Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
2 Somogyi Néplap 1988. április 1., péntek Geraszimov nyilatkozata Durván megsértik a palesztin lakosság jogait Az izraeli megszállók a Jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben durván megsértik a palesztin lakosság jogait, az emberi jogokat. A Szovjetunióban határozottan elítélik a megszállók cselekedeteit, s azok azonnali beszüntetését követelik — hangsúlyozta a szovjet külügyi szóvivő. Geraszimov határozottan elítélte a fajüldöző Pretoria legutóbbi, Botswana ellen elkövetett terrorakcióját is. Mint mondotta, a Szovjetunióban felháborodással fogadták a független ország ellen elkövetett fegyveres kommandóakciót. « • » A szovjet szóvivő elismerő szavakkal méltatta a Lengyelországban nemrég megjelent, a második világ- háborús eseményekkel foglalkozó bizottság szerkesztésében megjelentetett kiadványt, amely emléket állít azoknak a szovjet hadifoglyoknak, akik lengyel területen vesztették életüket. Geraszimov szavai szerint 4 millió 700 ezer szovjet hadifoglyot tartottak itt táborokban, illetve szállítottak keresztül az országon; a halottak számát 1,6—1,8 millióra becsülik. Több mint kétszáz tömegsír ismert, ahol csaknem 800 ezren nyugszanak — mondta, s kitért arra is, hogy még nem is olyan régen másként kezelték a Szovjetunióban ezt a kérdést, szégyennek, szinte árulásnak tekintették a fogságba esést. Éppen ezért fontos ez a kezdeményezés, amely nem engedi a feledés homályába veszni a hadifoglyok tragikus sorsát. * * * A szóvivő egy kérdés kapcsán üdvözölte az amerikai szenátus külügyi bizottságának állásfoglalását, amelynek értelmében 17:2 arányban támogatásukról biztosították a KHR—HHR szerződést. Kedvező jelnek tekintette, hogy amerikai források szerint legfeljebb 8—9 ellenszavazat várható a szenátus ratifikációs vitájában. A Szovjetunió olyan nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bármiféle fegyvert telepíthessenek a világűrbe. Ezt az indítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet küldöttség a tanácskozás résztvevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, amelyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési versenynek a világűrre való esetleges kiterjedése miatt. Éppen ezért a szovjet küldöttség már 1987-ben javasolta: tegyenek lépéseket egy nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozására, melynek azt kellene figyelemmel kísérnie, hogy a világűrbe juttatott objektumokon nincsenek-e fegyverek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a memorandumban — e rendszer alapját az úgynevezett Nemzetközi Űrfelügyelet alkotná. E testületnek az aláírók lehetővé tennék, hogy megvizsgálhasson minden világűrbe küldendő berendezést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektumok elCsapatkivonás Hondurasból Csütörtökön az utolsó tagja is távozott Hondurasból annak az amerikai csapat- kontingensnek, amelyet Reagan elnök két hete vezényelt a közép-amerikai országba — jelentette be az Egyesült Államok tegucigalpai nagy- követsége. Szerdán 700 katona tért haza az eredetileg 3200 fős kontingensből, amelyet az amerikai elnök arra hivatkozva küldött Hondurasba, hogy — szerinte — az ország Nicaraguával közös határát sandinista erők lépték át. lenőrzésére a fellövés előtti helyszíni vizsgálat jelenti a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszert. A dokumentum meghatározza, hogy a szovjet fél szerint mely eszközök minősülnek fegyvernek, majd részletesen kifejti az ellenőrzés javasolt szabályait. így például a tagállamoknak időben értesíteniük kell az űríel- ügyeletet minden felbocsátás pontos időpontjáról, a hordozóeszköz típusáról, a tervezett pálya adatairól. Lehetővé kell tenniük az ellenőrző csoportok állandó jelenlétét az összes indítóhelyen, s az ellenőrzés a megállapodásba bevont vállalatokra, laboratóriumokra és kísérleti központokra is kiterjedne. A tagállamok egyébként bármely — általuk tisztázatlannak minősített — helyzetről felvilágosítást kérhetnének az űrfelügyelettől, s az az esetleg eltitkolt indítások felderítésére rendkívüli helyszíni vizsgálatot is tarthatna. A dokumentum leszögezi : az ellenőrzés pontos módját, az űrfelügyelet felépítését és működési rendszerét a későbbi tárgyalásokon határoznák meg. Az egyik dél-libanoni faluban egy síita vallású asszony házának romjai között, miután izraeli támadás lerombolta azt. Az akció következtében