Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-10 / 59. szám
1988. március 10., csütörtök Somogyi Néplap 3 Módosított kollektív szerződések Ai általános jövedelemadó bevezetése, o bérek bruttósítása tette szükségessé o vállalati kollektív szerződéseknek a megszokottnál korábbi módosítását. Gyorsan és demokratikuson kellett egyes kérdésekben dönteni. Miként oldották meg ezt a feladatot, s hogyan szolgálják a kollektív szerződések azt a bérpolitikai célt, hogy azonos teljesítmény esetén a dolgozó fő munkaidőből származó keresete ne csökkenjen? Munkatársaink mai összeállításunkban ezekre a kérdésekre keresték a választ, s természetesen feleletet kaptak arra is, hogy miként őrizték meg a vállalatok, az áremelkedések ellenére, a szociális ellátás színvonalát. Bonyolult a bruttósítás a cérnagyárban A Nagyatádi Cérnagyárban holnap lesz a fizikai dolgozók bérfizetése, és valószínű, hogy most is — mint az elmúlt két hónapban — -sokan kopogtatnak Kurucz Jánosné szb-titkár ajtaján, hogy valami nem jó az elszámolásokban. Pedig minden alkalmat megragadtak az elmúlt időszakban, hogy megmagyarázzák a jogszabályokat. Szó volt erről akkor is, amikor decemberben elfogadták az 1986 áprilisában elkészült kollektív szerződés módosítását. Egyetlen ponton kellett csak változtatni, s ennek a bruttósítás az oka. Akkor senki sem sejtette előre, hogy viták lesznek majd; igennel szavaztak a gyáriak, amikor a véleményüket kérték. Aztán kiderült: a bérrendszer nem sarkall többletteljesítményre. Az úgynevezett törzsbér az alapbérből, a prémiumból és a szakmunkáspótlékból áll össze. A baj ott kezdődik, hogy aki kiugróan magas teljesítményt nyújt, rosszabbul jár, mint aki — mondjuk — 95 százalékot teljesít. Tóka József, a munkaügyi osztály vezetője — mondta — és ezt a kollektív szerződésben is megfogalmazták —, hogy akinek legalább 110 százalékos a teljesítménye vagy sokat túlórázik, azt a bruttósítás miatt némely esetekben lényeges kereset- kiesés érheti. Ennek elkerülésére félévenként bérkorrekciót akarnak végrehajtani. Ma némelyik munkásnő a négytúlórás műszak után a tavalyi három műszak bérét veheti csak föl, s ez gondolkodóba ejti az embereket. A Nagyatádi Cérnagyár az idén minden korábbinál nagyobb vállalást tett, mert termékük világhírű és egyre több rendelést kapnak. Munkájukra szükség van az export miatt. Kurucz Jánosné szerint eddig alig mondta le valaki a többletműszakokat, mert a következő karácsony és újév közötti napokat dolgozta le. Nem tudni azonban, hogy később mi lesz. Megkérdeztük, veszélybe kerülhet-e a tervteljesítés. Bizonyosat senki sem felelt; bíznak a gyári közösségben, de nem tudják, hogy ki és miként számol majd. Kurucz Jánosné a különböző lapokban megjelent írásokat mutatta: „Ha ezek között valaki el tud igazodni, akkor az már közgazdász”. Mert — szerinte — valamennyi féligazságot tartalmaz. így a szakszervezeti bizottságnak naponta kell választ adnia a kérdésekre. Várhatók újabb viták, zsör- tölődések, de a cérnázógépek mennek. Ez a közösség ösz- szetartott, pedig már sok nehézséggel nézett szembe. A DRV-NÉL ÁPRILISBAN LESZ VÉGLEGES A Dunántúli Regionális Vízmű 4 ezer embert foglalkoztat és szinte az egész Dunántúlra kiterjed hatóköre. Sajátos a helyzete; az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésével a felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium lett. Ebből is adódik, 'hogy sokrétű munkát, nagy