Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-27 / 99. szám
1988. április 27., szerda Somogyi Néplap 3 A megyei pártbizottság állásfoglalása a pártértekezlet dokumentumtervezetéről ,.Középkorú fiatalok" A szellem jövője Előtte harminc aktív esztendő (Folytatás a? I■ oldalról,) A megyei pártbizottság az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban a következő javas, latokat és észrevételeket tette: A dokumentum bevezető része adjon világos választ arra, hogy az évekkel ezelőtt felismert hibák, hiányosságok megszüntetésére hozott határozatok miért nem kerültek végrehajtásra, konkrétan utaljon a felelősség szintjeire, A megyei pártbizottság egyetért azzal, hogy a társadalom jobban építsen az állampolgárok öntevékenységére, kezdeményezéseire, adjon nagyobb teret — a szocialista törvényesség keretei között — a különböző öntevékeny formák működésének. Indokoltnak tart. ja, hogy a fejezet utolsó bekezdését programszerűen fo- galmazzák át, a megvalósíthatóság időtávlatainak megjelölésével. A megyei pártbizottság do. kumentuma az állásfoglalástervezet első fejezetével kapcsolatban leszögezi : a testület egyetért azzal, hogy a párt ne vállalja át az állami, társadalmi szervezetek feladatkörét, hanem elvi, poli, tikai eszközökkel hasson tevékenységükre. Különösen fontosnak tartja alkalmazásuk eszközeinek, módszereinek alapszervezeti szintre való kimunkálását. Elfogadja, hogy a párt felépítésének, működésének alapelve a de. mokratikus centralizmus, de szükségesnek tartja, hogy erősödjenek, váljanak teljesebbé a demokratizmus elemei. Egyetért azzal, hogy mindenütt választott testületek gyakorolják az irányítást, de úgy, hogy egyértelműen jusson érvényre a személyes felelősség elve. Egyetért a párton belüli választási rendszer fejlesztésével: a tervezetekben megfogalmazottak szerint az előzetes állásfoglalás megszüntetésével; a statisztikai szempontok eltörlésével. Azt tartja demokratikusabbnak, ha -az érintett testület mellett a közvetlenül választott szervezet is rendelkezik a visz- szahívás jogával. Indokoltnak és időszerűnek ítéli meg a megyei pártbizottság a szavazatok aránya szerinti választást, szükségesnek a delegálás arányának konkrét meghatározását. Javasolja a szervezeti szabályzat módosításához az irányító pártszervek tisztségviselőire a közvetlen választás kiterjesztésének megvizsgálását, azt is, hogy a módosított választási rendszert már az országos pártértekezletet követően alkalmazzák. Fontosnak tartja rögzíteni, hogy a Köz. ponti Bizottságnak ne legyen joga a kongresszus határozatainak megváltoztatására, javasolja viszont, hogy két kongresszus között ezután országos pártértekezletet hívjanak össze. Ügyrendje és jogköre kerüljön kidolgozásra. A kongresszusi küldöttek mandátuma pedig maradjon- érvényben a következő kongresszusig, A megyei pártbizottság azt is szükségesnek tartja, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítsanak a párt utánpótlásénak nevelésére, A megyei pártbizottság ál- lásfoglalásában szükségesnek látja a kisebbség és a frakció fogalmának pontosítását, kifejtését, és támogat egy olyan gyakorlatot, olyan tájékoztatási rendszer kialakítását, amely biztosítja a párttagok folyamatos és nap. ra kész informálását, világossá, egyértelművé teszi a párt álláspontját. Kiemelkedő jelentőségűnek ítéli meg, hogy a párttagság tevékeny részese legyen a politika alakításának, a társadalom egészét érintő kérdésekben pedig alakuljon ki párbeszéd a párt tagságával. A testület javasolja a döntést hozók, a döntést előkészítők és a döntések végrehajtásában részt vevők személyes politikai felelősségének együttes megfogalmazását. A kádermunkát az elvi, politikai irányítás szempontjából döntő fontosságúnak, a párt vezertő szerepe érvényesítése egyik fő biztosítékának, a hatalom gyakorlása közvetlen eszközének tekinti. Ezért kezelése a megújulási törekvések kulcskérdése. A testület véleménye szerint elengedhetetlen, hogy minden funkcióba alkalmas vezetők kerüljenek, velük szemben támasszon a párt a szakmai mellett konkrétabb és magasabb politikai, erkölcsi követelményt. Szükségesnek ítéli meg a kölcsönös képviselet radikális csökkentését, a káderhatáskörök további decentralizálását is, és egyetért a terveztben megfogalmazottak szerint a két ciklusra történő választás kiterjesztésével, úgy, hogy a helyi (közbeeső) pártbizottságok titkáraira ne vonatkozzon. Céljaink megvalósításában alapvető . fontosságúnak tartja a testület az ideológiai munka megújítását. Éppen ezért ennek a fejezetrésznek a pontosabb, közérthetőbb és határozottabb kifejtését látja indokoltnak: adjon érdemben képviselhető, konkrét ideológiai támpontokat. A pártbizottság indokoltnak tartja azt is, hogy történjenek hathatós intézkedések a társadalomban meglevő értékrendzavarok megszüntetésére és a teljesítmény elve jusson érvényre a társadalom minden területén. Ugyancsak egyetértését fejezte ki a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésének céljaival, az állami élet pártirányításának korszerűsítésével, és a társadalmi fejlődésben bekövetkezett változások miatt szükségesnek tartja új alkotmány elfogadását. Támogatja a választási törvény korszerűsítését, azt is, hogy a népképviseleti testületekre új jogszabályt alkossanak, a népszavazás intézményét pedig törvényben szabályozzák. Szükségesnek tartja' a kétszintű tanácsi irányítás és a pártiirányítás viszonyának megteremtését. A társadalmi szervezetek, -mozgalmak szerepével, feladataival kapcsolatos megfogalmazással összességében egyetértett a megyei pártbizottság, de kifejtette, hogy ennek a fejezetnek a részletesebb kimunkálását várja a párttagság, Javasolta, hogy a szakszervezet véleményének igénylése helyett a vélemény kikérését fogalmazzák meg. Azt is, hogy a végleges dokumentum konkrétabban foglalkozzon az ifjúsággal, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetség szerepével, súlyának megfelélő- en. A testület nem tartja elegendőnek a pályakezdés és a családalapítás feltételei javításának szorgalmazását. A szocialista demokrácia kiterjesztésével, a társadalmi nyilvánosság fokozásával, a tájékoztatási rendszer hatékonyabbá tételével e’gyetért a megyei pártbizottság. A rendszeres tájékoztatási kötelezettség előírása mellett azonban szükségesnek ítéli meg az összefüggések bemutatását, a párt testületi üléseiről szóló részletesebb tájékoztatást, a pártsajtó „vitafórum” jellegének erősítését. A kritikai észrevételek mellett tegyük egyértelművé elért eredményeink megbecsülését is. Az állásfoglalás második fejezetével kapcsolatban a megyei pártbizottság dokumentuma kifejti: a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjára épülő feladatokkal azonosul. Javasolja, hogy a stabilizációs időszak rangsorolt feladatait külön is fogalmazzák meg. Fontosnak és jelentős kérdésnek ítéli annak kimondását, hogy a szocialista gazdaság árutermelő gazdaság, ugyanakkor az ezzel együtt járó társadalmi ellentmondások kezelésére fel kell készülni. Indokoltnak tartja azt is, hogy az új gazdasági jelenségekre az ideológia keresse és adja meg az eligazító válaszokat a végleges dokumentumokban. Egyetért a testület a gazdasági reform folytatása következetes végrehajtásának feladataival. Észrevételezte azonban, hogy az árrendszer változásai már folyamatban vannak, így a bérreformmal történő együttes végrehajtásának fogalmazása nem pontos. Támogatja az átfogó bérreformot. Egyetért egy minimális ellátási szint állami garanciáinak kidolgozásával, azzal a kiegészítéssel, hogy ez ne vezessen a munkakerülő, lumpen állampolgárok számának növeléséhez. Szükségesnek tartja, hogy az egészségmegőrzés társadalmi programja mellett a dokumentum utaljon a sport ■jelentőségére, szerepére is. Nem ért viszont egyet a megyei pártbizottság „a főváros lakáshelyzetének javítása” kiemeléssel, mert ez ellentmond az arányosabb településfejlesztési elképzeléseknek, a népességmegtartó képesség növelését célzó feladatoknak. Helyesnek, időszerűnek tartja az értelmiség növekvő szerepének megfogalmazását, de fontosnak ítéli a munkásság, a parasztság értékteremtő munkájának kiemelését is. Egyetért az oktatási rendszer korszerűsítésével, a képzés és a foglalkoztatás jobb összhangjának megteremtésével, a tudás rangjának nagyobb társadalmi elismertségével, megbecsülésével. Az oktatási reformot támogatja, de legyen átgondoltabb és időtállóbb, javasolja, hogy a képzésben a konvertálható szakmai képzés kerüljön előtérbe. A dokumentum hangsúlyosabban fogalmazza meg, hogy az oktatás fejlesztése társadalmi fejlődésünk döntő feltétele; kísérje nagyobb társadalmi figyelem, társadalmi támogatás. A dokumentumban a megyei pártbizottság egyetértését fejezte ki a kulturális, művészeti élet értékelésével. A művelődési esélyek és lehetőségek fokozatos kiegyenlítése mint cél — véleménye szerint — megköveteli a kultúrát közvetítő alapintézmények támogatási rendszerének jelentős korszerűsítését. Az állásfoglalás-tervezet harmadik fejezetével kapcsolatban a megyei pártbizottság támogatja hazánk elvi alapokon nyugvó, aktív külpolitikáját, nyitottságát; a szocialista országokban kibontakozó megújulási folyamatokat; a fejlődő és a tőkés országokkal való korrekt kapcsolatokat, a szomszédos népek közötti megértés, bizalom erősítését. Részletesebb és mélyrehatóbb elemzést vár a szocialista országokkal való kapcsolatunkról, a KGST működésének megítéléséről, továbbfejlesztéséről. Egyetért a párt nemzetiségi politikájával, az e kérdésekben általánosságban tanúsított magatartásával. A megye párttagsága kész arra — fejeződik be a dokumentum —, hogy az elhatározott feladatok, célkitűzések végrehajtásában az eddigieknél is nagyobb, egyértelműbb cselekvő Yészt vállaljon, a megújuló pártot képesnek tartja arra, hogy a gazdasági, társadalmi nehézségek leküzdéséért folytatott küzdelem élére álljon. A harmincéves mérnök, Tajnaföi Sándor tavaly július óta erősíti a Finommechanikai Vállalat 3. számú kaposvári gyárában az alkatrészgyártó üzem csapatát. A gyárban azt tartják, ebben az üzemrészben különösen jó közösség alakult ki; a „középkorú fiatalok” csapata, hiszen az átlagéletkor negyven év. Egymás segítése a cél. A közös gondolkodással megvalósított tervek és eredmények elérése. Tajnaföi Sándor nevéből az évek során szőrén-szálán eltűnt az utolsó két szótag, mindenki csak Tajnának nevezi. Tősgyökeres kaposvári, rövid időre és átmenetileg hagyta csak el a várost, amíg a budapesti Bánki Do- nát Gépipari Főiskolán megszerezte a diplomát. A szakmában töltött pár évet a Csepelnél, s elvégezte a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karát, levelező 'tagozaton. Közben megkeresték a megyei KlSZJbizottságról, majd politikai munkatársként dolgozott két és fél évig. — Az embernek föl kell ismernie, mikor jön él az az idő, amikor már nem tud új ötletekkel segíteni, tudni kell fölmérni a lehetőségek korlátáit — mondta. — Én is úgy gondoltam tavaly, itt az ádeje visszatérnem a szakmába. Az FMV gyára mellett döntő érv szólt: ígérték, hogy a számjegy vezérlésű marógépek gazdája le hetek. Ez mindent eldöntött. Kicsit tartózkodóan fogadtak a gyárban; voltak, akik azt firtatták, no, ugyan mennyit felejtett ez az ember a hivatásából. Mások arra voltak kíváncsiak, mire leszek képes, hogyan tudók „váltani”. Nem mondom, belekerült egy kis időbe, amíg fölfrissítettem a tudásomat, s ugyanakkor készültem a CNC gépek fogadására. A megmunkálási programokat • készítettem, a munkatársaimmal együtt. Igaz, hogy az egyetemen tanultunk számítástechnikát, s itt, a gyárban is elvégeztem egy tan- folyamot, amelyen az üzemeltetéssel kapcsolatos alapfogalmakat sajátíthattam el, azonban tudom: a gép jóval többre képes, mint amire pillanatnyilag utasítani tudjuk. Ezért szeptembertől ismét „iskolába” járok, a CNC-szakmérnöki képzés keretében. Tajnaföi Sándor kedveli a nehéz feladatokat. Harmincéves korára kialakította saját értékrendjét, bár mint mondja, ez az értékrend képlékeny, mindig a helyzethez igazodik. Ez nem megalkuvást jelent, hanem azt, hogy az ember mindig meg tudja ítélni önmagát, lehetőségeit és korlátáit. Ügy érzi, hasznosan alakul az élete. Olyan csúcstechnikával dolgozhat, amelynek az iparban jövője van, s előtte áll még harminc aktív esztendő. A következő ötéves tervben nagy feladat áll a gyári közösség előtt. A pi- aohoz való alkalmazkodás kívánja a termékskála megújítását, s ez tennivalókat követel a gyártástervezésben is. — A legnehezebb számomra a „visszatéréskor” az volt, hogy másféle rendet és rendszerességet kellett megszoknom. — mondja. — Más volt a követelmény, s másféle értékeket hozunk létre itt a gyárban, mint a KISZ- ben. Számomra az is nagy hajtóerő, hogy a gyermekeimét fölneveljem, s olyan körülményeiket teremtsek számukra, amelyben úgy élhetnek, mint mi, a szüleik. Klie Ágnes Megalakult a Miniszter- tanács tanácsi kollégiuma A Minisztertanács tanácsi kollégiumát — az Ország- gyűlés téli ülésszakán elhangzott javaslata alapján — március végén hozták létre. A kollégium elnöke Grósz Károly miniszterelnök, és 22 tagja közül az egyik dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke. A testület a kormányzati és a tanácsi tevékenység összehangolását szolgálja. A tanácsi kollégium érdekfeltáró, érdekegyeztető, tanácsadó és véleményező szerepet tölt be a kormány mellett. Döntési joga nincs, de nagyon fontos lehet a szerepe a kormányzati döntések előkészítésében. Bővítik a harisnyaüzem kötődőjét a pusztakovácsi Egyesült Erő Mgtsz-ben, új kötőgépeket állítanak üzembe, s az eddigi nyolcszázezer párral szemben évi egy- miflió-egy százezer pár zoknit fognak itt készíteni.