öt polgári személy életét vesztette NDK—nyugat-berlini területcsere IRAK—IRÁN Szovjet javaslat Genfben Hozzanak létre nemzetközi űrfelügyeletet Egyoldalú tűzszünet Jelentős területcseréről írtak alá csütörtökön szerződést az NDK és Nyugat- Berlin megbízottai a berlini külügyminisztériumban. A megállapodás értelmében összesen 17 helyen kerül sor a nagyhatalmak által a II. világháború végén kijelölt határ módosítására, a kiszögellések, területi enklá- vék megszüntetésére. Az NDK 87,3 hektárnyi területet kap és 96,7 hektárnyi területet ad át. A különbségkiegyenlítésre a nyugat-berlini szenátus 76 millió nyugatnémet márkát fizet az NDK- nak. Az érintett helyeken az elkövetkező hetekben jelölik ki az új határvonalat. Az NDK és Nyugat-Berlin között korábban — 1971-ben és 1972-ben — már voltak kisebb határkiigazítások. 1983-ban kezdődtek a tárgyalások a mostani területcseréről, amelyet véglegesen Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke és Eberhard Diepgen nyugatberlini kormányzó polgár- mester februári találkozóján hagyták jóvá. A csütörtöki aláírás után mind az NDK, mind a nyugat-berlini szenátus megbízottja kijelentette, hogy a területcseréről szóló szerződés a jószomszédi kapcsolatok fejlődésének fontos állomása. Irak csütörtökön egyoldalú tűzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult „városok háborújában”. Egy bagdadi katonai szóvivő 'közlése szerint helyi idő szerint éjféltől beszüntetik a Teherán és más iráni városok ellen irányuló rakétatámadásokat. A szóvivő a tűzszünetet „udvariassági gesztusnak” nevezte, mivel az Turgut özal török miniszterelnök pénteken kezdődő bagdadi látogatása idejére érvényes, s elutazása után hat órával ér majd véget. Mint ismeretes, a török kormányfő közvetítő szerepet vállalt a két szomszédos ország közötti háborúban. Egy iráni hadihajó csütörtökön hajnalban megtámadott és felgyújtott egy ciprusi tartályhajót a Perzsa- (Arab)-öböl déli részén, a dubai partok közelében. Irán két héten belül tizedszer intézett támadást semleges hajó ellen, de február 19. óta ez volt az első alkalom, hogy a támadó hadihajó, nem pedig rohamé,sónak volt, s így a károk is súlyosabbak. Lezuhant egy amerikai vadászgép Lakóépületre zuhant csütörtökön egy amerikai katonai repülőgép az NSZK nyugati részén. Az amerikai légierő F—16- os típusú vadászgépe a Karlsruhétól 16 kilométerre északra fekvő Forst településre zuhant. A gép pilótája meghalt. Polgári áldozatokról még nincsenek hírek. A hatezres lélekszámú településen egy lakóépület megsemmisült, három kigyulladt. A helyszínre érkező tűzoltók kiürítettek negyven házat. A baleset következtében mérgező gázok keletkeztek, amelyek összetételét még nem sikerült megállapítani, de félő, hogy esetleg ki kell telepíteni a falu egész lakosságát. A rendőrség lezárta a területet. Sevardnadze-inlerjú Á politikai döntés változatlanul érvényes Hol tartanak a genfi afgán—pakisztáni tárgyalások? Mire lehet számítani? Mik azok a „genfi dokumentumok”? — ezekre és hasonló, az afganisztáni rendezéssel kapcsolatos kérdésekre válaszol a Rabotnicseszko Delo csütörtöki számában megjelent interjújában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Mint szavaiból kitűnik; a „genfi dokumentumok” három szerződéstervezetet jelentenek, amelyeket az afgán és a pakisztáni kormány között az ENSZ-főtitkár megbízottjának közvetítésével folyó tárgyalásokon dolgoztak ki Genfben 1982 júniusa óta. Az első: kétoldalú megegyezés az országaik közötti viszony elveiről, így a be nem avatkozásról és az intervencióról történő lemondásról. A második: nyilatkozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről biztosítandó nemzetközi garanciákról, A harmadik: kétoldalú megállapodás a menekültek önkéntes hazatéréséről. A „kapcsolatok dokumentumával” és az „értelmezésről szóló memorandummal” ■ (ez az ellenőrzéshez stb. kapcsolódó technikai kérdéseket szabályozza) együtt ezek képezik az úgynevezett genfi csomagot. Eduard Sevardnadze lá- mutat : „Az Afganisztán és Pakisztán közötti megegyezések mindegyike a klasszikus nemzetközi megállapodások jellegét viseli, ame lyekben a felek egyenjogú, szuverén személyekként jelennek meg, és minden kötelezettség a kölcsönösségre alapozódik." Továbbá: „Az afgán,—pakisztáni tárgyalások jelenlegi fordulója előtt mindezek a szerződés- tervezetek már egyeztetve voltak. Mindössze a .kapcsolatok dokumentumában’ üresen hagyott