Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 12., szombat EGYHÁZPOLITIKAI ESZMECSERE ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Újrakezdődtek Genfben az ENSZ-közvetítéssel folyó afgán-pakisztáni tárgyalások. - Reagan elnök a ni- caraguai kontrák segélyezésének felújítását követelte az amerikai kongresszustól. - Újabb konzultáció volt Bécsben a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak küldöttei részvételével az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről tervezett tár­gyalások mandátumáról. - Az izraeli nukleáris központ közelében véres tűzharc volt három palesztin és három izraeli halottal. KEDD: „Szupejkedd” volt az Egyesült Államokban: húsz ál­lamban dőlt el előválasztásokon, illetve párttanácsko­zásokon, hogy kiket delegálnak a pártok elnökjelöltet kiválasztó konvencióikra. - Várkonyi Péter külügymi­niszter befejezte ausztráliai tárgyalásait. - Reagan fo­gadta Washingtonban Vu Hszüe-csient, a Kínai Nép- köztársaság külügyminiszterét. - Amerikai hivatalos he­lyeken közölték: május végén lesz a moszkvai szovjet­amerikai csúcstalálkozó. SZERDA: George Bush amerikai alelnök egyértelmű sikerét hozta a „szuperkedd", a demokratáknál Dukakis jutott előnyhöz. - A Szovjetunió javasolta az ENSZ Bizton­sági Tanácsának: foglalkozzék az iraki—iráni „városok háborújával”. - Genfben a szovjet küldöttség új ja­vaslatokat terjesztett elő az ellenőrzésre. - Sevardnadze külügyminiszter amerikai szenátorokat fogadott. - Bu­dapesten járt Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter az NSZK kulturális hetének megnyitá­sa alkalmából, s fogadta őt Grósz Károly miniszterel­nök is. CSÜTÖRTÖK: Török közvetítés a „városok háborújában" el­érendő tűzszünet érdekében. - Nock osztrák külügy­miniszter, akit fogadott Jaruzelski államfő is, befejezte lengyelországi látogatását. - Nicolae Causescu afrikai kőrútján Ghana után Libériában tárgyal. - Bejelentet­ték, hogy Mihail Gorbacsov a jövő héten ellátogat Ju­goszláviába. PENTEK: Belpolitikai viták közepette emlékezett meg Ausztria az Anschluss 50. évfordulójáról. — Damaszkuszban Asszad-Husszein eszmecsere a közel-keleti Shultz-terv- röl. - A közös piaci országok parlamentje Izraelt elma­rasztaló állásfoglalása. — Washington Panama elleni gazdasági bojkottra készül. A hét kérdése Washingtonban tárgyalt a hét első felében a kínai külügy­miniszter. A képen: Vu Hszüe-csient fogadta Reagan ame­rikai elnök is Az ezeréves jubileumra készülő orosz pravoszláv egyház az orosz történelem szerves része, szerepét a Szovjetunió életét átható vál­tozások szellemében ebből a megközelítésből vizsgálják, értékelik —. mondta Miklós Imre államtitkár. A magyar Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a szocialista országok rendszeres egyházpolitikai eszmecseréjének keretében szovjet kollégájának, Konsz- tantyin Harcsevnek, a szov­jet kormány Egyházügyi Ta­nácsa elnökének meghívásá­ra tett látogatást a héten Moszkvában. A magyar egy­házpolitikus tárgyalásai vé­gén nyilatkozott az MTI tu­dósítójának. — Az ilyen eszmecserék feladata — mondta Miklós A közel-keleti helyzet ren­dezésével kapcsolatos elkép­zeléseket vitatta meg pénte­ken Moszkvában Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter és Richard Murphy amerikai külügyi államtit­kár, aki George Shultz kül­ügyminiszter személyes meg­bízottjaként érkezett a szov­jet fővárosba. Murphy beszámolt Shultz legutóbbi közel-keleti kőrút­jának eredményeiről, vala­mint kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak milyen elképzelései vannak a térség helyzetének rendezését illető­en. Sevardnadze részletezte a közel-keleti rendezéssel kap­csolatos szovjet álláspontot, amely abból indul ki, hogy minden, a konfliktusba sod­ródott fél érdekét figyelem­be kell venni. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szerint továbbra is a rendezés egyet­len útja egy nemzetközi ér­tekezlet összehívása lenne, utalva arra, hogy ez a ja­A szocialista gazdasági re­form alternatívái címmel nemzetközi tudományos kon­ferenciát rendeznek március 18. és 21. között Győrött. A tanácskozás témáiról, az esz­mecsere céljáról Pécsi Kál­mán, az MTA Világgazdasá­gi Kutatóintézetének igaz­gatóhelyettese tájékoztatta pénteken a sajtó képviselő­it. A tanácskozás törekvése, hogy a tudomány eszközei­vel segítse az MSZMP — kibontakozási programhoz kapcsolódó — stratégiai cél­jainak körvonalazását. Ez a munka most kezdődik a politika és a tudomány mű­helyeiben, s gyorsításához A Szovjetunió pénteken egyetlen hordozórakétával nyolc mesterséges holdat ál­lított földkörüli pályára. A kozmikus térség kutatását szolgáló műholdak elnevezé­se „Kozmosz—1924”-től „Kozmosz—1931”-ig terjed. A mesterséges holdak ada­tai: kezdeti keringési idő 115 perc; a Föld felszínétől mért legnagyobb távolság 1508 kilométer, legkisebb távolság 1445 kilométer; a pálya hajlásszöge 74 fok. Imre — a kölcsönös tájé­koztatás a két ország idősze­rű egyházpolitikai kérdései­ről. Ez alkalommal a prog­ram középpontjában az orosz pravoszláv egyház közelgő milleniumi eseményei áll­tak. (A Szovjetunió legna­gyobb egyháza júniusban ün­nepségsorozaton emlékezik meg a kereszténység felvé­telének ezredik évforduló­járól.) A Miklós Imre vezet­te küldöttségnek alkalma volt megismerkedni az év­forduló előkészületéivel is. Találkoztak Filaret metropo- litával, a pravoszláv egyház külügyi osztályának vezető­jével, s ellátogattak a nem­rég megnyitott egyházi saj­tóirodába, ahol az évfordu­lóra készített kiadványokat, lemezeket mutatták be ne­kik. vaslat a világban széles kö­rű, kedvező visszhangra ta­lált. A találkozón a szovjet kül­ügyminiszter több kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy mi az amerikai állás­pont az izraeli csapatoknak a megszállt arab területek­ről való kivonását és a pa­lesztin probléma rendezését illetően. Sevardnadze és Murphy megállapította, hogy a két ország rendezési elképzelései továbbra is eltárnek egymás­tól. Ezért a közel-keleti helyzettel kapcsolatos vitát folytatják, így az e hónapra tervezett washingtoni szov­jet—amerikai külügyminisz- tériumi találkozó napirend­jén is szerepelni fog a kö­zel-keleti probléma. Sevardnadze és az ameri­kai külügyminiszter szemé­lyes megbízottja áttekintet­ték az afganisztáni rendezés­sel és az iraki—iráni hábo­rúval kapcsolatos kérdéseket is. igyekeznek hozzájárulni a kutatók, nyílt vitában kikér­ve a politológusok, valamint az üzletemberek, vállalatve­zetők véleményét. A négynapos rendezvényen 25 ország kutatói, tudósai, üzletemberei vesznek részt. Ez az első alkalom, hogy szocialista országban ilyen széles körben összegzik a kutatók a szocialista