Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
2 Somogyi Néplap 1988. március 26., szombat Á francia külügyminiszter tegnapi programja Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) arról a pozitív szerepről, amelyet a Francia Köztársaság játszik a nemzetközi élet alakításálban. A kétoldalú politikai kapcsolatokat mind magyar, mind francia részről jónak értékelték; ugyanakkor megfogalmazódott, hogy a gazdasági kapcsolatok elmaradnak a lehetőségektől. Hasonlóan sok, kiaknázatlan lehetőséget tartogat még a kulturális együttműködés, amelynek elmélyítése érdekében magyar részről a kiegyensúlyozottabb, tervszerű fejlesztést szorgalmazták. A megbeszélésen érintették a jelenleg is folyó magyar—közös piaci tárgyalásokat, majd Jean-Bernard Raimond kérésére Grósz Károly tájékoztatást adott a magyar gazdasági reform jelenlegi törekvéseiről, illetve a kormány ezzel összefüggő intézkedéseiről. Végezetül kölcsönösen áttekintették az ipari és a műszaki-tudományos együttműködés konkrét lehetőségeit. Ugyancsak a magyar— francia kapcsolatok elmélyítésének igénye fogalmazódott meg a csütörtök este megkezdődött, majd tegnap folytatódott hivatalos magyar— francia külügyminiszteri tárgyalásokon. A vendéglátó Várkonyi Péter és Jean- Bernard Raimond nyílt, őszinte légkörű, a kölcsönös megértésre való törekvés szellemében megtartott megbeszélésein minenekelőtt a kétoldalú kontaktusok kerültek napirendre. A külügyminiszterek kifejezték a két ország kölcsönös érdekeltségét a kapcsolatok további fejlesztésében az élet minden területén. Hangsúlyozták a magas szintű politikai kontaktusok ■ fenntartásának szükségességét, s kölcsönösen állást foglaltak amellett, hogy a gazdasági kapcsolatokban lendületesebb haladást kell elérni. Jean-Bernard Raimond kiemelte: Franciaország támogatja a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatfelvételét; arra törekszik, hogy a kereskedelmi és együttműAz adóreform bevezetésével kapcsolatos kezdeti tapasztalatokat vitatta meg az Országház ad hoc bizottsága Nyers Rezső elnökletével pénteken a Parlamentben. Nyers Rezső a bizottság eddigi tevékenységéről egyebek között elmondta: a testület vizsgálja, hogy az új adórendszer bevezetése milyen hatást gyakorolt a lakossági, az állami, a vállalkozói megtakarításokra, az árak alakulására, valamint a nyugdíjasokra, a nagycsaládosokra. ,Az eddigi tevékenységgel kapcsolatban kiemelte : úgy ítélték meg, hogy a csecsemő- és gyermekruházati cikkek ára a kívánatosnál, az elviselhetőnél nagyobb mértékben emelkedett. A lakossági észrevételekre történő államigazgatási reagálást vizsgálva azt tapasztalták, hogy a panaszokkal kellő alapossággal, kötelességtudattal foglalkoznak, de nem eléggé gyorsan adnak választ az észrevételekre. A bizottság vizsgálta azt is, hogy az adóhivatal munkája mennyiben felel meg az új követelményeknek. Ügy találták: az adóbevételeknek 0,5 százalékát fordítják az adóapparátus működtetésére. A testület a Központi .Statisztikai Hivatalt kérte fel arra, hogy mérje fel: az adórendszer bevezetésével kapcsolatban mennyi volt az összes társadalmi ráfordítás. A bizottság véleménye szerint az adórendszer fellazítására irányuló kezdeményezéseknek nem szabad engedni. A testület nyárig dönt arról, hogy mely kérdésekben jaködési megállapodásról folyó tárgyalások sikerre vezessenek. A nemzetközi helyzetet értékelve a külügyminiszterek tájékoztatták egymást országaik álláspontjáról a kelet—'nyugati kapcsolatok, a leszerelés, az európai béke és biztonság kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi helyzetben kedvező tendenciák tapasztalhatóak. Annak érdekében, hogy e pozitív folyamatok tartóssá, illetve visszafordíthatatlanná váljanak, további erőfeszítésekre