Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

4 Somogyi Néplap 1988. március 31., csütörtöl Lázár György kaposvári látogatása Párttitkárok kérdezték A neve; Bázis Megalakult az új dél-dunántúli építőipari vállalat Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter a létesítő határozatában egyesülés jog­címén március 1-jei hatály- lyal megszüntette Baranya és Somogy legnagyobb építő­ipari vállalatát és egyidejű­leg a Bév és a Sáév jog­utódaként megalapította a Bázis Dél-dunántúli Építő­ipari Vállalatot pécsi szék­hellyel. Az új vállalat álta­lános vezetését ellátó szerv­ként a vállalati tanácsot je­lölte meg. A Bév vállalati tanácsá­nak tegnap délutáni alakuló ülésén Mischl Róbert mi­niszteri megbízott iköszön- tötte dr. Geisz Mihályt, a Baranya megyei pártbizott­ság titkárát, dr. Fenyő Ist­vánt, a Somogy megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, az ÉVM küldötteit, valamint a megalakuló vállalati tanács 48 tagját, amelyből 13-an képviselik a volt Sáév dol­gozóit. Ferk Sándor, szb-titkár az előkészítő bizottság ne­vében mutatta be a vt tag­jait, majd elfogadták az új vállalat szervezeti és műkö­dési szabályzatát. A vt el­nökének Szende Antal gaz­dasági igazgatóhelyettest, (a volt Bév vt-elnökét), elnök- helyettesének Heim Miklóst kaposvári területi igazgatót (a volt Sáév vt-elnökét) vá­lasztották meg. Bán László személyzeti és szociális igaz­gató a pályázatot kiíró és értékelő bizottság elnökéként tett a pályázat alapján ja­vaslatot a vezérigazgatóra, majd a titkos szavazást kö­vetően a bizottság elnöke­ként dr. Fehér Mihály gaz­dasági igazgató ismertette a végeredményt: a vállalati ta­nács tagjai Mischl Róbertéi (a Bév volt vezérigazgató­ját) választották meg 5 évre a BÁZIS vezérigazgatójává. A vállalat új vezérigazga­tó-helyettese Szabó Gyula (a volt Sáév igazgatója) lett. A megválasztottak megkö­szönték a bizalmat, majd dr. Fenyő István a két megye párt- és állami vezetése, Ka­rikás György főosztályvezető az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, és Heim Miklós a volt Sáév dolgozói nevében fejezte ki jókíván­ságait és kívánt sikereket a mindkét megye gyarapodását segítő dél-dunántúli építő­ipari vállalat tevékenységé­hez. Kaposváron járt a Lada szűkszavú vezérigazgatója A ROBOT ÉRDEKLI A SZOVJET PARTNERT (Folytatás az 1. oldalról.) A párt főtitkárhelyettese délután a Kaposgép Válla­latot kereste fel. Boros Jó­zsef vezérigazgató a válla­lat párt- és tömegszervezeti vezetőivel együtt köszöntöt­te a vendéget és tájékoztat­ta az eredményesen műkö­dő, jóhírű vállalat munká­járól. Az üzem történetének és tevékenységének ismertetése után elsősorban arról szólt, hogy mit tettek, és mit ter­veznek a tá rsad a 1 m i -g a z<V: sági kibontakozás program­jának végrehajtásáért. El­mondta: már az elmúlt év derekától alapos elemzése­ket végeztek, hogy pontosan megkeressék és megismer­jék gazdálkodásuk gyenge pontjait. Ennek alapján ju­tottak arra az elhatározás­ra, hogy feltétlenül javítani kell a költséggazdálkodáson, a termelésszervezésen. Fő célként a piacorientáltabb műszaki fejlesztést, a gyárt­mányok utógondozását, a vevőkiszolgálás javítását, új partnereg, új exportpia­cok keresését határozták meg. Részletesen foglalko­zott a vállalat minőségjaví­tási