Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

1988. április 6., szerda Somogyi Néplap 3 Nagyobb támogatást a vidékieknek! Fiatalok javaslatai a lakásvitában KERESIK SOMOGYBÁN A MEGOLDÁST A virágos Longyoltóllért A bizalom bizalmat szül ELŐBB TELJESÜL A GÁZPROGRAM Nemcsak a KISZ-tagok körében keltett érdeklődést, hanem a felnőttek között is a KISZ Központi Bizottsá­gának a javaslatcsomagja, amely a lakásgazdálkodás átfogó korszerűsítését szol­gálja. Sokan elkérték a KISZ-titkároktól az alap­szervezetbe eljuttatott írásos tájékoztatót azok közül is, akik nem tagjai az ifjúsági szövetségnek. Érthető, .hiszen az elképzelések egyilke-mási- ka nemcsak egyetértést, ha­nem ellenérzést, vitát is kel­tett elsősorban azok köré­ben, akik tanácsi bérlakás­ban .élnek. Az ifjúsági szövetség kez­dettől nyíltan hirdette, hogy ez nem társadalmi vita. El­sősorban az a feladat So­mogyiban is, hogy a fiatalok az alapszervezetekben vi­tassák meg a lakáspolitikai korrepciót, s véleményüket, észrevételüket, javaslatukat juttassák el a KISZ Köz­ponti Bizottságához. Enélkül ugyanis a testület nem tud­ja érdemben képviselni az ifjúság érdekeit a lakásgaz­dálkodás átfogó reformjának kidolgozásakor. A megyei KISZ-bizottság — nagyon helyesen — úgy indította el a vitákat, hogy a ,KISZ-bizottságok szervez­zenek érdemi eszmecseréket a városokban a tanácselnök­kel, az OTP vezetőjével vagy a gazdasági egység vezetői­vel. Akkor ugyanis nemcsak a bosszú távú országos el­képzelések kerülnek szóba, hanem a holnapi megoldá­sok is. Szerencsére e vita előtt voltak már olyan so­mogyi települések, ahol szer­veztek ilyen eszmecseréket. A megyei KISZjbizottság el­ső titkárától tudom, hogy a csurgói tanács a KISZ-bi- zattsággal karöltve összehív­ta azokat a fiatalokat, akik­nek még nincs laksáu'k, s együtt próbáltak kiötölni va­lamilyen megoldást. A KISZ megyei bizottságának vezetői szintén tanácskoztak erről a megyei tanács és az OTP vezetőivel; ez nagyon hasz­nos volt a lakáskoncepció vi­táinak megszervezésében is. A megyénkben lezajlott mintegy huszonöt lakásvita első és legfontosabb tapasz­talata az volt; az ifjúsági szövetség tagjai időszerűnek és á valós igényeknek meg­felelőnek tartják a KISZ Központi Bizottságának la­káspolitikai koncepcióját. Sók helyen azt is hozzátet­ték, hogy a javaslatok jól képviselik érdekeiket. ,Az el­gondolt támogatási rendszer — a többség szerint — jó, imivel figyelembe veszi, ho­gyan lehet átcsoportosítani a rendelkezésre álló pénzt, s nem téveszti szem elől a Az építési igények csök­kenése ellenére Holl Lajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Építőipari Vállalat igazgató­ja 9,3 százalék tavályi ter­melésnövekedésről számol­hatott be. Ebből mindössze öt százalék az az érték, amelyet az infláció jelent. Az egyszázalékos létszám- csökkenés nem okozott gon­dot; az állandó munkásván- dorlást kihasználva keve­sebb embert vettek föl, mint amennyien távoztak. A vállalat múlt évi ter­melési értéke megközelítet­te a másfél milliárd forintot. Ebből 650 milliót az alvál­lalkozók teljesítettek. 