Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIIV. évfolyam, 89. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 15., péntek Grósz Károly a Diósgyőri Gépgyárban Higgadtan, tárgyilagosan, szókimondóan Csütörtökön a Diósgyőri Gépgyárba látogatott Grósz Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke. Dudla Józsefnek, a Borsod Megyei Pártbizott­ság első titkárának társaságában részt vett és felszólalt a gépgyár egyik pórtalapszervezetének taggyűlésén. Rigó István alapszeryezeti titkár vitaindítója után a 32 tagú, főként for­gácsoló szakmunkásokat tömörítő kommunista közösség nyolc tagja fejtette ki véleményét az országos pártértekezlet állás­foglalás-tervezetéről. Afganisztán és Pakisztán mogogyozése Történelmi megállapodás Genfben A Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciákat vállalt Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Abdul Vakil algán külügyminiszter Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszter és George Shultz amerikai külügymi­niszter, Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár (középen) jelenlétében aláírták április 14-én a genfi Nemzetek Palotájának tanácstermében az afganisztáni rendezésről szóló megálla­podást A taggyűlést követően Grósz Károly válaszolt a sajtó jelen lévő munkatár­sainak kérdéseire. Az esz­mecserén szerzett benyomá­sairól szólva kijelentette: — Nagyon jó szellemű taggyűlésen vehettem részt, higgadt, tárgyilagos és szó­kimondó felszólalások hang­zottak el, elsősorban a tet­tekről, a munkáról, annak feltételeiről, s a politika lé­nyeges kérdéseiről mondtak véleményt a diósgyőri kom­munisták. Nagy politikai érettséggel, s úgy foglaltak állást a helyi dolgokban, hogy abban tükröződtek az ország egészének ügyei is. Ami az állásfoglalás-terve­zetet illeti: csaknem min­den felszólaló úgy vélte — meggyőződésem szerint jog­gal —, hogy a dokumentum nagyobb figyelmet fordít a helyzetelemzésre, mint a te­endők körvonalazására. A tervezet alapján ebben a pártszervezetben nem érzik világosan, hogy mit vár tő­lük a vezetés, hogyan tud­nak ők segíteni a problémák megoldásában. Bíráló meg­jegyzéseket kapott az ideoló­giával összefüggő témakör is; mint mondották, több he­lyütt nem fogalmaz eléggé Fejti György Hajdú-Bihar megyében Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Szer­dán délután Debrecenben, a megyei pártbizottság szék­házában Postás Sándor első titkár tájékoztatta Hajdú-Bi­har gazdasági, politikai és társadalmi életéről, az or­szágos pártértekezlet állás­foglalás-tervezetével kap­csolatos helyi vélemények­ről, javaslatokról. Csütörtö­kön Hajdúhadháztéglásra utazott, ahol felkereste a Hajdúsági Iparműveket. Dél­után a megyei tanács Árpád - termében rendezett aktíva­ülésen előadást tartott a po­litikai intézményrendszer to­vábbfejlesztéséről. Marjai József Moszkvában Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csütörtökön a szovjet fővá­rosba utazott, hogy tárgyal­jon Alekszej Antonov ' mi­niszterelnök-helyettessel, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság szovjet társelnökével a két­oldalú együttműködés idősze­rű és hosszabb távú kérdé­seiről, különös tekintettel a világosan az okmány, néhol bizonytalanság érződik ben­ne, s általában: száraznak, nehezen érthetőnek mondot­ták a dokumentum szövegét. Egy kérdésre válaszolva immár szélesebb összefüg­gésben szólt a Politikai Bi­zottság tagja az országos ér­tekezletre készülő párttagság hangulatáról, a most zajló eszmecsere tapasztalatairól. Mint mondotta, aktívabbak most a párttagok, mint ko­rábban, s ez nagyon jó do­log. Az eszmecseréken el­hangzó vélemények két csa­tornán. jutnak a vezetéshez. Egyrészt az illetékes párt­testületek összegzik azokat, s a megyei pártbizottságok tapasztalatai végül a KB tit­kárságának az asztalára ke­rülnek. Másrészt pedig az ilyen közvetlen találkozások, mint a mostani, ugyancsak sok élményt, hasznosítható tapasztalatot adnak a továb­bi munkához. Az