Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

1988. március 25., péntek Somogyi Néplap 3 À legkorszerűbb technika a gyógyítás szolgálatában Felavatták a megyei kórház új sebészetét (Folytatás az 1. oldalról.) munkásai valósították meg. A beépített gépek és műsze­rek értéke 303 millió forint. A technológiát a Medicor tervezte és szerelte föl. En­nek eredményeként Somogy legnagyobb VII. ötéves tervi beruházása avatásakor az or­szág legkorszerűbben föl­szerelt megyei sebészeti kór­házi részlege is. Az ünnepélyes avatáson részt vett Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Gyenesei István megyei tanácselnök és Csapó Sán­dor, a Központi Bizottság munkatársa is. Ott voltak az országos hatáskörű szervek képviselői, a megyeszékhely párt- és tanácsi vezetői, az országos egészségügyi intéze­tek és orvostudományi egye­temek képviselői. Köszöntőjében dr. Ujsághy Erzsébet, a megyei tanács egészségügyi osztályának ve­zetője a kórházépítés törté­netét fölelevenítve mondta el : a hatvanas évek elején egyértelművé vált már, hogy szükség van a megyei kór­ház fejlesztésére. A beruhá­zásról a hetvenes évek vé­gén született meg a döntés, s ezt követően a megye po­A három éve alakult vál­lalati tanácsok működéséről szóló jelentésekben és az azokkal kapcsolatos vélemé­nyekben fölfedezhető az is­merős fordulat: fejlődött, ja­vult, de helyenként még . . . A hasonló mondatok első fele többnyire a szándékokat és célokat, a második a tényleges helyzetet tükrözi. A vállalati tanácsok tevékeny­sége révén fejlődött a tulaj­donosi szemlélet, szélesedett a demokratizmus, ugyanakkor működésükben még tapasz­talható bizonytalanság. A dolgozók küldöttei az össze­függések kellő ismerete hí­ján nem tudnak vitába száll­ni; nem mint vállalati tu­lajdonosok, hanem mint az üzemrész-csoportérdekek képviselői lépnek fel. Létrejött egy ígéretes, nagy lehetőségeket rejtő for­ma, amelynek azonban tar­talommal való megtöltése hosszabb folyamatot igényel. Ez csendült ki két, a Nagy­atádi Konzervgyárban ás a Kütasi Állami Gazdaságban lezajlott .beszélgetésből is. Mindkét gazdálkodó egység eredményes, termelési muta­tóik az országos összehason­lítást is kiállják. Rugalmas­ság, vállalkozószellem és demokratikus munkahelyi légkör jellemző rájuk. Ide­ális közeg ez a vállalati ta­nácsok fejlődéséhez. A. nagyatádi gyár szb-tit- kára szerint vállalati taná­csuk tevékenysége mégsem érte el a kívánt szintet. Ülé­sei műszaki konferencia jel­legűek és vitái az egész vál­lalat jövőjét érintő stratégiai kérdéseikről rendre elcsúsz­nak az apró napi ügyek fe­lé. Ennek oka, hogy a dol­gozói küldöttek, sőt a veze­tők egy része is ezekben a témákban jártas. Csakhogy a vállalati tanács dolga nem az, hogy az üvegmosás kö­rüli gondokról vagy a záró­kupak-ellátás zavarairól tár­gyaljon. Azért sem, mert közben a gyár tökésexport- lehetőségeiket szélesítő újabb rekonstrukció küszö­bén áll. Az ezzel kapcsola­tos lehetőségek megítéléséhez sokoldalú tájékoztatás, egye­bek között közgazdasági is­meretek kellenek. Senki sem vitatta, hogy minderre föl lehet és föl is kell készíteni a vt tagjait, azt viszont igen, hogy ezt iki tegye és milyen módon. Nem ez az egyetlen kér­dés, amely az 1049 1982-es MT—SZOT-határozat mó­dosításának elmaradásából fakad. Zavart okoz az szb litikai és állami vezető tes­tületé kiemelt feladattá mi­nősítette, a beruházás meg­valósítását. Igaz — elsősor­ban a nehezebb gazdasági körülmények miatt —, nem volt zavartalan az építés, de mindig találtak megoldást a kivitelezés folytatására. Az ünnepségen elhangzott az is, hogy a rekonstrukció következő állomása az új diagnosztikai épület fölépí­tése lesz. Az elkészült létesítmény kulcsát dr. Gulyás István, a Somber igazgatója adta át dr. Varga Leventének, a kórház főigazgató főorvosá­nak, s mellé — ajándékként — két videomagnót is, hogy „a hosszú ügyeletek egyhan­gúságát változatossá lehes­sen tenni''. Dr. Medve László állam­titkár avatóbeszédében je­lentős állomásnak minősí­tette az új sebészeti épület átadását nemcsak a kórház életében, hanem a megye egészségügyi ellátásában is, mert a minőségi javulást alapozza meg. — A megyei kórházak so­rában jelenleg ez a műtő­blokk a legkorszerűbb, leg­modernebb — mondta. — E létesítmény is bizonyítja: az és a vállalati tanács kapcso­latában: nem mindig vilá­gos, hogy az egyes ügyek- :ben melyiküknek van véle­ményezési, egyetértési vagy döntési joga, s az is, hogy a sok párhuzamosság mellett akadnak hatásköri „héza­gok". Olyan ügyek, ame­lyekben az érvényes előírá­sok szerint nincs hová for­dulni. Józan paraszti ésszel azt mondhatnánk, hogy a válla­lati tanács mindenben kép­viselje a tulajdonosi jogokat, s jelölje ki a célokat, míg az szb munkavállalói szem­pontból ítélje meg elsősor­ban a tervek szociálpolitikai összetevőit. Hogy a valóság ennél bonyolultabb, az kitet­szett a Kutasi Állami Gaz­daság igazgatójának példái­ból. Jelenleg a vt is jóváhagy­ja a bérpolitikát és az szb is a gazdasági terveket. Mit csináljak azonban — kér­dezte az igazgató —, ha a vállalati tanács úgy dönt.- hogy nem szabad bért emel­ni, majd pár nap múlva az szb 5 százalékos bárfejlesz­tés mellett foglal állást? Vagy ha a vállalati tanács egy veszteséges üzemegység felszámolásáról határoz, s közben az szb az ott dolgo­zó száz ember nevében vi­tatja ezt? Á kutasiak mindezt úgy próbálják föloldani, hogy a vt és az szb együtt tartja ülését. Ez részben élét veszi a vitának, hogy melyik ügy kire tartozik. Kérdés per­sze, hogy a párhuzamosságok megszüntetésére ez-e a való­di megoldás. Tény, hogy a vállalati tanácsok működé­sének tartalmasabbá tételére, hatáskörük szélesítésére és az szb-vel való együttműkö­désük javítására sok a he­lyi lehetőség. Ám azt is megfogalmazták a tanácsok működésének megyei tapasz­talatait összegző NEB-jelen- tésben is, hogy tevékenysé­gük fejlesztése, tagjainak jogvédelme vagy érdekeltsé­gének erősítése országos szintű döntéseket kíván. Mindezzel együtt sem in­dokolt a vállalati tanácsok munkájával kapcsolatos tü­relmetlenség, esetenként a borúlátás. A demokratizmus •iskolájának „tantárgyait”: a vitakultúrát, az érvek erejé­re alapozó harcmodort nem lehet az 1—3 napos tovább­képzéseken megtanulni. Eh­hez idő kell, tapasztalat és egyre több jó példa. Bíró Ferenc egészségügy nem mostoha- gyereke a kormányzatnak. Tény az is, hogy az utóbbi években jelentős mértékben szocializálódott az egészség­ügy: az alapellátásban dol­gozók naponta találkoznak szociális problémákkal és tapasztalják, hogy azoknak megoldása nélkül nem jut­hatnak előre a gyógyításban sem. A szociális ellátás egyre jelentősebb mértékben tá­maszkodik az egészségügyre, eredményeire és munkájára egyaránt. A fiatalok körében tapasztalható beilleszkedési zavarok, a drog-, az alkohol- fogyasztás egészségügyi kér­dés is. Ezekben az ügyekben csak akkor lehet előrelépni, ha a gyógyító hálózat fej­lesztésével párhuzamosan megvalósul az egészségmeg­őrző program. A megelőzés és a korszerű gyógyítás fel­tételeinek megteremtése együttesen vezet oda, hogy túljutunk azon az állapoton, amely az elmúlt évtizedekre volt jellemző: a produktív korban a halálozások növe­kedése és a csecsemőhalan­dóság csökkenésének lassu­lása. A megye párt- és tanácsi vezetése kiemelt feladatnak tekintette az egészségügyi ellátás javítását. Ez az épü­let ennek az eredménye. Vannak más, említésre mél­tó egészségügyi beruházások is a megyében: Mosdóson a közelmúltban készült el egy új pavilon, folyik a marcali kórház rekonstrukciója és a siófoki bővítése. Ebben az ötéves tervben jó szakmai célprogramok megvalósítá­sával biztosítja az egész­ségügy a fejlődést: az orvos- tudomány egyre több kor­Megváltozik a tszker neve — jelentette be a nagyatádi terület központi igazgatója. Frank Gyula. A jövőben az Agrárszövetkezetek Keres- í^edőháza Tszker Közös Vál­lalat néven szerepelnek majd. Ez egyben sok újdonságot is hoz. Az igazgatótanácsi ülé­sen elhangzott, hogy növelik exportjukat. Ám ez nem olyan egyszerű: a kereske­dőház cím sem jogosítja fel őket a teljes körű exportra és importra. Ennek ellenére vállalnak minden olyan te­vékenységet, amely nyere­séget hozhat. Ki sejtené, hogy a hörcsögöt is el lehet adni jó pénzért? Az atádiak rájöttek, és ez évtől expor­tálni is fogják. Az igazgató tavalyi számvetésében kie­melte: — A somogyi termelőszö­vetkezetek a kedvezőtlen időjárás ellenére is jobb eredményeket értek el, mint tavalyelőtt. A szántóföldi növények — a zab, a nap­raforgó. a repce és a burgo­nya kivételével — valamivel többet hoztak, mint egy év­vel korábban. Ez meglátszik területi központunk ered­ményein is. Kétmilliárd fo­rintnál is nagyobb forgalmat bonyolítottunk le és több mint 37.5 millió forint nye­reséghez jutottunk. Kiviteli tervünket nagyrészt faipari termékekből, kisebb részben aprómagvakból teljesítet­tük. A kereskedőházi jogo­sítvány megszerzéséből szár­mazó és az állam által biz­tosított kedvezmények elle­nére továbbra is nyomasztó gond a tőkehiány. A bankok hitelezési gyakorlatát kifo­Psoricur Rt. néven ma­gyar—svéd gyógyszergyártó vegyesvállalat alakult teg­nap. A céget egymillió sváj­ci frankos alaptőkével a svéd Intrade Invest 50 szá­zalékos, valamint az Általá­szerű eszköz birtokába ke­rül. Ha egy megyeszékhelyen számítógépes angiográfia és tomográfia áll a gyógyító­munka szolgálatában — és Kaposváron ez így lesz —, a kórház pedig közreműkö­dik az orvosképzésben, meg­teremti a tudományos mun­ka előfeltételeit, alapjait, ak­kor nem maradhat el az eredmény sem — mondta befejezésül Medve László ál­lamtitkár. Ezt követően a beruházás megvalósításában élen já­róknak kitüntetéseket, ju­talmakat adtak át. A szo­ciális és egészségügyi mi­niszter Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesítette dr. Balassa Tibort, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, Sági Istvánt, a Sáév építésvezető­jét, Vida Józsefet, a Sáév főművezetőjét, Pólya Endrét, a Medicor létesítményi fő­mérnökét, Kovács Barnát, a Somber osztályvezetőjét, Szerecz Lászlót, a megyei tanács létesítményfelelősét és dr. Kósik Gyulát, a me­gyei kórház osztályvezető főorvosát. Az építési és vá­rosfejlesztési miniszter ré­szesítette Kiváló Munkáért kitüntetésben a Sáév három dolgozóját: Barti József bri­gádvezetőt, Vancsa Ferenc szakmunkást és Törzsök Je­nő művezetőt. Miniszteri di­cséretben hárman, megyei főorvosi dicséretben négyen, pénzjutalomban pedig kilen­cen részesültek. Az ünnepséget követően a résztvevőknek bemutatták az új sebészeti épületet, amelyben a következő he­tekben kezdődik meg a gyó­gyítómunka. gásoljuk. A kereskedőházi jogosultság előnyeinek ki­használását azzal lehetne biztosítani, hogy tagszövet­kezeteink növelik vagyoni betétjeiket. Ismeretes, hogy minden két forint vagyoni betét-növeléshez az állam egy forintot ad azzal, hogy a termelőszövetkezetek által fizetendő jövedelemadó har­minchárom százalékát elen­gedi. A valamennyi taggaz­daságunk számára kiküldött alapítói kedvezményt tartal­mazó felhívásunk ellenére azt tapasztaljuk, hogy csak jelentéktelen vagyonibetét- növelést tudnak vállalni, mert a gazdaságoknak nincs pénzük. A gondok sorát is említet­te Frank Gyula. Szóba ke­rült egyebek között, hogy veszélyben van a műtrágya­ellátás. A gyártók a megren­deléseknek csak egy részét igazolták vissza. Az étkezési és a vetőburgonya hiánya miatti felfokozott kereslet következménye, hogy há­romezer tonnával kevesebb burgonyát forgalmaztak, mint egy évvel korábban. Jó piacuk volt viszont az álta­luk értékesített gépeknek: összes forgalmuk harminc­kilenc százalékát ebből tel­jesítették. Az új nevű cég sok új üz­leti ötlettel akar előállni. Azt mondták — és erről szávazitak a tagok —, hogy minden aprósághoz hozzá kell nyúlni. A régi kereske­dői szemlélet fölelevenítése ez az agrárszövetkezetek új kereskedőházában. nos Értékforgalmi Bank és a Medicor 25-25 százalékos részesedéssel hozta létre. A vállalat különböző gyógy­szerek és gyógyhatású ké­szítmények gyártását kezdi meg. Tanácstalan vállalati tanácsok Agrárszövetkezetek kereskedőháza Üj név, új tervek N. J. Magyar—svéd vegyesvállalat

Next

/
Thumbnails
Contents