Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
1988. március 1., kedd Somogyi Néplap 3 Beszámoló taggyűlésen __________ É sszerűbben, takarékosabban Megkezdték a Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalat kaposvári nagymalmában a régi koptatógépek leszerelését, és helyettük — a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével — új gépek üzembeállítását. így a régi, nedveskoptatásról áttérnek a szárazkoptatásra. A rckostrukció mintegy húszmillió forintba kerül, s egy új, harmincvagonos korparaktárt is felépítenek. A munkákkal szeptember .‘iO-ig végeznek Répavetőmag Nagycenkről Váltás az angol halak előnevelő akváriumokba, majd később a szabad- tért medencékbe kerülnek. A sós tengeri vízben életre kelt parányi állatok gyorsan hozzászoknak az édesvízi környezethez. A hévízi tófürdő kifolyó, használt vízében úszkáló halacskák életritmusa felgyorsul, s a mesterséges takarmányozás következtében négyszer-ötször gyorsabban fejlődnek, mint természetes körülmények között. Általában kçt éven belül elérik a megrendelők által kívánt 15—20 dekás súlyt. A karibi térségből szállított és a hévízi telepien nevelt angolnát ugyanis teljes mennyiségben Olaszországba, az NSZK-ba, Hollandiába és Belgiumba exportálják. A kígyótestű halak tavaly körülbelül egymillió dollárt hoztak. ADJÁK IS, MEG NEM IS Földmozgás Föld. A haza, a születés és a munka is ehhez a szóhoz kapcsolódik, s csak így együtt töltődnek meg élettel. Ahány féle kor, annyiféle álláspont vott a földről. 1945 után osztották, az ötvenes években tagositották, most adják is, meg nem is. A Somogy Megyei Földhivatalban Nagy Ernő intézményi tanácsossal és dr. Bék Agnes jogtanácsossal beszélgettünk: A párttagkönyv-cserével kapcsolatos egyéni beszélgetések és a politikai intézményrendszer korszerűsítését szolgáló tézisek vitájának hatása érződött a Mas- terfil Pamutfonó-üpari Vállalat Kaposvári Gyárában, a ,,B” műszak párttaggyűlésén. Az időnként politikai vitakör jellegű fórumon ugyanis a népgazdasági, társadalmi gondok és tennivalók álltak a hozzászólások középpontjában. Napjaink gazdasági körülményei közepette ez érthető: a gazdákodó és a mozgalmi szervezetek számára egyaránt világossá vált, hogy egyedi, elszigetelt kezdeményezésekkel nem lehet tartósítani az eredményeket, a „külső” körülmények nagyon is meghatározzák a belső munkát, s ha nem hangolódik rá az egész ország a kibontakozásra, akkor csak részsikereket lehet elérni. így a körülményekről, a környezetről. szinte minden fórumon hangsúlyozottan szólnak. Für György, az alapszervezet titkára tartotta a beszámolót. Kiemelte, hogy több párttag részt vesz politikai képzésen és továbbképzésen. A feladatok között említette, hogy a pártalap- szervezet folyamatosabban segítse a KISZ munkáját. Papp Györgyné, a gyári párt-végrehajtóbizottság értékelését ismertetve azzal egészítette ki a feladatok sorát: jobb munkamegosztás szükséges az alapszervezetben. Jelenleg ugyanis főként a titkár és a szervezőtitkár dolgozik. Nem sikerült elérni azt sem, hogy a taggyűlések egyenletesen jó színvonalúak legyenek. Többen szóltak arról, hogy úgy érzik, lassan halad a kibontakozási program megvalósítása, időnként az tapasztalható, hogy még az egységes értelmezés, a gazdasági talpraállást segítő szemléletmód is hiányzik. Nem javul az együttműködés a gazdálkodó szervezetek között, nem érvényesül kellőGál Endre, a csurgói ta-, nácselnök erős indulattal fejtegeti véleményét. Nem az a'baj, mondja, hogy tavaly elég sok vitát kavarva s nem is a legnagyszerűbb körülmények között szavazták vagy nem szavazták meg az emberek a