Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 21., hétfő Sevardnadze Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról) tette a HTF-szerződés doku- mentuma-inalk tervezetét, amelyek tavaly decemberi washingtoni csúcson elfoga­dott közös nyilatkozattal összhangban ötvözik a szov­jet és az amerikai érdeke­ket. Moszkváiban a héten többször is hangot adtak ag­godalmuknak, hogy Genfben a tárgyalások üteme lassult, 'S az amerikai küldöttség munkatempója nem felel meg a feladatok horderejé- nek és a záros határidők­nek. Alekszandr Besszmert- nih külügyminiszter-helyet­tes — aki Sevardnadzét el­kíséri washingtoni útjára — a látogatás előestéjén nyilat­kozva hangsúlyozta: szovjet részről úgy látják, hogy a moszkvai csúcstalálkozó ide­jére aláírásra lehet előké­szíteni a HTF-szerződés ter­vezetét. Ehhez természetesen mindkét fél erőfeszítéseire szükség van, de az amerikai küldöttség, különösen az ABM-szerződés tekinteté­ben, nem tanúsít elég rugal­masságot. Az aláírás nem előfeltétele a csúcs megtar­tásának, hiszen Reagan el­nöknek érvényes szovjet- unióbeli meghívása van erre az évre — derült ki Bessz- mertnih szavaiból. Az afganisztáni rendezés témaköre fontos helyre ke­rülhet Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter washingtoni tárgyalásain. Se­vardnadze már vasárnap, közép-európai idő szerint az esti órákban megérkezett Washingtonba. Az újabb megbeszélések nyitányaként a két miniszter ünnepélye­sen avatja fel az amerikai külügyminisztériumban lé­tesülő „válságközpontot”, azt az új intézményt, amelyet a. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan csúcstalálkozó­ján létrejött megállapodás alapján mindkét országban létrehoznak, a nukleáris há­ború véletlenszerű kirobba­nása kockázatának csökken­tésére. A két napra tervezett tár­gyalás középpontjában a moszkvai csúcstalálkozó elő­készítése, -ezen belül a ha­dászati nukleáris fegyverek ötvenszázalékos csökkenté­séről szóló szerződés előké­szítése áll. Bár mindkét rész­ről rámutattak, hogy a szer­ződés aláírása nem feltétle­nül az egyedüli célja a moszkvai csúcsnak és így a találkozó akkor is létrejöhet, ha a genfi munka elhúzódik, a miniszterek már az előző megbeszélésükön utasítást adtak a munka .meggyorsítá­sára s most ennek eredmé­nyeit tekintik át. Shultz a találkozót megelőzően annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a tárgyaló küldött­ségek május végéig befejez­hetik a munkát. Washingtonban arra szá­mítanak, hogy a szokásos né­gyes napirenden bélül, a moszkvai találkozóhoz ha­sonlóan, ezúttal is előtérbe kerülnek a regionális problé­mák, mindenekelőtt az afga­nisztáni rendezés kérdése. Vasárnapi lapjelentések sze­rint az Egyesült Államok — amely a „párhuzamosság” követelésével most megnehe­zíti a közvétett afganisztáni —pakisztáni tárgyalások si­kerét — esetleg valamelyest módosíthat merev álláspont­ján. Amerikai részről úgy vé­lik, hogy a szovjet külügy­miniszter ismerteti majd kormánya álláspontját Wa­shington közel-keleti rende­zési tervével kapcsolatban is. A Szovjetunió képviselői többízben kifejtették: érde­keltek a rendezésben és a nemzetközi konferencia ösz- szehívását tekintik ehhez az első lépésnek. Az amerikai kormány folyamatos tájékoz­tatást adott a terv fogadta­tásáról s ezúttal Shulltz is­mertetheti Samir izraeli mi­niszterelnökkel folytatott si­kertelen tárgyalásának ta­pasztalatait is. Parlamenti választások lesznek Afganisztánban Április 5—14. között par- ’amenti választások lesznek Afganisztánban — jelentet­ték be Kabulban. A választások megtartá­sáról Nadzsibullah afgán ál­lamfő adott ki rendeletst. Eszerint a Nemzeti Tanács alsóházába — a vulusi dzsirgába — 229, a felső- házba a — szenátusba — 62 képviselőt választanak. A rendelet a választásokon való részvételre szólítja fel az ellenzéki csoportokat. Ha azonban a jelzett időpontig az ellenzéki erők nem jel­zik részvételi szándékukat, néhány mandátumot fenn­tartanak számukra, és így később elfoglalhatják helyü­ket a parlamentben. Az afgán kormány ellen harcoló hétpárti szövetség egvik vezetője a Reuter brit hírügynökségnek adott nyi­latkozatában kétségbe ^von­ta a kabuli kormány törvé­nyességét, jogát a parla­menti választások megtar­tásához. Szombaton Nadzsibullah ünnepi beszédet mondott a televízióban az afgán nap­tár szerinti újév alkalmá­ból. Ebben reményét fejez­te ki, hogy a Genfben folyó afgán—pakisztáni tárgyalá­sok sikerrel végződnek. Az afgán államfő beszélt arról, hegy az elmúlt esztendő a nemzeti megbékélés politi­kájának éve voit. E politika eddigi eredményeit elemez­ve elmondta, hogy 1987-ben 120 ezer menekült tért visz- sza Afganisztániba és 40 ezer ellenforradalmi fegy­veres állt át a kaibuli kor­mány oldalára. Ezekből ki­indulva Nadzsibullah derű­látóan szólt a nemzeti meg­békélési politika lehetősé­geiről. Hangsúlyozta, hogy az idén távoznak a szovjet csapatok Afganisztánból, a csapatok kivonása után is, hosszú távon fennmarad az Afganisztán és a1 Szovjet­unió .baráti viszonya. Az NDK-ból befejeződött a szovjet rakéták kivonása Szombaton befejeződött a szovjet harcászati-hadműve- lsti atomrakéták kivonása az NDK területéről. ■ A Szovjetunió januárban /állapodott meg az NDK-val és Csehszlovákiával, hogy a tervezettnél korábban, a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati nuk­leáris rakéták felszámolásá­ról szóló szovjet—amerikai szerződés hatályba lépése előtt, kivonja e két ország­ben a nyugat-európai ame­rikai rakétatelepítésre vá­laszként felállított SS—1? (OTR—22) típusú rakétáit. Lineselés Belfastban Csatornaország esődsxorltásban Hadjárat a tábornok ellen Döbbenettel fogadta a brit közvélemény egy belfasti temetési menetbe gépkocsi­val belehajtó két civilruhás brit katona nyilvános meg- lincselését. Belfast katolikus negyedé­ben szombaton mintegy két­ezren kísérték utolsó útjára Kevin Brady 30 éves taxi­sofőrt, az IRA tagját, akit szerdán a „gibralitári hár­mak” temetése közben ölt meg a gyászoló tömegre ké­zigránátokkal és pisztollyal rátámadó protestáns ultra golyója. A bemutatott tv- filmekből megítélhetően és a szemtanúk vallomásai szerint a lineselés közvetlen előzménye az volt, hogy a gyászmise után a templom­tól harminc fekete taxival az élen elindult a gyászme­net a katolikus temető felé, amikor felbukkant egy ezüstszínű Volkswagen Pas­sat gépkocsi, nagy sebesség­gel’ szembehajtva a menet­nek. A gyászmenet karszalagos rendezőgárd i.stái kísérletet tettek a kocsi megállítására és a benne ülő két férfi igazoltatására. Ezek nem álltak meg, hanem a gyász­menet élén haladó taxisor mellett felhajtottak a jár­dára,, s dudálva törtek ma­guknak utat a koporsót kí­sérő emberek között. A fel­dühödött tömeg nyomban rávetette magát a kocsira. A Volkswagen egyik utasa revolvert rántott. Egyszer tudott csak lőni. Kirángat­ták a