törekvéseivel, mélynek során egy átfogó minőség- biztosítási rendszer kidolgo­zásába kezdtek. — El kell érnünk — hangsúlyozta —, hogy a Ka­posgép márkanév egyenlő legyen a minőséggel. Illés Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára a vál­lalat pártéletéről, politikai munkáról szólt. Tájékoztat­ta Lázár Györgyöt a tag- könyvese,re kapcsán folyta­tott beszélgetések tapaszta­latairól, azok nyílt, kritikus, őszinte hangneméről és ar­ról is, hogy ennél a válla­latnál nőtt a fiatal pártta­gok száma. A párt főtitkárhelyettese sokat jegyzetelve halgatta a tájékoztatókat. Elsőként arra volt kíváncsi, hogy a nem mindennapi, impozáns eredményeknek, a negyven százalékos nyereségnövek­ménynek mi volt a fő for­rása. A vezérigazgató vála­szából kiderült: nem az árak emelése, amely mö­gött mindig műszaki több­let, műszaki fejlesztés, ha­nem a költségszínvonal, az energiaköltség jelentős csökkentése, a termelés mennyiségi növelése és az eredményes műszaki fej­lesztés. Különös részletes­séggel érdeklődött Lázár György az üzem minőségi törekvéseiről, a tőkés piaci lehetőségek szélesítéséről. A reformmal, az árakkal, az adózással kapcsolatban el­mondta: ilyen jelentős vál­tozásnál, a viszonylag rövid felkészülési idő mellett, nem lehetett felmérni mindennek a pontos hatását. Ám az adórendszert nem lehet na­ponta változtatni, szükség van a tapasztalatokra, és ennek értelmében kisebb változtatásokra, korrekciók­ra máris so.r került. Szóba került az is, hogy párttagok és pártonkívüliek egyaránt nagy várakozással tekintenek a májusi pártér­tekezlet elé. Lázár .György mondta: ez, jó mert tükrözi a lakosság közügyek iránti érdeklődését, kevésbé jó akkor, ha a várakozás mö­gött az áll, hogy majd a pártértekezlet oldja meg a problémákat. Annak belá­tására van szükség, hogy előrejutásunk döntő felté­tele, ha a fokozódó követel­ményeket színvonalas mun­káival teljesítjük. Az üzemlátogatás a Ka­posgép bemutatótermében kezdődött, ahol a vállalat egész tevékenységéről, ered­ményeiről és a kapott elis­merésekről is tájékoztatták a vendégeket. Lázár György a bemutatóterem vendég­könyvébe a következőket je­gyezte be: „örülök, hogy alkalmam nyílt meglátogatni a Kapas- gép vállalatot, megismerhet­tem eredményeiket, gond­jaikat, terveiket. A vállalat vezetőinek, egész kollektívá­jának szívből gratulálok elért eredményeihez, s a további munkájukhoz sok sikert kívánok.” Még egy bejegyzés követ­kezett ezután a műhely­csarnokokban Kovács Kál­mán, az MC szocialista bri­gád vezetője azzal a kérés­sel fordult Lázár György­höz, hogy naplójukba is örö­kítse meg a látogatás té­nyét. Az üzemlátogatást köve­tően a Kaposgép ifjúsági klubjában a vállalat, a gyár­egységek vezetőin kívül Ka­posvár több vállalatának, intézményének húsz párt­alap szervezeti aktívája várta Lázár Györgyöt. Ezen a fórumon a jelen­levők a párt főtitkárhelyet­tesétől .megkérdezték : a Központi Bizottság miként ellenőrzi a kibontakozás programjának végrehajtá­sát, miként jutnak el a pártalapszervezeteknél fo­lyó viták tapasztalatai a Központi Bizottsághoz, a demokratizálással együtt miként kívánják az infor­mációáramlást javítani. A kérdésekre válaszolva Lázár György többek kö­zött elmondta: a társadal­mi, gazdasági kibontakozá­si program végrehajtása