helyre kellett bevenni a szovjet csapatok kivonásának időtartamát, amely minden fél számára elfogadható. A tárgyalási forduló elején ez is megtörtént, 9 hónapban állapodtak meg. Ezek után már csak egyetlen kérdés várt egyeztetésre, az általános pontok egyikében említett .nemzetközileg elismert határok’ kérdése. A tárgyalási forduló elején magától értetődőnek tűnt — ennek megvolt a komoly alapja —, hogy ezt a formulát illetően 's létrejön a kompromisszum. A pakisztáni fél azonban most ennek a megoldását az egész rendezés akadályává változtatta.” Gyakorlatilag arról van szó — válik világossá Sevardnadze interjújából —, hogy az angol gyarmatosítók által a múlt század végén önkényesen meghúzott határvonal némely helyen tiszta afgán etnikumú (pastu) területet szel ketté. „Iszlámábád azon kísérletei, hogy a számára kedvezőnek tűnő körülményeket felhasználva egy hosszú idő óta megoldatlan problémát móst oldjon meg, csak sikertelenek lehetnek, az afganisztáni rendezés összefüggésében pedig erkölcstelenek is” — hangsúlyozza a szovjet külügyminiszter. — Jellemző, hogy a pakisztáni területen működő afgán fegyveres ellenzék, az úgynevezett hetek szövetsége sem támogatja a határ kérdésében elfoglalt pakisztáni álláspontot. Ráadásul Afganisztán ebben a kérdésben is konstruktív magatartást tanúsít: nem zárja ki külön diplomáciai tárgyalások lebonyolítását a határproblémát illetően. Az utóbbi időben az is bizonytalanná vált: az Egyesült Államok vállalja-e, hogy egyike legyen az afgán—pakisztáni megegyezésért garanciát vállaló államoknak. A bolgár lap ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva Sevardnadze szólt arról, hogy e szerep vállalása teljesen azonos kötelezettségeket jelentene a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára. A kötelezettségek között szerepelne a mindenfajta beavatkozásról való lemondás. Washington azonban kijelentette, hogy továbbra is segítséget nyújt az afganisztáni ellenzéknek. Azzal az amerikai javaslattal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió — az állítólagos aszimmetriát megszüntetendő — egyezzen meg „moratóriumban” az afganisztáni felek részére történő fegyverszállításokat illetően, a szovjet külügyminiszter egyebek között rámutatott: ez egyrészt csak a kabuli kormányt fosztaná meg a védelemhez szükséges fegyverektől, mert a kormányellenes erőknek az Egyesült Államok csupán az egyik — jóllehet a legfontosabb — szállítója. Másrészt, a már egyeztetett dokumentumok egyikében sem esik szó semmiféle, az amerikaiak által most emlegetett „moratóriumról” vagy „szimmetriáról”. Eduard Sevardnadze az Egyesült Államok nélkül is elképzelhetőnek tartja az afganisztáni rendezést, bár természetesen jobb szeretné, ha Washington közreműködésével történne meg az. A szovjet külügyminiszter szerint Washington nélkül a rendezés a következőképpen valósulhatna meg: Afganisztán és Pakisztán kétoldalú szerződéseket kötne, a „kapcsolatok dokumentumát” pedig rajtuk kívül a Szovjetunió is aláírná, minthogy abban a szovjet csapatok kivonásáról is szó van. De — s ez is hangsúlyt kapott az interjúban — a Szovjetunió akkor is kivonja csapatait Afganisztánból, ha a genfi megállapodásokat végül is nem írják alá. „Politikai döntésünk a csapatok kivonásáról változatlanul érvényes. Csak akkor nem többoldalú megállapodás alapján ténykedünk — s lényegük szerint a genfi dokumentumok ilyen többoldalú dokumentumok —, hanem külön megállapodás alapján, amelyet Afganisztánnal dolgoznánk ki. Azt tesszük majd, ami az afgán kormánynak és nekünk is a legalkalmasabb lesz.” Shultz elindult közel-keleti kőrútjára Már csütörtökön elindult újabb közel-keleti közvetítő kőrútjára George Shultz amerikai külügyminiszter. Római pihenő után a hét elejétől ismét felkeresi a közel-keleti térség érintett országait, hogy újólag megkísérelje megszerezni támogatásukat az általa javasolt tervezethez. Shultz azt javasolja, hogy formális nemzetközi konferencia megtartásával kezdjenek közvetlen tárgyalásokat Izrael és arab szomszédai között. Egyidejűleg a megszállt arab területeknek biztosítsanak egyfajta korlátozott önkormányzatot, hároméves időszakra, s ebben az időszakban dolgozzák ki a végleges rendezést, amelynek biztosítania kell Izrael állami létét, biztonságát, de érvényesítenie kell a palesztinok nemzeti jogait is. A Shultz-féle tervezet nem foglalkozik érdemben a palesztinok képviseletének kérdésével.