van szükség nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kisebb és a közepes államok részéről egyaránt. Jean-Bernard Raimond a délutáni órákban a Parlamentben találkozott Marjai József miniszterelnök-helyettessel, kereskedelmi miniszterrel. A megbeszélésen nyílt, őszinte légkörben véleményt cseréltek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, az együttműködés általános és konkrét kérdéseiről, mindenekelőtt az ipari kooperáció bővítésének lehetőségeiről. Ugyancsak a délutáni órákban ta- láklozott a francia diplomácia vezetőjével Szűrös Mátyás,. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A délutáni órákban Jean- Bernard Raimond a budai érseki rezidencián találkozott Paskai László esztergomi érsekkel, a magyar katolikus püspöki kar elnökével. A francia diplomácia vezetője tájékozódott a katolikus egyház tevékenységéről, a magyar állam és az egyház kapcsolatának alakulásáról. Jean-Bernard Raimond a nap folyamán katonai tiszteletadás közepette megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A látogatás befejező programjaként a francia külügyminiszter magyarországi látogatásainak ta pasztalatai - ról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Hivatalos látogatása befejeztével pénteken az esti órákban elutazott hazánkból Jean-Bernard Raimond, akit útjára elkísért felesége is. vasol sürgős intézkedést a kormányzatnak. Az adóreform megvalósításával kapcsolatos pénzügyminisztériumi j elöntéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Villányi Miklós pénzügyminiszter hangsúlyozta: az új adórendszer bevezetésére olyan körülmények között került sor, amikor 9— 10 százalékkal csökkent a reálbér, s a reáljövedelem is jelentősen mérséklődött. Mindez nem az adórendszer következménye, hanem egy hosszabb folyamat eredménye. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi gyakorlatban egyedülálló az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó egyidejű bevezetése. Kiemelte, hogy a lakosság jelentős rétegei kedvezően ítélik meg az adóreformnak azt a hatását, hogy a jövedelemdifferenciálódási folyamat lelassul. Ugyaniakkor az is igaz, hogy a gyermekes családok nagyobb kedvezményeket igényelnek, illetve szorgalmazzák az áttérést a családi jövedelemadózás szisztémájára. Értelmiségi körökben gyakran hangzik el az a kritika, hogy az adórendszernek teljesítmény- visszatartó hatása van. A mezőgazdasági kistermelést nem befolyásolta kedvezőtlenül az új adórendszer bevezetése. Általános panaszként fogalmazódik meg, hogy túlzottak az adminisztrációs kötelezettségek. A kisiparosok és a kiskereskedők körében a szokásosnál gyakoribb volt idén a tevékenységek szüneteltetése, (Folytatás az 1. oldalról.) lamtitkárság — megszüntetését, a jövőben a Miniszter- tanács Hivatála látja el azokat a sajtóigazgatási feladatokat, amelyeket korábban a sajtótörvény a Tájékoztatási Hivatal hatáskörébe utalt. Tanácsi Kollégium A kormány mostani ülésén létrehozott Tanácsi Kollégiummal kapcsolatosan kifejtette: a kollégium konzultatív testület, s egyben a tanácsok érdekfeltáró fóruma, amelynek feladata segíteni, hogy a kormányzat és a tanácsok tevékenysége között minél jobb összhang alakuljon ki. Ezt elsősorban a kölcsönös 'tájékoztatás, az információk kétirányú áramlása révén érheti el, A Kollégiumot a Minisztertanács elnöke vezeti. Tagjai között helyet foglal a belügyminiszternek a tanácsi ügyekben illetékes helyettese, továbbá a Minisztertanács elnöke által meghatározott időre felkért tanácselnökök, tanácsi vezetők, akik a tanácsi munka különböző szintjeit képviselik. A Tanácsi Kollégium munkamódszere kötetlen lesz, üléseit szükség szerint, valószínűleg negyedévenként tartják. A Kollégiumról a részletes tudnivalók a Magyar Közlönyben jelennek majd meg. Jogalkotási feladatok A szóvivő részletesen beszámolt a Minisztertanács jogalkotási feladataira hozott határozatról. A tennivalók között említette, hogy e félév napirendjén szerepel még a tűz elleni védekezésről, a tűzoltóságról szóló jogszabályok korszerűsítése. Az év második felében foglalkoznak a gazdasági társaságokról szóló törvény és a vállalati adótörvény javaslatával, a vállalati törvény korszerűsítésének, továbbá az 1990. évi népszámlálással kapcsolatos jogi teendőknek az előterjesztésével. Lehetséges, hogy még ebben az esztendőben megvitatják az egyesületekről szóló törvény, valamint az Országgyűlés álfelfüggesztése; ez nem kedvező jelenség, alakulását a továbbiakban figyelemmel kíséri a Pénzügyminisztérium. Az adórendszer működésével kapcsolatban a pénzügy- miniszter elmondotta: az év ejső két hónapjában az általános forgalmi adóból 23,3 milliárd forint folyt be az államkasszába; ebből 6,6 milliárdot . igényeltek visz- sza. A személyi jövedelem- adó révén 5,3 milliárd forinttal gyarapodott a költségvetés. A vitában felszólalók közül Tóth János (Budapest) úgy vélekedett: ahhoz, hogy termékeink minőségében kedvező változást érhessünk el, a kutatás, a műszaki fejlesztés pozícióit erősítő adórendszerre van szükség. Szirtesné dr. Tomsits Erika szerint az adókulcs megváltoztatása csak a jövő évi költségvetés ismeretében lenne indokolt. A képviselő nem értett egyet azzal, hogy a csecsemő- és gyermekruházati áremelkedés ellensúlyozására — az egyik variáció szerint — csak a 3 éven aluliak családi pótlékát növelik. Lékai Gusztáv ehhez a gondolathoz kapcsolódva javasolta, hogy a költségvetési kiadások mérséklésével teremtsék meg az ellentételezést. Deák Géza (Hajdú-iBihar megye) nehezményezte, hogy a hatékonyan gazdálkodó vállalatoknál az új adórendszer nem a fejlődést segíti, hanem pozícióromlást eredményez. Figyelmeztetett arra, hogy az adótörvénnyel ellental kezdeményezett nemzetiségi törvény tervezetét is. A következő év feladata lesz várhatóan az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény módosítása, a földhasználati adóról szóló törvény megalkotása, illetve a bányászatra vonatkozó szabályozás korszerűsítése. Előreláthatóan jövőre készülnek el az új postatörvény és az informatikára vonatkozó törvény tervezetével, valamint a nép- gazdasági tervezéssel és a költségvetési reformmal ösz- szefüggő jogszabályok módosítására tesz majd a kormány javaslatot. A vámjoggal, a közérdekű bejelentésekkel és a szabálysértésekkel kapcsolatos új kódex, illetve törvény megalkotásával 1990-ben foglalkoznak. Egyes kérdésekben kívánatos, hogy megvárják a jelenlegi gazdasági változások bizonyos hatásait. Ebből a meggondolásból célszerű későbbre halasztani például az új Munka Törvénykönyv módosítását. Bartók végakarata Egy csütörtöki hírre reagálva, miszerint Bartók Béla hamvai a közeljövőben hazaérkeznék, a szóvivő a kormány egyetértő öröméről számolt be. Elmondta, hogy a XX. század egyik legnagyobb zenei géniuszának, a magyar nemzet nagy fiának hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. Ezzel végre teljesül Bartók Béla végakarata, amelyet nem sokkal halála előtt az óceán túlsó partján vetett papírra, s amelyben megírta, szeretne végleg hazatérni. Köszönet Bartók Béla utódainak azért a nemes gesztusért, amellyel áldozatkészen hozzájárultak a hamvak hazahozatalához. A Fővárosi Tanács — az egész nemzet akaratát teljesítve — a nép kimagasló fiának kijáró díszsírhelyet adományoz. Szabályozók A különböző irányítási rendszerekkel összefüggő kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a gazdaságban tétes minisztériumi állásfoglalások jelennek meg. Katona Sándor (Fejér megye) a monopolhelyzetben lévő