­szélésen. Dr. Grübl László, a mar­cali városi pártbizottság első titkára, arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a résztvevők mondják el: mi hiányzik a tervezetből? Min kellene módosítani ? A beszélgetés elején mind­járt vita bontakozott ki ar­ról: miért csak két cikluson át lehet ellátni a tervezet­ben meghatározott tisztsége­ket? Az egyik vitázó az idő­beli meghatározottság helyett azt javasolta, kerüljön az a kialakuló állásfoglalásba, hogy „addig, amíg alkal­mas”. Ez alatt azt értve, hogy ha valaki nem fejlő­dőképes, akkor sem alkal­mas a vezető tisztségre. Egy másik hozzászóló attól tart, a két ciklus leteltével a po­litikus vénájú, vezetői ké­pességeket csillogtatótói is meg kell válni, noha az adott poszton bevált, és nem biz­tos, hogy más munkakörben is ugyanúgy megfelel. A ja­vaslattevő célszerűnek tar­taná, ha a párttagság dönte­né el, ki meddig alkalmas az adott vezető beosztásra. Mások szerint az időbeli meghatározottság meggátol­ja az elkényelmesedést, a lelassulást, s lehetőséget biz­tosít arra is, hogy több rá-' termett fiatal bizonyíthas­son. Abban egyetértettek a felszólalók, hogy az idő be- határoltsága nem jelenti azt, hogy mindenképpen két cik­luson át legyen vezető va­laki. Hiszen van, akiről egy ciklus alatt is kiderülhet: az adott beosztás nem neki való. Ehhez a témához kapcso­lódott igényként az: ki kell dolgozni a vezetői posztok­ról való tisztességes vissza­vonulás lehetőségét, nyilván­valóvá kell tenni, hogy aki megválik a vezető beosztásá­* tói, az nem feltétlenül „bu­kott” ember. A tervezetet elemezve — s annak megfelelően —, a fórum résztvevői a párt bel­ső választási rendszere, ve­zetőkiválasztása mellett meg­vitatták a különböző érdek- képviseletekre, az országos választásokra vonatkozó részt is. Ebben a témában a vé­leménycserét érezhetően ser­kentette, hogy részt vett a beszélgetésen dr. Borsos Sán­dor országgyűlési képviselő. Ez a téma elsősorban akörül forgott, miképpen lehet el­érni azt, hogy a választók minél több információt kap­janak arról, hogy küldöttük miként képviseli az érdekei­ket. Többen egyetértéssel szól­tak arról, hogy a demokra­tikus centralizmusból a „de­mokratikusra” terelődött át a hangsúly. Ez azonban nem feledteti azt, hogy az előre­lépéshez, a megújuláshoz összhang és fegyelem is szükséges. Megszívlelendő javaslat hangzott el arról, hogy mi­képpen képviseljék a kom­munisták a párt törekvéseit a különböző szervezetekben: ne elégedjenek meg a párt- határozatok mechanikus képviseletével. Az eddiginél fokozottabban legyen mun­kájuk mércéje az, hogy mennyire lendítik előre az adott társadalmi, állami tes­tület munkáját, mennyire kezdeményezőek. / Szó volt arról is, hogy fejlődnie kell a párt önel­lenőrzési készségének és gyakorlatának, s ezzel össze­függésben jobban kell hasz­nosítani a társadalmi kont­rollt. Ez nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy a kívánt cselek­vési egység megvalósuljon. Amikor bezárták Kapos­váron a Szigetvári utcai tég­lagyárat, többen is felvetet­ték: megőrizve a műemlék jellegű épületegyüttest, ala­kítsanak ki itt egy téglaipa­ri múzeumot. Sokáig csak az épület omladozott. Néhány nappal ezelőtt ügyes kezű iparosok jelentek meg az egykori téglagyárnál : tetőt javítanak, falakat újítanak föl, hogy néhány hónap múlva az öreg épületekben