Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

2 Somogyi Néplap 1988. április 21., csütörtök Új formákat kell meghonosítani a gazdasági kapcsolatokban (Folytatás az 1. oldalról.) A szovjet kormányfő meg­erősítette, hogy a Szovjet­unió az elkövetkezendő terv­időszakban is ugyanannyi olajat és nyersanyagot szál­lít Magyarországra,» mint a jelenlegi ötéves tervben. A találkozón felszólalt An­gyal Ádám, a Ganz-Danubi- us Vállalat vezérigazgatója is. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a nap folya­mán az Országház Nándor­fehérvári termében fogadta a szovjet miniszterelnököt. A találkozón az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott hazánk belpolitikai életéről, állami életünk fejlesztésének időszerű kérdéseiről, a napi­renden lévő legfontosabb problémákról, a tervezett in­tézkedésekről. Nyikolaj Rizskov nagyra értékelte látogatásának ta­pasztalatait, külön is szólva a tárgyalásokon felmerült, a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos konkrét tenniva­lókról. A miniszterelnök tá­jékoztatta Németh Károlyt a szovjet törvényhozás elvei­ben és gyakorlatában a pe­resztrojka szellemében vár­hatóan bekövetkező változá­sokról is. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón Németh Károly és Nyikolaj Rizskov egyaránt tájékoztatta egymást az MSZMP és az SZKP közel­gő pártártekezletének előké­születeiről, ennek kapcsán a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésével kapcso­latos elképzelésekről. A megbeszélésen jelen volt Rajnai Sándor és Borisz Sztükalin. Nyikolaj Rizskov és Grósz Károly a késő délutáni órák­ban találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselői­vel a szovjet kormányfő szálláshelyén. A sajtókonfe­rencián a két kormányfő bevezető nyilatkozatot tett. Látogatásának eredmé­nyeit összefoglalva a szovjet miniszterelnök mindenek­előtt megelégedéssel szólt arról az intenzív munkáról, amelyet a tárgyalásokon vé­geztek, s köszönetét fejezte ki azért a meleg, baráti fo­gadtatásért, amelyben a magyar politikai vezetők, a felkeresett vállalatok irá­nyítói részesítették. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulására, a kedvezőtlen világgazdasági tendenciák ellenére, a dina­mikus fejlődés jellemző. Kü­lönösen figyelemre méltó, hogy a nyersanyagárak vi­lágszerte tapasztalható csök­kenése ellenére nem esett vissza a magyar—szovjet árucsere-forgalom, ami ked­vező alapot teremt a kontak­tusok távlati fejlesztéséhez. Az együttműködés elmélyí­tésénél mindkét részről ab-' ból indulnak ki, hogy a gaz­dasági kapcsolatok számos eleme megérett már a vál­toztatásra, ezért új formákat kell feltárni és meghonosíta­ni a kontaktusokban. Mind­ezeket a kérdéseket megvi­tatták Grósz Károllyal, s ki­jelölték a fejlesztés főbb irányait. A tárgyalások egyik fontos témája volt a Szovjetunió és Magyarország ötéves nép- gazdasági terveinek össze­hangolása. Folyik a két ország között a jelenlegi középtávú terv­időszak utolsó két évére szó­ló együttműködés feltételei­nek egyeztetése. Arra törek­szenek, hogy a kedvezőtlen tendenciákat kiküszöbölve ne csökkenjen az árucsere­forgalom szintje, mert ez mindkét fél számára elfo­gadhatatlan lenne. A szovjet kormányfő ezzel kapcsolat­ban ismételten annak a vé­leményének adott hangot, hogy a kölcsönös szállítások növelése csak a gazdasági . kapcsolatok új formáinak fo­kozottabb bevonásával érhe­tő el. Mindenekelőtt a közös vállalatok alapítását és a vállalatok kooperációs kap­csolatainak erősítését szor­galmazta. A gazdasági kap­csolatok élénkítését szolgáló intézkedések között megem­lítette: megállapodás szüle­tett arról, hogy Magyaror­szág külkereskedelmi kép­viseletet nyit Leningrádban, Kijevben és Tbilisziben. Méltatta azt a most aláírt kormányközi megállapodást is, amely a magyar és a szovjet állampolgárok köl­csönös vízummentes utazá­sának könnyítéséről intéz­kedik. Nyikolaj Rizskov végeze­tül a nemzetközi kérdésekről szólva kiemelte, hogy a Szovjetunióban és Magyar- országon egységesen ítélik meg a világhelyzet alakulá­sát. Grósz Károly bevezető nyilatkozatában kijelentet­te: — Nyikolaj Rizskov elv­társ hivatalos baráti látoga­tása rendkívül hasznos volt, megbeszélésünk eredménye nagy megelégedéssel tölt el. E látogatás szellemiségében, tartalmában értékes folyta­tása Mihail Gorbacsov és Andrej Gromiko közelmúlt­ban lezajlott magyarországi tárgyalásainak. Nagy segít­séget nyújt számunkra a magyar társadalmi-gazdasá­gi folyamatok tervezéséhez az, hogy szovjet partnereink tájékoztatnak bennünket helyzetükről, törekvéseik­ről, s megtisztelő a tapaszta­lataink iránti érdeklődésük. Tárgyalásaink kölcsönösen nyílt, őszinte, formalizmustól mentes, segítőkész és alko­tó légköre lehetővé tette, hogy megállapítsuk: azonos szellemben gondolkodunk a világban végbemenő folya­matokról, a szocialista or­szágok közötti — mindenek­előtt a kétoldalú — kapcso­latok fejlesztésének szüksé­gességéről és a két ország­ban zajló megújulás, kor­szerűsítés időszerűségéről. A kormány elnöke megál­lapította: a jövőben az együttműködés fő színtere a vállalatok és a tudományos központok közvetlen kapcso­latrendszere lesz, amely a fokozottabb önállóságra, a kölcsönös érdekekre és a szocialista piac törvénysze­rűségeire épül. Ez nem csök­kenti, hanem éppen hogy növeli kormányaink felelős­ségét a kapcsolatok alakítá­sában; kötelességünk, hogy e közvetlen együttműködéshez még jobb politikai, közgaz­dasági feltételeket teremt­sünk. Korszerűsítenünk kell a tervegyeztetés gyakorla­tát, elsősorban a fejlődés fő irányainak kijelölésére kell vállalkozni. Grósz Károly nagy jelen­tőségűnek ítélte a konkrét gazdasági kérdésekben szü­letett megállapodásokat, s szólt arról, hogy a már ed­dig is eredményesen járt úton tovább haladva idén elsősorban a kétoldalú áru­csere-forgalom kiegyensú­lyozására törekszünk. — A magyar nép igen nagy érdeklődéssel figyeli a Szovjetunióban végbemenő változásokat, a magyar kor­mány, egész népünk érdekelt e megújulás sikerében. Meg­győződésünk, hogy a most Abu Dzsihad temetése Abu Dzsiíbadot, a szomba­ton Tuniszban meggyilkolt palesztin vezetőt tegnap Da­maszkusz közelében százez­rek búcsúztatták. Bár az előzetes hírekkel szemben Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke mem volt jelen, a ha­talmas tömeg Abu Dzsihad­dal együtt hosszan éltette őt, mint a palesztin ügy jelké­pét. A PFSZ egyik alapítóját, az El Fatah .katonai irányí­tóját a Damaszkuszihoz köze­li palesztin tábornál levő ,,mártírok temetőjében” he­lyezték nyugalomra. zajló folyamatok túlmutat­nak a Szovjetunió határain, a szocialista közösség, benne Magyarország népeinek, s az egész emberiségnek az érde­keit szolgálják. E program megvalósításához további si­kereket kívánunk — mon­dotta bevezető nyilatkozatát zárva Grósz Károly. Nyikolaj Rizskov az új­ságírók érdeklődésére vála­szolva bővebben is szólt azokról a kérdésekről, ame­lyek a szocialista országok együttműködésében „megér­tek a változtatásra”. Mint mondotta, a KGST tavalyi rendkívüli ülésén e témát részletesen megvitatták, így a többi között foglalkoztak az együttműködés során fel­merülő árkérdésekkel, va­lamint a szocialista piaccal és a pénzügyi rendszerekkel összefüggő problémákkal. Mindezek a mostani magyar —szovjet tárgyalások napi­rendjén is szerepeltek, s mindkét fél úgy foglalt ál­lást, hogy amíg a KGST szintjén nem születnek meg­felelő megoldások, addig a kétoldalú kapcsolatokban kell előrelépni. Az illetékes szakembereket bízták meg azzal, hogy konkrét javasla­tokat dolgozzanak ki erre, amelyeket majd ismét ma­gas szinten vitatnak meg. Egy kérdésre válaszolva Nyikolaj Rizskov kitért az immár konkréttá formálódó szovjet—magyar—bolgár autógyártási együttműkö­désre. Eszerint évi 150 ezer darab ZAZ gépkocsi készül majd kooperációban, s a késztermékből mindhárom fél évi 50 ezer darabbal ré­szesedik. A közös vállalko­zás útjában álló akadályokat a mostani látogatás során si­került felszámolni, így re­mélhetőleg májusban sor ke­rülhet a kormányközi meg­állapodás aláírására. A szovjet kormányfő a KGST mechanizmusának korszerűsítéséről szólva a fő kérdést abban jelölte meg: miként lehet hatékonyan működtetni a piaci, az áru- és a pénzkapcsolatokat a tervgazdálkodás körülmé­nyei között. Példaként emlí­tette, hogy a világpiaci ár­szinthez közelebb álló ma­gyar árak és a Szovjetunió árrendszere között jelentős az eltérés, ám e problémán várhatóan segít majd a na­pirenden lévő szovjet árre­form. Ugyancsak az együtt­működés útjábari álló aka­dályok elhárítását szolgál­ják a külkereskedelem de­centralizálására tett szovjet lépések — mintegy harminc minisztérium és kilencven vállalat, egyesülés kapott külkereskedelmi