Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
1988. március 5., szombat Somogyi Néplap Ültessünk fát! KÖZELKÉPEK tos a nevelő hatása is: fejleszti a szépérzéket, az ízlést, erősíti a népművészet iránti szeretetet. — Mindig szerettem volna szép térítőkét készíteni, de varrni nem nagyon szeretek — vallja meg Bernadett. — Pedig sok ötletem van, s úgy gondoltam, ezeket itt a szakkörben megvalósíthatom. Legjobban a sokszínű és a csíkos mintákat kedvelem, talán mert az utóbbit a legkönnyebb készíteni. Kéthetente járunk ide, így bővén van idő otthon a gyakorlásra. Egyelőre csak térítőkét készítünk. Ezeket sokféleképpen fölhasználhatjuk, ajándéknak is. Anyák napjára, születés- napi meglepetésnek is. Anyukámnak is nagyon tetszik, amit csinálok, s a napköziben is mindig megcsodálják. Hát még ha a tarisznya is elkészül! Azt tervezzük, hogy tavaszra minden szakkörös készít magágának egy tarisznyát, olyat, amilyen senki másnak nem lesz az iskolában. Így az utcán is könnyű lesz megismerni, ki az, aki már szőni tud. Horváth Éva — Mivel ösztönzik a munkában résztvevőket? — Nem 'kell őket biztatni. Egyszer adtuk meg a kezdősebességet. Tavaly mindenkinek megmondtuk, hogy az idén mennyi prémiumot kap — ötezertől harmincezer forintig —, ha időben végez a munkájával. Az ilyen célprémium a MÁV- nál nem mindennapi dolog. Azt is mindenki tudja, hogy a késésnek mi lesz a következménye. így tiszta az ügy, egyenleget mutat a „tartozik-’ és a „követel-1 oldal. S ha tiszták a viszonyok, akkor dolgoznak az emberek. A siófoki állomáson ott van a rajz, hogy milyen lesz a komplexum a munka végén. Odaírtuk azt is: türelmet. elnézést kérünk az utazóközönségtől. Őket szolgáljuk. Tavaly 120 millió forint értékű munkát végeztünk el Siófokon, az idén 350 millió forint fölhasználása a cél. 1989-re marad a többi, azaz elvileg 230 millió. Ezt végül is mind az utasokért költjük el. — Elvileg kétszázharminc? — Elvileg. Ki meri ma megjósolni az 1989-es árakat? Persze azért reménykedünk, hogy nem szabadulnak el a költségek. L. P. volt, az évi fatermés 1,1 millió, a fakitermelés pedig I millió köbméter, összességében tehát az erdőva- gyonnal való gazdálkodás egyensúlyban áll, ám ez mégsem gondtalan állapot. Szántó Gábor, a Kaposvári Erdőfelügyelőség vezetője. 1959 óta él a megyeszékhelyen a Sopronban végzett erdőmérnök, itt kezdte pályafutását. Számára az erdő: jó barát, titkokat őrző romantika, felelősségteljes munka. — Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem ikertestvérek — mondja Szántó Gábor. — A „főfoglalkozásom-- természetesen a gazdálkodás, az erdővagyon okos felhasználása, emellett azonban mindennek az őrzése is. Az elmúlt évtizedben Somogy megye kiemelkedő teljesítményt ért el a gazdálkodási és fakitermelési feladatainak teljesítéséAz élő fa nemcsak a munka tárgya, hanem eszköze is. Az első erdőtörvény 1879- ben született, amely az erdők kétharmad részére tervszerű gazdálkodást írt elő. 1935-ben ezt az ország valamennyi erdejére kiterjesztették, majd 1961-ben megerősítették. Somogybán 1966- tól, húsz év alatt 38 ezer hektárnyi erdőt, 16 millió köbméter fát termeltek ki. Ez az adat van tehát a mérleg egyik serpenyőjében. Harminchatezer hektár erdőfelújítás. és 12 ezer hektárnyi erdőtelepítés teremtette meg az egyensúlyt, s elmondhatjuk, hogy növekedett az erdővagyon. (Továbbra is kérdés: vajon a telepítés minősége egyensúlyban van-e a kitermelt íavagvon minőségével? — A sZerk.) Az erdőknek azonban a gazdálkodáson kívül nagyon fontos társadalmi szerepük is van, amelyet a piac, az üzlet nem érinthet meg: s ez a természetvédelem Szántó Gábor életében a racionális gondolkodás