megkezdődhessen a külön­böző elektronikai készülé­kek gyártása. Kocsis József, az Elekterv Kft. ügyvezető­je, igazgató elmondta: — Társaságunk megvásá­rolta az épületegyüttest a Tégla- és Cserépipari Vál­lalattól. Három év alatt ki­lencmillió forintot költünk a felújítására. Elsőként a régi szociális épületet alakít­juk át. Itt nyitjuk meg a kábelboltunkat. A hengermű három szintjén irányítás- technikai berendezéseket gyártunk majd. Itt készül el egyebek között a verőcema­rosi vízmű és a ráckevei HÉV elektrotechnikai rend­szere. Tervünk, hogy felvá­sároljuk a kábelhulladéko­kat, s azokat feldolgozzuk, így helyet kap majd egy alumíniumőrleményt készí­tő gépsor is. Téglaipari múzeum tehát nem lesz Kaposváron, de külsőségeiben megmarad a régi kép: megőrzik az épü­letegyüttes homlokzatának műemlék jellegét. Gondot csak a kemence okozott: túlságosan költséges lett vol­na raktárnak átalakítani, és kár lett volna lebontani is, ezért másképpen döntöttek. Készülnek az automata te­kepályák gyártására. Hogy gyakorlatban is bemutathas­sák, ezért felállítanak egyet a kemence épületében. Ha már nyitott lesz mindenki előtt, miért ne lehetne ven­déglőt is kialakítani itt? Az ötlet alapján megkeresték a kft-t a fővárosból, Sopron­ból és más sörgyárakból is. Az eddigi tárgyalások sze­rint bajor sörözőt nyitnak, a partnerük kérésére már jö­vőre. A csabrendeki termelőszö­vetkezet kaposvári átalány­elszámolású egysége, az Elekterv április elsején ala­kult át korlátolt felelősségű társasággá. Eddig munkájuk is szerteágazó volt, de most újabb ötletekkel állnak elő. A jelenlegi körülmények szüksége ez — mondta az ügyvezető igazgató — ha megvannak az alapok, ak­kor adott pillanatban köny- nyebb az átállás más tevé­kenységi körre, illetve annak fejlesztésére. Az egykori tég­lagyárat is ezért vásároltuk meg. N. J. Külkereskedelmi konferencia Pécsen A pécsi külkereskedelmi konferencia szombaton az időszerű pénzügypolitikái kérdések megvitatásával zárta kétnapos programját. A tanácskozás alkalmat adott a résztvevő vállalati szak­emberek és a kormányzat illetékes képviselői közti közvetlen konzultációkra is. A konferencián Berényi Lajos, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese a nem­zetközi fizetési mérlegünk javításának, az eladósodás lefékezésének fontosságát hangsúlyozta a külkereske­delem idei feladataival kap­csolatban. Dunai Imre ke­reskedelmi miniszterhelyet­tes többek között arra hív­ta fel a hazai vállalatok fi­gyelmét, hogy korábbi kül­földi — közel- és közép­keleti, valamint latin-ame­rikai — vevőik fizetési hely- lyzetének romlása miatt a fejlett tőkés országok pia­cain való helytállásra kell felkészülniük, elsősorban az ott elengedhetetlenül kiváló minőségű versenyképes ter­mékekkel. Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes a pécsi tanácskozáson is elmondta, hogy a külkereskedelem pénzügyi szabályozásában is elsőrendű törekvés a stabi­litás és a normativítás meg­valósítása, de arra is figyel­meztetett, hogy a gazdaság- stratégiailag fontos ágaza­tokban, területeken a jövő­ben is adódhatnak az ere­deti szándéktól eltérő intéz­kedéseiket kikényszerítő helyzetek. A vállalati szak­emberek kérdéseire vála­szolva a miniszterhelyettes elmondta, hogy a deviza­monopóliumot fokozatosan szándékoznak felszámolni.

Next

/
Thumbnails
Contents