Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-30 / 76. szám

Somogyi Néplap 1988. március 30., szerda Ül lit 1»« , OTTHON ÉS CSALÁD HHRHRnHMRi SWM­Ha nyuszit hoz a nyuszi Kedves színfoltja lehet a húsvéti ajándékozásnak, ha gyermekünket élő nyuszival lepjük meg. A nagy öröm után azonban szembe kell nézni a családnak egy nagy problémával: hogyan bán­junk az aprósággal, mit ad­junk enni neki, hova tegyük a lakásban? Dr. Ballay Attila, az ATEK Kaposvári Állattenyésztési Karának kisállattenyésztést osztályvezetője mit tanácsol a szülőknek, gyerekeknek? — Nagy híve vagyok an­nak, hogy a gyerekek tart­sanak valamilyen állatot. Rendre, gondoskodásra szok­tatja őket, hiszen a kedven­cüket etetni, itatni kell, ki kell takarítani a helyét, tö­rődni kell vele. A húsvéti nyuszi elsősorban a szülők­nek okoz gondot a későb­biekben, mert két hónap múltán egy felnőtt nyúllal kell szembenézniük. Ezért már a vásárlásnál gondolja­nak arra, mit csinálnak majd a kifejlett állattal. Az elhelyezés elsősorban lakótelepi lakásokban okoz fejtörést. Ezek az apróságok ebben a korban már kibír­nak mindent, hisz remek bundájuk van. Nyugodtan kiköltöztethetik az erkélyre, rosszabb időben sem lesz semmi baja. A szobában semmiképp se engedjük sza­badon, mert megszokja a nyuszi is, a gyerek is, és na­gyobb korában már nagy rendetlenséget tud csinálni, így elkerülhető a „kidobom a büdös nyulat" felkiáltás, aminek sírás a vége. Ne tartsák kartondobozban, mert később azt kirágja; legjobb egy kis ketrec vagy faláda. Ennek az alját bélel­jék ki bőven faforgáccsal. Később helyezzék rácsra és a rács alá tegyék a forgá­csot vagy fűrészport, ez jó nedvszívó, tiszta, nem lesz kellemetlen szag a lakásban. Az etetésnél gondoljanak arra, hogy a kisnyúl nemré3 még szopott, emellett csak kevés szénát evett. Vigyáz­zanak. hogy a gyerekek ne csak a mesékből ismert ká­posztával, karalábéval eles­sék, mert ezek puffasztó ha­tásúak, hasmenést okoznak. Nyugodtan adhatnak füvet, magokat — zabot és árpát —, emellett kaphatnak salá­ta- és káposztalevelet is. Ügyeljenek, hogy friss víz mindig legyen az állat előtt. Lehet vele játszani is, a la­kásban tartott nyuszik sze­lídek. Szakszerűen úgy kell megfogni, hogy füleit leszo­rítva hozzáfogjuk a .nyakbő­réhez. Ha így emelik fel, az esetleges karmolások el­kerülhetők. Ezek betartásá­val sokáig szerez a kis állat nagy örömet a családnak. V. O. A nagy eszem-iszomokról Az ember egyik öröme az evés. Sokan azonban túlzás­ba viszik, halmozzák az él­vezeteket, nem törődnek a holnappal, amikor ennek a túlzott táplálkozásnak meg­vannak a maguk szomorú egészségügyi következmé­nyei. (Elhízás, belső szervek működésének torzulása, a betegségek számos fajtája.) A „sokat enni” azonban nemcsak magyar és nem­csak mai specialitás. Példaként szokták emle­getni Erős Ágostot, akinek drezdai udvarában a meg­hívott vendégeket az ebéd előtt* és után mérlegre állí­tották, súlyukat feljegyezték a ma is megőrzött „Mérleg­könyvbe”, amely hiteles ada­tokat tartalmaz arról, hogy egyes neves vendégek az uralkodónál egy-egy étke­zés során mennyivel gyara­pították testsúlyukat. Íme