körültekintést, egyeztetést kíván és sok vitával jár a vállalat kollektív szerződésének a módosítása. — Az első módosító javaslatokat már a múlt év decemberében megvitattuk — mondta Gábor Imre, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára. — A bizalmi testület a bérbruttósítás ügyében fogadott el módosítást, és döntött arról, hogy a bér különböző elemeit a jövőben miként fizessük. A szerződés egészének módosítására vonatkozó elképzelések összegyűjtésére és értékelésére egy 13 tagú előkészítő bizottságot szerveztünk. Ez a bizottság az elvi kérdésekről március A Somogyker pótlékai lehetőséggel, hogy a bérpótlékokat is bruttósítsuk. A pénztárosok „mankópénzét”, a takarítási díjat, a rakodási, valamint a műszakpótlékot is bruttósítöttuk, és fölemeltük az ebédhozzájárulás összegét. A szakszervezeti bizalmilk ismertették és megbeszélték a módosításokat a dolgozókkal. Ha van olyan pont, amellyel nem értenek egyet, akkor a holnapi bizalmi testületi ülésen visszatérünk a szerződésre. Mely pontjait módosították, illetve milyen pontokkal egészítették ki a Somogy Kereskedelmi Vállalat kollektív szerződését? — kérdeztük Pungor Lászlónktól. a vállalat szb-titkárától. — Minden évben április végéig kellett elkészítenünk az új kollektív szerződést, most a decemberi bizalmi testületi ülésen foglalkoztunk a módosításokkal. Ezt a határidő-változást és a szerződés leglényegesebb módosításait a személyi jövedelemadó bevezetése, a bérek bruttósítása tette szükségessé. A változtatás elsődleges célja volt, hogy dolgozóink egyéni keresete azonos teljesítmény mellett ne csökkenjen. A havidíjas és órabéres munkatársak új alapbérének megállapításakor a december 31-i alapbért és a 310 forintos bérkiegészítést vettük figyelembe. A jutalékos bérrendszerben — a hálózati egységekben, boltokban — dolgozóknál pedig ezeken kívül az első félévre jutalékátalányt határoztunk meg, s ehhez forgalmi teljesítményt kapcsoltunk. Ez boltjaink havi forgalmának meghatározását jelentette követelményként. A jutalékátalány azonos mértékű a múlt év első hat hónapjában kifizetett jutalékösszeggel. — Milyen tapasztalataik vannak az eddig eltelt két hónap teljesítményéről? — Néhány boltunkban, többek között a kaposvári Domus Áruházban, a siófoki 3-as cipőboltban és a nagyatádi 10-es papír- és játéküzletben nagyobb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor. De a múlt évihez viszonyított jobb és rosszabb teljesítmény esetén is a tavalyi februári jutalékátalányt kapták most, március elsején a a dolgozók. — Ez a jutalékrendszer meddig „él” így? — A második félévben a vállalat visszatér a teljesítményhez kötött jutalékos bérezéshez: minden hónap tel-' jesítményét a következő hónap elején elszámoljuk. — Módosították a szerződés más pontjait is? — A rendelet lehetővé tette. mi pedig élünk azzal a 7-én számolt be. A testület szóbeli javaslattal fordult a vállalat vezetőihez : a vállalat szociális terve is kerüljön be — mellékletként — a kollektív szerződésbe. A DRV-nél jelenleg erőteljes decentralizálás folyik. A Somogy megyei, illetve a dél-balatoni üzemigazgatóság például 7—800 embert foglalkoztat, és nagy területre terjed ki a tevékenysége. Célunk az, hogy az őket közvetlenül érintő, főbb kérdésekben ne Siófokon, a központban döntsenek, hanem náluk: ott, ahol a kö- 'fülményeket a legjobban ismerik. A (központ csak a vállalat egészét érintő kérdésekben hozzon határozatokat. Mi például a bizalmi testületi ülésen meghatározzuk a bérfejlesztés vállalati szintű mértékét (a DRV korlátozottan nyereségérdekeltségű és bérszínvonalszabályozás alá tartozó vállalat), de a bér különböző elemeinek mértékéről (például az alapbér, a mozgóbér, a jutalom stb.) az üzemeknél döntenek. Az elképzeléseket sokszorosítják, és eljuttatják a szakszervezeti csoportokhoz. A terveket megismerve azokat megtárgyalják, s ha úgy látják, kiegészítéseket, javaslatokat tehetnek hozzá. A 10 üzemi szakszervezeti bizottság összegzi az észrevételeket. Az új kollektív szerződést az áprilisi bizalmi testületi . ülésen véglegesítik maíjd. A DRV-nél tehát még tart a munka: a kollektív szerződés kiegészítésére fő vonalakban kialakult az elképzelés, a végleges formához azonban még többletet a dolgozók további hasznos javaslatai is adhatnak. A Délviép a családjuktól távol dolgozókért JL 1986. július 1-jén lépett hatályba a Dél-dunántúli Vízügyi Építővállalatnál és 1990-ig érvényes a kollektív szerződés. Az aláírás óta eltelt röpke másfél év alatt már ötször módosították. Most a hatodikat készítik elő. A legnagyobb érdeklődést a személyi jövedelemadó bevezetésekor végrehajtott 'bruttósítás váltotta ki. A fizikai dolgozóknak megemelték a teljesítménybéres normaalapbérét, a szellemi dolgozók pedig személyi alapbéremelést kaptak. Alap- béresítették a munkahelyi vezetők .tízszázalékos munkahelyi pótlékát és rájuk bízták a brigádvezetők pótlékának a megáLlapítását. A szombati és vasárnapi készenlétügyelet pótlékát 20- ról 25 százalékra emelték föl. A vállalat 130 gépjárművezetőjének tízféle pótlékot fizetnek. Ezeket 13—15 százalékkal emelték meg. Holl Lajos igazgató szerint ez az összeg valójában több, mint amennyire az emelkedés mértékéből következtetni lehet: január elsejétől ugyanis a bruttósított alapbér hányadát számítják. Emelkedett az idénymunkarendiben dolgozók túlórapótléka is az eddigi 50-ről 60 százalékra. A túlóra megkezdett harmadik órájától már 120 százalék ez, az eddigi 100 százalék helyett. Huszonötmillió forinttal nőtt a bérköltség. Ez az év végi nyereséget csökkenti majd. A 40 százalék bérjárulékkal együtt az összes már 35 millió forint. Nehezíti a helyzetet, hogy 1988- ban várhatóan 32 millió forinttal csökken a vállalat 'bevétele. Ennek ellenére nyolc százalékkal emelték a dolgozók ebédjéhez a vállalat hozzájárulását. Az állami támogatás megszűnése, a rezsi és a nyersanyagárak emelkedése ellenére a dolgozók csak hetven fillérrel fizetnek átlagosan többet egy ebédért. A munkások nagy része hosszabb ideig, nagyobb távolságra jár naponta. A nagyatádi építésvezetőség munkatársai például Bala- tonújlakra-, Kaposvárra. A jövőben is számítanak arra, hogy egyes brigádok a megszokott távolságnál messzebb végeznek munkát. Ezért azoknak, akik naponta hazajárnak és 12 óránál többet töltenek távol a családjuktól, 20 forint helyett 40 forintra emelik a különélési pótlékot. Akik nem családfenntartók, azok 15 helyett 30 forintot kapnak. Ez évente két és fél millió forintot jelentene a vállalatnak. (A pótlék 40 forint fölött már a személyi jöverdelemadó- alapba esik). Akik egész héten távol élnek családjuktól, azoknak már korábban emelték a különélési pótlékát. A szakmunkásokét napi 100, a betanított és segédmunkásokét napi 50 forintra. Tavaly a téli rossz időjárás okozta kiesések pótlására gyakran volt szabadszombati, esetenként vasárnapi műszak. A túlóra most drágább a vállalatnak, ugyanakkor a legjobb szakmunkásoknak kevesebb nettó jövedelmet biztosít. Ezért úgy döntöttek, hogy a túlóráért szabadidő is adható. A kulturális, jóléti és részesedési alapról ezután döntenek, de irányelv, hogy ezek mértéke se csökkenjen 1988-iban. Továbbra is szeretnék támogatni azokat a gyermekintézményeket, ahol a vállalat dolgozóinak csemetéi napjukat töltik. Mivel a munkaverseny-, a törzsgárda-, a kitüntetési, az év végi és a mozgalmi munkáért járó jutalom is teljesítményarányos, ezért ezek arányát nem csökkenthetik. 1988-tól műszaki tanácsosi és főtanácsosi címet adományozhatnak egyetemet és főiskolát végzetteknek kiemelkedő tevékenységükért. Ennek g legkevesebb havi díja 5500, illetve 3000 forint. A cím adományozásáról szóló irányelvek még nem ismeretesek és nem ismerik a műszaki alkotói díj irányelveit sem. Április 30-ig kell a kollektív szerződést egységes .szerkezetbe foglalni. Ha addig ezek nem kerülnek nyilvánosságra, akkor sor kerül a szerződés hetedik módosítására is. Függelék a Tungsramnál A Tungsram Rt nagyvállalati kollektív szerződése a cég minden gyárában érvényes, a gyáregységek ehhez a szerződéshez csatolnak egy függeléket, amelyben a helyi sajátosságokat rögzítik. így van ez Kaposváron az elektronikai gyárban is, ahol kérésünkre Báli György, a munkaügyi osztály vezetője beszélt az idei újdonságokról. — Tulajdonképpen már tavaly megkezdődött az idei kollektív szerződés átigazí- tása, amikor az 1987-eshez csatoltunk egy pótfüggeléket a bérek 'bruttósításáról. Bruttósítöttuk az alapbért„a 310 forintos pótlékot, a jellegzetes mozgóbéreket, a plusz munkakörökért járó pótlékokat. Az egyéb összegeket — így a törzsgárda- pénzt, a célprémiumokat — esetenként emeljük majd. A különféle egységek társadalmi és gazdasági vezetői 17 módosító javaslatot terjesztettek elő a függelék idei módosításához. A legjelentősebbek: a munkaruhák kihordási idejét csökkenteni kellene, az ügyeleti díjakat emelni. Kérik a műszakpótlék és az étkezési hozzájárulás növelését. — Ez természetes, mert az árak növekszenek, az emberek több pénzt szeretnének hazavinni. A lehetőségek viszont korlátozottak. Még ebben a hónapban leülnek tanácskozni a gyár vezetői és a szakszervezetek képviselői. (Meglehetősen nagy vita várható. Nyilvánvaló, hogy valamiféle kompromisszum születik majd, amely szerint a gazdasági vezetés megköti a kollektív szerződés gyári -függelékét a szakszervezettel. — Van-e vita nélküli újdonság? — Van. A bérfizetési napok rendje módosult. Ré- -gebben az alkalmazottak másodikán kaptak fizetést, a fizikai dolgozók végelszámolása viszont tizenegyedikén volt. Az új rend szerint mindenki havonta egyszer, 11- én kapja meg minden bérét. Ezt a dolgozók elfogadták, így kerül be az új kollektív szerződésbe. — ' Előfordul-e, hogy a gyári közösség nem ért egyet a nagyvállalati kollektív szerződéssel? — Igen. Azaz inkább az fordul elő, hogy gyári javaslat nem kerül be a vállalati szerződésbe. Ilyen volt például tavaly az építkezési, lakásteremtési hozzájárulásról Kaposváron született javaslat; a nagy központi alku során ezt a felek elvetették. Egyenként bizonyos esetekben a gyári függelékek, helyi sajátosságokhoz igazodva, eltérhetnek a nagy- vállalati szerződéstől. Például a túlórák elrendelése, illetve vállalása terén itt a mi kollektívánk másképp szerződik a vezetéssel, mint ahogyan azt az egész részvénytársaság szerződése tartalmazza.