te- hó-t, azaz a településfejlesztési hozzájárulást, hanem az, hogy a sajtóban, a televízióban azóta is egymásnak ellentmondó hírek röppennek fel. — Bosszantja az embereket, ha azt hallják: ebben meg abban a városban, községben eltörölték a tehót. Ez így, önmagában csupán egy információ, nem villantja föl a hátteret. Mi megtartottuk a településfejlesztési hozzájárulást, 1990-re 2,5 millió forintra számítunk. Ez a pénz egy 20 millió forint értékű program megvalósításában segít: az új rendelőintézet felépítéséhez-használjuk fel. Nagyon sok kedvezményt adtunk viszont a családoknak. Akiknek bármilyen közműérdekeltségük van, csökkentett összeget fizetnek vagy teljesen mentesülnek a teho alól. Csurgón és a társközségekben, bizony alig van ember, aki ne fizetne valamilyen közmű-hozzájárulást, így érthető, hogy csak 2,5 millióra számíthatunk. — Csurgón két és fél év előkészítő munkái érnek be az idén. 1985-ben és 1986- ban némi visszafogottság volt érezhető a tanács munkájában, vállalkozó kedvében, meg kellett tanulniuk jól élni a frissen kapott önállósággal. A gazdaságilag képpen az ésszerűség, a takarékosság. Sokan fogadták helyeslőén Ducsai Andrásnak, az alapszervezet szervezőtitkárának a véleményét arról, hogy következetesebb felelősségrevonásra és nagyobb tettrekészségre van szükség minden munkaterületen. A párttaggyűlést megelőző napon termelési tanácskozás volt az üzemben, ezért az alapszervezet titkára csak röviden szólt arról, hogy a gazdasági munka segítését a legfontosabb feladataik közé sorolják. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára egyetértőén kapcsolódott a jobb munkát sürgető észrevételekhez. Mint mondta: sok alapszervezeti fórumon érződik a jó szándékú türelmetlenség a hibákkal, hiányosságokkal szemben. A korábbi években a sok gazdasági támogatás és elvonás megnehezítette a valódi érdekek felismerését, az érték- és munkaráfordítást nem tükrözték kellően az árak, ráadásul megalapozatlan műszaki és bérfejlesztések is előfordultak, elvonva ezzel a lehetőséget más területektől. Az ésszerű gazdálkodás és a munkához való hozzáállás javításában nagy a kommunisták felelőssége és jelentősége. A párt a társadalom érdekében tevékenykedő legszervezettebb erő. Ennek mindig tudatában kell lenni. S annak is, hogy nem csak a párt vezető szerveitől, hanem az alapszervezetektől is függ, miképpen érvényesül a párt vezető szerepe. A taggyűlés az alapszervezet évi programjának megbeszélésével zárult. Néhány fontosabb feladatot érdemes kiemelni: a gazdasági tennivalókkal, a tájékoztatás javításával, a politika jobb megértetésével és a fiatalok körében végzendő politikai munkával foglalkoznak az idén a 'textilművek kommunistái. K. Gy. elmaradott térségekre adott kedvezmények lehetőséget adtak a kibontakozásra. — Sok a feszültség körülöttünk — mondja Gál Endre. — Napra készen kell dolgoznunk ahhoz, hogy biztosan tudjuk, meddig mehetünk el a kockázatvállalásban. Nem várjuk tétlenül, mikor és hogyan alakul ki az egyensúly. A bizonytalansági tényezők za- varóak, s nem tehetünk mást, mint hogy megpróbálunk alkalmazkodni hozzájuk. Jó példa erre a rendelőintézeti rekonstrukció. Tavaly december elsején lakossági kötvényt adtunk ki 15 millió forint értékben; a napokban értesített bennünket az OTP, hogy a pénz a rendelkezésünkre áll. A kiviteli tervek elkészültek, semmi sem akadályozhatna meg bennünket abban, hogy nyáron elkezdjük a munkát. Igenám, de eddig, a kivitelező vállalatokkal tárgyalva azt tapasztaltuk, hogy különböző taktikai- megfontoltságokból az építőipar nem ad használható árajánlatot. Nyitva hagyják ezt a „rubrikát” egy későbbi árkorrekcióra, mondván: majd meglátjuk, mi lesz áprilisban, s csak utána tárgyalunk. Mi viszont, akik meghatározott pénzzel rendelkezünk, nem fogadjuk örömmel az ilyen bizonytalanságokat. A csurgói tanács 160—180 millió forihtból gazdálkodik, a fejlesztési pénz 60—70 százaléka idegen forrásból származik. A legnagyobb terhet a lakosság vállalja; a gáz bevezetése például egyMegkezdték a cukorrépavetőmag kiszállítását a Pe- tőházi Cukorgyár nagycenki üzeméből. A mag kikészítésére egy új nyugatnémet gépsort állítottak munkába : a berendezésért répamaggal fizetnek. A gyár jó kapcsolatokat épített ki egy NSZK- beli vetőmagokat előállító céggel, melynek szaporíttat- ja a legújabb nyugatnémet fajtákat. A magot részint a külföldi partner vásárolja vissza, részint a hazai termelőknek adják el. Az idei tavaszon több mint 40 ezer hektárnyi területen a Nagycenkről érkezett vetőmagot teszik a földbe. A Petőházi Cukorgyár fogja össze az ország egyetlen cukortermesztési rendszerét. Saját érdeke is, hogy a legjobb hazai és külországból való fajtákkal lássa el a gazdaságokat. ségesen 30 ezer forint hozzájárulást igényelt, Szentán a vízműhöz 40 ezer forintot fizetnek a családok. A kábeltévéhez ötezer forint a „beugró”. Az idén befejeződik a bélvízprogram; ebben is sokat segítettek a lakók. — Volt olyan elképzelésünk is, amelyben nem tudtunk „á”-ról „b”-re jutni — mondja a szépítés igénye nélkül a tanácselnök. — Az országban már egy-két helyen működik a nyomás alatti szennyvízrendszer, olyan, amilyet mi is szerettünk volna megvalósítani. A DRV azonban ódzkodik a technológiától, nem vág bele, most saját szakállunk- ra elkészítünk egy „minta- utcát”, s bizonyos idő után értékeljük a tapasztalatokat, s csak így dönthetünk, hogyan tovább. Nem nagyon értjük, hogy az, ami az ország más részében bevált, Csurgón miért kétséges vállalkozás. A településen olyan közösség él, amelyik nem ijed meg attól sem, ha társadalmi munkával vagy jelentős anyagi hozzájárulással kell támogatnia a fejlesztési elképzeléseket. Üt, járda jó ideje közös munkával épül, a tanács „csak” az anyagot s a műszaki feltételeket biz. tosítja. Sokan vágnak bele családi ház építésébe, s ehhez jelentős támogatást kapnak. Ősszel újabb 24 közművesített telket értékesít a tanács, a vásárlók szociális helyzetétől függően 20—40 százalékos kedvezménnyel. A fő szempont, hogy minden eszközzel segítsék magas képzettségű szakemberek letelepedését a térségben, hiszen ez egyik biztosítéka lehet a fejlődésnek. KHe Agnes A Balatoni Halgazdaság keszthelyi angolnanevelő telepén ezekben a hetekben zajlik a nemzedékváltás. Az Atlanti-óceán keleti partvidékén ugyanis január és március között halásszák ki a gyufaszál nagyságú angolnaivadékok tömegét, és szállítják a mesterséges nevelőhelyekre; Keszthelyre például egy szezonban hatmillió érkezik belőlük. Az apró — Van-e rangja ma a földnek? A megyében sokhelyütt hiába ajánlja föl a tulajdonos a földjét a tanácsnak, a gazdálkodó szervezeteknek: fillérekért sem veszik át. Ugyanakkor Siófokon egy négyszögölnyi föld ma már 12 ezer forintba kerül. Nagy Ernő: — Kis mértékben növekszik a nagyüzemi módon nem hasznosítható földterület. A tulajdonoscserék, a földelaprózódás, az örökösödési problémák, és egy időben a szemléletbeli föld- értéktelenedés, a kollektivizálás hatása sok embert elrettentett a földhasználattól. A földből egyoldalúan akartak értéket kizsarolni az emberek. Elmaradt a gondozása, s csak azt a földet tartották tiszteletben, amelyik pénzt hozott. Így alakult ki, hogy főként a kis településeken, s néhány tájkörzetben — például a