129 családok szociális helyzetét isem. Természetes, hogy más vé­lemények is elhangzottak. Sokan aggodalmukat .fejezték ki: szerintük a tervezet az­zal, hogy javasolja az álla­mi bérlakás szociális jellegé­nek megszűnését, a család mindenkori igényeihez és jö­vedelmi helyzetéhez igazodó lakbért, sok érdeket sért. El­képzelhető, hogy éppen ez lehet akadálya a koncepció elfogadásának, a későbbiek­ben pedig megvalósításának. A megyei KISZ-bizottság ifjúmunkás-felelőse úgy ösz- szegezte a tapasztalatokat, hogy a vita megindulásakor még kevés fiatal olvasta vé­gig a tájékoztató anyagot, s nagyon sóik időt vett igény­be, még a vitavezető ismer­tette. Ez meghatározta az eszmecserét is: sok volt a félreértés, a rossz értelme­zés. Szerencsére később már nőtt a fölkészültek száma, s mind többen mondták el a véleményüket. Azok, akiknek van már saját otthonuk, nehezen vagy egyáltalán nem fogad­ják el annak szükségességét, hogy a jövőben lakást épí­tők vagy vásárlók terheinek egy részét esetleg rájuk há­rítsák át. A bérlakásrend­szer reformjával, beleértve a lakbéremelést is, inkább egyetértettek. Sokan bírálták a tervezet­ből kiérezhető alapállást — ezt például a lakások négy­zetméter-határai is bizonyít­ják —, miszerint vidéken ol­csóbb építkezni, sőt ugyan­annyi pénzből nagyobb ott­hoz készülhet. Nem veszi ugyanis figyelembe, hogy a nagyvárosokban olcsóbb az utazás, az áram stb., s így könnyebb takarékoskodni. Többen hiányolták, hogy a lakást öröklők semmi támo­gatásban nem részesülné­nek a tervezet szerint. A fia­talok szerint a támogatás megállapításakor ne csak az alapterületet vegyék figye­lembe, hanem a szobaszámút is. A csáládi házak esetében ne számítsanak bele az alap­területbe az olyan helyisé­gek, mint például a kazán- ház, hiszen a telepszerű la­kások esetében ez a lakáson kívül van. A vitázók közül többen garanciát kértek arra, hogy megvalósulnak-e az elképze­lések. Annyi ugyanis mosta­nában a változás, hogy félő: nem lesznek hosszú életűek. A Vitasorozat nem fejező­dött be. A megyei KISZ-bi- zottság vállalta: minden ér­deklődő alapszervezet tagsá­gának ezután is megszerve­zik a vitát a lakáspolitikai koncepciókról. millió forint volt a vállalat tavalyi nyeresége. Olyan cél- csoportos beruházásokat vé­geztek, mint Balatonmária térségének csatornázása, a boglárlellei csatornarendszer keleti részének építése, a Pécs és Mohács, valamint Pécs és Komló közötti regio­nális vízmű építése. Ez a termelési érték háromnegye­dét tette ki. A kisebb beruházások kö­zé sorolható a kaposvári és a pécsi szennyvíztisztító te­lep, az inkei és a somogy- fajszi törpe vízmű építése. Kaposváron vízvezetéket ál­lítanak helyre a Cserben, a Csorda-hegyen pedig víztá­17 millió 413 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek tavaly a lengyeltó­tiak. Ezzel megnyerték a nagyközségek társadalmi- munka-versenyét a megyé­ben. A Kék tó partján lévő te­rületeket megvásárolta a Siotour. Üdülőfalut, szállo­dát, hétszáz személyes autós­kempinget építenek ide. Mindezzel Lengyeltóti erő­teljesen növeli részvételét az idegenforgalomban. Az itt lakók azt tartják, nem mind­egy miként vélekednek falu­jukról az ide látogatók. Így hát összefogott a falu, és eb­ben nem kis szerepet vál­lalt a Hazafias Népfront he­lyi bizottsága. A szervezett szemétszállí­tásra javaslatot tettünk — így Marián József elnök. Az első negyedévet 5,3 millió tonna szén kitermelé­sével zárták a hazai szénbá­nyavállalatok dolgozói. Ez 450 000 tonnával több, mint amennyit eredetileg tervez­tek. A Kereskedelmi Minisz­tériummal 1 millió 250 ezer tonna tüzelőanyag átadására kötöttek szerződést, s ezzel szemben 1 millió 400 ezer tonnát szállítottak, így a la­kosság ellátása az év első hónapjaiban zavartalan volt. A hazai barnaszenek legna­gyobb fogyasztójának, a Ma­gyar Villamosművek Tröszt­nek — amint ebben megál­lapodtak — 3,7 millió tonna fűtőanyagot adtak el. * A bányavállalatok közül a mecseki, a dorogi és a nóg­rádi azonban nem tudta tel­jesíteni első negyedévi ter­roló