megkezdődött. Ennek eddig főbb állomása volt a kor­mány stabilizációs program­jának kidolgozása és elfo­gadása, az adóreform, a népgazdasági terv parla­menti jóváhagyása. Folya­matban levő jelentős lépés szer korszerűsítése, a máju­si pártértekezletre való ké­szülődés. A pártellenőrzés legfontosabb módszere vál­tozatlanul a beszámoltatás de mint az intézményrend­szer működésének értékelé­sénél, itt is külön kell vá­lasztani a párt-, és az ál­lami feladatokat. A beszélgetés során szóba került az is, hogy refoirmtö- rekvéseinkhez a társadalom tenniakarásához kedvező nemzetközi feltételek kap­csolódnak, helyzetünk elem­zésénél feladataink szám­bavételénél ez is figyelemre méltó tény. A politizáló, nyílt hang­vételű fórum után az esti órákban elutazott Kapos­várról Lázár György. A Pénzügyminisztérium közli: 1988. április 1-jétől megváltoznak egyes tartós betétek és hitelek kamatai. A lakossági megtakarítások növelésének elősegítése ér­dekében a leghosszabb lekö­tésű tartós takarékbetétek — a takaréklevél és a nyug- díj-előtakarékossági betét — kamatát emelik. A betéti ka­matok emelésével egyidejű­leg szükséges egyes hitelka­matokat is emelni, részben a betéti kamatok terheinek ellentételezése miatt, részben a hitelezéssel keletkező ke­reslet szabályozása érdeké­ben. Egyes tartós betétek ka­mata az alábbiak szerint ala­kul: — A takaréklevél-betétek Kaposváron, a Tungsram RT elektronikai gyárában járt tegnap Válentyin Iva- novics Iszakov, az Avtovaz — nálunk közismert nevén: a Lada gyár — vezérigazga­tója. Simkó Antallal, a kapos­vári gyár igazgatójával az együttműködés lehetőségei­ről tárgyalt a szovjet ven­dég, s meg is tekintette az üzemeket. A kaposvári gyár számára biztos piacot jelenthet a szovjet cég, a látogatás te­hát igen fontos volt a ven­déglátók szempontjából. A megbeszélés után azt kér­deztük Válentyin Ivanovics Iszakovtól, hogy mi volt lá­togatásának célja, melyek voltak az első benyomásai. Második kérdésünk : vár­hat-e több autót, illetve új­donságokat a magyar vásár­A Központi Statisztikai Hivatal forgalomban lévő kiadványai —, amelyek a hivatal Keleti Károly utcai boltjában kaphatók, illetve postán megrendelhetők — eligazítást nyújtanak a ter­melőknek és a felhasználók­nak az egyes termékek és szolgáltatások statisztikai besorolásához, s ezzel az ál­talános forgalmiadó-kulcs megállapításához. Az általá­nos forgalmi adóról szóló kamata 6 éven túli lekötés után évi 10,5 százalékról 12,5 százalékra változik. Ugyan­csak évi 12,5 százalékos ka­matot térítenek a lakossági pénzintézetek a gyámhatósá­gi betétek, a közérdekű cél­ra juttatott adományok, va­lamint a lakásszövetkezetek és társasházak takaréklevél feltételei szerint lekötött be­tétei után; — Az Országos Takarék­pénztár nyugdíj-előtakaré- kossági betétének kamata 6 ev eltelte után évi 2 szá­zalékkal emelkedik. A ma­gasabb kamat visszamenőle­gesen a szerződések megkö­tésének időpontjától jár. Az életbiztosítással- kiegészített változat évi kamata 12,5 ló a jövőben a Szovjetunió­ból. — A kérdés első felére: a Tungsrammal jó az együtt­működésünk, mostani láto­gatásom célja a személyes ismeretszerzés, illetve annak vizsgálata, hogy a kapcsola­tok miképpen bővíthetők. Ebben a gyárban még nem jártam, s természetesen el­sősorban a robotgyártás és az autóelektronika érdekelt. Az itt látott magas műszaki színvonal, a szervezettség tetszett. Meg vagyok róla győződve, hogy a kaposvári gyár termékei jó minőségű­ek. Az együttműködés bő­víthető, több érintkezési pon­tot látok máris. — Sa kérdés második fe­léről? A vezérigazgató néhány másodperc várakozás után mosolyogva mondta: erre nem kíván válaszolni. A szál­lítások tartanak, nincs mit 1987. évi V. törvény egyéb­ként elő is írja, hogy a be­sorolásnál az adózók a KSH jegyzékeit vegyék figyelem­be. Ezek alapján önállóan kell megállapítaniuk termé­keik besorolását. A KSH ismételten felhív­ja az érdekeltek figyelmét, hogy a besorolás dokumen­tálásához nincs szükség a hivatal írásos állásfoglalásá­ra, ezt sem a megrendelő, százalék, az életbiztosítás nélküli betétformáé pedig évi 13,5 százalék lesz. A tartós betéten pénzt el­helyezőket — így a takarék­levél-betéteseket és a nyug­díj-előtakarékossági betét­tulajdonosakat is — a ko-' rábbi rendelkezések értelmé­ben az 1988/ december 31-ig terjedő időszakra egyszeri, évi 3 százalékos kamatkiegé­szítő prémium is megilleti. A módosított betétkama­tok után — az általános fel­tételek szerint — 1988-ban a lakossági pénzintézetek fize­tik meg a személyi jövede­lemadót. Egyes hitelek kamatválto­zásai: Az áruvásárlási hitelek beszélni róluk, ezek a dol­guk nem ide tartoznak. A szovjet küldöttség egyik tagja viszont igen szép kár­tya naptárakat mutatott né­hány teher- és személygép­kocsiról. Ilyen naptárakat nyújtottak át az egyik gyári brigád tagjainak, akik vi­rággal köszöntötték a vezér- igazgatót s arra kérték, ír­jon néhány sort a brigád­naplóba. A naptárakon látható pél­dául az új Moszkvics, a BNV-n is megcsodált Zapo- rozsec. Sajnos a vendég szűkszavúságából és e kis kártyák képeiből messzeme­nő következtetésekre nem lehet jutni. Marad a bizako­dás: ha — többek között — a kaposvári Tungsram gyár­ral is bővül az együttműkö­dés, akkor tán rövidülhet némiképp a várakozási idő a Merkúrnál. sem az adóhatóság nem kö­vetelheti meg. Többezer adó­zó fordult eddig a statiszti­kai apparátushoz ezzel a ké­réssel — többnyire felesle­gesen. Erre csak vitás ese­tekben van szükség, amikor valóban kizárólag a KSH állásfoglalása döntheti el a besorolást. Amennyiben az adóható­ság vitatja az önbesorolás helyességét, az ő feladata ez ügyben megkeresni a KSH-t. kamata évi 12 százalékról 13 százalékra, a szolgáltatási kölcsönöké évi 13 százalékra emelkedik. A személyi köl­csönök kamata 12 havi lejá­ratig évi 15 százalék, 12 hó­napnál hosszabb lejárat ese­tén évi 17 százalék lesz. Az áruvásárlási kölcsönök­nél a saját hozzájárulás mértékre az eddigi 30 száza­lékról 40 százalékra, azoknál az árucikkeknél pedig, ame­lyeknél eddig 20 százalék volt, 30 százalékra nő. Vál­tozatlanok maradnák azon­ban az ifjúsági takarékbeté­tesek, a lakáscélú megtakarí­tók, valamint a fiatal háza­sok áruvásárlási hitelfelté­telei. A mezőgazdasági termelési "hitelek megemelt kamata mind az integrált és szer­ződéses termelést folytatók esetében, mind az általános feltételű kölcsönöknél egysé­gesen évi 12 százalék lesz. a politikai intézménvrend­A lakossági betét: és hitelkamatok változásai L. P. KSH-tájékoztatás a termékbesorolásról

Next

/
Thumbnails
Contents