Zselicségben és Tab környékén — gyarapodtak az elhagyott, parlagon maradt területek. Ma azonban újra elindult egy földjegyzési, földmegtartási folyamat : vagyis értékesednek a földek. Dr. Bék Ágnes: — Tavaly az országgyűlés módosította a földtörvényt. Szükség volt erre, hiszen á valóság túlhaladta a régit, ám az is igaz, hogy az új földtörvény bizonyos akadályokat állított föl. Különböző nagyságú földterületeket • lehet birtokolni a föld kiemelt,, átlagos és kedvezőtlen adottsága szerint. A kiemelt kategória érthető, hiszen az állam elejét akarja venni a földüzérkedésnek, a többi megkötöttség azonban éppen a mai törekvések ellen hat, nem segíti a vállalkozásokat. Valószínűleg újra szóba kerül, amikor döntés születik, hogy milyen formában lehet majd gazdálkodó szervezeteket, szakszövetkezeteket alakítani a rosszul működő tsz-ek helyett. A föld visszaáramoltatására is van már példa, amely ösztönzően hat. Például a Bárdibükki Állami Gazdaság 40 hektár nagyüzemi módon nem hasznosítható földjét árusítja ki. — Ebben az alakuló földmozgásban hogyan tud a munkájának eleget tenni a földhivatal? Nagy Ernő: — 210 munkatársunk öt hivatalban bonyolítja le a földügyeket. Valamiképpen minden második állampolgárral kapcsolatban állunk. Négyszázezernél több földdarab nyilvántartását végezzük. Elvünk egyszerre a jogszerűség és a rugalmasság. Vannak azonban olyan földügyek, amelyekkel nehéz zöldágra vergődni. Egy esetünkben például a kollektivizáláskor bevitt földjét követeli vissza a földtulajdonos. Máskor pedig arra kell találnunk kiskaput, hogy egy örökségi esetben az anyának ne kelljen a gyerekével pereskednie a földmegtartás bonyolultsága miatt. Dr. Bék Agnes: — A földügyek teljes áttekinthetőségére még öthat évet várni kell. Ma az állampolgári becsület a kiindulópont egy földrendezésben. Minden ügyben nem járhatunk el nyomozóként. Ha valaki más megyéből itt földet vásárol, ráadásul zsebüzletként, tehát fizet, de ezt a hivatal megkerülésével teszi, nehéz rendet tartani. Ezért is növekedett meg a helyi tanácsok és helyi ügyintézés szerepe, tisztessége. Há azonban minden föld és tulajdonos egyszerre helyi és országos számítógépbe kerül és az percek alatt lehívható, leigazolható, a helyzet kitisztul, megváltozik. — Ma eléggé ellentétes folyamat játszódik le. A közös föld hasznosítása, értékállósága mintha csökkenne, míg növekszik a gondozott magánföld szerepe. Mind többen segítik a megélhetésüket a földből. Nagy Ernő: * — Egy példával kezdem. A kaposfői tsz a földjeinek nem jól veszi a hasznát — természetesen gazdálkodási okok miatt —, ugyanakkor az ottani zártkertekben egyre értékesebbek a földek, elég nagy a földmozgás. Egyúttal ott növekszik a hasznosítási érték is. Ez sok helyen megfigyelhető. A szorultabb gazdasági helyzetben az állampolgár rá van utalva, hogy maga termelje meg a krumpliját, hagymáját, • paprikáját. Ugyanakkor szerintem az tűrhetetlen, hogy ebből az bizonyosodjék be: a téeszek rosszul gazdálkodnak, álljanak le a termeléssel. Éppen a krumpli-ügy bizonyította, felül kell vizsgálni a rossz piaci mechanizmusokat, meg kell törni a monopóliumokat, mert különben ennek egy ország látja kárát. Dr. Bék Agnes: — Egy inflálódó gazdaságban mindig megnő az ingatlanok. a föld szerepe, értéke. Nálunk ez találkozott egy régebbi földigénnyel is. s egy hagyományos földkultúrával. Mi, hivatali emberek vagyunk, de köztünk is szinte mindenkinek van hobbikertje, hétvégi telke, esetleg üdülője, pincéje. Annak, hogy mind többen ápolják, művelik, hasznosítják a földet, nemcsak az állampolgár, hanem a föld is hasznát látja. B. J. BOROTVAÉLEN