bennülőket, letépték róluk ruhájukat és csaknem agyonverték őket. A két félholt, vérrel borí­tott férfit ezután egy taxiba gyömöszölték és elhajtottak velük. Egy-két perc múltán r e;vo liv er 1 öv-ések h a-1 la tszo t ­tak. A temetési menettől néhány száz méternyire, egy kocsma szeméttel borított előterében saját pisztolyaik­kal lőtték agyon őket. Az Észak-lrorseágban ál­lomásozó brit haderő pa­rancsnoksága szerint a 24 éves Derek Wood és a 23 éves David Howes tizedesi rangban szolgált a haderő lisburni egységénél. Civil- ruhát viseltek ugyan, de „rendfenntaintási feladatok ellátása közben szolgálatban voltak és személyes védel­mükre szolgálati revorvert viseltek”, amikor egy nyu­gat-belfasti katonai bázisról visszaindultak lisburni lak­tanyájukba. A parancsnok­ság közleménye szerint vizs­gálatot folytatnak annak a kiderítésére, hogy „miért tévedtek a temetési menet útvonalára”, jóllehet a ka­tonai egységeket figyelmez­tették. hogy tartsák távol magukat ­Az IRA belfasti szerveze­tének közleménye szerint a kát katonát „kivégezte” az az alakulat, amelyhez az utol­só útjára kísért Kevin Bra­dy is tartozott. Az IRA ál­lítása szerint a két megölt katonánál talált igazolvá­nyokból kitűnt, hogy ahhoz a SAS-különítményhez tar­toztak, amelynek tagjai Gib­raltár főutcáján . március 6-án agyonlőtték az IRA három fegyvertelen tagját. ‘ Az Egyesült Államok első számú ügyeletes közellensé­ge ma kétségkívül Noriega tábornok. Tavaly nyár óta folyik már eltávolítására a hadjárat, s mindinkább úgy tűnik, közeleg a végkifejlet. „Mercedesek lázadása" U-tóbb derült ki, hogy Washington tüzelte már ta­valy júliusban is a pana­mai jobboldali ellenzéket. Az előkelők lázadtak fel akkor a tábornok és a fegy­veres erők gyámkodása el­len: a „Mercedesek láza­dása” — így nevezték a jó. öltözött hölgyek és urak. válalkozók és üzletemberek tüntetéseit. Az üzleti körö­ket állítólag az fordította szembe a tábornokkal, hogy mióta ő került a főparancs­nok! székbe, a hadsereg túl­ságosan is belebonyolódott az üzleti élet dolgaiba, s keresztezte a helyi nagytőke érdekeit. A jobboldal a demokrácia helyreállítását követelő hangzatos jelszavakkal vo­nult ki, ám kiderült, hogv az amerikai nagykövettel együttműködve szervezked­tek. A washingtoni szenátus hivatalos nyilatkozatban kö­vetelte Noriega távozását. Előkerültek a kábítószer- ügyek, majd az idei év ele­jén hivatalosan is vádat emeltek a tábornok ellen, kábítószercsempészetben va­ló állítólagos bűnrészessé­ge miatt. S miután titkos diplomáciai alkudozások sem vezettek eredményre, kirobbantották az „elnöki puccsot”, s a valódi hata­lommal nem rendelkező ci­vil elnökkel próbálták meg leváltani Noriegát. Csak­hogy az erőviszonyok éppen fordítotak voltak: Del Val­iénak kellett távoznia, s No­riega maradt. De miért is került hirte­len Washington útjába a tábornok, akivel állítólag évekig eredményesen dolgo­zott együtt az amerikai tit­kos-szolgálat? Noriega úgy vélekedik, azért vált nem kívánatos személyiséggé, mert megtagadta az ameri­kai kormányzat némely kö­vetelését. Nevezetesen azt, hogy Panama vonuljon vi-sz- sza' a közép-amerikai ren­dezésért munkálkodó Con- tadora-csoportból, s a had­sereg vállaljon főszerepet a nicaraguai kormányzat elle­ni esetleges katonai akció­ban. Lázas ügykeresés A vádaskodások és cáfo­latok szövevényében persze lehetetlen .kiigazodni. Leg­valószínűbbnek tűnik, hogy azért lett olyan