mellett meghatározó az erdőkhöz való hűség, az őrzés szelleme. Csöndes szeretettel járja az erdőségeket, idős embereket kutat fel, pásztorokat, gulyásokat, akikben él még egy-egy érdekesebb, ősöreg fa köré szőtt legenda. Hosszú évek alatt összeállította a somogyi erdők születési anyakönyvét, száz évre visszamenően megbízható következtetésekkel. Élnek olyan ősi fapéldányok, amelyek növekedésükkel mérik az időt, legendákat őriznek, nevezetes emberek emléke fűződik hozzájuk. Ilyen például Niklán az a gesztenyefa, melyet Berzsenyi és Wesselényi ültetett, vagy Csurgón a mammutfenyő, amely Csokonai nevéhez fűződik. A hencsei kastélyparkban található az ország legnagyobb tiszafája. A Rippl-Rónai villa parkjában az évszázados gesztenyesor hűvös árnyékában Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc pihent meg valaha. — A legértékesebb fánk az a nagy levelű hars, amely Ötvöskónyiban, a Báthory család hajdani vadászkastélya közelében látható — mondja Szántó Gábor. — Talán a középkorban sarjadt, a törzskerülete 956 centiméter, az átmérője 4 méter. Harminckét évvel ezelőtt, kigyulladt a fa, s a törzs déli oldala leégett. Akik látták még teljes pompájában ezt a hársat, úgy emlékeznek, 14 méternél is nagyobb volt a tűz előtt a kerülete! 1936-ból származó fényképek bizonyítják, hogy a fa odvát. akár a régi borospincéket, bolthajtással képezték ki, s kártyacsatákat rendeztek ott. Somogy őrzi az erdeit, s őrzi nevezetes fáit. A legelőgazdálkodás emlékét a tölgyesek. Patkó Bandi be- tyáros múltját az a barcsi tölgy, amely élő tanúja lehetett Zrínyi Miklós átvonulásának is, mikor István- diban táborozván várt a győzelemre. A kereki kővárnál az orgona talán a legrégebbi példány, amely az országban él, s szalacskai gyertyán, az őspannon sírok mellett boszorkányok lakhelye volt a rege szerint. Bizonyítja ezt göcsörtös törzse, az oromzatos fa fona- tos-szövevényes ágai. Tiltakozhatott a fa a nem kívánt lakók ellen, a boszorkányok elcsúfították ezért. Klie Agnes Szakkörösök tarisznyával Szőni tanulnak a diákok A falon díszes térítők: csíkosak és virágosak, egy- színűek és tarkák. Valamennyi a gyerekek keze munkáját dicséri. A kaposvári Bartók Béla Általános Iskolában szeptemberben indították újra a szövőszakkört. Fetzer Zoltánné rajztanár irányításával egyre gyarapodik azoknak a dákoknak a száma, akik többkevesebb sikerrel elsajátítják az ősi szakma alapjait. — Nem nehéz munka ez. csak türelem kell hozzá. Eleinte ugyan sokszor föl kellett fejteni, amit szőttem, de azóta sokat fejlődtem — mutatja büszkén Tóth Bernadett hétedik osztályos tanuló a legújabb darabot. A kislány kezdettől tagja a szakkörnek. így neki már nem új dolog, amivel a többiek most ismerkednek: felvetés, fonalszedés, csíkos, pöttyös és gyöngyözött minta .. . Ezek az első tudnivalók, amelyekkel megismerkednek a - gyerekek. S ha már jól áll kezükben a szövőkeret, a legügyesebbek a szövőállványokon is próbára tehetik tudásukat. — A keretek különböző méretűek, s mindenki maga választja meg, milyenen kíván dolgozni. A nagy terítő szebb, de a kisebb hamarabb elkészül. A legszebb darabokat azonban az állványon lehet készíteni. Ebből egyelőre még csak négy van a szakkörben, ezért néha vitázunk, hogy ki dolgozzék rajta, de előbb-utóbb mindenki hozzájut. Most épp egy szőnyegen dolgozunk; mindenki sző bele néhány sort, ezen gyakorlunk. Az új mintákat is így tanuljuk meg — magyarázza Nagy Andrea, míg egy csíkos térítőn babrál. A több mint húsz gyerek rendkívül lelkes. Talán nem is sejtik, hogy az ősi szakma íölelevenítése nemcsak szórakozásra, időtöltésre alkalmas, legalább ilyen fonAz ország erdőterületének egvtizede Somogybán található, így hát nem meglepő, hogy a faállomány tíz százaléka is a megyéhez tartozik. Ebből eredően a fakitermelés több mint tizedét is tőlünk kapja az ország. Tavaly 179 ezer hektárnyi területen foglalkoztak, erdő- gazdálkodással, az élőfakészlet 30 millió köbméter Rekonstrukció a siófoki vasútállomáson ben. Nagyok az erőfeszítések az erdők újratermelésének érdekében, nem tagadhatjuk, hogy nagy gondok adódtak ezen a területen. Az erdő- és fagazdálkodásnak három fontos területe van. A fakitermelés nyilvánvalóan árutermelés, tehát üzlet, Biztosítani kell ennek tartalmasságát, s ez sajátos követelményeket állít elénk. Előnyben az építők Jó ütemben halad a siófoki vasútállomás rekonstrukciója. Reményi Ferencet, a pécsi vasútigazgatóság műszaki osztályvezető-helyettesét, a siófoki beruházás vezérigazgatói biztosát kérdeztük meg: — 1987 februárjában készült el a siófoki beruházási program, ennél valamivel korábban pedig a villamosítás programja. A két munka összefügg egymással és egy harmadik, kisebb programmal: az új Sió-híd építésével. összesen hétszázmillió forint értékű a siófoki rekonstrukció a tervek szerint. Eredetileg a végső határidő 1990 vége lett volna, de ezt, egy évvel előrehoztuk. Ha minden olyan jó ütemben halad, ahogyan eddig, még hamarabb elkészülhetünk. — Lehet, hogy túl óvatos volt a tervezés? — Ezt már- többen megkérdezték. Csak azt válaszolhattam: aki Magyarországon nem óvatosan tervez, nem ismeri a körülményeket. A siófoki rekonstrukció az általánostól eltérően rendkívül gyors, de ezt előre nem láthattuk. Hamarabb sikerül sok minden, mint rémélhettük. így azonnal előrehoztuk a rész- határidőket. Ehhez is kellett némi bátorság. — Mi készült el eddig? — Az új teherpályaudvar vágányhálózata, a mozdonyvizsgáló csatorna, az új szertártelep teljesen kész. Megkezdődött a személypályaudvar vágányhálózatának az átépítése, a peronaluljárók és az új Sió-híd építése meg sok egyéb munka. Igen jól dolgoznak a Beton- útépítő Vállalat munkásai. Egy lengyel vállalat is belépett alvállalkozóként, versenytárgyaláson nyert el több munkát. A MÁV-hoz tartozó építőszervezeteket külön nem említem, ők a „családban”vannak; az volna különleges, ha nem jól végeznék a dolgukat. — Most mi a legfontosabb feladatuk? — Sok részmunka határideje 1988 májusa, azaz a menetrendváltás időpontja. A szezont már úgy kell kezdeni Siófokon, hogy — ha néhány ideiglenes megoldással is — minden használható legyen, miközben tart a rekonstrukció. Az új peronaluljáróknak májusra el kell készülniük a végleges márványburkolat nélkül, hogy az emberek már azokon közelítsék meg a vágányokat. Az aluljárók után Siófok visszakapja az északi tehermentesítő utat, amit ideiglenesen elfoglalt a vasút. Tehát a mi munkánk összefügg azzal, hogy a közúti közlekedési lehetőségeknek is javulniuk kell a balatoni idegenforgalmi idényre. A menetrendváltásig meg kell emelni a régi gva- logosfelüljgrót. Márciustól tehát csak a közúti átjáró működik három hónapig. Föl kell építeni egy új gyalogosfelüljárót. Az említett peronok fölé májusig tetőt készítünk. A részleges villamosítás és a hozzá kapcsolódó ideiglenes biztosítás is kész lesz addigra. — Mi történik a siófoki állomásépülettel? — Eredeti formájában újul meg; szebb lesz, mint valaha. A lengyel Polimex * Cekop vállalat újítja föl 1989 decemberéig. Márciustól tehát a nyári váróterembe költözünk át, az lesz átmenetileg az állomásépület. Mindent egybevetve az idén nagyon feszített munka vár a fő- és alvállalkozókra. A gyorsításra is pontos terv készült: napra, órára rögzítve van minden munkafázis. Mindeddig be is tartottuk ezt a tervet.