állásfogla­lás-tervezetet kidolgozó munkacsoport megpróbálja majd úgy összegezni az or­szágos eszmecserében el­hangzottakat, hogy abból a tagság jelentős része ráis­merjen saját gondolataira és törekvéseire. két ország kormányfői közel­gő találkozójának előkészíté­sére. Magyar küldöttség utazott Ciprusra Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga tagjának, a Politikai Fő­iskola rektorának vezetésé­vel pártküldöttség utazott Ni­cosiába. A küldöttség részt vesz Ezekiasz Papaioannu- nak, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja elnökének, korábbi főtitkárának teme­tésén. persze nem kerülhet be a pártértekezlet elé terjeszten­dő anyagba, de az igazán fontos az, hogy valamennyi értékes gondolat igenis épüljön be a pártértekezlet utáni mozgalmi munkába. Grósz Károly kitért arra is, hogy a társadalomban felfokozott várakozás érzé­kelhető a májusi országos értekezlet iránt. —Ezt a várakozást jo­gosnak tartom, hiszen na­gyon bonyolult, ellentmon­dásos gazdasági és társadal­mi viszonyokat élünk meg napjainkban, és valamennyi­en keressük a kiutat. A felvetődött kérdésekre az emberek különböző válaszo­kat adnak, s ez önmagában is gerjeszti a várkozást. Ugyanakkor jelen vannak illúziók is, s a túlzott vá­rakozás nem a legideálisabb feltétel a higgadt döntések­hez. De a vezetésnek ezzel számolni kell, természetes jelenségnek kell tekinteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a pártértekezlet nem zár le egy időszakot, ellen­kezőleg, csupán egy állo­másnak tartom azon az úton, amelyen sok esztendőn ke­resztül halad majd egy ak­tivan politizáló párt és tár­sadalom. A kormány elnöke kitért olyan konkrét kérdésekre is, amelyek a mostani taggyű­lésen is szóba kerültek, s amelyek az egész ország közvéleményét foglalkoztat­ják. Szólt arról, hogy a diósgyőri kommunistákat érthetően foglalkoztatja a munkanélküliség veszélye, ezért felszólalásában ismer­tette a kormányzat foglal­koztatáspolitikai törekvé­seit. Rámutatott: jelenleg a munkanélküliség . veszélye országosan nem olyan nagy, mint amilyen mértékben a közvéleményben jelen van az aggodalom. Az országos szá­mokat tekintve változatla­nul jóval több munkahelyet tudunk kínálni, mint amennyi iránt kereslet van. Igaz ugyanakkor, hogy a kínálat és kereslet között sem területileg, sem a szak­mai összetételt tekintve nincs összhang. Regionális problémákkal tehát való­ban meg kell birkózni. Hoz­zátette: ha igaz lenne a hír, hogy rövidesen több tízezer munkanélküli foglalkoztatá­sának gondjával állna szem­ben a kormány, az azt je­lentené, hogy megkezdődött (Folytatás a 2. oldalon) A Genfi Nemzetek Palotá­jának Tanácstermében csü­törtökön aláírták az Afga­nisztánról szóló megállapo­dásokat. A szerződések af­gán, pakisztáni, szovjet és amerikai aláírói egy súlyos regionális válság végleges, közös erővel történő felszá­molását remélik. A megállapodás előirá­nyozza a szovjet csapatok kivonását, a külső beavatko­zás megszüntetését és a me­nekültek problémájának rendezését. A megállapodá­sokat afgán részről Abdul Vakil külügyminiszter, pa­kisztáni részről Zain Nurani külügyi államminiszter írta alá. Az úgynevezett szava­tossági hatalmakat, a szintén aláíró Szovjetuniót és az Egyesült Államokat Eduard Sevardnadze és George Shultz képviselte. A világ minden részéről Genfbe érkezett mintegy 350 újságíró jelenlétében az alá­írók 14.30 órakor léptek be a híres terembe, amelynek közepét asztalok ovális együttese foglalta el. Az el­nöklő ENSZ főtitkár, Pérez de Cuellar helye mögött a megállapodások létrejötté­ben kiemelkedő közvetítő szerepet játszó világszervezet kék zászlóját helyezték el. (Tudósítónktól.) Csütörtökön egynapos ba­ráti látogatásra Nagyatádra érkezett dr. Jaroslav Musilek nagykövetségi tanácsos, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazga­tója. A Hazafias Népfront városi bizottságán Dorcsi Sándor, a városi pártbizott­ság titkára, Hamvas János, a városi tanács