sürgős az Egyesült Államok .számára a rendteremtés, mert vésze- . sen közeledik az az időpont, amikor az amerikai fennha­tóság alatt álló Panama­csatornát és létesítményeit át kell adni a panamai kor­mányzatnak, s az amerikai katonákat mind egy szálig vissza kell rendelni a csa­tornaövezetből. Márpedig Washingtonnak A* USA ügyeletes főellen­sége, Noriega tábornok nagyon nem akaródzik le­mondani a stratégiai fon­tosságú víziútról, sem 14 szupermodern bázisáról, amelyeknek felszerelései egész Közép- és Dél-Ameri- ka katonai „ellenőrzéséi” lehetővé teszik. Ezért kere­sik hát lázasan az ürügyet, hogy az 1977-ben megkötött Carter—Torrijos szerződés felülvizsgálatát követelhes­sék. S keresnék azokat az erőket is amelyek készek a csatornakérdés újratárgya­lására. Ny Iván úgy ítélték, a polgár, jobboldallal köny- nyebben menne az egyezke­dés, mint a hadsereggel, amelynek katonái az Ame- rika-ellenesség jegyében ne­velkednek 1968 óta. A legendás Ornar Torrijos ugyanis éppen húsz eszten­deje vette át a hatalmat. Torrijos „a nép tábornoká­nak” vallotta magát, értett a -tömegek nyelvén, s követ­kezetesen kiállt Panama szuverenitása, a latin-ame­rikai népek önállóságának Karhatalmi erők Panama­város bap ügye mellett. Torrijos csi­karta ki a csatornaszerződé? aláírását, s a panamaiak nemzeti hősként tisztelik ezért a később titokzatos légi-baleset áldozatául esett elnököt. Öröksége folytató­jának vallja magát Noriega is, -bár soha nem volt kö­vetkezetes a nagy előd poli­tikájának folytatásában, s olyan népszerűséget sem tu­dott kivívni. Elzárt dollárcsapok Az amerikai politikacsi­nálók mégis elszámították magukat, amikor úgy akar­ták Noriegát meneszteni, hogy nem állítottak reflek­torfénybe vonzó utódot, s ráadásul igencsak lebecsül­ték a panamai nemzeti ön­tudatot. A tömegek lelkese­dését azonban egyesapásra lehűtheti, ha napról napra kínzóbb hiányokkal, nélkü­lözéssel kell szembenézniük. Amit nem értek el a titkos és nyílt politikai manőve­rek, kikényszerítheti a gaz­dasági kétszerkettő. Panama gazdasága ezer szállal kötő­dik az Egyesült Államoké­hoz. A hivatalos fizetőesz­köz is az amerikai dol-lár, bevételi forrásainak csapja így könnyűszerrel elzárható. Tavaly óta. a renitens kö­zép-amerikai ország nem kap segélyt. Washington mos-t a csatornahasználati díjak folyósítását is megta­gadta, befagyasztották az amerikai bankokban őrzött panamai követeléseket. így még a közalkalmazottak egyhavi bérét sem tudták kifizetni, s nem kapták meg járadékukat a nvugd'íjasok sem. Washingtonban arra számítanak, ho-gy Panama kénytelen lesz fizetésképte­lenséget jelenteni, ha pedig nem kapnak fizetést a ka­tonák és a rendőrök, hama­rosan- szembefordulnak a tábornokkal. Csődre ítélték hát a csa­tornaországot, és -ez a gaz­dasági fojtogatás (számtalan példa bizonyította már) eredményesebb lehet -bármi­féle katonai akciónál. Nyílt beavatkozást egyébként sem engedhet meg magának Washington, tekintettel ? robbanásveszélyes közép­amerikai helyz-et-re, s latin- amerikai demokráciák fel­fokozott érzékenységére Amelyek, ha különbözőkép­pen vélekednek is Noriege tábornok személyéről, ds valamennyien b í rná 1 n á n a k egy közvetlen amerikai ka­tonai közbelépést. Pretoriában a legfelsőbb bíróság épülete előtt örómujjonga? fogadja a döntést, amely sze­rint elhalasztották a gyilkossággal vádolt hat elítélt kivégz ését Szegő Gáboi

Next

/
Thumbnails
Contents