medencét építenek. Nagyatádon a Kiszely-lakó- telep közműépítése. Bar­cson a Zala Megyei Kőolaj­ipari Vállalat megrendelésé­re olajrákterület készül. Versenytárgyaláson vesz­nek részt — Kaposváron a Lenin és a Kossuth Lajos utca csatornázásának kivite­lezését próbálják elnyerni. Szekszárdtól a föld alatt vezeti majd el a tisztított szennyvizet a Sió-csatornáig. Pécsen indulnak a patacsi városrész 2500 köbméteres ivóvíztároló medencéjének megépítéséért kiírt verseny- tárgyaláson. Az üszögi ivó­víztároló esetében szintén. Korábban a Kék tó felé vezető út mellett, a temető­vel szemben volt a szemét­telep. Most minden csütör­tökön elszállítja a fonyódi köztisztasági vállalat a hul­ladékot. A szeméttelep he­lyén autóparkolót építenek a lengyeltótiak, társadalmi munkában. A temetőt ke­gyeleti parkká alakítják át; az új kerítése már elkészült. Gyuriga Károly plébános és a hívők vállalták, hogy még szebbé teszik a plébánia kör­nyékét. Erre a célra dísz­cserjéket kaptak a tanácstól. A legnagyobb erőket a gázprogram mozgósította a faluban. Pabszt Lajos, a nagyköz­ségi tanács elnöke: — A gázprogram 1986-ban élkez­dődött, amikor a Rica ma­vét; a nógrádi bányákban már hosszú ideje nehéz geo­lógiai körülmények, a me­cseki és a dorogi medencé­ben pedig frontátszerelések és más átmeneti gondok aka­dályozták a folyamatos ter­melést. A mecseki és a do­rogi bányákban várhatóan rövidesen elhárulnak az aka­dályok, a nógrádi vállalat­nál viszont továbbra is szá­molnak a termelési gondok­kal. A Bányászati Egyesülettől kapott tájékoztatás szerint az Ipari Minisztérium az Energiáhatósággal közösen áprilisban felülvizsgálja a bányák termelésének mű­szaki feltételeit, a fogyasz­tói igények várható alakulá­sát, s ennek függvényében állapítják meg a tennivaló­kat. Gondot jelent, hogy csök­kennek az építési árak, így a vállalat vezetői 780 mil­lió forint saját termeléssel számolnak. Ez egyébként ugyanannyi munkát jelent, mint a tavályi 810 millió fo­rintos termelés. A beruházási piac szűkü­lése miatt a célcsoportos be­ruházás értéke az idén vár­hatóan háromszáz millió fo­rinttal kevesebb lesz a ta­valyinál. A kieső munkákat mással pótolják; 50 alvállal­kozójukat kevesebb feladat­tal bízzák meg. Az átlagbérfejlesztés a vállalatnál 5,7 százalék lesz 1988-ban.; a legszükségesebb gépek megvásárlására tíz­millió forintot költhetnek, összességében — az árcsök­kenés és a bruttósítás miatt — a tavalyinak mindössze 42 százaléka az idei tervezett nyereség. B. A. Marián József jorban meggyulladt a fáklya. Május elseje után megkap­tuk a falu többi területére is a gázfelhasználási engedélyt. A gazdasági egységek 36 mil­lió forinttal segítették ennek megvalósítását. A gáz beve­zetését mi négy évre tervez­tük tavaly áprilisban. A la­kosság támogatásának kö­szönhetjük a program gyors megvalósulását. Várhatóan még ez évben befejeződik az FÓRUM (Tudósítónktól.) Az eladók udvariassága, a termékek választéka, az el­látás színvonala, az ár és a kínálat jelentősen befolyá­solja a vásárlóközönség han­gulatát, közérzetét. A közelmúltban Tabon a Videoton és a helyi áfész vezetői fórum keretében ta­láltak lehetőséget a vevők és a kereskedők közötti tapasz­talatcserére. A vásárlókö­zönség az áfész a legilleté­kesebbektől, Kecskés Gábor elnöktől és Molics Imre áru­forgalmi főosztályvezetőtől hallhatta: milyen elképzelé­seik, nehézségeik vannak a szövetkezetnek, amely mint­egy 14 ezer ember ellátásá­ról igyekszik gondoskodni. A kereskedelem képviselői pedig közvetlenül . tudták meg: mivel elégedetlenek a vásárlók, miben