Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-12 / 61. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLIV. évfolyam, 61. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 2,20 Ft 1988. március 12., szombc Verseny |Az agyérbetegségek ellátásának gondjai Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése A Magyar Hűtőipari Vállalat múlt évi bevétele 4,2 milliárd forint, tiszta nyeresége 500 millió forint, tőkés- exportjának értéke pedig elérte az 1,2 milliárd forintot. Az ilyen imponálóan nagy számokról a jövőben le kell mondani; ez év elejétől ugyanis hét önálló vállalattá alakult a {korábban tíz gyáregységből álló országos nagyvállalat. Az illetékesek természetesen bíznak abban, hogy az önállóvá lett gyáregységek ímegállnak majd a saját lábukon, és az önállóan eltöltött első év után, ösz- szességében legalább akkora nyereséget produkálnak majd, mint korábban a központosított nagyvállalat. A decentralizálás az energiagazdálkodásban 1982-ben indult, s ez ideig már kilenc élelmiszeripari ágazatban, valamint a mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelemben megszüntette a tröszti szervezeti Ikeretet. Az alapvető indok az, hogy a kisebb egységék rugalmasabban tudnak működni, gazdálkodásuk és nyereségük alakulását jobban figyelemmel lehet kísérni. Az átszervezések — a trösztök földarabolása — az ,agrárágazatban eleddig ereményesnek mutatkoztak, a mezőgazda- sági kormányzat ezért is tart ki a decentrálizáció mellett, s így döntött a múlt évben a hűtőiparról is. Anélkül, hogy a döntés helyességét most megkérdőjeleznénk, érdemes néhány olyan gondolatot összegyűjteni, amely e vállalat megszűnésekor másokban is felvetődhetett. Tény, hogy az MHV — ahogy a hivatalos értékelések megfogalmazták — tulajdonképpen megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek: önálló külkereskedelmi jogának birtokában jó eredményeket ért el az exportban is. A kormány gazdaságpolitikája egyértelműen a verseny kiszélesítését szorgalmazza: egy-egy vállalat, gazdálkodó egység sorsáról döntsön a piac. Az erős piacgazdasággal rendelkező tőkés országokban is van természetesen decentralizáció. De centralizáció is! Ügy alakul nagyból kicsi, apró üzemből óriás vállalat, hogy ezt a hatékony gazdálkodás, a nagyobb nyereség elérésének reménye megköveteli. Hasonló gyakorlatra kell felkészülni idehaza is1. Ha egy tröszt vállalatai le akarnák válni az „anyáról’, hát tegyék szabadon, de a fordítottjának is járható útnak kell lennie. A lényeg: az érintettek kezdeményezzék a változást. A .hűtőiparban sem decentralizáltak minden területet. Az export—import tevékenység, valamint a kutatás, a fejlesztés nagyon is igényli a közös fellépést, a koordinációt, az erők összegyűjtését. Az MHV-bóI tehát nemcsak hét üzem jött létre, hanem megalakult a Mirelité Külkereskedelmi Közös Vállalat meg a Hűtőipari Fejlesztési és Minőség- vizsgáló Vállalat is, amelyben az alapító tagok között a hét önálló hűtőipari cégen kívül van • tsz, konzervgyár, bank. Szó van arról, hogy ez a cég hamarosan kereskedő- házzá vagy részvénytársasággá alakul. Remélhetően : kizárólag a tagok akaratából. Horváth L. István Az agyérbetegségek ellátásának problémáit, illetve a nemdohányzók védelmében készülő törvényjavaslat tervezetét vitatta meg az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Pesta László elnökletével pénteken a Parlamentben. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megállapítja: az agyi érbetegségek száma világszerte, hazánkban pedig különösen emelkedő tendenciát mutat, és rendkívül súlyos egészségügyi, szociális nehézségeket okoz. Évente átlagosan 30 ezer beteget kezelnek, az összes halálozások 16 százaléka írható ennek a betegségnek a rovására. Fontos az a körülmény is, hogy Magyarországon ezek a betegségek egyre fiatalabb korosztályokat sújtanak. Már némcsak a 40—50 éveseknél, hanem a huszonévesek között is előfordulnak ilyen esetek. Szóbeli kiegészítőjében dr. Lipcsey Attila, a Fővárosi János kórház-Rendelő- intézet neuro-pszióhiátriai osztályának osztályvezető főorvosa kiemelte: az agy érbetegségeket az országban szinte mindenütt elsősorban a belgyógyászati osztályokon helyezik el és ezért az esetek túlnyomó többségében az érintettek szakszerűtlen kezelésben részesülnek. A sürgős tennivalókat összegezve elmondotta: mivel a megbetegedések száma növekvő tendenciát mutat, agyérbetegségekkel foglalkozó centrumok, illetve részlegek létrehozására van szükség. Rögzíteni kell a .korszerű terápiás elveket, s a megelőzésben a rizikótényezők csökkentésére kell összpontosítani. Ehhez a dohányzás, az alkoholizmus visszaszorítására, a magas vérnyomásban szenvedők rendszeres ellenőrzésére, illetve arra van szükség, hogy felhívják a fiatal nők figyelmét a magas hormontartalmú fogam- zásgátló^szerek használatának veszélyeire. Dr. Papp Zoltán mentőfőorvos egy országos felmérés kapcsán arról számolt be, hogy jelenleg a megyék többségében nagyobb részt a belgyógyászati osztályokon helyezik el az agyi érbetegségben szenvedőket, s csupán Hajdú-Biihar megyében kerül valamennyi beteg a szakmai kívánalmaknak megfelelő idegosztályra. Dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes a képviselők felvetéseire válaszolva elmondotta: a fővárosban több gyógyító intézményben megkezdődött már az agyi érbetegségek ellátására specializálódó kórházi osztályok, centrumok kialakítása. A János kórházban a korszerű idegsebészet feltételeit kívánják a közeljövőben megteremteni. Az agyvérzések jelentős száma összefüggésbe hozható a magas vérnyomással kapcsolatos szűrő- vizsgálatok hiányosságaival. A minisztérium éppen ezért az állampolgárok együttműködését kérve intenzív programot szervez a magas vérnyomásban szenvedők felderítésére. A bizottság ezt követően megvitatta — dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár megye) előterjesztésében — a nem dohányzók védelméről szóló törvényjavaslat-tervezetet. Az indítvány szerint minden olyan fedett helyiségben, ahol dohányzók és nem dohányzók kényszerűen együtt tartózkodnak és nem működik elszívó berendezés, a nem dohányzók védelmében tilos a dohányzás. Ahol lehetőség van rá, a dohányzók számára külön helyiséget kell kijelölni. Óvodákban, általános- és középiskolákban, egészségügyi intézményekben a tilalom nemcsak a közös, zárt helyiségekre vonatkozik, hanem a nevelők, a tanulók jelenlétében, az egészségügyi dolgozók pedig a betegek között sem döhányozíhatnak. A bizottság ülésén kitértek arra is, hogy az új adójog- szabályok következtében az orvosi műszerek készítésével, javításával, karbantartásával foglalkozó kisiparosoktól a korábbi innovációs, illetve esetenkénti 120 ezer forintos tanácsi kedvezményt megvonták. Az adójogszabály szerint egyedi elbírálás alapján kedvezmény nem adható. A korábbi 30 százalék helyett csak 10 százalékos adóalapcsökkentő kedvezmény illeti meg az érintetteket. Fiatal országgyűlési képviselők a KISZ KB-ban Fiatal országgyűlési képviselőkkel folytattak eszmecserét a KISZ Központi Bizottságának vezetői pénteken, a KISZ KB székházában. A résztvevők — közöttük a Hazafias Népfront, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal munkatársai — véleményt cseréltek a KISZ lakáspoli-' tikai koncepciójáról, valamint az ifjúságpolitika időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett és felszólalt Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke és Géczi István, az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke is. Várkonyi Péter új-zélandi látogatása Március 9-11. között a kormány meghívására hivatalos látogatást tett Uj-Zélandon Várkonyi Péter külügyminiszter. Most első ízben járt a hazánktól távol eső Üj-Zélondon magyar külügyminiszter. A látogatás ónnak a több országot érintő körútnak a része, amelyet Várkonyi Péter az ázsiai és a csendes-óceáni térségben tett. Az új-zélandi látogatás azt mutatta, hogy a nagy távolság, az eltérő történelmi múlt és társadalmi berendezkedés ellenére sok a hasonlóság országaink között. Mindkét ország érdekelt a békés fejlődést biztosító nemzetközi környezet garantálásában, a béke és a biztonság fenntartásában. A kereskedelmi forgalom volumene ugyan szerény — tavaly összesen 3,5 millió dollárt tett ki —, de kialakulóban vannak az együttműködés új formái, főleg a mezőgazdaság és az állattenyésztés területén. Ezek rövidesen elvezetnek magyar —új-zélandi vegyes vállalatok létrehozásához is. David Lange és Várkonyi Péter kölcsönösen tájékoztatta egymást hazája belső helyzetéről. Hangsúlyozták : mindkét ország komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy gazdaságának szerkezetét hozzáigazítsa a megváltozott világgazdasági viszonyokhoz. Ilyen összefüggésben méltatták azt a szoros együttműködést, amely Magyarország és Üj- Zéland között alakult ki a GATT keretében tevékenykedő Cairns-i csoporton belül. Hangsúlyozták, hogy további együttes fellépésre van szükség az agrártermékek értékesítését akadályozó protekcionista gátak felszámolása érdekében. A nemzetközi helyzet politikai vonatkozásait érintve rámutattak, hogy számos alapvető világpolitikai kérdésben — így a béke megvédésében, a nukleáris leszerelésben, az államok békés egymás mellett élésében, a kis és a közepes országok nemzetközi szerepének növelésében — Magyarország és Üj-Zéland álláspontja vagy azonos, vagy közel áll egymáshoz. A magyar külügyminiszter pénteken Üj-Zélandról az ausztráliai Sydney-be érkezett és innen indul haza szombaton. Napirenden az ivóvízellátás KEVÉS A CSATORNÁZOTT TELEPÜLÉS Megyénk ivóvízellátásának helyzetéről, valamint a szennyvizek elhelyezéséről és kezeléséről tanácskozott tegnap Kaposváron a Fogyasztók Somogy Megyei Tanácsa. Molnár István, a megyei tanács osztályvezető-helyettese értékelte a közműves ivóvízellátást. Általában jellemző, hogy amíg a megye- székhelyen és a nagyobb településeken van szükség nagyobb vízmennyiségre, addig a készletek jelentős része külterületeken található. Olyan falvak is vannak a megyében, ahol a terület teljesen meddő, egyáltalán nincs vízbázis. Ilyen Ság- vár—Nyim—Som térsége. Ezekre a településekre máshonnan kell szállítani az ivóvizet. Az ipartelepek, a ■ mező- gazdasági üzemek fejlődése a lakossági igényeken is sokat változtatott. Ez pedig megköveteli a megye vízbázisainak a fejlesztését. Somogy lakosságának a 87 százaléka vízközművel rendelkező településen él. 180 vízmű üzemel, 54 településre jut el palackos ivóvíz, s 3 helyre tartályban szállítják. A palackos ivóvízre az egészséges vízzel nem rendelkező helyeken élő csecsemőknek és a terhes anyáknak van nagy szükségük. Megyénkben 1983 óta van palackosvíz-ellátás. Üzletközpont épül Barcson Nyolcvanötmillió forintos beruházással új üzletközpontot épit Barcson az ÉSZKV. Az épületben egy nagy ABC mellett kétszintes Domus áruház is helyet kap, az ABC fölötti területen pedig iparcikk-, ruházati és ajándéküzlet nyílik. Az utóbbi eddig szinte teljesen hiányzott a városból. Sokat várnak a Domus áruház megnyitásától az itt élők. A környéken ugyanis nincs bútorbolt. Az üzletközpont építését tavaly novemberben kezdték meg, és 1989 végére kell elkészülnie. Teljes alapterülete 4200 négyzetméter lesz. A közműves ivóvízellátás három úton valósul meg megyénkben. A legnagyobb vízellátási komfortfokozatot biztosító házi bekötések mellett a közkifolyós és a — legalacsonyabb szintű — közkutas rendszer is megtalálható. A közkifolyónál a kút és az elosztóhálózat után egy kifolyóról hordhatja a lakosság a vizet. A közku- tak esetében ugyancsak közkifolyó biztosítja a vizet. Az utóbbi időben ezeknek a lehetőségeknek az összmegol- dását választják leggyakrabban egy-egy település vízellátásának a megoldására. A lakosságnak a legtöbb esetben nincs pénze a drága házi bekötésekre. Ezért az építkezés közkifolyónak indul, de a későbbi házi rákötés lehetősége is adva van. Az anyagi korlátok miatt településeinken egyre inkább differenciálódnak a lakossági igények. Az egészséges ivóvízzel még ellátatlan területeken a megyei tanács vízügyi osztálya a jövőben hiánytalanul szeretné megoldani ezt a gondot. Somogybán 11 településen húzódik át ez a feladat a következő tervidőszakra. A népgazdaság jelenlegi helyzete miatt a beruházásokra fordítható összegek csökkentése a közműves vízellátást nem érintette. A megye szennyvízelvezetési és tisztítási gondjairól Molnár István elmondta, hogy rosszabb a helyzet az országos átlagnál. Csupán a lakosság 33 százaléka él szennyvízhálózattal ellátott területen. Ennek elsődleges oka, hogy a tisztítótelepek és csatornahálózat kiépítése meglehetősen költségigényes, de a lakosság is elsősorban az egészséges ivóvizet igényli és csak utána a csatornázást.
