Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIV. évfolyam, 73. szám Ára: 2,20 Ft 1988. március 26., szombat Vita és cselekvés Nagy jelentőségű eseményre készül a Magyar Szocialista Munkáspárt: a Központi Bizottság e heti ülésének határozata értelmében nem egészen két hónap múlva, május 20-án összeül az országos pártértekezlet. Á szocialista országok kommunista pártjainak jelentős részénél kezd meghonosodni az a gyakorlat, hogy két kongresszus között párt- konferencián értékelik az addig megtett utat s kijelölik a további feladatokat. Több párt rendezett, illetve rendez ilyen tanácskozást a mostani időszakban. A Magyar Szocialista Munkáspárt inkább olyan megoldást választott eddig, hogy a Központi Bizottság úgynevezett „félidős" ülése végezte el az elemzést, és a tennivalók meghatározását. Pártunk egész történetében mindössze két alkalommal hívtak össze országos konferenciát: lí)45 és 1957 tavaszán, mindkettőt különleges körülmények között. Most ilyen különleges helyzetről nem beszélhetünk. Mégis indokoltnak mutatkozik, hogy a legutóbbi kongresszus óta végzett munka tapasztalatait és az ebből adódó következtetéseket ne csupán a Központi Bizottság plénuma, hanem ennél szélesebb körű párti'órum is megvitassa. Szembe kell néznünk ugyanis azzal, hogy a XIII. kongresszusnak a gazdaságra és az életszínvonalra vonatkozó határozatai ez eredetileg elgondolt ütemben és mértékben nem valósit- hatók meg, s ezért újjá kellett és kell fogalmaznunk ez irányú céljainkat. Egyidejűleg meg kell teremtenünk a gazdasági stabilizáció és kibontakozás programjának megvalósításához szükséges társadalmi, politikai környezetet, a gazdasági reformlépésekkel párhuzamosan meg kell újítanunk a párt irányító tevékenységét, a politikai intézményrendszert. Mindez olyan elhatározásokat igényel, amelyeket célszerű a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteiből álló országos értekezlet színe elé bocsátani, ott megvitatni. Az élet azt mutatja, hogy gazdasági gonjainkon csak akkor lehetünk úrrá, ha mélyrehatóan megújítjuk politikai intézményrendszerünk valamennyi elemének, összetevőjének munkáját. S mivel e rendszer középpontjában, centrumában a párt áll, a megújításban alapvető fontosságú a párt irányító tevékenységének és belső életének továbbfejlesztése, munkastílusának és módszereinek korszerűsítése. Erre a kérdéskörre összpontosított i elsősorban a figyelmet p Központi Bizottság legutóbbi ülése, s a tervek szerint ez lesz az országos pártértekez- let tanácskozásának fő témája is. Az irányító tevékenység továbbfejlesztésében a kulcskérdés az elvi-politikai jelleg erősítése. Más szóval ezt úgy is mondhatnánk, hogy a párt különböző szintű szerveinek és szervezeteinek elsősorban politizálniuk kell, meggyőző szóval elfogadtatva elhatározásainkat, s kevésbé foglalkozva konkrét ügyek operatív intézésével, szakmai természetű kérdések eldöntésével. így teremthetők világosabb és tisztább viszonyok, amelyek közepette a párt is, az állami szervek is, a társadalmi és érdek- képviseleti szervezetek is azzal foglalatoskodnak, ami rendeltetésükből adódóan rájuk hárul, amiért vállalhatják és viselhetik a felelősséget. Az ezzel kapcsolatos irányok és lépések kimunkálásához a párt legfelső irányító testületéi eddig is igényelték a párttagok alkotó közreműködését, s a továbbiakban is számítanak erre. A pártszervezetekben a közelmúltban megvitatták a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló téziseket, sok helyütt az ideológiai munka időszerű kérdéseit is. Ez a vita igen hasznosnak és termékenynek bizonyult, sok új gondolattal bővítette a formálódó elképzeléseket, jelezte a vélemények kristályosodási pontjait. A Központi Bizottság nagyra értékelte a párttagok aktív részvételét az együttes gondolkodásban, s a kedvező tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy a pártértekezlet elé terjeszkedő állásfoglalás tervezetét ugyancsak vitára bocsátja a párton belül. Ez az .elhatározás is jelzi, hogy a gyakorlatban mind erőteljesebben kívánunk érvényt szerezni annak a szándéknak — amely a párt működésének korszerűsítésében most az egyik alapvető törekvés —, hogy a párttagság legyen jobban részese a döntések előkészítésének, végrehajtásuk megszervezésének és ellenőrzésének. A vitához ezúttal sem áll túlságosan sok idő rendelkezésre. A pártértekezlet állásfoglalásának tervezete azonban szervesen épül azokra a koncepciókra, amelyek a nemrégiben megvitatott téziseket áthatották, s hasznosítja a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések összegezett tanulságait is. Ily módon, mondhatjuk, az eszmecsere folytatásáról van most szó, amelyben a hangsúly remélhetően már áttolódik a helyzet értékelésén túlmenően a cselekvés irányának, módjának, konkrét teendőinek megvitatására, ilyen irányú javaslatok megfogalmazására. Nagyon lényeges, hogy a vita ez alkalommal is a pártmunkát átható demokratikus légkörben folyjék, s se a tekintélytisztelet, se más tényezők ne fékezzék a szabad véleménynyilvánítást, a nyílt bírálatot s az akár merésznek is ható javaslatok megfogalmazását. Ez ia nyílt vitaszellem, a vélemények szabad ütközése a feltétele annak, hogy az országos pártértekezlet után egy akarattal fogjunk az elfogadott állásfoglalás valóra váltásához, s megerősödjék a párt sorainak — az utóbbi időben kétségtelenül meggyöngült — eszmei, politikai é9 cselekvési egysége. A cselekvéssel azonban addig sem szabad várni. Csak helyeselni lehet, hogy több pártszervezetben már a korábbi vita tanulságait is azon nyomban hasznosították a mindennapi munkában, javítva ezzel a gazdasági feladatok megoldásának politikai feltételeit, körülményeit. Az országos pártértekezlet pártunk ügye. Mégsem kizárólagosan belső pártügy, hanem az egész társadalomra tartozik. Ezt jelzi, hogy az állásfoglalás tervezetét nyilvánosságra hozzák, s a Központi Bizottság — a kongresszus előtti viták ■ hagyományai jegyében — ezúttal is felkérte a legfontosabb társadalmi és érdekképviseleti szerveket a tervezet megvitatására, véleményük és javaslataik megfogalmazására. A közösen clhatáro zott feladatok megvalósításában is számít a párt az egész társadalom közreműködésére. Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt dr. Sarudi Csabának, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülésezett a politikai vezető testület. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Medve László, a Szociális és Egészségügyi Miniszté- lium államtitkára. Az első napirendi pont vitáját Tóth Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának szóbeli kiegészitője vezette be, majd tartalmas eszmecsere után a testület elfogadta az egészségügyi ellátás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. Az agitációs és propagandabizottság helyzetelemzése alapján fontos határozatot hozott a megyei pártbizottság. Az ülés következő részében Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a vezető testület tagjait a Központi Bizottság március 23-24-i üléséről. Ezután dr. Széles Gyulának, a párt-vb tagjának előterjesztése alapján elfogadták a két pártbizottsági ülés között végzett végrehajtó bizottsági munkáról szóló jelentést. Végül személyi kérdésekről tárgyalt a megyei pártbizottság. Tudomásul véve Gajdos Lászlónak, a nagyatádi városi pártbizottság első titkárának nyugdíjba vonulását, elismerését fejezte ki több évtizedes, politikai szolgálatban végzett eredményes munkájáért. Dr. Horváth Sándort, a propaganda- és művelődési osztály vezetőjét - megyei tanácselnökhelyettessé választása miatt - fölmentette megbízatásából, és kifejezte elismerését eredményes osztályvezetői tevékenységéért. Az Elnöki Tanács ülése. Tegnap ülést tartott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. A testület határozott hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A továbbiakban bírákat mentett fel, választott meg, majd kegyelmi ügyben döntött és egyéb időszerű témákról tárgyalt. Á francia külügyminiszter tegnapi programja Fogadta Kádár János és Grósz Károly Kadar János, az MSZMP főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta .Jean-Be1'- nard Raimond-t, a Francia Köztársaság külügyminiszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, az európai kontinens helyzetét, különös figyelmet fordítva a béke megőrzésé nek feladataira és a kö'csö- nös bizalom légkörének megteremtésére. Hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése a népek közös érdekeit szolgálja, hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megerősítéséhez. Megállapították, hogy ebben fontos szerepet játszhatnak a magyar—francia kapcsolatok, amelyek továbbfejlesztése számos területen lehetséges, és az erre irányuló erőfeszítések szempontjából kedvező uiop a két nép egymás iránti ro- konszenve, barátsága. ty megbeszélésen részt vett Várkonyi Péter, valamin! Palotás Rezső, hazánk párizsi és Christiane Malitchen- ko, Franciaország budapesti nagykövete. A magyar párt és a francia diplomácia vezetőjének megbeszélése után Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke fogadta Jean-Bernard Raimond-t. Grósz Károly és Jean- Bernard Raimond eszmecseréjén a nemzetközi helyzetet áttekintve a magyar kormányfő elismerően szólt (Folytatás a 2. oldalon.) ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A sajtóirányítás új szervezete A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács határozatot hozott a belügyminiszter, a kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és az Országos Árhivatal elnökének feladatairól és hatásköréről. A kormány a Minisztertanács Titkársága és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának jogutódjaként létrehozta a Minisztertanács Hivatalát, amely a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Minisztertanács elnökének és helyetteséinek munkaszervezete, s a sajtóigazgatás tekintetében országos hatáskörű államigazgatási szervként jár el. A kormány a Minisztertanács 'tanácsi kapcsolatainak közvetlenebbé és hatékonyabbá tétele, valamint a kormányzati és a tanácsi tevékenység összehangolása érdekében döntött a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának létrehozásáról. A Minisztertanács meghatározta az 1988—1990 közötti időszak jogalkotási feladatait. A kormány beszámolót hallgatott meg a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról. a településpolitikai irányításáról és Miskolc fejlesztéséről. Kormányszóvivői tájékoztató Üsszkormányzati szempontok A Minisztertanács késő délutánba nyúló ülését követően Bányász Rezső a kormányszóvivői értekezleten elsőként a kormányülés témáival kapcsolatos kérdésekre válaszolt. A Miniszter- tanács Hivatalával kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy e szervezet nem veszi át a tárcák egyes feladatait, s mint apparátus sem ékelődik a minisztériumok és a Minisztertanács közé. Fontos szerepet játszik az össz-kor- mányzati szempontok érvényesítésében, a megalapozott döntések kialakításában, és abban, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök hiteles információkat kapjon a végrehajtásról. Figyelembe véve, hogy az Országgyűlés jóváhagyta a Tájékoztatási Hivatal — mint- önálló ál(Folytatás a 2. oldaton.)' Benépesültek ◦ kertek Egyre többen dolgoznak már a Kaposvár környéki kiskertekben. Metszik a fákat, a szőlőt, végzik a lemosópermetezést