Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

4 Somogyi Néplap 1988. április 6., szerda OTTHON ÉS CSALÁD 4 Súlyos veszélyek forrása* A vissiérbetegiég Népességünk mintegy 10 százalékának vannak vissz- erei. A népnyelv így nevezi az alsó végtagok felületi vé­nahálózatának kóros tágula- tát. Ilyenkor a kacskaringós, öblösödő visszerekben a vé­nás áramlás zavart, a vénás vérnyomás tartósan maga­sabb, és mindez az izom­munka hatására sem rende­ződik az élettani kívánal­maknak megfelelően. Az, hogy mi okozza elsődlegesen ezt az elváltozást, teljesen ma sem tisztázott. Bizonyos, hogy egyes örökletes ténye­zők, amelyek általános kötő­szövetgyengeséggel járnak, szerepet játszanak ebben. E családi hajlamon kívül a hormonhatás, az elhízás, az álló, és a kevés mozgással járó ülőfoglalkozás is hajla­mosít rá. összefügg a tüne­tek megjelenése a vénák bil- lentyürendszerének károso­dásával is. Ezek a billentyűk ugyan­is egyirányúsítják a vénás véráramlást, és az izom­pumpa így gondoskodni tud arról, hogy a vénás vér visszaáramoljon a szív jobb pitvarába. Támogatja ezt több más tényező, a bal kamra összehúzódása, a pul- zálás, a mellkasi légzéssel kapcsolatos szívó hatás is. Mégis: a vénás billentyűk akadályozzák meg a fordí­tott visszaáramlást, melynek függőleges testhelyzetben a hidrosztatikus nyomást is le kell győznie. A járás azért kedvező, mert ilyenkor az iz­mok összehúzódása és szaka­szos elernyedése pumpaszerű hatást fejt ki. Szerepe van a hőmérsék­letnek is: melegben jobban kitágulnak a vénák. A má­sodlagos visszérbetegséget a felületi vénákkal párhuza­mosan futó mélyvénák elzá­ródása okozza. Ha a vénás működés csökkent, akkor a szövetközi térben a folyadék mennyisége felszaporodik, és ez látható duzzanatot is okoz. Az ennek következté­ben lecsökkent anyagcsere sejitkárosodáshoz, ez pedig a vénák gyulladásos megbete­gedéséhez vezet, aminek vér­rög (trombus) keletkezése le­het a súlyos .következménye. A trombus létrejöttéhez három tényező járul hozzá: az érfal sérülése, a fokozot­tan alvadékony vár, és a le­lassult véráramlás. Bár a vadgesztenye termésének ki­vonatából készült gyógysze­rek hatékonyak lehetnek az idült lábszárvisszér-elégte- lenségnél, mégis az alvadé- konyságot — a többi között —éppen bizonyos gyógysze­rek, így a széles körben hor­monális 'fogamzásgátló tab­letták is elősegítik, különö­sen dohányzó, valamint 35 éven felüli nőknél. A trom­bus képződése azért olyan veszélyes, mert ha lesza­kadva a tüdőartériákba jut, és ott embóliát okoz, akkor igen súlyos, sőt végzetes helyzet alakul ki. Ezért is kell a visszérbetegséget ko­molyan venni: mégpedig nemcsak kozmetikai oldalról, hanem elsősorban egészség- ügyi szempontból. A baj az, hogy mivel a visszérbetegség elsősorban nőknél fordul elő (bár férfi­aknál sem ritka), hajlamo­sak akár műtéti úton is az esztétikai szempontokat elő­térbe helyezni. Pedig csak ebből az okból nem ésszerű a felületi véna sebészi eltá­volítása, hiszen így több fel­adat jut a vele párhuzamos vénákra. Márpedig éppen a mélyvénák elzáródása, a ve­szélyes: ilyenkor a vénás ke­ringés súlyos zavara, az el­záródástól kezdődő nagyfokú duzzanat, sőt elszíneződés utal a bajda. A mélyvénák­nál a keletkező trombus könnyen juthat a vér sod­rásával tovább és okozhat tüdőverőér-elzáródást. Ilyen­kor tehát igen fontos, hogy a láb nyugalomban legyen, sőt felpolcolva a hidrosztati­kus nyomás kiküszöbölődjék. A megelőzéshez tartozó legfontosabb követelmény : az álló életmódot járóra vál­toztatni: hiszen az izommun-. ka visszapumpálja a vért, ha pang. Különösen kedvező az úszás, nemcsak az izomtevé­kenység miatt, hanem csök­ken a hidrosztatikus nyo­más is, sőt egy harmadik té­nyező is jelen van: kívülről némi nyomást gyakorol a víz a lábra. Ezt a nyomást úgy­nevezett rugalmas pólyával, esetleg gumiharisnya alkal­mazásával is pótolni lehet. Fontos, hogy a gumiharis­nyát mindig akkor húzzák fel, amikor a láb vénái és a .sejtközötti terek nem telí­tettek folyadékkal, tehát reggel, fölkelés előtt. Mivel az úszás lehetősége nem mindenki számára és nem az ,év egészében adott, ezt is pótolhatjuk, ha a fürdőkád­ban vizet engedünk a lá­bakra. A váltogatott langyos (nem meleg!) és hideg víz még az erek tornáztatását is elősegíti: gondosan ügyel­jünk azonban arra, hogy hi­deggel fejezzük be ezt a hat­hatós megelőző tevékenysé­get. Törülközés után leg­45 éves kor fölött óvatúsabbankocogjunk Közismert, hogy az Egye­sült Áillamok egészségneve- lői voltak a II. világháború óta a legeredményesebbek. Ennek köszönhető, hogy ug­rásszerűen csökkent a do­hányzók száma, s csökkent a szívinfarktusok gyakorisá­ga is. A futás — nálunk is jól ismert angol nevén: a jogging — nem maradhat el sok millió amerikai állam­polgár mindennapjaitól. Kü­lönösen a hadseregben fek­tettek súlyt az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás elsajátítására. Ezért nem lepődik meg sen­ki azon, ha a Pentagon kö­rül Washingtonban szakadó esőben vagy metsző szélben ezrek róják a köröket. Annál meglepőbb, hogy James Lyons admirális, a csendes-óceáni amerikai flatta parancsnoka rendele­tet adott ki, miszerint a 45 év fölötti kanonák csak elő­zetes orvosi vizsgálat és ja­vaslat után futhatnak rend­szeresen. E rendelkezés oka az volt, hogy a 45 évesnél idősebb tisztek, illetve kato­nák körében egyre gyakrab­ban fordult elő futás közben — vagy közvetlenül utána — a szívinfarktus. A jövőben is szabad ugyan orvosi véle­mény birtokában futniuk a 45 év fölöttieknek, de legföl­jebb 4-5 kilométert naponta. Ez az intézkedés igazolja, hogy az életben alkalmaz­kodni kell a mindenkor ész­lelt változásokhoz. álább tíz percig vízszintesen feküdve, lábunkat felpolcol­va tartsuk, és csak ezt kö­vetően végezzük el a pólyá- zást, vagy a gumiharisnya felhúzását. A folyamat előre­haladására az éjszakai gör­csök figyelmeztethetnek. Ez már a legutolsó lehetőség, hogy megelőzéssel elkerül­jük a későbbi stádiumokat, a lábduzzanatot, az elszínező­dést, illetőleg a 'lábszárfe­kélyt. Hasznos a fekve, az ábra szerint végzett, nem erős, inkább simogató masz- százs is. Bár léteznek gyógyszerek, ezek az esetek egy részében nem teszik elkerülhetővé a műtéti megoldást. Trom'bus- kialakulás kapcsán, illetve annak megelőzésére az or­vos véralvadásgátló készít­ményt is .szokott rendelni: erről a betegnek is tudnia kell, hogy viszonylag nagy pontossággal adagolva kell szedni (ezért is ellenőrzik la­boratóriumban rendszeresen a vér álvadási idejénék vál­tozását). Tudnia kell azt is, hogy számos más gyógyszer van, amelyek a váralvadás- gátlókkal együtt szedve azok hatását növelik, illetve csök­kentik. Nem kell nagy fan­tázia ahhoz, hogy belássuk: a hatást fokozó szer bevéte­le, vagy a hatást csökkentő szer elhagyása olyan mér­tékben megnövelheti a vér­alvadásgátló hatását, hogy belső vérzések keletkezhet­nék. Mindez megfordítva is előfordulhat: a hatást csök­kentő szer bevétele, vagy a hatást fokozó .szer .elhagyása az egész terápiának a sike­rét veszélyezteti. Ilyenkor új beállítás szükséges! K. K. Esküvő gyámhatósági engedéllyel Nagyobb forgalmat bonyo­lítanak ie a gyámhatóságok azóta, hogy fölemelték a házasságkötés korhatárát, Szecsödy Lászlóné dr.