társa­dalmak gazdasági reformtö­rekvéseit, az eddig alkalma­zott modellek tapasztalatait, s tesznek kísérletet a gazda­sági megújulás nyolc-tíz al­ternatívájának tudományos igényű bemutatására. A ta­nácskozáson ismert nyugati szakemberek is részt vesz­nek. A műholdak tudományos berendezésekkel, a fedélzeti eszközök működésének pon­tom mérésére szolgáló rádió- rendszerekkel és olyan rá­dió telemetrikus rendszerek­kel vannak felszerelve, ame­lyek a tudományos eszközök és berendezések működéséről szolgáltatnak adatokat és juttatják ezeket a Földre. A műholdak berendezései kifo­gástalanul működnek. Hogyan lehet előmozdítani a szovjet-amerikai leszerelési tár­gyalásokat? A Nyugat — s erre im­már jó három évtizedes a világ tapasztalata — a lesze­relési tárgyalások kulcskér­désének bárminő megállapo­dás ellenőrzési lehetőségét tekinti. Valaha volt a „nyi­tott ég” követelése, amikor is — az eisenhoweri idők­ben — a Szovjetunió fölé való felderítő berepülés jo­gát igényelték, s például az U—2 kémrepülőgép lelövése nyomán kiderült, hogy jog­talanul is gyakorolták az „ellenőrzés” ilyen módját. Most azonban túl van már azon a világ, hogy csak vá­daskodásokkal éljenek a diplomaták a leszerelési tár­gyalásokon. Három évtized elég volt abból, hogy: „Mi­ért nem engedi meg az el­lenőrzést!?”, „Miért akarnak ellenőrzés címén kémked­ni ? !”, és így tovább ... A fordulatot a tavaly de­cemberi washingtoni megál­lapodás hozta meg. A Gor­bacsov és Reagan aláírásá­val ellátott dokumentum megannyi pontosan körülha­tárolt és rendkívül széles kö­rű ellenőrzési eljárást írt elő a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták lesze­relésének esetére. Ezt kell folytatni a továbbiakban ak­kor is, amikor a hadászati — tehát a legnagyobb! — nukleáris fegyverek, azaz a bombázók, az interkontinen­tális rakéták, az atomtenger­alattjárók számának csök­kentésére kerülhet sor. Genf­ben a szovjet—amerikai tár­gyalásokon a Szovjetunió küldöttsége e héten terjesz­tette elő javaslatait az ellen­őrzéssel kapcsolatos megál­lapodás-tervezetről. Ezek már figyelembe veszik a wa­shingtoni megálapodásnál szerzett tapasztalatokat, va­lamint az USA igényeit. A NATO brüsszeli csúcs- értekezletén is nagy hang­súlyt kapott egy másik kér­dés, a hagyományos fegyver­zetek, az európai fegyveres erők „egyensúlytalansága”. A nyugati fővárosokban, Wa­shingtontól Bonnig, visszaté­rően azt emlegetik, hogy a Varsói Szerződés országai — elsősorban a Szovjetunió — ezen a téren fölényben van­nak a NATO-val szemben. Ezért aztán úgynevezett „aszimmetrikus” csökkentést igényelnek! A korábbi szov­jet megítélés szerint ez a nyugati elképzelés egyszer­re indokolatlan s kivihetet­len volt. Viszont épp a már említett washingtoni raké­taegyezmény is „aszimmetri­kus” módon több szovjet rakéta leszerelését és eltá­volítását írta elő, mint amennyit az USA von ki az európai NATO-országokból. Így a brüsszeli NATO-csúcs- értekezeten annak a remé­nyüknek adtak hangot az atlanti állam- és kormány­fők, hogy Európában a ha­gyományos fegyverzetek és a fegyveres erők tekinteté­ben is szó lehet több szov­jet katona és — mondjuk — harckocsi kivonásáról, mint a NATO páncélosairól s az amerikai katonákéról. Természetesen jogos az a szovjet álláspont, hogy ez nem lehet a hadászati fegy­verekről szóló megállapodás előfeltétele! Ugyanakkor lát­nivaló, hogy az Egyesült Ál­lamok valóban nem is akar­ja azzá előléptetni, legfel­Mit jelent ai iraki-iráni konfliktusban a „városok há­borúja”? Március „városok hábo­rúját” hozta a Közép-Kele­ten. Iraki rakéták csapódtak be az iráni fővárosban, a teheráni hadvezetés szintén bevetett Bagdad ellen raké­tákat, aminek itt is, ott is igen sok polgári áldozata lett. A föld—föld rakétákkal NSZK kulturális és tájékoz­tató központot nyitott meg Budapesten Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügy­minisztere jebb egyik-másik nyugat­európai fővárosban szeretnék ehhez kötni a nagyhatalmak megállapodását. - Nyilvánva­lóan késleltető szándékkal. No meg azért, mert a ha­gyományos fegyverzet mos­tanában gyakran emlegetett korszerűsítése alkalmat adna a hadiipart újra fellendítő új megrendelésekre. zajló „ütésváltás” egyetlen „pozitív” következménye, hogy a világ figyelmét új­ra ráirányította az iraki— iráni háborúra, annak pusz­tító voltára, s annak irra­cionális elemeire. A véres rakétapárbaj a diplomáciai tevékenységet is fölélénkitet- te: a Szovjetunió indítvá­nyozta, hogy sürgősen üljön össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa a „városok háború­ja” befejezésének követelé­sére, valamint javasolta, hogy az ENSZ főtitkára ne­vezzen ki különmegbízottat, aki közvetítene Irak és Irán között. (Megjegyezhet­jük, hogy ilyen ENSZ-közve- títő láthatóan hatásosan mű­ködött közre az afganisztáni válság készülő megoldásá­ban!) A diplomáciai hírekben is­mét és ismét felbukkan az 598-as szám. A Biztonsági Tanács korábbi, emlékezetes — e számmal jelzett — ha­tározata sürgette a háború befejezését. A határozatot Irán nem fogadta el, Irak igen. Most — legalábbis egy félhivatalos teheráni közlés szerint — Irán sem zárkóz­na el a konfliktus új rende­zési kísérlete elől. Irak pe­dig e hét végére legalábbis a „városok háborújában” fegyvernyugvást javasolt. (Az eddigi jelentések szerint a szemben álló felek is foly­tatják egymás városainak pusztítását.) A Szovjetunió érdekeltsé­gét az iraki—iráni háború mielőbbi befejezése dolgá­ban az is aláhúzza, hogy épp a rakétapárbaj miatt Moszk­va és Teherán között a vi­szony megromlott. Az az ál­lítás, hogy Irak szovjet ra­kétákkal lövi az iráni fővá­rost, Teheránban a szovjet nagykövetség megrohanásá- ra ösztönzött tömegeket. Moszkvában az erélyes til­takozás mellett közölték, hogy Irak korábban valóban kapott szovjet rakétákat, de azokkal nem lehetett volna eredeti állapotukban elérni a másik fél fővárosát. Leg­feljebb az történhetett, hogy egyes nyugati szakértők át­alakítást végeztek a rakétá­kon ... Pálfy József Az észak-írországi Belfastban zavargások törtek ki a város katolikusok lakta negyedében azok után, hogy a múlt va­sárnap Gibraltárban három merényletre készülő IRA-tagoí a brit biztonsági szolgálat emberei lelőttek. A képen: lán­goló járművek a belfasti utcákon A héten is folytatódott a „fővárosok háborúja”, azaz az iraki Bagdad és az iráni Te­herán rakétákkal való kölcsönös lövője. A képen: rakétabecsapódás után Teheránban Sevardnadze—Murphi-megbeszélés A rendezési elképzelések eltérnek egymástól Nemzetközi tanácskozás a szocialista gazdasági reform alternatíváiról Nyolc szputnyik — ogy hordozórakétával A hét talán egyhamar időszerűtlenné váló kérdése

Next

/
Thumbnails
Contents