vállalatok áremelési törekvéseire utalva indítványozta, hogy az árbejelentési kötelezettségeket április 1-je után is tartsák fenn. Király Zoltán (Csongrád megye) arról szólt, hogy az adóreform nagy terheket ró az emberekre. Szerinte válságjelenségek érzékelhetők az országban, és nyílt, őszinte párbeszédet sürgetett arról, hogy főként mely társadalmi csoportok kényszerülnek ennek a nehéz helyzetnek a terheit viselni. Úgy vélekedett: az adótörvény mielőbbi módosítására van szükség, s fel kell készülni a jogsza-. bály átfogó megváltoztatására is. Pásztohy András (Somogy megye) a tanácsok rendelkezésére álló személyi jövedelemadó-bevétellel kapcsolatban megjegyezte: ez csak a források áthelyezését jelenti, nem pedig a bővítését. Az ülésen dr. Horváth Jenő (Budapest) tájékoztatta a résztvevőket az adótörvény és végrehajtási rendeletéi összhangjával kapcsolatos vizsgálatról. Elmondta, hogy az adótörvényhez és a végrehajtási utasításhoz 106 pénzügyminisztériumi állás- foglalás jelent meg. Ezek az értelmezések nem tekinthetők törvényes megoldásnak. Ezért javasolta, hogy az adózással kapcsolatos jogszabá- lyók módosítását halogatás nélkül vigyék a parlament elé. és a társadalomban egyaránt működik jogi, adminisztratív és pénzügyi irányítás, és ezek a különböző időszakokban más-más hangsúlyt kapnak. A jogi irányításban az a törekvés tapasztalható, hogy minél több legyen a törvénybe foglalt jogszabály, ami által növekszik az Országgyűlés ' szerepe, s elkerülhetővé válik a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok gyakori változtatása. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a következő esztendők feladata lesz egy átfogó versenytörvény előkészítése is. A pénzügyi irányításban most az a szándék fejeződik ki, hogy a gazdálkodás közgazdasági környezetének formálásában a banki szféra kapjon nagyobb szerepet. Az adminisztratív irányító; tekintetében arról az elhatározásról szólt, hogy az évközi közbeavatkozások, korlátozások szerepe csökkenjen a gazdaságirányításban. Interpellációkról Egy kérdés az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott két olyan interpellációra adott válaszra utalt — az egyiket az Országos Árhivatal elnökéhez, a másikat a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez címezték —, ameA bécsi utótalálikozó most befejeződött ötödik fordulója olyan eredményeket hozott, amelyek ugyan szerények, de ígéretesek, és egy tartalmas megegyezés csíráit rejtik magukban. így értékelte a több mint kéthónapos tanácskozási szakasz munkáját Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője a pénteki fordulózáró ülésen. A magyar felszólaló rámutatott, hogy az utóbbi időben több figyelemre méltó lépés is történt az utótalálkozó záróokmányának kidolgozása során. — A jelek szerint a megbeszéléseik résztvevőinek körében növekszik a rugalmasság, a nyitottság. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a munka neheze még ezután következik, s további nagy erőfeszítésekre van szükség. A forduló eredményei közé sorolta, hogy a Vasói Szerződés és a NATO 23 tagállamának képviselői az utótalálkozóval párhuzamosan az osztrák fővárosban folytatott konzultációikon elfogadták az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentéséről tartandó tárgyalások mandátumának két újabb fejezetét. Mint mondotta, ezek a szövegek elvi kompromisszumot jelentenek, megfelelnek a konzultációk valamennyi résztvevője érdekeinek, s előmozdítják, hogy a tárgyalások ez évben megkezdődhessenek. A nagykövet közölte: Magyarország kedvezően fogadta azt az osztrák kezdeményezést, hogy a két tervezett európai biztonsági fórum: a haderő csökkentéséről tartandó tárgyalások, valamint az újabb bizalomerő sítési és leszerelési konferencia színihelye egyaránt Ausztria — Bécs vagy környéke — legyen. A továbbiakban kifejtette, hogy a záródokumentumnak az államok közötti kapcsolatok elveivel foglalkozó részét illetően még fontos problémák várnak megoldásra. Ilyenek például: az emberi jogokkal kapcsolatos együttműködés mechanizmusa, az egyének és szervezetek szerepe a helsinki folyamat előmozdításában, a nemzeti kisebbségek helyzete. Magyar vélemény szerint azonban még az ilyen kényes kérdésekben is lehetséges kielégítő megoldásokat találni. lyet a képviselők túlnyomó többsége leszavazott. Ezzel összefüggésben Bányász Rezső elmondta, hogy a villa- mosáram-tarifaegységesítés és a banki hitelszűkítés kérdése a parlament elutasító válaszát követően az Ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottsága elé kerül, a két szervezet elnökének előterjesztésében. Megvitatásukhoz, a tárgyilagos álláspont kialakításához a kormány minden szükséges információt megad. Az utazási számlákról szólva a szóvivő friss adatokat közölt. Eszerint 13 551 számlán csaknem 140 millió forintnak megfelelő valutát helyeztek el az állampolgárok. A kormányzat nem tervezi, hogy meghosszabbítsa ezt az akciót. A napidíjak kérdéskörét érintve elmondta, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ebben a kérdésben nem kíván semmiféle változtatást végrehajtani, a Pénzügyminisztérium viszont a napidíj teljes megszüntetése mellett foglal állást. A pénzügyi tárca nézete szerint a vállalatok maguk rendezzék, úgy ahogy akarják, a napidíjak kérdését. Remélhető, hogy e témakörben az illetékesek egységes javaslatot tudnak benyújtani a Minisztertanácsnak. Erdős André a Helsinki Záróokmány „második kosarába” tartozó együttműködési területekről szólva rámutatott, hogy a bécsi utótalálkozó ezekkel kapcsolatos munkája nem hozott kielégítő előrehaladást, noha a résztvevő országok érdekei is megkövetelik, hogy a gazdasági és rokonjellegű területeken olyan új lépéseket határozzanak el, amelyek meghaladják a helsinki folyamat eddigi eredményeit. Kiemelte a kereskedelmi, ipari, környezetvédelmi, közlekedési és idegenforgalmi együttműködés fejlesztésének fontosságát, továbbá hangoztatta: a bécsi tanácskozás a műszaki-tudományos együttműködés tekintetében sem elégedhet meg általánosságokban mozgó nyilatkozatokkal. A magyar küldöttség vezetője megállapította: az ötödik forduló bizonyos haladást eredményezett a humanitárius együttműködés terén is azáltal, hogy a résztvevők csomagtervet fogadtak el, amely . kiterjed a „harmadik kosár” valamennyi fő témacsoportjára. — Magyarország — jelentette ki a nagykövet — nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az államok törvényhozásában is tükröződjenek a helsinki folyamat keretében vállalt kötelezettségeik, ahol pedig a nemzéti törvények a jogok bizonyos korlátozásait •tartalmazzák, e korlátozások kivételes jellegűek legyenek, és ne vezessenek visszaélésekhez. Csaknem másfél évi tanácskozás után megjelentek a bécsi utótalálkozó záródokumentumának körvonalai. Magyar vélemény szerint a dokumentumba azoknak az új politikai kötelezettségvállalásoknak kell belekerülniük, amelyek a helsinki folyamat eddigi találkozóihoz képest előrehaladást hozhatnak a 35 résztvevő ország együttműködésében. Természetesen az új kötelezettségek teljesítéséért minden államnak más-más területeken kell majd az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket tenniük. A közvélemény azonban jogosan Várja el, hogy az osztrák fővárosban nagy erkölcsi és politikai fontosságú záródokumentum jöjjön létre, amely biztonságosabbá és könnyebbé teszi az emberek életét — mondotta. Erdős André nagykövet. Áz adórendszer bevezetésének tapasztalatai Fordulózárás az utótalálkozón A megegyezés csírái
