Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 25., péntek À külügyminiszterek folytatják... Közös közlemény kiadá­sával és a két külügymi­niszter külön-külön megtar­tott sajtókonferenciájával ért véget szerdán este Wa­shingtonban Eduard Sevard- nadze és George Shultz újabb találkozója a csúcsta­lálkozó előkészítésére. A közös közlemény sze­rint a tárgyalások nyíltak és tárgyszerűek voltak. A felek megerősítették azt a szándékukat, hogy jelentős erőfeszítéseket tesznek a ha­dászati fegyverek ötvenszá­zalékos csökkentéséről szóló új szovjet—amerikai leszere­lési szerződés előkészítésére, de aláhúzza, hogy továbbra is vannak nézeteltérések a szerződés számos pontjára vonatkozóan. Ugyancsak aláhúzza a kö­zös közlemény, hogy a két miniszter eszmecserét foly­tatott a regionális kérdések­ről, egyebek között Afga­nisztánról, Közép-Ameriká- ról és a Közel-Keletről. A két miniszter megálla­podott abban, hogy folytat­ja az előkészítő munkát. Shultz amerikai külügymi­niszter április 21-25 között látogat el Moszkvába, s a miniszterek május közepén még egy megbeszélést tar­tanak a csúcstalálkozó rész­letes előkészítésére. A Fehér Ház csütörtökön hivatalosan is megerősítette, hogy Reagan elnök, úton a moszkvai csúcstalálkozóra, egynapos megállót tart Hel­sinkiben és a finn főváros­ban beszédet is szándékozik mondani. Moszkvából haza­felé utaztában pedig Lon­donban tart rövid megállót, ahol Margaret Thatcher mi­niszterelnökkel tanácskozik, s esetleg beszédet mond az angol parlamentben is. Rea­gan a csúcstalálkozó idejét Moszkvában tölti, nem láto­gat más városokba. Az amerikai külügyminisz­térium egyes magas állású képviselői tegnap röviden értékelték a szerdán este véget ért újabb külügymi­niszteri találkozó vitáját. El­mondották például, hogy az Egyesült Államok az afga­nisztáni rendezéssel kapcso­latban „moratórium" beveze­tését akarta elérni a két fél részéről a fegyverszállítások­kal kapcsolatban. Azt java­solta, hogy a szovjet csapa­tok kivonásának egész idő­tartamára, majd azt követő­en meghatározott időtar­tamra, például három hó­napra, egyik fél se szállítson fegyvereket. Ezt a szovjet részről elutasították, mivel a Szovjetuniónak szerződéses kötelezettségei vannak az af­gán kormánnyal szemben. Az NDK-beli Waren közelében a nemzetközi sajtó képvise­lői megtekintették azt a támaszpontot, ahol korábban a szovjet rakétás egység állomásozott. Az újságírókkal közöl­ték, hogy a terepet ifjúsági üdülőtelep céljaira fogják hasz­nosítani (Telefotó — ADN—MTI—KS) Bizalmas okmányok tűntek ol Illegális fegyvereladások­kal kapcsolatos titkos iratok tűntek el az osztrák külügy­minisztériumból. A doku­mentumok eltűnésére akkor derült fény, amikor a linzi városi ügyészség eljárást in­dított egy osztrák fegyver­gyártó cég vezetői ellen tit­kos fegyvereladások miatt. A minisztériumból eltűnt mintegy 30 bizalmas okmány 1987. január és október kö­zött kiadott fegyvereladási engedélyekkel állt összefüg­gésben. A Norikum cég ve­zetői ellen azért indítottak eljárást, mert az érvényes törvényeket megkerülve ti­tokban tüzérségi fegyvereket adtak el Iránnak. TÁRGYALÁSOK ■ ■ --------------LÁIoa A TŰZSZÜNETRŐL ■■Cl TO ül 11 Up D6K6 Már az is határozottan biztató eredmény, hogy többszöri halasztás után va­lóban sor került a kor­mány és a fegyveres ellen­zék közötti párbeszédre Ni­caraguában. Egyelőre még nem a fővárosban, hanem a Costa Rica-i határ mentén lévő Sapoában, de végre nem közvetítők segítségével, semleges területen, hanem „hazai" földön. Mindkét fél­nek hosszú utat kellett meg­tennie ehhez a kompromisz- szumos megoldáshoz, hiszen néhány hónapja még elkép­zelhetetlen lett volna az, ami ma realitás. Ha ehhez még hozzászámítjuk azt is. hogy az elmúlt napok igen feszült légköre sem tudta megaka­dályozni a tárgyalások meg­tartását, már nyilvánvaló, hogy ezúttal kölcsönösen igen komoly elszántságról tesznek tanúbizonyságot a felek. A managuai kormány már jóideje azon igyekszik, hogy enyhítse a feszültséget, csökkenthesse a katonai ki­adásokat, hozzákezdhessen a békés építéshez. Vezető amerikai lapok is elismerik, hogy a sandinisták jóval többet tettek a megbékélés érdekében, mint Salvador, Honduras vagy Guatemala kormányai. Nicaragua veze­tői hajlandóak politikai harcba bocsátkozni a kato­nailag már megvert ellenfél­lel, míg a másik három kö­zép-amerikai országban egye­lőre nem lehet szó a balol­dali ellenzék bekapcsolódá­sáról a politikai életbe. A súlyos gazdasági helyzet, a külső és a belső nyomás mellett a sandinisták sajátos politikai kurzusa is a ve­gyesgazdaságú, demokratikus rendszer megteremtését sür­geti — ellentétben az ame­rikai jobboldal által terjesz­tett Nicaragua-képpel, amely egyfajta „kommunista dik­tatúrának" igyekszik feltün­tetni a sandinista vezetést. A kontrák esetében is nyomós okok szólnak a tár­gyalások és a békés megol­dás mellett. Az ellenforra­dalmi csoportok immár hó­napok óta nem számíthat­nak hivatalos amerikai se­gélyekre, s a közeljövőben valószínűtlen, hogy ez a helyzet megváltozzon. Rea­gan elnökségéből már csak Washington demonstratív erőfitogtatást rendezett Hon- durasban hónapok vannak hátra, s nincs rá semmi garancia, hogy az elkövetkező időben az új adminisztráció ugyan­úgy szívügyének tekinti majd támogatásukat, mint a mostani. A sandinisták ka­tonailag súlyos vereséget mértek a Nicaragua terüle­tén lévő erőkre, amelyeket vissza kellett vonni a hon- durasi határon túlra. (Ezek üldözése közben lépték át a nicaraguai kormánycsapatok a határt, ami viszont ürü­gyet szolgáltatott az ameri­kai elnöknek arra, hogy 3200 fegyverest küldjön a térség­be.) Az amerikai törvényho­zás még a nicaraguai—hon- durasi konfliktus napjaiban sem volt hajlandó megsza­vazni a kontrák katonai tá­mogatását, így a fegyveres ellenzéknek nemigen maradt más választása, mint mosta­A pekingi parlament Németh Károly fogadta a Keresztyén Békekonferencia vezető tisztségviselőit Kínában remélik, hogy a majdani történelemkönyvek­ben fejezeteimet kap az 1988. március 25-én kezdődő parlamenti ülésszak. A világ legnépesebb országában amúgy is kivételes esemény volt — legalábbis az elmúlt négy évtizedben —, ha a parlament, azaz ottani nevén az országos népi gyűlés ta­nácskozott. Hagyomány lett, hogy évente egyszer gyűlnek össze a fővárosban a képvi­selők. Nem hagyomány, ha­nem ,a Iszocialista társadalom kezdeti korszakában gyöke­rezett gyakorlat volt viszont az, 'hogy a több ezer fős testület mindössze a párt és az állami apparátus csúcsán hozott döntéseket szentesít­se. Vita és pláne ellenkezés nélkül. A reform azonban Kíná­ban is jelentős lépésekkel haladt előre az utóbbi évek­ben, így a mostani parla­menti ülést \a demokratizá­lódó társadalom „évadnyitó gálaműsorának” szánják. Mi­után Teng Hsziao-ping és követőinek eszméi áttörtek a pártirányítás régi megszoká­sain, elkezdték az uralkodó párt- .és \az államhatalmi szervek funkcióinak szétvá­lasztását. Fontos szerep vár a parlamentre, mint legfőbb népképviseleti testületre. E szerep forgatókönyvének leg­lényegesebb vonalait kellene a péntektől három héten át tanácskozó új parlamentnek megrajzolnia. Az államigazgatás újjáfor- málásának munkáját persze aligha ezen az egy üléssza­kon fogják elvégezni. De rendkívüli fontosságú lehet, hogy milyen elveket fogal­maztak meg a jövőre, eset­leg milyen törvényekkel szabják meg a következő időszak társadalmi-állami fejlődését. Ez a parlament most megválasztja az ország államfőjét és miniszterelnö­két. ‘Az „utúbbi alighanem az ősz óta megbízott kor­mányfő, a kínai politikusnak igen fiatal Li Peng lesz. A történelmi jelzőt előre nem akarják kiosztani Kínában ennek a parlamenti ülés­szaknak, de a jelek szerint a következő három héttől a jövendőt meghatározó ta­nácskozásokat és döntéseket remélnek Pekingben és az egész országban. \. k. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országházban fogadta a Keresztyén Békekonferencia vezető tisztségviselőit, köz­tük Tóth Károly református püspököt, a mozgalom elnö­két. Ott volt Filaret kijevi metropolita, a Folytatólagos Bizottság elnöke és Lubomir Mirejovsky, a Keresztyén Békekonferencia főtitkára, akik a nemzetközi egyházi békeszervezet munkabizott­ságának ülésén tartózkodnak hazánkban. A szívélyes légkörű be­szélgetésen az Elnöki Ta­A világ vezető politikusai­nak a KHR—HHR-szerződés jelentőségéről vallott véle­ményét ismertette a szovjet törvényhozás tagjai előtt a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője. Gennagyij Geraszi- mov annak az előkészítő bi­zottságnak a csütörtökön megnyílt ülésén szólalt fel, amelynek feladata — a Leg­felsőbb Tanács két háza külügyi bizottságainak meg­bízása alapján — ajánláso­kat és javaslatokat kidolgoz­ni a szovjet és amerikai kö­zepes hatótávolságú és had­műveleti-harcászati rakéták felszámolásáról tavaly Wa­shingtonban aláírt szerződés ratifikálására. Az Egyesült Államok szö­vetségesei támogatják a szer­Új sági r ó-sztrájk Olaszországban az írott sajtó, a rádió és televízió al kalmazottai csütörtökön újalbb, ezúttal négynapos sztrájkba léptek munkabé­reik és munkafeltételeik ja­vítását követelve. Az újabb sztrájkot azután határozták el, hogy a munkáltatókkal tartott legutóbbi tárgyalások mem vezettek eredményre. Béremelést követelnek a LUSA portugál hírügynökség újságírói is; ők csütörtökön kétnapos munkabeszüntetést hirdettek. . nács elnöke méltatta a há­rom évtizede alapított Ke­resztyén Békekonferencia tevékenységének jelentősé­gét. A vendéglátó és a ven­dégek egyaránt hangsúlyoz­ták a különböző világnéze­tű, jó akaratú emberek, cso­portok. békemozgalmak kö­zös felelősségét és együttmű­ködésének szükségességét az enyhülési folyamat elősegí­tése érdekében. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. ződést. Kohl nyugatnémet kancellár és Thatcher brit kormányfő támogatja az egyezményt, s ugyancsak méltatta Mitterrand francia köztársasági elnök is. Geraszimov ismertette a törvényhozók előtt Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár tá­mogató álláspontját, s el­mondta, hogy kedvezően ér­tékelte a dokumentumot Ro­bert Mugabe zimbabwei kor­mányfő, ezt a véleményt osztották a „hatok” — Ar­gentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tan­zánia — vezetői is. A ked­vező fogadtatást ismertetve Geraszimov szólt II. János Pál pápa kijelentéseiről is. A külügyminisztérium ve­zető munkatársa emlékezte­tett azonban arra is, hogy a NATO néhány képviselője a szerződés támogatásával egyidejűleg felvetette a „kompenzációk” kérdését, ami a hagyományos fegyver­zet növelését jelenti. „Hatok” javaslata Buenos Airesben tegnap végétért a „Hatok” csoport­jának tanácskozása a nem­zetközi biztonság és együtt­működés elmélyítéséről. A csoportban tömörülő Ar­gentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tan­zánia képviselői javaslatokat dolgoztak ki a szovjet— amerikai megállapodások végrehajtásának ellenőrzé­sébe való bekapcsolódásról, a nukleáris kísérletek felfüg­gesztéséről, és egy nemzet­közi ellenőrző szerv létesíté­séről az ENSZ keretében. Ez utóbbi feladatául szánják a békével és a biztonsággal kapcsolatban kötött minden­kori megállapodások meg­tartásának figyelemmel kí­sérését és ellenőrzését. Javaslataikat a „Hatok” az ENSZ közgyűlésének le­szerelési kérdésekkel fog­lalkozó, május 29-én kez­dődő rendkívüli közgyűlése elé terjesztik. Ratifikációs vita ni pozícióit lelhasználva, al­kuba bocsátkozni a sandinis­tákkal. A managuai szándék nyil­vánvaló: a kontrák nemzet­közi garanciákat kapnak ar­ra, hogy visszatérhetnek Ni­caraguába; és bekapcsolód­hatnak a politikai életbe. Daniel Ortega elnök már korábban leszögezte, hogy hajlandó ellenzékbe vonulni, ha a lakosság többsége más politikusokat részesítene előnyben. Az öt közép-ame­rikai ország elnökei által aláírt békeokmány is csak a polgári ellenzékkel teszi kötelezővé a tárgyalást, a fegyverüket megtartókkal nem. Nicaragua tehát már „túl is teljesít”, amikor a kontrák vezetőit beengedi az országba, és partnerként ke­zeli. Természetesen nem va­lamiféle öncélú politikai nagylelkűségről van szó, sokkal inkább a helyzet reá­lis felméréséből következő lépésről. A sandinisták elő­ször fegyverszünetet, majd fegyverletételt és politikai küzdelmet szeretnének. A kontrák ezzel szemben elő­ször politikai engedménye­A kontrák tárgyaló delegá­ciója Sapoában két, polgári demokratikus rendszert követelnek — né­miképp már annak garan­tálását, hogy a sandinisták nem élnek vissza hatalmi pozícióikkal a következő vá­lasztásokon. A mostani tárgyalásokon tehát még meglehetősen kü­lönbözőek voltak a kiinduló pozíciók. Így nem lehetett azonnali áttörést várni, s már az is jelentős ered­mény, ha közeledhettek egy­máshoz a felek nézetei. És miközben Reagan elnök ka­tonai felvonulást, kifejezet­ten demonstratív erőfitogta­tást rendezett Hondurasban, egyre többen látják be Wa­shingtonban is, hogy csakis a politikai rendezés hozhat eredményt. Amennyiben a kontrák is ilyen értelmű instrukciókat kapnak majd fő mentoraiktól és finanszí­rozóiktól, úgy van remény az előrejutásra. A háromna­pos béke állandóvá válhat. Horváth Gábor ISMÉTELT IZRAELI BOMBÁZÁS Az izraeli légierő — teg­nap — 24 órán belül har­madszor — libanoni terüle­teket bombázott. A támadás a Szidóntól (Szaidától) kelet­re lévő palesztin bázisok el­len irányult. Az akció több mint egy órán át tartott, a pilóták hatszor repültek rá célpontjaikra. A palesztin légvédelem tüzet nyitott az alacsonyan támadó gépekre. Az első jelentések több tu­cat sebesültről szólnak. Szerdán az izraeliek szin­tén ezt a körzetet bombáz­ták. Ennek az akciónak az eddigi adatok szerint hét pa­lesztin halottja van.

Next

/
Thumbnails
Contents