-ral. a megyei tanács igazgatási osztályának főmunkatársá­val az eddigi tapasztalatok­ról beszélgettünk. A családjogi törvény mó­dosítása előtt a 16 évet be­töltött lányok és a 18 évet beeteöltött férfiak köthettek házasságot. A náluk két év­vel fiatalabbak, a 14., il­letve 16. évüket betöltött fiatalok ugyanezt csak a gyámhatóság engedélyével tehették meg. A július 1-jén hatályba lépett módosított családjogi törvény viszont a nagykorúsághoz köti a há­zasságkötést, így a nőknél és a férfiaknál egyaránt 18 év a korhatár. A két évvel fiatalabbak most is csak gyámhatósági engedéllyel köthetnek házasságot. — S nyilván nagyobb számban, mint eddig? — Korábban országosan olyan kilencszázan kérelmez­ték a házasságkötési enge­délyt a gyámhatóságoknál. Most évi tízezerre számíta­nak országosan. Az összeha­sonlítás azért nehéz, mert a 16 és 18 év közötti lányok korábbi házasságkötésének számáról nincs adatunk. Mindenesetre tavaly már a megyében is nőtt az enge­dély iránti kérelmek száma. Tavalyelőtt még 25, tavaly pedig már 65 volt. Ez 180 százalékos növekedés. És ez még nem tükrözi a tényleges MAGAS A KORHATÁR helyzetet. A tévéből, a rá­dióból, az újságokból ugyan­is mindenki előre értesült arról, hogy módosítják a házasságkötés korhatárát. Sokan előrehozták az eskü­vőt. Volt olyan lehetőség is, hogy akik előbb bejelentet­ték a szándékukat, azok, a régi korhatár figyelembe­vételével, még a 3 hónapos várakozás nélkül házasod­hattak össze július 1-je után is. — Várhatóan hányán ké­rik a korábbi házasságkötés engedélyezését az idén? — Olyan százan-százötve­nen, főleg lányok. A korábbi jogszabály úgy szólt: a menyasszony terhessége nem indokolja a házasság enge­délyezését. Csak akkor adtuk meg az engedélyt, ha az a kiskorú érdekét szolgálta; ha jobb körülmények közé ke­rült így, mint amilyenben élt. Most a gyámhatóságok — ha megfelelőnek látsza­nak a körülmények, a gye­rek is útban van — enge­délyezik a házasságkötést. A legnagyobb a gond a 14—16 év közötti lányok esetében, ha terhesek lesznek. Az ő kérelmüket el kell utasíta­nunk. — Volt már rá példa? — Még egy ilyen eset sem fordult elő, a korábbi jog­szabály, gyakorlat alapján azonban 300—400 volt a rendezetlen jogállású, házas­ságon kívül született gye­rek. Félő, hogy számuk nö­vekedni fog. Azt hiszem, hogy itt a jogszabály túl ka­tegorikusan rendelkezik, nem lehet egy lazává vált erkölcsi gyakorlatot ezzel módosítani. Sajnos, a tizen­évesek egy része rendszeres szexuális életet él, s nem számol a következmények­kel. Talán éppen élettársi kapcsolatba kényszerítjük bele így őket. A cigányoknál korábban az élettársi kap­csolat volt jellemző, most már többen akarnak háza­sodni. Náluk azonban a lá­nyok ezt tizenéves korban szokták. Szerintem, ha már eljutottak a házasság gondo­latáig, akkor jó volna, ha megköthetnék. Rugalmas módosításra lenne szükség. Figyelembe kellene venni például a nők esetében a biológiai érés különbségét. — Három hónap várako­zást ír elő a törvény a há­zasságkötés előtt. — Igen. Ez azokra is vo­natkozik, akik gyámhatósági engedéllyel kötnek házassá­got. Természetesen a három hónap alól a szakigazgatási szerv fölmentést adhat, ha erre nyomós ok van. Nem hallottam még olyat, hogy ilyen kérelmet elutasítottak volna — mondta Szecsödy Lászlóné dr. L. G. Vigyázat: csípőprotézis! Kölnben nemrégiben a csí­pőprotézist átültető sebészor­vosok számoltak be tapasz­talataikról. A gyakran való­ban fájdalmatlan járást biz­tosító csípőprotézisek beülte­tését 60 éves kor alatt egy­általán nem, vagy csak igen kivételes esetekben tartják indokoltnak. Az Esseni Or­topédiai Klinika professzora, K. F. Schlegel, aki igen sok csípőprotézist ültetett már át, az ortopédorvos-társainak, valamint a megbeszélésen jelen levő szakújságíróknak azt javasolta, hogy legyenek mértéktartóbbak a protézis átültetésének propagálásá­ban. A gyors íájdalmatlan- ság reményében különösen a beteg hajlik arra, hogy csí- pőprotéz is- átültetést kérjen orvosától. A hamis illúziók csökkentésére javasolta Schlegel professzor azt is, hogy ne csak a sikereket is­mertessék a hírközlő eszkö­zökben, hanem az évek múl­va gyakran jelentkező súlyos szövődményeket is. A Homburg, Saar Ortopé­diai Klinikájának professzo­ra, H. Mittelmayer, aki ugyancsak számos műtétet végzett, és számos szövőd­ményt figyelt meg, szó sze­rint a következőket mondta: „Ha valakinek teljes fogpót­lást készítenek, és alul-fö- lül protézist ragasztanak a szájába, amivel harapni ugyan tud, az sem vállalko­zik arra', hogy diót törjön a műfogsorával. Mégis kapok csípőprotézissel élő betege­imtől leveleket, amelyekben beszámolnak arról, hogy te­niszeznek, futballoznak, he­gyet másznak vagy távgya­logolnak. Ez nyilvánvalóan tanácsunk ellenére van. A szakemberek egyértel­műen amellett foglaltak ál­lást, hogy minden csipőát- ültetéses beteg számára nyomtatott figyelmeztető lapot kell adni, amely pon­tosan feltünteti, hogy mivel szabad és mivel nem szabad terhelni a csípőprotéziseket. Ha a beteg ezeket a javasla­tokat betartja, remélheti, hogy — miként Schlegel pro­fesszor betegei — 10, illető­leg 18 év múlva is még 80 százalékos valószínűséggel könnyed és panaszmentes járást biztosíthat a mű­anyagból, fémből vagy más anyagból készült csípőproté­zis. ­Elviszem anyunak! A kaposvári jurta-óvodá­ban száznyolcvanegy gyerek fejlődéséről gondoskodnak. A nagycsoportosok már ko­moly óvodásoknak számíta­nak, a két kiscsoportban azonban sok gyerek még csak ismerkedik a közösség­gel. Három évig túlságosan is védett környezetben nőt­tek, éltek, hiszen a gyesen és gyeden levő anyukákkal otthon ismerkedtek a világ­gal. Nem egyszer fordul elő, hogy sírós kapaszkodással futnának reggelente anyu után. s az óvónők nyugtató szavaira csak lassan apad­nak el a könnyek. Brunner Erzsébet vezető óvónő büszkén kalauzol kör­be. Elmondja, hogy munka­társaival rendszeresen fölke­resik azokat a családokat, ahonnan a hároméves kis­gyerek majd óvodába kerül. Lassan szoktatják az apró­ságokat az új környezethez, a sok gyerekhez. Fontos ez, hiszen minden változás mély nyomot hagy a gyerekekben. — Az a tapasztalatunk, hogy a szülők remekül ki­használják a gyed-et, több­nyire megfelelnek a gyere­kek az óvodai követelmé­nyeknek. Igaz az is, hogy sokat változott a rendtartás: így például régen csakis szo­batiszta gyerekeket vehet­tünk fel az óvadá'ba, most- már ezt nem kezelik olyan mereven. Nem követelmény az sem, hogy a kisgyerek egyedül, segítség nélkül egyen. Az a feladatunk, hogy minden gyermeket arról a szintről fejlesszünk tovább, amelyet elért. A kiscsoport­ban éppen ezért úgy szer­vezzük a foglalkozásokat, hogy azt ki-ki érdeklődése szerint vehesse igénybe. Ez az úgynevezett kezdeménye­ző foglalkozás. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy meg­tanítsuk a gyerekeknek a játék örömét. Azt gondolná az ember, hogy játszani mindenki tud..Ez nem így van. Ki kell alakítani azt a magatartásformát, amelyben a gyerek jól érzi magái, aka­ratának. s kívánságának megfelelően alakíthatja já­tékait. Zsivajgó örömmel áradnak a gyerekek a termekből az öltözőbe. Viktor megáll mel­lettünk egy pillanatra, gyor­san elhadarja a locsoló-ver­set, s bőven meg is öntöz, el ne hervadjak. Gittus, mint valami titkot, súgja: képzeld el, reggel locsolkodtunk a Bélával, s én adtam neki egy puszít! Rettentő nagy az izgalom. Az óvónők nem győzik az apró lábakon megkötni a ci­pőfűzőt, futnának már a gyerekek, megnézni, vajon milyen ajándék került a fé­szekbe, amelyet maguk ké­szítettek. Járt-e már a nyu­szi kint a kertben? Roland ér elsőnek az ud­varra, elvékonyodó hangon kiált: odanézz, narancs is van, tojás is! — Két kezé­ben tartja az ajándékot, s azt mondja: — Elviszem anyunak, úúúgy fog örülni! Klie Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents