Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

2 Somogyi Néplap 1988. április 27., szerda Shultz hazaérkezett Hétfőn este visszaérkezett Washingtonba George Shultz. Az amerikai külügyminiszter a mült héten négy napot töl­tött a Szovjetunióban, ahol a hadászati fegyverzet kor­látozását célzó egyezmény megkötéséről tárgyalt. A kül­ügyminiszter útközben haza­felé megállt Brüsszelben, hogy tájékoztassa a NATO- országokat képviselő kollé­gáit moszkvai (tárgyalásai­ról. Brüsszeli sajtóértekezletén Shültz kijelentette: „Igen ne­héz dolog” a tervezett meg­állapodást tető alá hozni, ám egyúttal azt hangoztatta, hogy mindkét ország kész további erőfeszítéseket tenni a pél elérése érdekében, még ha a szerződés esetleg nem lesz is aláírásra kész Reagan elnök és Gorhapsav főtitkár május Végén Moszkvában tartandó újabb találkozójáig. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 14 tagja megszavazta azt a határozatot, amely ejítéii Abu Qzsihad náleszfin vezető meggyilkolását és ezzel együtt a Tunézia szuverenitása elleni agressziót (MTI TELEFQTŰ) Magyar—szovjet megállapodás Szélesedett a konzuli szolgálatok jogköre A magyar és a szovjet ál­lampolgárok kölcsönös ví­zummentes utazásának elő­segítését célzó jegyzőkönyvet Írtak alá a közeli napok­ban Budapesten. A doku­mentum annak a jegyző­könyvnek a kiegészítése, amelyet 1978-ban látott el kézjegyével Magyarország és a Szovjetunió képviselő­je. Miként az MTI tudósítójá­nak a Külügyminisztérium­ban elmondták, a mostani jegyzék könnyítéseket tar­talmaz az útlevél-formalitá­sokkal és a nem turista cé­lú utazásokkal kapcsolatban. ‘Mint ismeretes, január 1-jé- vel megszűnt a magyar szol­gálati útlevél. Ezentúl a ki­küldő szerv jogosult a Szov­jetunióba szóló kiküldési Dr. R. Scholz MZ új NSZK- had ügy miniszter A július elsejével a NATO főtitkárának teendőit átvevő Manfred Wörner nyugatné­met hadügyminiszter meg­üresedő bonni helyére a szintén kereszténydemokrata (CDU) dr. Rupert Scholz professzort, Nyugat-Berlin igazságügyi és szövetségi kérdésekkel foglalkozó sze­nátorát nevezik ki. Ezt ked­den sajtóértekezleten jelen­tette be Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, bemutat­va egyben a társaságában megjelent hadügyminiszter, jelöltet. A bonni kormányfő az öt­venéves jogtudós kinevezé­sére vonatkozó döntését az­zal indokolta, hogy Scholz régóta nagy jártasságra tett szert a bonni tisztsége szem­pontjából is fontos úgyne­vezett Németország-politi- ka, vagyis az NDK-hoz fű­ződő kapcsolatok, nemkülön. ben a kül- és biztonságpoli­tika kérdéseiben, és a jog­tudomány problémáin kívül ezeken a területeken is szá­mos tanulmányt tett közzé. A kancellár kormánya ne­vében hangot adott örömé­nek, hogy a nyugati kato­nai szövetség élére ez alka­lommal első ízben nyugat­német személyiség kerül, akitől Kohl szerint Bonnban elvárják a további leszerelé­si lépések egyengetését. rendelvény kiadására, amely tanúsítja a szolgálati út idő­tartamát, célját. Ez a köny- nyítés a hivatalos kiküldött családtagjaira is vonatkozik. Hasonló rendelkezések vo­natkoznak az egészségügyi célú, illetve üdüléssel kap­csolatos utazásokra is. A megállapodás a meghí­vásra történő utazások egy­szerűsítése érdekében kiszé­lesíti a konzuli szolgálatok jogkörét: a konzulátusok meghívó tanúsítványt adhat­nak a szolgálati vagy tanul­mányi célból a Szovjetunió­ban tartózkodó magyar ál­lampolgárok számára. Így például a baráti országban tanulmányokat folytató diá­kok a magyar konzul meg­hívólevelének segítségével látogatásra invitálhatják csa­ládtagjaikat, barátaikat. Egy további újdonság: az a magyar állampolgár, aki­nek házastársa szovjet ál­lampolgárságú, a Szovjetunió zárt területeire a magyaror­szági szovjet képviselet en­gedélyével utazhat. A jegyzőkönyv tartalmazza a sírlátogatások könnyítését is. Eszerint — a korábbiak­tól eltérően — ezentúl a nemzeti Vöröskereszt vagy a helyi államigazgatási szerv sírhelyet igazoló levelének felmutatása helyettesíti az eddigi vízumot. Egyesült Államok—Kanada Kétnapos csúcstalálkozó Kétnapos csúcstalálkozót tart Washingtonban az Egye­sült Államok és Kanada. Brian Mulroney miniszter­elnök szerdán tárgyal Rea­gan elnökkel és felszólal az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén is, A kormányfő tanácskozik majd Bush alelnökkel, Shultz külügyminiszterrel, Baker pénzügyminiszterrel, továbbá a kongresszus veze­tőivel is. Kanadai források szerint a megbeszélések fő. ként a két ország gazdasági, illetve katonai együttműkö­désére, továbbá a savas epő megoldatlan kérdésére ter­jednek majd ki, de érintik a nemzetközi helyzet, a NATO együttműködés témakörét is. A két ország a közelmúlt­ban kötötte meg szabadke­reskedelmi szerződését, amely mindkét ország szá­mára igen fontos, a szerző­dést azonban még mindkét részről jóvá kell hagynia a törvényhozásnak. Potenciális vitaforrás a két ország között az, hogy Kanada önálló nukleáris tengeralattjáró-flottát akar létrehozni az északi vizek ál­landó ellenőrzésére. Wa­shington nem ért egyet ez. zel a tervvel. A tüntető nyugdíjasok beválthatatlan csekkjeiket mutatják a panamai Nemzeti Bank előtt, ugyanis a bank március 4-e óta zárva tart és a csekken kapott nyugdíjakat nem tudják pénzre váltani Arafat Damasxkuszban MEGBÉKÉLÉS? Arafat Szíriában, találko­zója Asszad elnökkel: ez a legújabb közel-keleti szenzá­ció. Egyben a palesztin sza­badságharc tragédiája, hogy szenzációszámba megy, ha az Izrael ellen megalkuvás nélkül fellépő két erő: a Szí­riái és a palesztin vezetés egyáltalán szóba áll egymás­sal. „Amikor a palesztin moz­galom külső sikereket ér el az Izrael elleni harcban, mindig bekerítve találja ma­gát az arab táborban” — ez Arafat panasza még a het­venes évekből, a libanoni polgárháború idejéből. Ak­kor a Szíriái hadsereg ke­mény csapást mért Libanon­ban a PFSZ katonai erejére, amely épphogy csak kihe­verte a jordániai „fekete szeptembert”, az ottani le­számolást. 1982-ben az izrae­li hadsereg űzte ki Libanon­ból a palesztin erőket, és Szíria nem segített. Egy év­vel később. Arafatot, s vele a PFSZ katonai vezetőjét, a nemrég meggyilkolt Abu Dzsihadot kiutasították Szí­riából. A Szíriái vezetés ez­zel egyidöben közreműkö­dött a PFSZ megosztásában, az Arafattal elégedetlen mozgalmakból neki aláren­delt szervezetet igyekezett összekovácsolni Palesztin Nemzeti Megmentési Tanács néven. A mostani Arafat— Asszad találkozó egyes hírek szerint az Abu Dzsihad-gyil- kosság kiváltotta sokk kö­vetkezménye, de tény, hogy szívós közvetítő munka előt­te meg, amelyben Algéria, Líbia, a Szovjetunió és több palesztin szervezet is részt vett. Arafat látogatását meg­előzte egy megegyezés, ame­lyet a PFSZ vezetése írt alá a Szíriái kormánnyal. En­nek lényege, hogy támogat­ják az Izrael által megszállt területeken a lázongásokat, elutasítják az amerikai ren­dezési kísérleteket és köve­telik a PFSZ részvételét mindenfajta békeértekezle­ten. A PFSZ egész története során sok tűz közé szorult. Mivel a megszállt területe­ken nem működhet, s a pa­lesztinok többsége száműze. tésben él, mindig szüksége volt az arab országok támo­gatására — utóbbiak viszont szerették volna saját ter­veikbe illeszteni a PFSZ te­vékenységét. Szíria és a PFSZ ellentétei abból szár­maznak, hogy Szíria az Iz­rael elleni következetes harc híve, katonai erőegyensúly i a törekszik. Damaszkuszban ugyanakkor élnek a gyanú­perrel, hogy kisebb-nagyobb engedmények fejében a PFSZ hajlandó lenne „Sza• dat-módra” kiegyezni Iz­raellel, esetleg jordániai köz­reműködéssel, s akkor Szí­ria ismét egyedül marad. A PFSZ-nek szüksége van Szí­riára, a megszállt területek lázadásának ereje pedig megmutatta a szíriai veze­tésnek, hogy tovább nem bojkottálhatja a palesztin harcostársakat. Közelebb hozza-e a közel-keleti ren­dezést az Arafat—Asszad ta­lálkozó? Az Izraelnek ked­vezőbb, Egyesült Államok kezdeményezte tervek esé­lyét mindenesetre csökkenti. Yoksok és tétek Dél-Koreában „Fehér ruhában küzdők pártom sikeréért” — jelen­tette ki néhány héttel ez­előtt Kim Jung Szám, az is­mert dél-koreai ellenzéki vezető, aki tavaly sorompó­ba állt az elnöki tisztség el­nyeréséért. A nyilatkozat nem divatszempontból ér­dekes, A keddi parlamenti választások kampányában hangzott el, s átvitt jelenté­se is Van. A* sajátos dél-koreai nyel­vezetben Ugyanis e kijelen­tés azt tükrözi, hogy a poli­tikus immár „közkatona- képi V vagyis egyszerű Hol­tágként vesz részt a politikai küzdelmekben, mert eg.vút- tal lemondod ínévleg leg­alábbis) Rűrtye^elői posztjá­ról. A döntéssel egyidejűién felszólította gz ejiepzék mű­sík kiemelkedő személyisé­gét, Kft]} fje Dzsungot, bogy kövesse példáját, s adja fel ő js pártvezéri tisztét, így téve lehetővé a két mozga­lom új alapokon történő együttműködését, mi több, esetleges egyesülését, Elegendő felidézni a ta­valy decemberi elnökválasz­tási csata tanulságát, hogy megértsük, miért oly fon­tos ez a kettős visszalépés, amelyre — ha több hetes bi­zonytalanság, egymást cáfoló nyilatkozatok kavargása után —s végül mégis sor ke­rült- Akkor éppen a két leg­nagyobb ellenzéki erő ver­sengése, Kim Jung Szám és Kim De Dzsung vetélkedése vezetett a kormánypárti je­lölt győzelméhez. Mivel a két ellenzéki politikus kép. telennek bizonyult meg­egyezni, a szüuli Kék Házat nevető harmadikként a Csőn Tu Hvan elnök hivatalos utód-jelöltjeként induló 55 éves ex-tábornok, Ro Te Vu foglalhatta el. Alig 37 szá­zalékkal tarsolyában vehet­te át a váltóbotot, míg az ellenzék (összesítve persze) 55 százalékot mondhatott magáénak. Csakhogy ez a számtani többség a bénító megosztott­ság, az erők szétfoi'gácsolt- sága és az egymás ellen irá­nyuló, energiát rabló táma­dások következtében nem tudott érvényesülni. 17 esz­tendő után úgy kerülhetett, tehát ismét szavazással, szüuli viszonylatban ritka­ságszámba menő békés mó­don új elnök az -ország élé­re, hogy megválasztását az állampolgárok alig több, mint harmada támogatta. Ez a szomorú előzmény és kilátás rémlett fel most min­denkiben, aki az ellenzék széthúzásának veszélyeire figyelmeztetett az elmúlt he­tekben. A két Kim — ha kis­sé későn is — megértette az üzenetet: visszalépésüktől azt remélik, hogy a szemé­lyi torzsalkodás tehertételé­től megszabadulva, pártjaik nagyobb sikerrel vehetik fel a versenyt a Demokratikus Igazságpárt elnevezésű kor. mánvpárttal. Pillanatnyilag az a legnagyobb kérdés, nem történt-e már túl későn ez a váltás. Nem ábrándult-e már ki túlságosan sok sza­vazó az ellenzék táborán be­lül, s van-e még lehetőségük, hogy a tavalyi hatalmas kor­mányellenes tlltakozáshul- lám lelkesedését átmentve, jól szerepeljenek a keddi parlamenti erőpróbán? Sok megfigyelő véli úgy, hogy próbálkozásuk — ha hasznos és szükséges is — már elkésett. Kétségtelen, hqgy elhúzódó versengésük még g begyomápyps óíktató- l'a-éllépps diák- és mnpkűs­n.'tegek körében is értetlen­ségét. csalódást keltett, át- pártpiűsra késztetve szgva- ?Ók tí?- és szózezrpll. Az js fépy, hpg.v Ro Te Vu februá­ri beiktatása óta egyelőre eredményesen működik. Be­váltani igyekszik az „ellen­őrzött demokratizálás” vég­rehajtására tett ígéreteit. (Ebbe olyan apró gesztusok is beletartoznak, mint hogy gyógyult leprásokat hívott meg látogatóba a Kék Ház­ba, s hogy engedélyezték a közforgalmat az elnöki palo­ta korábban oly szigorúan őrzött épülete előtt.) Az is nyilvánvaló, hogy az államfő, illetve a kormány­párt helyzetét az ilyen olcsó, fogások mellett alapvetően a távol-keleti ország gazdasá­gi sikersorozata segíti. Az a lendületes fejlődés, amelyet Dél-Korea az elmúlt évek­ben felmutathat. Szöul ma már nemcsak a harmadik világban, hanem Japán vagy az Egyesült Államok piacain is komoly vetélytársnak •— s így néha neftn szívesen lá­tott betolakodónak — szá­mít. Ez egyelőre még nem a hivatalos washingtoni véle­mény, de könnyen lehet, hogy hosszabb távon abban is módosulás történik. Igen sok függ tehát attól, milyen eredményt hoz a mostani parlamenti választás — így nem csodálható a hazai és a nemzetközi közvélemény fi­gyelme. A voksolás tétje nem pusz­tán a szöuli parlament meg­újítása: a képviselő-cserék révén a sokáig parancsural­mi, túlhaladott és tekintély­elvű módszerekkel irányító szöuli rendszer egésze átfor­málódhat. Egyértelműen de­mokratikus irányba, ha si­kerrel jár Kimék „fehér ru­hában” folytatott küzdelme. Az ellenzék kudarca esetén megmarad az „apró lépések” -fokozatos, néha legfeljebb külsőségekben változtató politikája, de Dél-Korea va­lószínűleg akkor sem kerül­heti meg, hogy politikai in­tézményrendszerét gazdasá­gának- színvonalához igazít­Szegő Gábor B KATEGÓRIÁS termelőszövetkezet elemző-üzemgazdász valamint növénytermesztő munkakör betöltésére keres munkatársakat. Követelmény : elemző-üzemgazdásznál egyetemi vagy főiskolai, növénytermesztőnél egyetemi végzettség. Munkadíjazás: az érvényben levő MÉM-rendeletek figyelembevételével, megegyezés szerint. Felvétel esetén szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés: írásban vagy személyesen a termelő­szövetkezet elnökénél, személyzeti vezetőjénél. C I M : KOSSUTH MGTSZ, Vízvár, Lenin u. 7. (131482)

Next

/
Thumbnails
Contents