Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-19 / 67. szám
1988. március 19., szombat 5 rádiójegyzet „...és akkor jött a lenkos kapitánya..." Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A PÁRT-VB ÁLLÁST FOGLALT A kábeltelevíziózás jövője Egy§éges rendéiért kell kialakítani A közelmúltban a kábeltelevíziós rendszer kialakításának előkészületeiről és feladatairól tárgyalt a megyei párt-végrehajtó bizottság. Sokrétű, elemző jelentést vitatott meg a testület, s külön is értékelte, hogy az előterjesztők - következtetésekre alkalmas módon - összegezték az ország különböző városaiban szerzett tapasztalatokat. Igaz, hogy már csak Somogybán és Nógrádban nem működik kábeltelevízió, a lemaradás miatti siránkozásnak azonban nincs helye. Elvi állásfoglalás született, útmutatás az illetékesek számára, amelynek nyomán most már megkezdődhet a munka, az egységes rendszer kialakítása megyénkben. HELYI TELEVÍZIÓK A KB Agitációs és Propaganda Bizottsága már 1983- ban szorgalmazta — helyi források igénybevételével — a nagyközösségi antenna- rendszerekre épülő kábeltelevíziózás megteremtését az országban. Ennek és a helyi döntéseknek nyomán viszonylag rövid idő alatt és eltérő feltételek, technikai, anyagi adottságok, más-más eszközök és rendszerek alkalmazásával mintegy negy- ven településen működik már kábeltelevízió. Megteremtésük célja nyilvánvaló. A helyi televíziók a lakosság sokrétűbb tájékoztatását teszik lehetővé. Fontos krónikásai és alakítói a közéletnek, s a hatalom helyi kommunikációs eszközeként intenzíven járulhatnak hozzá a demokratizmus kibontakozásához, a lakosság közéleti részvételének fejlesztéséhez, a gyakori párbeszédhez és vitákhoz. Ezekkel együtt a szabadidő hasznos eltöltésének, a művelődésnek és szórakoztatásnak is fontos, népszerű eszközei lehetnek. Végtére is a nyilvánosság, a tömegkapcsolat, a szocialista demokrácia fogalmaival, gyakorlati továbbfejlesztésük igényével indokolható a rendszer megtermtése és fokozatos tökéletesítése. TAPASZTALATOK A helyi televíziók általában önálló jogi személyként, — tehát nem különböző intézményekhez kötődve — működnek, s a helyi tanácsok intézményei. Függetlenített vezetőjük hatáskör szempontjából a helyi párt- bizottsághoz, munkakörileg a tanácshoz tartozik. Irányításukat szerkesztőbizottság látja el, s az intézményben mindössze két-négy főállású munkatárs (szerkesztő, műszaki szakember) dolgozik. Ennél érthetően jóval több külső munkatársat, újságírót, közművelődési és más szakembert, műszaki-technikai erőt foglalkoztatnak. Többségük kiépített kábelhálózaton közvetíti műsorát — havi, kétheti, illetve heti —, általában kétóráls műsoridőben. (A kábelhálózat előnye többek között, hogy ezen más jelzések, például az energiával, az áramellátással, a fűtéssel kapcsolatos információk is továbbíthatók, s egy parabolaantenna segítségével a műholdas közvetítések is eljuttathatók a lakossághoz.) A stúdiók technikai feltételei, a fölszerelések típusai igen sokfélék; jók, kevésbé megfelelők minőségi és távlati szempontból is. És ez az a pont, ahol Somogy „lemaradása" örömmé, előnnyé változik, hiszen mások tapasztalataiból okulva választhatunk korszerű, a jövőnek is szóló műszaki-technikai rendszert. Az anyagi feltételek megteremtése „többcsatornás” mindenütt. A helyi és a megyei tanácsok céltámogatásán kívül a gazdasági egységek, vállalatok és intézmények anyagilag is segítették a kábeltelevízió megteremtését, s ezt számottevő lakossági hozzájárulás egészítette ki. Effajta támogatás a beszerzés után, a folyamatos működéshez is nélkülözhetetlen, jóllehet egyes kábeltelevíziók — a reklám révén — saját bevételre is szert tehetnek. MEGYEI HELYZETKÉP Marcaliban, Kaposváron és Siófokon már az 19.80-as évek elején tettek kísérletet a kábeltelevíziózás létrehozására. Főként a művelődési intézmények serénykedtek ebben, hiszen nekik voltak kezdetleges eszközeik. A megyeszékhelyen — ezekkel párhuzamosan — a két főiskolán, az oktatási igazgatóságon, legutóbb a színházban alakítottak ki zárt rendszerű televíziós hálózatokat, amelyek azonban önmagukban alkalmatlanok a helyi televíziózás megteremtésére. (A szellemi-műszaki felkészülés az egységes rendszer kialakításakor hasznosítható!) Az IKV 1984-ben elkészítette Barcs, Marcali, Nagyatád és Kaposvár kábel- rendszerének tervét. Azóta több helyen készült különböző változat, de egyik sem bizonyult tartósnak. A megye- székhely tanácsa többször is számba vette az anyagi-személyi feltételeket, de pénzhiány miatt konkrét intézkedés nem történt. A lehetőség mégis fennáll: rövid időn belül — hiszen az IKV saját költségvetésből már szereli a kábeleket — a Béke—Füredi és a Kalinyin lakótelepen háromezer lakást lehetne ellátni helyi műsorral. (A megyei művelődési központ kísérleti stúdiója kéthetenként próbaadásokat sugároz, ám ez mindössze három házitömbre terjed ki.) A központtól függetlenített stúdió kialakítására mintegy 10—12 millió forintot kellene biztosítani, amelyhez a tanács pénzén kívül szükség volna a gazdasági egységek és a lakosság támogatására is. Marcaliban már 1986-ban állást foglaltaik a kábeltelevíziózás mellett. Az első ütemre tervezett 1800 lakás bekötéséhez — a helyi rádióadó távközlési mérnökeinek bevonásával1 — rendkívül kedvezőek a személyi feltételek. A rendszer kiépítése kb. 14 millió forintba kerülne, s ennek előteremtéséhez szükség van lakásonként 7— 8000 forint hozzájárulásra is. A művelődési központra épülés viszont — az előzőek szerint — elképzelhetetlen. Kisebb erőfeszítés révén Vé- sén 20 lakás (!) bekötésével működik helyi televízió, és hasonlót terveznek Böhö- nyén is. Siófokon a legjobbak a feltételek: eddig 1800 lakásba vezették be a kábelt. A stúdió felszerelésére is megvan a pénz, és három munkatárs bére is biztosítva van. A Pannónia Vállalat befejezte a szállodáskor kábelezését. A tanács 10 millió forintot próbál előteremteni az idén. Csurgón vezetik a kábeleket, Fonyódon is állást foglaltak a kábeltelevíziózás megteremtése mellett. Bog- lárlellén az idén tervezik a helyi televízió kiépítését. Nagyatádon és Tabon — anyagiak hiányában — egyelőre nem foglalkoznak a témával. ÁLLÁSFOGLALÁS Széles körű vita bontakozott ki a testületi ülésen. Ehhez elég elmondani any- nyit, hogy számos kérdés, nyolc hozzászólás hangzott el, és valamennyiből javaslatok, felajánlások, hasznosítható észrevételek csendültek ki. Senki sem vitatta, hogy a kábeltelevíziózás helyi rendszereit meg kell teremteni Somogy megyében. Állást foglaltak a felszólalók abban is, hogy hasznosítsuk az országban tapasztalható pozitív és negatív tanulságokat az egységes rendszer kialakításában. — Igennel válaszolt a jelentésre, és az egységes kábeltelevíziózás megvalósításának elveit mondta ki a végrehajtó bizottság — ösz- szegezhette Klenovics Imre első titkár, a vita