néhárv tétel a neves könyv­ből: Lipszky alkancellár úr ebéd előtt 273 fontot nyo­mott, utána 278-at, tehát testsúlya az étkezéssel 5 fonttal gyarapodott. Ponia- ,.tovszky kincstárnoknál is ennyi volt a súlytöbblet, az­az mindkét úr mintegy két és fél kilónyi ételt fogyasz­tott. Egy 1733-ban Berlinben megjelent „szertartási könyvben” azt olvashatjuk, hogy a pfalzi választófeje­delemhez 1726. március 5- én 120 előkelő vendéget hív­tak meg ebédre, és részük­re 400 (!) fogás ételt szol­gáltak fel, köztük olyan cukrászati remekműveket is, mint például cukorból ké­szített várkastélyt, tornyok­kal, bástyákkal és ágyúkkal, melyeket el is lehetett süt­ni... Hazánkban is voltak ilyen dínomdánomok. Így példá­ul Bethlen Gábor esküvő­jén, amikor ifjú feleségé­vel, Brandenburgi Katalin­nal bevonult egy terembe, ott kősziklák bástyákkal, ál­latokkal, kertekkel, benne vadakkal, és a szentek viasz­ból készített képei fogadták. Tésztából készített pávák, kappanok pástétomban, nyu- l'ak stb. tették emlékezetessé az ünnepséget. Az „egyszerűbb” étkezé­sek sem voltak valami egy­szerűek. 1603. január 1-jén gróf Thurzó Szaniszló gal- góci várúr ünnepi ebédjére és vacsorájára 18—18 féle ételt tálaltak, amint ezt a legrégebbi magyar étlapon felsorolta a vár sáfárja. Ér­dekesek ezek az ételek. A tehénhús kedvelt étel volt, délben és este ismételten készítették a szakácsok. A tálaLási sorrendben az utol­só előtti fogás szilvatortá volt, és nyúl, „savanyó” lé­ben zárta a sort. Változatosak voltak az ételek. Egy XVI. századból fennmaradt recept-töredék szerint a marhahúst 54 mó­don készítették el az erdé­lyi fejedelmi udvarban. Az ismert híres főúri szakácsok időnként összejöttek, és megbeszélték tapasztalatai­kat, ételkölteményeik újabb változatait. Egyik ilyen megbeszélésről beszámol Apor Péter híres könyvében. (Erdélyi változások.) Ebben leírja, hogy Antal mester megsütött egy ökröt, abban elhelyezett egy kövér juhot, ebben pedig egy borjút, leg- belül pedig egy kappant. A rendkívül költséges fő­úri vendégeskedést minden időben igyekeztek korlátoz­ni, hiszen a néptömegek majdnem mindenhol éhez­tek, szűkölködtek. A főúri mulatságokhoz nem lehetett hozzányúlni, maradt tehát a jómódú polgárság szórako­zásainak mérséklése. Szép Fülöp francia király 1294- ben elrendelte, hogy az ebé­deknél csak levest és leg­feljebb kétféle húst szabad felszolgálni. A megjelenő rendeleteket eleinte szigorúan végrehaj­tották. sok embert megbün­tettek, de később a korlá­tozások feledésbe merültek : főleg azért, mert azok. akik a rendelkezéseket kiadták, saját maguk is vendégek voltak a módosabb polgá­roknál. Rudnay János Hagyományos húsvéti étkek A kereszténység egyik leg­nagyobb ünnepének magyar elnevezése a „húsvételből” formálódott át húsvéttá va­lamikor a XIV. század fo­lyamán, kifejezve,, hogy vé­get ért a Krisztus feltáma­dását megelőző negyvenna­pos böjt. A húsvéti hagyományos étkek sora — a szigorúan vett egyházi előírásokat ille­tően — nem magával a két­napos ünneprevalóval kez­dődik, hanem az azt meg­előző „zöldcsütörtökkel”. Ez az elnevezés pedig abból adódik, hogy ebédre vagy