várnak ja­vulást. A fórum résztvevői több mint ötven. kérdést juttattak el az áfész vezetőihez, akik igyekeztek tárgyilagos vála­szokat adni. Mi foglalkoztat­ta a Videoton dolgozóit, a község vásárlóit? Néhányat hadd említsünk: A műszaki áruház emeletén miért nem csomagolják az árut? Szí­vességet tesz-e az eladó, ha Társadalmi munkában ké­szült el a kézilabdapálya és a lelátó az iskola udvarán egész településen a gáz be­vezetése. A lakosság hozzájárulásá­ból húszmillió forint gyűlt össze. Ezenkívül a lengyeltó­tiak azt is vállalták, hogy a munkálatok befejezése mán mindenki betemeti a saját háza előtt az árkokat, és vi­rágokat ültet oda. A nép­frontbizottság meghirdette a „Virágos Lengyeltótiért-moz- galmat”. Az ebben élenjáró­kat megjutalmazzák. A múlt évi jutalmat Vajda Imre és Takács József kapta. Vajda Imre vállalta, hogy társadalmi munkában le­fényképezi a falut. Az anyag­ból kiállítást rendeznek az ugyancsak társadalmi mun­kában felújított művelődési otthonban. Takács József, a Kiss Ernő utcát képviselő tanácstag. Mind a 73 házba elment azért, hogy meggyőzze az ott lakókat: az ő anyagi támo­gatásuk nélkül nem valósul­hat meg .a gázprogram. 69 család be is fizette vagy be­fizeti a házankénti 25 ezer forintot. — Elintéztük, hogy az OTP és az öreglaki Taka­rékszövetkezet lengyeltóti kirendeltsége kölcsönt ad­jon erre a célra. A társadalmi munkából kivették részüket a tanács műszaki osztályának dolgo­zói is. A munkálatok rende­zési tervét készítették el in­gyen. — Ezzel százezer forintot takarítottunk meg — mond­ja a tanácselnök. A II. számú óvoda mellet­ti romos épületet a tanács megvette, a szülők pedig vállalták ennek lebontását. A helyén most parkosított terület van. A pedagógus KlSZ-szervezet a kerítést festette le. — A társadalmi munkában nem akartak lemaradni a társközségek lakói sem — veszi át a szót Pabszt Lajos. — Amikor látták, hogy a tanács az utcába vitette a követ, nyomban hozzákezd­tek az elterítéséhez. Később nyugdíjas bizalmit válasz­tott az utca lakossága, aki kiült a kisszékre és ellenő­rizte a menetleveleket; ne­künk erre sem volt gondunk. Aki a főút mellett lakik, az is adott pénzt a másik utca burkolására, azzal, hogy „amikor meglátogatom a ro­konom, nem kell a sarat taposni”. Így készültek asz­faltos utcák Hácson, Szőlős- györökben és Buzsákon. TABON a keresett áru megrendelé­sére kéri a vevő? Miért nincs nagyobb választék pékáruból? Várható-e, hogy kilós kenyeret is árusít az ABC? Miért forgalmaznak lejárt szavatosságú árukat teljes áron, miért nem el­lenőrzik gyakrabban a kis­községekben az üzletek nyit­va tartási rendjét? Udvaria­sabb kiszolgálást, viselkedést vár a vásárlóközönség. Szó­vá tették azt is, hogy nem elegendő a műanyag- és fes­tékáru, s a felső zöldségbolt tisztaságára jobban is ügyel­hetnének. Előrelépést szor­galmaztak az engedményes vásárok árulistájának össze­állításában is. Az érdeklődők a vendég­látással is foglalkoztak. Föl­sorolták az új étterem és a presszó ételválasztékának és süteménykínálatának hiá­nyosságait, és szóltak amiatt is, hogy miért nem működ­tetik az leszívó berendezést? Az áfész vezetői kertelés nélkül válaszoltak valameny- nyi kérdésre. Elismerték sa­ját és dolgozóik munkájának hiányosságait. Ígéretet tettek az észrevételek megoldásá­ra. A találkozó a jelenlevők véleménye szerint is hasznos volt. Lajos Géza VERSENYTÁRGYALÁSOKRA KÉSZÜL A DÉIVIÉP__________ Tízmillió forint gépvásárlásra A szénbányászat első negyedéve Balázs Andor Kereskedők a jobb ellátásért

Next

/
Thumbnails
Contents