vezetője. A testület állásfoglalásának lényege a következő: Ki kell alakítani megyénkben a kábeltelevízió helyi intézményeit. Rendkívül fontosnak tartja ezek szerepét a helyi közélet gazdagításában, a nyilvánosság, a tájékoztatás kiszélesítésében. Ajánlja, hogy az illetékes szervek — a tanácsok — éljenek a koordináció lehetőségével, építsenek a lakosság szellemi, közéleti aktivitására. A városi és a nagyközségi pártbizottságok a feltételektől függően kezdeményezzék a televíziózás létrehozását. A szervezeti feltételek megteremtésében, a műsorok tartalmi kialakításában és elemzésében szerepet szán a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának. Kaposváron olyan stúdió megteremtését javasolja, amely a Magyar Televízió részére is képes programot készíteni; s a szakemberek — az anyagi önállóság megteremtése céljából — képesek legyenek reklámfilmek gyártására is. Ezután a helyi stúdiók tartalmas együttműködésére hívta föl a figyelmet a vb, s többek között ezzel is indokolta, hogy erre is alkalmas, egységes műszaki rendszer épüljön ki a megyében. A megyei tanácsot arra kérte föl a vb, hogy kísérje figyelemmel az állás- foglalás végrehajtását, és egyeztessen a megye települései között. Alapozó képzést szervezzen a leendő szerkesztői és technikai szakemberek részére a tömegkommunikációs szakemberek bevonásával, s ehhez az oktatási igazgatóság is nyújtson segítséget. A testület fölkérte a tömegszervezetek és mozgalmak vezetőit, a tudományos szervezeteket, hogy propagálják és segítsék elő a helyi televíziózás kialakítását, vállaljanak részt a feltételek megteremtéséből is. Elhangzott természetesen az is, hogy a tanácsok, a megyében tevékenykedő híradástechnikai vállalatok képviselői, a tájékoztató és műszaki szakemberek bevonásával dolgozzák ki a részfeladatokat, amelyek újra kerüljenek a végrehajtó bizottság asztalára. A munka, a tervezés, az anyagiak megteremtése, a szervezés tehát megkezdődhet. Talán nem árt megisr mételni: egységes elveit alapján, egységes rendszer megteremtésével, nem az ama- törizmus, hanem a profizmus folyamatos kialakításával, lényegretörően, felelősséggel, s a jó szándékú amatőrök további képzésével, bevonásával. Valljuk meg: a hazai könnyűzenei élet meglehetősen ingatag lábakon áll, s teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják: a magyar könnyűzenének nincs jelene, csak múltja van. A múltja viszont szép, olyannyira, hogy egymást érik a múltidéző, nosztalgiázó visszaemlékezések. Ezek sorában szerdán délután egy rendhagyó magazin egy órás adását hallhattuk a Petőfi adón. A Lőrinc Andrea szerkesztette Tartóshullám úgy építkezett a múltból, hogy felvillantott hangképei a mának is üzentek. Több volt ez a hatvan perc, mint régen elfelejtett slágerek kapcsán fel-felvillanó egykori arcok felidézésére törekvő negédes nosztalgiaparti, aiből amúgy is tucatjával kijut a rádióhallgatónak. Nem kis feladatot vállalt magára Széky János, amikor megkísérelte felvázolni Slágerek tükre című rovatában a 60-as, 70-es évek életérzését, fejlődési irányait. Huszonegynéhány évvel ezelőtt jött a Trabant és a Wartburg, még az a régi típusú — amelyik azonban még mindig jobban néz ki, mint a mostani — egyre inkább elterjedté vált a te- lezízió, a „modern” technika vívmánya: a Kékes. S megjelent a kor csodája a táskarádió. Az emberek kiültek a strandok — az akkor még tisztább vizű — Balaton mellé, bekapcsolták a 2 band 7 transistor feliratú Sokoljukat, s hallgatták a legfrissebb számokat. Ezek nem is szólhattak másról, mint a divatba jött autóról. A Harmónia énekegyüttes üvöltött a hatvanas évekre jellemző üvöltéssel: „mindig bambi, semmi szesz”. Minden nemzedéknek megvoltak a saját'tévésorozatai, nekünk is megvolt a magunké; jött is a hangszórókból az azóta múzeális értékű felvétellé vált, az És akkor jött a Tenkes kapitánya című szám. Izgulni lehetett egyAz autóbuszvezetéstől a méhészetig, a tejházkezelés- től a villámvédelemig sokféle szakma ismereteit lehet elsajátítani a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tanfolyamain. Országszerte évente mintegy 24 ezer ipari, négy és fél ezer mezőgazdasági fizikai munkás tanul szakmát vagy gyarapítja szakismereteit, az alakalmazottaknak, értelmiségieknek szóló tanfolyamokat is beszámítva pejljg összesen ötvenezren tanulnak a TIT-ben. egy táncdalfesztiválon, szurkolni Koós Jánosnak, vagy éppen szidni Kovács Katit, amint esőért könyörög. Olyan derűs évek voltak! Volt valami a levegőben, valami előre vitte a zenészeket mondta Balázs Fecó, aki hosszú évek óta — mint ezt a riporter Dám László is megjegyezte —, most viseli a legrövidebb frizurát. „Most ezt kívánja az idő.” — mondta. S hogy ki most Balázs Ferenc, aki az egykori Taurus együttessel a progresszív rockot tűzte ki zászlajára, majd a Neoton- nal a lírát és a keménységet próbálta tető alá hozni? Dám László irányításával, — aki nem kérdezett többet csak akkor és annyit, amennyit kellett önvallomás kerekedett ki a beszélgetésből, természetesen régi számokat idézve. A „kőfalak” még mindig nem omlottak le — mondja az ismert zenész. Sok próbálkozás után két-thárom évvel ezelőtt úgy gondolta, hogy „kész, vége, idáig tartott.” Megvásárolt Sitkén — Vas megyében — - egy kápolnát, ahol rock zenei fesztiválokat rendez, kulturális egyesületet alapít, április elején kiállítást nyit, s a lehető legkevesebbet zenél. „Évekkel ezelőtt egy macskája volt” — mondja a riporter. „Most kutyám • is van” — feleli Fecó. — „Állatokat gyűjtök, bennük meg lehet bízni, nem szeretem ezt a kort, amiben élek, dünnyögi szinte csak maga elé. Ha írni fogok, még szomorúbb számokat írok”. „Szomorú érzésvilág” —_ jegyzi meg a műsorvezető — „Igen”, — vág közbe az énekes : „ez • a Fecó-féle életérzés, de azt hiszem aktuális érzés” — zárják le a beszélgetést. S hogy énekelni is halljuk őt, az ezúttal is kitűnően válogató Lőrinc Andrea az Ez a csönd éve volt című felvételt forgatta le. Balogh P. Ferenc A legnépszerűbbek a köny- nyű- és nehézgépkezelő, a gáz- és olajkazánkezelő, a targoncavezető, a programozó, a gépíró, a darukezelő tanfolyamok. Az elkövetkező időben sok helyen szabadul fel munkaerő, s a munkásokat más munkakörre kell átirányítani. A TIT megyei és városi szervezetei minden megyében, — és elsősorban az iparilag elmaradott térségekben — felkészültek arra, hogy időbeni ajánlani tudjanak a helyi igényeknek megfelelő céltanfolyamokat. TIT szaktanfolyamok a szerkezetváltáshoz Tv-lánc a felső- oktatásban Oktatási célokat szolgálnak a jól fölszerelt tv-stúdiók Kaposvár felsőoktatási intézményeiben. A tanítóképző főiskolán zárt tv-lánc segítségével tanítási órákat is {kísérnek figyelemmel a hallgatók. Az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán pedig — egyebek között — az előadásokhoz tartozó oktatófilmeket vetítenek a rendszer segítségével.