elnöke, dr. Horváth Ferenc, a HNF vá­rosi titkára köszöntötte a vendéget, akit a város életé­ről, történetéről, jelenéről és terveiről a tanácselnök tájé­koztatott. Ezt követően a vendéglá­tók kíséretében a cérnagyár­Ott ült Diego Cordovez fő­titkár-helyettes is. Az egyik oldalról az afgán, a másik oldalról a pakisztáni kül­döttség érkezett, valamivel később szintén más-más be­járaton a szovjet és az ame­rikai delegáció lépett be. Pe­rez de Cuellar a felek erő­feszítéseit méltató rövid nyilatkozatában felszólítot­ta őket az okmányok aláírá­sára. Erre úgy került sor, hogy első ízben ültek egy­más közelében az afgánok és pakisztániak. A nemzet­közileg is általánosságban történelminek nfinősített ak­tus pillanatában hozták nyilvánosságra a megállapo­dások szövegét. Afganisztán és Pakisztán a kölcsönös kapcsolataik elvei­ről, kiváltképpen a be nem avatkozásról szóló megálla­podásukban kinyilvánítják, hogy normalizálni kívánják kapcsolataikat és elő akar­ják mozdítani jószomszéd­ságukat és együttműködésü­ket. Ebben a leghosszabb öt cikkelyből álló részben a fe­lek egyebek között jelzik: tiszteletben tartják a másik szuverenitását, politikai füg­getlenségét, területi integri­tását; biztonságát, el nem kötelezettségét, nemzeti azo­ba látogattak, ahol Lovko Imre főmérnök tájékoztató­ja után üzemlátogatás kö­vetkezett. Délután a szobor­parkot, majd a Gábor An­dor Művelődési Központot tekintette meg a követségi tanácsos. A Dél-somogyi Me­zőgazdasági Kombinát köz­pontjában került sor a ma­gyar—csehszlovák barátsá. gi gyűlésre, ahol dr. Hor­váth Ferenc mondott beszé­det. Felszólalt dr. Jaroslav Musilek is, aki a szövetségi szerződés aláírásának évfor­dulója alkalmából a csehszlo­vák és a magyar nép együtt­működéséről, barátságáról beszélt. nosságát és kulturális örök­ségét. Abban a részben, amelyen átfogóan is ismertetik, hogy tartózkodnak az erőszak bár­minő alkalmazásától, a fel- forgatástól, a másik fél le­járatására irányuló ellensé­ges propagandától is, szüksé­gesnek tartják kiemelni: te­rületükön megakadályozzák fegyveresek, politikai, etni­kai, vagy más csoportok je­lenlétét, kiképzését, vagy tá­borokban s támaszpontokon való tartózkodását, a másik fél területe elleni aknamun­kát. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a nemzetközi garanciákat tar­talmazó nyilatkozatában az aláírók vállalják: tartózkod­nak az Afganisztán és Pa­kisztán belügyeibe való be­avatkozás bármilyen formá­jától és tiszteletben tartják a kétoldalú viszonyukról is­mertetett szándékaikat. A menekültek önkéntes visszatéréséről szóló afgán-— pakisztáni megállapodás szintén több pontban részle­tezi, hogy a szabad dönté­sük alapján Afganisztánba hazatérők egyenlő politikai és vallási jogokat élvezve vehetnek részt az ország éle­tében. Ezt vegyesbizottság ellenőrizheti. Egy külön fejezetben, amelyet Afganisztánon - és Pakisztánon kívül a megál­lapodások szavatosságát vál­laló két nagyhatalom tanú­ként szintén aláírt, tisztáz­zák az egyes megállapodások egymással való szoros, szer­ves és kölcsönös kapcsolatát. Ebben fektették le: az af­ganisztáni—pakisztáni meg­állapodás május 15-én lép életbe, ekkor kezdődik a kül­földi csapatok fokozatos ki­vonása. Ezeknek a katonák­nak a fele 1988. augusztus 15-én hagyja el az országot, az összes szovjet katona ki­vonását kilenc hónapon be­lül fejezik be. Intézkednek a megállapodások esetleges megsértésének kivizsgálásá­ról, az ENSZ ebben való közreműködéséről is. Az aláírási ünnepség vé­gén Pérez de Cuellar rövid beszédben hangsúlyozta az okmányok nagy jelentőségét a térség békéje és a nemzet­közi közösség szempontjából. Megkezdték ,a Lenin utcai sportközpont földmunkáit Bog- lárlellén. Az első ütemben labdarúgópálya és nyolcsávos futópálya épül. A második ütemben kézilabda- és pöplab- dapályát alakítanak ki Minden javaslat, vélemény A közélet hírei TÁJÉKOZTATÓ A TERVEKRŐL Csehszlovák barátsági gyűlés Nagyatádon

Next

/
Thumbnails
Contents