vacsorára spenót, az első ta­vaszi zöldfőzelék kerül a tálba bundás zsemle feltét­tel. A nagypéntek hagyo­mányos étele a borleves, va­lamilyen tojásétel vagy hal. Nagyszombaton este kerül sor a húsvéti sonka megsze­gésére. Évszázadokon át szokás­ban volt a sonka, á húsvéti bárány, a tojás és a kalács megszentelése. Ami a rítus­ból máig megmaradt: hús- vétkor asztalra kell kerülnie a sonkának, méghozzá nem készen vettnek, felszeletelt- nek, hanem otthon főttnek, legyen az kicsontozott kötö­zött vagy csontjával mért, finoman füstölt sertéscomb. Erről érdemes megjegyezni, hogy ha az nem házilag pá­colt, füstölt, bizony előfor­dul, hogy üzemileg túlsózás­sal óvták meg a sonkát a megromlástól. A fölös só el­távolítására nem mindig elégséges meleg vízzel meg­mosni a sonkát főzés előtt. Ehetetlenül sós voltának úgy lehet elejét venni, hogy a födő alatti lassú főzés órájá­nak eltelte után a vizet meg kell kóstolni, és ha az tö­ményen sós, akkor leönteni, friss meleg vizet ráönteni, ami magába veszi a sófeles­leget. A csontos combsonka teljes átfőttségének az a próbája, hogy a kiálló csont megfordítható-e a húsban, illetve villával könnyen el­szakítható-e a sonka vastag bőre. A gondosan megmosott to­jások főzése a sonkával együtt azért szokásos, mert magukba veszik a füstölthús- lé finom zárná tát. Am míg a megfőtt tojásokat ajánla­tos a kiemelés után hideg vízbe tenni, hogy héjuk szé­pen leváljék, a sonkát a le­vében kell hagyni kihűlni, hogy szeleteléskor ne szálká- sodjék, finom szaftos ma­radjon. A húsvéti vasárnapi ebéd klasszikus fogása az arany­sárgára sült, rántott szopós­bárány — volna. Ez azon­ban csak elvétve beszerez­hető. Helyette sok-sok ház­nál a sonkalé felhasználásá­val készített töltött káposzta kerül asztalra. Ez sem le­becsülendő étek, arról nem is szólva, hogy jó előre el­készíthető, s így az ünnep délelőttje felszabadul. Ami az édességeket illeti, máig keményen tartja a he­lyét az ugyancsak előre meg­süthető, sokáig frissen meg­maradó, kiadós mákos és diós beigli, illetve patkó. Látogatók számára alkalmas kínálni való. És épp az a baj vele, hogy a több ház­nál megforduló látogatót majd' mindenütt beiglivel kínálják. A „beiglimérgezés” megelőzése érdekében ugyancsak korábban elké­szíthető, frissességét meg­tartó, finom, változatosságot szolgáló süteményreceptet adunk. nyújtjuk. Az első lapot a ki­zsírozott tepsibe fektetjük, és ráterítjük a diótölteléket. Ezt befedjük a következő lappal. Arra a mákkrém ke­rül. A harmadik tésztalapot bevonjuk a szilvalekvárral, és ezt befedve a negyedik tésztalappal, tetejét cukros tejjel megkenjük. Előre be­melegített, de nem forró sü­tőben közepes lánggal arany­színre sütjük. Ha kihűlt, porcukorral meghintjük, kis kockákra vágjuk. Szilvalek­vár helyett kicsavart sa- vanykás almareszeléket is használhatunk. Finomlepény: 35 dkg liszt­ből, 15 dkg margarinból, 2 tojássárgából, 8 dkg porcu­korból tésztát, gyúrunk. Le­takarva pihentetjük. 10 dkg darált dióhoz 5 dkg cukrot, 1 vaníliás cukrot, késhegy­nyi reszelt citromhéjat, evő­kanál rumot, 2 dkg vajat teszünk; fél deci tejjel lefor­rázzuk, és ha a keverék ki­hűlt, hozzáadjuk az egyik tojás felvert habját. 10 deka darált mákot ugyanolyan hozzávalókkal készítünk el töltelékké, mint ahogy a dió készült. Kézhez készítünk vízzel kenhetővé hígított, 10 dekányi szilvalekvárt is. A tésztát négyfelé osztjuk, egyenként sütőlap méretűre Csokoládékenyér: 6 tojás- sárgát kikeverünk 6 dkg vaj­jal, 6 púpozott evőkanál por­cukorral, 5 dkg darált dió­val, 2 lapos evőkanál mor­zsával, 2 púpozott evőkanál kakaóval. 3 cent rummal. Az őzgerinc vagy püspökke­nyér formát vajjal kiken­jük, morzsával kiszórjuk a sütőt begyújtjuk. A 6 tojás- fehérjét keményre felverjük és a kakaós keverékkel köny- nyedén elegyítjük, majd az egészet a formába töltjük. A hőt kisebbre állítjuk (taka­rék és nagy láng közé), s a süteményt addig sütjük, amíg a próbaként beleszúrt kötőtűt szárazon nem húz­zuk ki belőle. Ha a kiborí­tott tészta teljesen kihűlt, hosszában kétfelé vágjuk, málna- vagy baracklekvár­ral a közepét megkenjük, és a két felet összeillesztjük. Bevonatlanul is nagyon fi­nom, de ha tortaként tálal­juk, bevonhatjuk 1 szelet ol­vasztott csokoládéval vagy 5 dkg margarinban elkevert evőkanálnyi kakaóval és evőkanálnyi porcukorral. Nyerges Agnes Szépség gombnyomásra — Japánban A japán csúcstechnika be­tört a kozmetikaszalonok világába. A Shieseido cég, a sziget- ország legnagyobb kozmeti­kai cége által kifejlesztett számítógép-szoftver a vilá­gon egyedülálló képességek­kel rendelkezik. Mindent „tud” a nők és a férfiak lé­lektanáról, és ennek birto­kában a csáberő fokozására a megfelelő színdinamika, smink és hajviselet kiala­Tejszínhab és foghúzás A levegő nagy részét ki­tevő nitrogéngáznak van egy régóta ismert vegyülete, a dinitrogén-oxid, másként kéjgáz. A természetben sza­badon nem fordul elő, leg­feljebb villámláskor kelet­kezik kis mennyiségben a le­vegőben. Ipari előállításra a nitrogén-műtrágyagyártás mellékes műveleteként az utóbbi évtizedekben bonta­kozott ki. Ma DINOX néven hozzák forgalomba, palack­ba vagy patronba töltve. A szénsavpatrontól zöld jelzé­se és eltérő csomagolása kü­lönbözteti meg. A dinitro- génoxid színtelen, édeskés illatú, vízben oldódó, na­gyabb mennyiségben beléle­gezve könnyű kábulást oko­zó gáz. A mindennapi gyakorlat­ban ma a dinitrogén-oxid- dal a habszifonok patronjá­ban találkozunk, megköny- nyítve a habverés fárasztó munkáját. Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen ezt a gázt teszik a habszi- fon patronjába, amikor tu­lajdonképpen bármilyen gáz, így a levegő is elvégezné a tejszín habosítását. A válasz az, hogy a levegő oxigéntar­talma nagyon kedvez a tej­szín romlását okozó bakté­riumflórának, a dinitrogén- oxidban viszont elpusztul­nak a baktériumok. Az édes­kés ízű gáz egyúttal konzer­váló hatású, lehetővé teszi a kész tejszínhab több na­pos hűtött tárolását is. Az édeskés íz mellett cukor- megtakarítást is jelent, a diétázókat vagy fogyókúrá­zókat pedig mentesíti a fe­lesleges szénhidrát-felvétel­től. Mivel kábító hatását már régóta ismerik (1799-ben Davy észlelte először), nem meglepő, hogy megfelelő dó­zisban adagolva a gyógyítás olykor kábításra, altatásra használja. Horace Wells an­gol fogorvos alkalmazta elő­ször 1844-ben foghúzáshoz. Angliában és Németország­ban 1933 óta a szülészetben is elterjedt, hazánkban ke­véssé ismert és alkalmazott narkotikum. Hatása inhalá- eiós úton érvényesül. A 10— 15 százalék oxigénnel kevert kéjgázt cseppfolyósítják, és palackból adagolják az al­tatógépibe. Bódításhoz a test­súlytól függően 30—50 g gáz belélegzése szükséges, a teljes narkózis eléréséhez pedig legalább 60—70 g. (Nem kell aggódni: a hab- szifor patronjában csupán 6 g dinitrogén-oxid gáz van. Fél liter tejszín készítésekor a patronból beáramló gáz­ból legfeljebb 4 g oldódik, s ennek is csak töredéke jut a tejszínbe kifröccsenéskor!) Űjabban arról érkezett hír, hogy külföldön újra fel­éledt a dinitrogén-oxid fog­orvosi felhasználása. Egyes estekben helyettesítik vele a helyi érzéstelenítést. Vannak emberek, akik legyőzhetet­lenül félnek az injekciós tű­től, olyanok is vannak, akik allergiásak a helyi, rövid hatású érzéstelenítő szerek­re. Egyes esetekben a gyer­mekek fogorvosi kezelése is nagy nehézséget jelent a gyermek félelme, miatt. A külföldi tapasztalatok sze­rint jól alkalmazható foghú­zásnál, a foggyökér előkészí­tésénél, a korona felhelye­zésénél, vagy akár a száj­zár megnyitásánál. Angol tapasztalatok szerint azok a betegek, akik bizalommal állnak hozzá ehhez az ér­zéstelenítéshez, rövid álom után a legjobb emlékekkel ébrednek. Képünkön : fogorvosi ke­zelés kéjgázas érzéstelenítés­sel. kításához nyújt — ponto­sabban mutat — hathatós példát, tanácsot. A számítógép 16 millió színvariációban „gondolko­dik”. Százféle ajakrúzs, szemfesték, alapozó, köröm­lakk megfelelő kombinációja és a jól megválasztott fri­zura — ez a csábítás trükk­je, vallják a rendszert meg­álmodó kifinomult ízlésű tervezők. A kozmetikai szalonban a hölgyek leülnek egy televí­ziós kamera elé, amely egy videokészülékkel van össze­kapcsolva. Egy monitor kép­ernyőjének az egyik felén megjelenik a képmásuk, emellé pillanatok alatt oda- varázsolódi'k a megálmodott arckép, amely azonban nem úgy fest, mint egy grafika, hanem mint egy fénykép. Csupán azt kell a vendég­nek megmondania, hogy mi­lyen jellegű összhatást sze­retne kiváltani. Kilenc típus szerint osz­tályozhatók az átváltozások, úgymint sejtelmes, elegáns, hideg, kemény, csinos, lágy, bizalomébresztő, szexis, ár­tatlan. A megfelelő típus kiválasztása után gombnyo­másra működésbe lép a szá­mítógép, amely a kamera segítségével letapogatott ar­cot elemzi, majd az igé­nyeknek megfelelő kozmeti­kai-szépészeti „receptet” dolgoz ki. Természetesen megfelelő színű kontakt- lencsét is ajánl a készülék a kívánt hatás érdekében. A rendszer érdekessége ugyanakkor, hogy csak feke­te hajszínben „gondolkodik”. A kívánt variáció kivá­lasztása után a nyomtató kiadja a javasolt arcképet és megfelelő kódolásban az új arc „elkészítéséhez” szük­séges festékek összetételét, figyelembe véve a szépség­elemző gép javaslatát. Az optikai szenzorral összekap­csolt számítógép természe­tesen a bőr érzékenységét is megállapítja. A többi már gyerekjáték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents