Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 31., csütörtö KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről 1988. március 29—30-án Szófiáiban a Varsói Barátsági Együttműködési és Kölcsö­nös Segítségnyújtási Szer­ződés tágállamai külügymi­niszteri bizottsága megtar­totta soros ülését. Az ülésen részt vettek: Petar Mladenov, a BKPKB Politikai Bizottságának tag­ja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere: Bohuslav ChnOupek, a CSKP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere; Marian Orzechowski, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Lengyel Népköztársaság külügymi­nisztere; Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszteré; Oskar Fischer, az NSZEP Központi Bizottságá­nak tagja, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügy­minisztere; loan Totu, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttag­ja, a Román Szocialista Köz­társaság külügyminisztere és Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. csönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztésének kérdé­seiről és kifejezték államaik arra irányuló készségét, hogy e célból valamennyi európai országgal szélesít­sék a konstruktív párbeszé­det. Az ülés résztvevői hang­súlyozták, hogy a tartós bé­ke és biztonság megőrzésé­nek feltétele Európában a kontinens háború utáni ha­tárainak sérthetetlensége, a területi-politikai realitások, az államok szuverenitásá­nak és területi integritásá­nak tiszteletben tartása, az általánosan elfogadott nem­zetközi jogi elvek és normák szigorú betartása. A jövő­ben is határozottan szembe- szállnak minden olyan kí­sérlettel, amely kétségbe vonja e realitásokat, azok megingathatatlan voltát. I Az ülésen áttekintet- ■ ték a nemzetközi, min­denekelőtt az európai prob­lémák széles körét. A mi­niszterek tüzetesen megvi­tatták a nemzetközi helyzet pozitív tendenciái tovább­fejlesztésének és megszilár­dításának elsődleges felada­tait. Az ülésen a NATO-tagál- lamokhoz, az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet valamennyi részt­vevőjéhez intézett felhívást fogadtak el. O Az ülés résztvevői síkraszálltak a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták fel­számolásáról kötött szerző­dés ratifikációs ' folyamatá­nak mielőbbi befejezéséért. E szerződés általános meg­ítélés szerint történelmi je­lentőségű. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakétákról szóló szerződést csak első lépés­nek tekintik, ezt új megál­lapodásoknak kell követ­niük, amelyek a stratégiai támadó fegyverzetek csök­kentésére, a fegyverkezési versenyek a világűrben va­ló megakadályozására, a nukleáris kísérletek teljes és általános betiltására, az atom- és vegyi fegyverek, valamint a tömegpusztító fegyverek más típusainak haderők és hagyományos felszámolására, az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésére, a katonai kiadások csökkenté­sére, valamint más biztonsá­gi és leszerelési kérdések megoldására irányulnak. A miniszterek kifejezték meggyőződésüket, hogy a le­szerelés területén rendkívüli jelentőségű lépés lenne a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati támadófegyverek 50 száza­lékos csökkentéséről szóló megállapodás, az ABM egyezmény betartása mel­lett, olyan formában, aho­gyan azt 1972-ben aláírták, azzal, hogy a felek egyezte­tett ideig azt nem mondják fel. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisz­tere tájékoztatást adott a nukleáris és űrfegyverekről szóló genfi szovjet—ameri­kai tárgyalások alakulásá­ról, az USA képviselőjével fennálló más, ez irányú kap­csolatokról. A szovjet fél ál­láspontja teljes támogatás­ban részesült. A Varsói Szerződés tagál­lamai kifejezték eltökéltsé­güket, hogy a bécsi találko­zó olyan eredményekkel fe­jeződjék be, amelyek a hel­sinki záróokmány valameny- ni elve és rendelkezése alap­ján minőségileg új szintre emelnék az összeurópai fo- lamatot minden területen, erősítenék a tényleges leszere­lés dinamikáját földrészün­kön. O A miniszterek elmé- lyült véleménycserét folytattak a leszerelés, va­lamint az európai biztonság és bizalom erősítése, a köl­Megerősítve államaik azon álláspontját, hogy meg kell szüntetni Európa két, egy­mással szemben álló kato­nai tömbre való megosztott­ságát, a miniszterek ismé­telten síkraszálltak az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért, s az ehhez vezető első lépésként azok katonai szervezeteinek meg­szüntetéséért. Á Az ülés résztvevői ki- **■ fejezték országaik eltö­kélt szándékát az európai — az Atlanti-óceántól az Ura­iig terjedő területen lévő — fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzet jelentős csökkentésére, az ezzel kap­csolatos tárgyalások mielőb­bi megkezdésére. A megle- pésszerű támadás veszélye csökkentésének céljából kü­lönleges figyelmet kell szen­telni azon fegyverfajták csökkentésének, amelyek a fegyveres erők' támadóké­pességének alapját képezik, beleértve a taktikai nukleá­ris fegyvereket is. Az euró­pai hagyományos fegyver­zetek terén kialakult aszim­metriák és egyensúlyhiányok felszálmolására olyan, a köl­csönösség alapján álló csök­kentések révén kerülhetne sor, amikor az is csökkente­né, aki a fegyversetek egyik vagy másik fajtájában fö­lényben van. Ez megfelelne a felek egyenjogúsága és egyenlő biztonsága elveinek, minden európai állam érde­keinek. Valamennyi lépés a szükséges adatok cseréje alapján valósulna meg, ha­tékony ellenőrzési és fel­ügyeleti rendszer mellett. Z A miniszterek megál- lapították, hogy a nukleá­ris jószomszédi kapcsolatok és leszerelés terén bekövetke­zett változások kedvező elő­feltételeket teremtenek olyan európai regionális szintű in­tézkedések elfogadásához, amelyek a katonai szemben­állás csökkentésére, a biza­lom és biztonság erősítésére irányulnak. Ennek kapcsán megerősítették azon javasla­tok megvalósításának nagy jelentőségét, amelyeket kö­zösen vagy külön-külön ál­lamaik előterjesztettek. Az ülésen képviselt álla­mok teljes támogatásukról biztosították az alábbi javas­latokat, és aláhúzták kész­ségüket, hogy hozzájárulja­nak azok megvalósításához : — A BNK és az RSZK ja­vaslatát atomfegyver- és ve- gyifegyver-mentes övezetek létrehozásáról a Balkánon, valamint a jószomszédi kap­csolatok és az együttműkö­dés fejlesztéséről e térség országai között; — Az NDK és CSSZK javaslatát atomfegyver­mentes folyosó és vegyifegy- ver-mentes övezet létreho­zásáról Közép-Európában; — Az LNK tervét a fegy­verzetek csökken téséről és a bizalom növeléséről Közép- Európában, ami nagy jelen­tőségű lenne a meglepetés- szerű támadás veszélyének csökkentése, a leszerelési és bizalomerősítési folyamat fejlesztésének szempontjá­ból földrészünkön. A tárgyalások témája a fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzet, valamint a katonai technika lenne, be­leértve a kettős rendelteté­sű eszközöket, azok nukleá­ris komponense nélkül. A kettős rendeltetésű eszközök, nukleáris komponensek kü­lön tárgyalások tárgyát ké­peznék. E tárgyalásokat nem szabad hosszú időre elha­lasztani. — A CSSZK új, átfogó kezdeményezését a bizalom, az együttműködés és a jó­szomszédi kapcsolatok öve­zetének létrehozásáról a két szövetségi rendszer érintke­zési vonala mentén, ami az összeurópai folyamat to­vábbi fejlesztésére irányul. C Az ülés résztvevői megvitatták a bécsi ta­lálkozó munkáját, és megál­lapították, hogy ez a fórum egészen közel került olyan politikai döntések meghoza­talának fontos szakaszához, amelyek biztosíthatnák az európai biztonság és együtt­működés további erősítését. A miniszterek üdvözölték azt a Magyarországon, Finn­országban és Olaszországban előterjesztett közös javasla­tot, amely felhívást tartal­maz az atomfegyverekkel nem rendelkező államokhoz, hogy fokozzák erőfeszítései­ket az európai leszerelés ügyének előmozdítása érde­kében. Az ülésen képviselt or­szágok síkraszállnak azért, hogy a bécsi találkozó mun­káját minden irányban te­gyék intenzívebbé. A maguk részéről készek minden te­kintetben hozzájárulni tar- tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentum késedelem nélküli kidolgozásához. y A miniszterek úgy vé- *• lik, hogy az európai sta­bilitás megerősítésére irá­nyuló erőfeszítéseket ki kell egészíteni az európai konti­nens körüli tengerek és óceánok vizein folyó kato­nai tevékenység csökkenté­sével kapcsolatos határozott intézkedésekkel. Támogatá­sukról biztosították a Szov­jetuniónak azokat a javas­latait, hogy jelentősen csök­kentsék a katonai szemben­állás szintjét Európa északi részén és az egész északi­sarki térségben, hogy e tér­ség váljon a béke és együtt­működés övezetévé, és hogy e célból kerüljön sor tárgya­lásokra az érdékelt államok között Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy a földközi-tengeri térség vál­jon a tartós béke, biztonság és együttműködés övezeté­vé. Megerősítették azt a ja­vaslatot, hogy a bécsi talál­kozót az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Érte­kezlet résztvevő államai kül­ügyminisztereinek szintjén fejezzék be. kölcsönös megértés légköré­nek kialakulásához a Bal­kánon —, támogatják a bal­káni országoknak azt a készségét, hogy folytassák és elmélyítsék a két- és sok­oldalú párbeszédet vala­mennyi szinten, beleértve a legmagasabb szintet is, a béke, a kölcsönös megértés, a biztonság és együttműkö­dés erősítése érdekében a térségben. Várkonyi Péter külügyminiszter a magyar küldöttség ta« jaival a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri b zottságának szófiai ülésén O Az ülés résztvevői *m különleges jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ- közgyűlés harmadik, rend­kívüli leszerelési üléssza­kának, mint az e téren mű­ködő leszélesebb körű világ­fórumnak, és abból indul­nak ki, hogy annak tevé­kenysége megerősíti a biz­tonság, a leszerelés kon­cepcióit és más, az első rendkívüli leszerelési ülés­szak záródokumentumálban megfogalmazott tételeket. alapot nyújtanak a kérdés­sel kapcsolatos nemzetközi párbeszéd fejlesztésére és elmélyítésére. ^ A A miniszterek pozi- tívan értékelték az át­fogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer ’létre­hozásáról az ENSZ-közgyű- lés 42. ülésszakán elfogadott dokumentumokat, amelyek 44 Az ’ ülésen képviselt •I- államok megerősítet­ték annak szükségességét, hogy valamennyi ország szigorúan tartsa tiszteletben a nemzeti függe’.cnség és szuverenitás, az erőszakról és a vele való fenyegetésről való lemondás, a határok sérthetetlensége és a terüle­ti integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás és az egyenjogúság elveit, vala­mint az ENSZ alapokmá­nyának többi elvét és cél­ját. séggócokról és konfliktusok ról. Kiemelték ezek" mi előbbi politikai rendezésé nek szükségességét, és ki fejtették államaik eltökélt ségét, hogy aktívan hozzá járuljanak ehhez. 13. Az ülés résztvevő megvizsgálták a sző vetséges országok külpoliti kai együttműködéséne kérdéseit, annak helyzeté a nemzetközi küzdőtéren, é kifejezték eltökéltségüké annak további elmélyítésé­re és fejlesztésére. Az ülés a barátság és : kölcsönös megértés légköré ben folyt le. A következi ülésre Budapesten kerül sor 4 O Az ülés résztvevői IM,, véleményt cseréltek a világban meglévő feszült­Várkonyi Péter külügy.mi niszter szerdán délután ha zaérkezett. A VSZ külügyminiszteri bizottságának FELHÍVÁSA a NATO-tagállamokhoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőihez O Az ülésen képviselt államok pozitívan érté­kelik a balkáni államok kül­ügyminiszterei belgrádi ta­lálkozójának eredményeit — ezek hozzájárulnak a fe­szültség csökkentéséhez, a jószomszédi kapcsolatok és A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között megkö­tött, a közép- és rövidebb hatótávolságú rakéták fel­számolásáról szóló szerződés a nemzetközi élet történel­mi jelestőségű eseménye, a realista politika győzelme volt. Létrejöttében része volt sok ország tevékenységének, valamennyi kontinens béke­szerető erői és háborúelle­nes mozgalmai fellépésének. A szerződés megerősíti, hogy lehetséges a nukleáris le­szerelés, valamint az erő­szaktól és a nukleáris fegy­verektől mentes világ. Ebből kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai szük­ségesnek tartják, hogy vala­mennyi ország erőfeszítéseit a következő elsődleges fel­adatok megoldására össz­pontosítsa: — a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkötött, a közép- és rö­videbb hatótávolságú raké­ták felszámolásáról szóló szerződés hatályba lépésének és végrehajtásának biztosí­tása — szerződés megkötése, valamint megállapodás meg­kötése a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1988 első felében a hadá­szati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről, illetve az ABM-szerződés szigorú megtartásáról abban a formában, ahogyan ezt 1972-ben aláírták, valamint arról, hogy a szerződést egyeztetett időn belül nem fogják felmondani. — A nukleáris fegyver­kísérletek teljes és általános betiltása, az e cél fe é való haladás meggyorsítása oly módon, hogy a nukleáris kísérletekről folytatott szov­jet—amerikai tárgyalásokon megállapodásokat dolgoznak ki a kiegészítő ellenőrző in­tézkedésekről az 1974-es és 1976-os szovjet—amerikai szerződések mielőbbi ratifi­kálása érdekében. Megálla­podás a nukleáris robbantá­sok hatóerejének és számá­nak további csökkentéséről. lülvizsgálati és ellenőrzési el­járásokat, egyebek között — kívánságra — vissza nem utasítható kötelező ellenőr­zéseket kell előírnia. Előse­gíteni a nyilvánosságot és a bizalom légkörének kialaku­lását, amennyiben hamaro­san sor kerülne az egyez­mény kidolgozásával kapcso­latosan a vonatkozó adatok sokoldalú cseréjére. — Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekez­let bécsi találkozója kereté­ben a 23-ak (a VSZ és a NATO országai) konzultá­cióin az európai fegyveres erőknek és hagyományos fegyverzeteknek az Atlanti- óceántól az Uraiig terjedő térségben történő csökkenté­sével foglalkozó tárgyalások mandátumának mielőbbi ki­dolgozása, e tárgyalások megkezdése, még 1988-ban. — önálló tárgyalások meg­kezdése az európai harcásza­ti nukleáris fegyverek csök­kentéséről, beleértve a kettős rendeltetésű eszközök nuk­leáris összetevőit, valamint e fegyverek későbbi felszámo­lásáról. — A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai képvi­selőinek össze kell hasonlí­taniuk katonai doktrínáju­kat, figyelembe véve azok katonai-technikai vonatko­zásait is, azzal a céllal, hogy mindkét szövetségi rendszer és azok tagállamai katonai doktrínájának és elképzelé­seinek szigorúan védelmi jel­leget adnak. pában. A Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vona­la mentén atomfegyvermen­tes folyosó, valamint a bi­zalom’ és csökkentett fegy­verzet övezetének létrehozá­sa. A katonai tevékenység korlátozása és a katonai szembenállás szintje csök­kentése folyamatának meg­kezdése Európa északi és déli részén. A Földközi-tenger térségének a béke és együtt­működés övezetévé- való át­alakítása. — Tárgyalások megkezdé­se a haditengerészeti nagy­hatalmak, különösen a nuk­leáris fegyverekkel rendel­kező államok, valamint más érdekelt országok részvételé­vel a haditengerészeti tevé­kenység korlátozásáról és megtiltásáról egyeztetett övezetekben. A haditengeré­szeti fegyverzet korlátozása és csökkentése, a bizalom- erősítő intézkedések kiter­jesztése a tengeri és óceáni térségekre azzal a céllal, hogy biztosítsák a tengeri hajózás biztonságát. — A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai egy-két évre hirdessenek moratóriu­mot katonai költségeik nö­velésére azzal, hogy távlati­lag sor kerül azok további hatékony csökkentésére. — Az európai bizalomerő­sítési, biztonsági és leszere­lési konferencia első szaka­sza során elfogadott biza­lomerősítő intézkedések to­vábbfejlesztése és kiszélesí­tése, párhuzamosan új biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedések kidolgozásával, beleértve a hadgyakorlatok számának és méretének kor­látozását, a bizalomerősítő intézkedéseknek a haditen­gerészet és a légierő tevé­kenységére való kiterjeszté­sét. — 1988-ban be kell fejez­ni a vegyi fegyverek és kész­leteik betiltásáról szóló egyezmény kidolgozását. A szerződésnek megbízható fe­— A Balkánon, Európa középső és északi térségében atom- és vegyifegyvermentes zónák létrehozása, a fegy­verzet csökkentése és a bi­zalom növelése Közép-Euró­A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszterei megerősítik államaiknak a katonai támaszpontok felszá­molására és a más országok területén állomásozó külföl­di csapatok kivonására vo­natkozó javaslatait, és meg­állapítják, hogy ezek meg­valósítása lényeges hozzájá­rulást jelentene a stabilitás és biztonság megerősítéséhez Európában és a világban. A Varsói Szerződés tagál­lamai nyomatékosan felhív­ják a NATO országokat, va­lamennyi európai államot, hogy éljenek a történelmi eséllyel, és együttes erőfe­szítésekkel folytassák a ha­ladást a leszerelés, a bizton­ság és az együttműködés minden téren való erősítése útján. A maguk részéről minden tőlük telhetőt meg fognak tenni ennek érdeké­ben — fejeződik be a VSZ külügyminiszteri bizottságá­nak felhívása.

Next

/
Thumbnails
Contents