jogot —, ám az eddigi változások nem elegendőek, tovább kell ha­ladni ezen az úton. Grósz Károly egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MSZMP országos konferen­ciája nem szerepelt a kor­mányfői tárgyalások napi­rendjén, hiszen e tanácsko­zás a magyar párt belügye. Ugyanakkor — fűzte hozzá — két kommunista tisztség- viselő találkozóján elkerül­hetetlen, hogy ilyen kérdé­sek is szóba kerüljenek, te­hát a hivatalos tárgyaláso­kon nem, de az elvtársi be­szélgetések során szó esett erről. — Meggyőződésem — mondta a Minisztertanács elnöke —, hogy a pártérte­kezletre nagy szellemi ha­tást gyakorol majd a Szov­jetunióban zajló átalakítás. A sajtókonferenciát köve­tően Grósz Károly és Nyi­kolaj Rizskov — a kíséret tagjainak bevonásával — zárótárgyalást tartott a szov­jet vendégek szálláshelyén. A tárgyalások befejeztével az együttműködés bővítését szolgáló egyezményeket ír­tak alá a Parlamentben. Marjai József és Alekszej Antonov a két kormány megbízásából aláírta a fo­gyasztási cikkek belkereske­delmi, valamint szövetkezeti vállalatok és szervezetek ál­tal történő kölcsönös cseré­jének fejlesztését előirányzó egyezmény. Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár és Ana- tolij Kovaljov első külügy­miniszter-helyettes jegyző­könyvet írt alá a magyar és a. szovjet állampolgárok köl­csönös vízummentes utazá­sának elősegítéséről. Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve a késő délutáni órákban elutazott Budapest­ről Nyikolaj Rizskov. A ma­gas rangú szovjet vezetőt és feleségét a magyar és szov­jet zászlókkal díszített Feri­hegyi repülőtéren búcsúz- -tatták. A vendégeket a légi­kikötőben Grósz Károly, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, keres­kedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár és Beré- nyi Lajos, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese bú­csúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor és Borisz Sztükalin. Kiszabadultak a túszok A kuvaiti légitársaság több mint két hete elrabolt gépének túszai tegnap kiszabadultak. A terroristák sorsa még nem eldöntött KÖZÖS KÖZLEMÉNY NYIKOLAJ RIZSKOV TÁRGYALÁSAIRÓL A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívá­sára Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke 1988. április 18. és 20. között hivatalos baráti láto­gatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. A szovjet kormányfőt fo­gadta Kádár János, az MSZMP főtitkára és Németh Károly, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Nyikolaj Rizskov tárgya­lást folytatott Grósz Ká­rollyal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöké­vel. A tárgyaláson magyar részről jelen volt Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár, Berényi Lajos, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság Moszkvában akkreditált nagykövete; szovjet részről jelen volt Alekszej Antonov, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Nyikolaj Pugin gépkocsiipari miniszter, Anatolij Kovaljov, a külügy­miniszter első helyettese, Anatolij Lukasov, az Állami Tervbizottság elnökhelyet­tese, Borisz Sztükalin, a Szovjetunió Budapesten akk­reditált nagykövete. Nyikolaj Rizskov felkeres­te a Tungsram Jtt budapesti^ gyárát, a budapesti Műsze-* résztechnikai Kisszövetke­zetet, a sárisápi Üj Élet Ter­melőszövetkezetet és találko­zott a Magyar Gazdaság: Kamara és a MTESZ kép­viselőivel. Megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, a Szovjet Hősi Emlékművet és Vlagyimir Iljics Lenin szobrát. A szívélyes, baráti légkörű találkozókon és megbeszélé­seken részletesen tájékoztat­ták egymást az SZKP XIX. össz-szQvetségi pártkonfe­renciájának és az MSZMP országos pártértékezletének előkészületeiről. Véleményt cseréltek országaik szocialis­ta építőmunkájának legfon­tosabb feladatairól, a kétol­dalú együttműködés helyze­téről és fejlődésének távla­tairól, valamint a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdései­ről. Nyikolaj Rizskov tájékoz­tatást adott a szovjet társa­dalom életének valamennyi területét átfogó nagy Hordere­jű forradalmi folyamatokról és az átalakítás jelenlegi szakaszában a radikális gaz­dasági reform és széles kö­rű demokratizálás megvaló­sításának menetéről, amely az SZKP és a szovjet kor­mány tevékenységének mag­határozó irányát jelenti. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunióban és Magyar- országon kibontakozó meg­újulási folyamatok a szocia­lizmus életképességéről ta­núskodnak, olyan választ je­lentenek korunk kihívására, amely nyomán teljes mér­tékben érvényesül a szocia­lizmus alkotó ereje, új mi­nősége. A szovjet átalakítási és a magyar reformfolyamat céljainak összhangja új táv­latokat és lehetőségeket nyit a két ország népei alapvető érdekeinek megfelölő sokré­tű, gyümölcsöző, kétoldalú együttműködés továbbfej­lesztéséhez. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a magyar- szovjet kapcsolatok töretle­nül fejlődnek és gazdagod­nák az egyenjogúság, az ön­állóság, a kölcsönös tisztelet és bizalom, egymás értékei­nek figyelembe vétele és ta­pasztalatainak tanulmányo­zása, valamint az internacio­nalista szolidaritás alapján. Népeik és országaik barát­ságának és együttműködésé­nek elmélyítésében kiemel­kedő jelentősége van Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozóinak és megbeszé­léseinek. A gazdasági együttműkö­dés távlatainak megvitatása során nagy jelentőséget tu­lajdonítottak a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió közötti 15—20 éves, kidol­gozás alatt álló gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési koncepciónak. Hangsúlyozták a kölcsö­nösen előnyös vállalati szin­tű együttműködés fejlesz­tésének fontosságát. Megál­lapították, hogy az olyan új formák, mint a vállalatok közötti közvetlen kapcsola­tok, a közös vállalatok és tudományos kutatások az integráció magasabb szintje elérésének egyik alapvető irányát jelentik, s elősegítik a két ország közötti árucse­reforgalom bővítését, a műszaki-tudományos hala­dás meggyorsítását, a ter­mékminőség javításához és a termelés hatékonysága nö­veléséhez szükséges feltéte­lek biztosítását. Egyetértet­tek az együttműködés sok­rétű fejlesztését szolgáló gazdasági, szervezeti-jogi szabályok közös kidolgozásá­ban. Folytatják Magyaror­szág és a Szovjetunió több szövetségi köztársasága kö­zötti közvetlen kereskedel­mi-gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés bővítését. Megállapították, hogy kö­tünk olyan globális problé­máinak megoldása, mint a környezetvédelem és a ter­mészeti erőforrások ésszerű hasznosítása csak nemzet­közi együttműködés útján lehetséges. Megegyeztek ab­ban, hogy az e területen megvalósítandó együttműkö­désről az év folyamán kor­mányközi megállapodást ír­nak alá. A Szovjetunió és Magyar- ország elősegíti továbbá a köztársasági, megyei és vá­rosi szintű közvetlen kap­csolatok fejlesztését minden formában, a két ország dol­gozó kollektívái közötti érintkezések, a határ menti csere következetes bővítését és hatékonyságának fokozá­sát, egymás állampolgárai egyéni utazási rendjének to­vábbi egyszerűsítését. Ked­vezően értékelték a tudo­mány, az oktatás, a kultúra, valamint a magyar- és az orosznyelv-oktatás területén megvalósuló kétoldalú kap­csolatok gyümölcsöző fejlő­dését. A nemzetközi kérdések széles körű megvitatása so­rán azonosan értékelték az európai és a világhelyzetet. Határozottan síkra szállva a leszerelési folyamat követ­kezetes folytatásáért, a felek különösen fontosnak tartják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok már a kö­zeli jövőben kössön megál­lapodást a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentéséről, az 1972-ben aláírt ABM-szerződés válto­zatlan érvényben tartása mellett azzal, hogy egyezte­tett ideig egyik fél sem mondja fel azt. A Szovjetunió és Magyar- ország nagy jelentőséget tu­lajdonít az ENSZ III. rend­kívüli leszerelési értekezle­tének. Szükségesnek tartják az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését az Atlanti-óceántól az Uraiig. A látogatás során aláír­ták a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya közötti egyezményt a fogyasztási cikkek belkereskedelmi, va­lamint szövetkezeti vállala­tok és szervezetek által tör­ténő kölcsönös cseréjének fejlesztéséről, továbbá a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége állampol­gárai vízummentes utazásai­nak rendjéről 1978. novem­ber 24-én kötött Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét. Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke hiva­talos baráti látogatásra hív­ta meg Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnökét, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents