Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

1988. március 16., szerda Somogyi Néplap 3 A tavaszi ülésszak elé Az Országgyűlés ma 10 órára összehívott tavaszi ülésszakán a képviselők megvitatják a közúti közlekedésről szóló tör­vényjavaslatot, s várhatóan módosítják a szövetkezetekről, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint az élelmiszerekről szóló törvényeket. ÜNNEPSÉGEK A MEGYÉBEN Fáklyás felvonulás Marcaliban Hagyományos diáknap Nagyatádon KÖZLEKEDÉS A közlekedés különböző alágazatait — a vasút, a ha­józás, a polgári repülés te­rületét — eddig is magas szintű jogszabályok fogták egységbe, a közúti közleke­dés egészét átfogó, törvényi szabályozással azonban mindmáig adósak maradtak a törvényalkotók. A törvény- javaslat előkészítése több mint két évig tartott, a kép­viselők többször is kifejt­hették álláspontjukat, s a tervezet a szakmai és társa­dalmi vita után. kétszer is szerepelt a Minisztertanács napirendjén. A törvényjavaslat átfogó­an szabályozza, hosszabb távra megfogalmazza a köz­úti” közlekedéssel összefüggő legfontosabb állami és ál­lampolgári jogokat, köteles­ségeket, tisztázva a felada­tokat és a felelősséget is. Olyan paragrafusokat igye­keztek alkotni, amelyek ré­vén érezhetően javul a köz­lekedési morál, s a törvény szelleme is ösztönöz a nem­zetközi mércéjű etikai ma­gatartásra. A törvénytervezet lényegi elemeit nem kérdőjelezték meg a hozzászólások, sőt megerősítették. Maradt azon­ban vitatnivaló az Ország- gyűlés plénumára is, többek között a KRESZ és a tör­vénytervezet viszonya, az új jogszabály „illeszkedése” a reformfolyamat gyorsítását szolgálni hivatott vállalkazá- sokhoz. SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY Az elmúlt évtizedekben a szövetkezeti mozgalom figye­lemre méltó eredményeket ért el, s ehhez jogi keretet adott az 1971-es szövetkeze­ti törvény. A most javasolt módosítás egyik célja az ön- kormányzat fejlesztése, egy­szerűsítése, a kfelső döntési mechanizmus rugalmasabbá tétele. Szükség van arra pél­dául, hogy ne csak a köz­gyűlés, hanem a vezetőség is módosíthassa a tevékeny­ségi kört. Hozzá kell igazí­tani a paragrafusokat az élethez más szempontból is, hiszen azóta például új föld­törvény jelent meg. Rendez­ni kell a szövetkezeti va­gyon és a tagok viszonyát, mivel ma már nem terheli a belépőket az úgynevezett be­viteli kötelezettség. A bizottsági viták résztve­vői azt állapították meg, hogy a tervezett változtatá­sok jól szolgálják a jogi sza­bályozás korszerűsítését. In­dítványozták megfelelő érde­keltségi rendszer kidolgozá­sát. Javaslat hangzott el pél­dául arra vonatkozóan, hogy a szövetkezetek bocsáthassa­nak ki tagjaik részére in­gyenes vagyonjegyet. A tu­lajdonosi szemlélet fokozását azért szorgalmazták a kép­viselők, mert napjainkban a szövetkezeti mozgalom szel­lemétől idegen, úgynevezett „álszövetkezetek” jönnek létre, amelyekben az alkal­mazottak részaránya a 90 százalékot is eléri. A törvénymódosítás bőví­teni igyekszik azokat a for­mákat, amelyek meghatároz­hatják a szövetkezet és tag­jainak kapcsolatát. Az Or­szággyűlés igenlő szavazása esetén lehetővé válik, hogy úgynevezett kistermelők szö­vetkezete alakuljon, össze­hangoltan segítve tagjainak tevékenységét, létesítmé­nyeik működtetését. A törvénymódosítás egye­bek között azt irányozza elő, hogy a tsz-gazdák kevesebb kötöttség nélkül alakíthassák szervezeti életük és munká­juk belső szabályzatait. A helyi önkormányzati fórum működését hozzáigazíthatják az adott feltételekhez, és vár­hatóan megszűnnek a tevé­kenységi kör alakításának kötöttségei. Nem kell az alap­szabályt módosítani például ahhoz, hogy egy-egy gazda­ság valamilyen munkát vál­lalhasson, annak elvégzésére berendezkedhessen. A veze­tőség nagyobb hatáskört kap atekintetben is, hogy bár­milyen munkát kiadhat a háztájiba, ha a gazdaság ér­dekei ezt úgy kívánják. A kötöttségek enyhítése jó szol­gálatot tehet a kedvezőtlen adottságú üzemekben, ame­lyeknek részaránya a kívánt­nál jobban nőtt. A parla­mentnek határoznia kell majd a termelőszövetkezeti gazdálkodás érdekeltségi rendszerének több kérdésé­ről, ezek az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságá­nak ülésén és a megyei kép­viselőcsoportok ülésén egy­aránt szenvedélyes vitákat váltottak ki. Á FEJLESZTÉS IRÁNYA Az Országgyűlés az 1976. évi élelmiszertörvény módo­sításával a népgazdaságnak egy olyan területén elemzi a helyzetet és szab irányt a fejlesztésnek, amely az egész társadalmat érinti. A módo­sító tervezet kimunkálásánál alapvető szempont volt, hogy az élelmiszerek előállítása minél jobban szolgálja a fo­gyasztói érdekeket, és tegye lehetővé az export növelé­sét, hatékonyságának javítá­sát. A hazai iparnak ez az ága­zata egy évtized alatt mint­egy másfélszeresére növelte teljesítményét. A mintegy 5000 terméket előállító üze­mek, vállalatok sokat tet­tek a minőség javításáért, a csomagolás fejlesztéséért és az export támasztotta köve­telmények kielégítéséért is. Az élelmiszertörvény „laza­ságai” miatt azonban gyak­ran ugyanazok a hibák is­métlődtek. Nem elég hatásos az ellenőrzés sem. Az élelmiszertörvény mó­dosításának tervezete egye­bek között éppen e tekintet­ben fogalmaz nagyon hatá­rozottan. Azt a világszerte alkalmazott ellenőrzési elvet rögzíti, hogy az élelmiszert nemcsak közvetlenül a for­galomba kerülés előtt, ha­nem a termelés egész folya­matába beépült belső ellen­őrző rendszerben Hell figye­lemmel kísérni. Az élelmiszeripari üzemek nagyobb önállóságot kapnak a gyártmánylista alakításá­nál, á|m nem lesz lehetősé­gük arra, hogy a minőség ro­vására tegyenek engedményt saját hasznukra. A fogyasz­tói tájékoztatást is tökélete­síteni kell, hiszen megesik, hogy a fogyasztók jóformán semmit sem tudnak az eset­leges árleszállítás okáról, máskor pedig a feliratok olyan információkat közöl­nek velük, amelyeknek „megfejtéséhez” sokszor még a szakemberek tudása is ke­vés. (MTI) A somogyi városokban, te­lepüléseken mindenhol meg­emlékeztek az 1848-as for­radalomról és szabadság- harcról. Újszerű kezdeményezéssel lepte meg Barcs lakosságát a városi KISZ-bizottság és a gimnázium. A gimnázium tanulóiból alakult kulturális csoport a fellobogózott vá­rosban üzemről-üzemre jár­va énekkel, tánccal, verssel köszöntötte nemzeti ünne­pünket. Az első üzem délelőtt a Sefag gyáregysége volt, ahol az étteremben Kérdi Ferenc, a városi KISZ-bizottság tit­kára tartott rövid ünnepi megemlékezést. Ezt követően a gimnazisták népes-lelkes csoportja vette át a terepet. Ezután a Kemi'kál, a Kézmű Vállalat és az ÉSZKV dol­gozóihoz vitte a busz a diákokat. A munkások min­denhol figyelemmel és sze­retettel fogadták a diákok csapatát. Délután 4 órakor a Zsolnay-díszkútnál az "ifjú­sági fúvószenekar adott tér­zenét, majd a gimnazisták itt is bemutatták műsorukat. Koszorúzás volt még Csoko- nyavisontán a Kossuth-szo- bornál és Istvándiban a 48- as emlékhelynél. Csurgó főterén tegnap délelőtt több mint ezer fia­tal találkozott, hogy megem­lékezzenek a forradalmi ta­Csavarhúzó, villáskulcs, kalapács. E tárgyak képe villan föl sokunknak a sze­me előtt, ha ezt a szót hall­ja: szerszám. lgali Tamás és Tóth Jó­zsef fülében másképp cseng a szó. A Tungsram Rt. ka­posvári gyárának fiatal szer­számkészítői megpróbáltak beavatni egy cseppet sem egyszerű munkájukba. — Nem a közismert kézi szerszámokra kell gondolni, hanem olyan prés- vagy ön­tőgépbe szerelt formákra, vasz évfordulójáról. A mű­velődési ház előtt felállított díszemelvényen ott voltak a város vezetői. Horváth Ani­kó, a megyei KlSZ-bizott- ság Politikai Képzési Köz­pontjának vezetője köszön­tötte a fiatalokat. A főtéren százharminc új KISZ-tag tett fogadalmat. Lőczi János, a KISZ-bizottság titkára kö­szöntötte őket a jeles ünne­pen. A központi ünnepség a gimnázium parkjában foly­tatódott, ahol megkoszorúz­ták Petőfi Sándor emlékosz­lopát, majd a szakmunkás- képző intézetben, ahol a köl­tő szobránál helyezték el az emlékezés virágait. A szak­munkásképző intézetben e napon tartották meg a házi szavalóverseny középdöntő­jét, amelyen 18 tanuló szer­zett jogot az április 11-i döntőn való részvételre. Dél­előtt nyitották meg Az én Balatonom című fotókiállí­tást az intézet aulájában. Berzencén az úttörők csákós huszároknak öltözve vonul­tak fel. Fonyódon a híradásipari szakközépiskola és szak­munkásképző intézet diák­jai történelmi akadályver­senyen a szabadságharc ese­ményeit jelenítették meg. A délutáni ünnepi nagy­gyűlésen mintegy kétezer fiatal vett részt a fonyódi amelyeknek segítségével ké­szül majd a végleges mun­kadarab — mondta Tóth József. — Így van persze, csak leegyszerűsítve — kapcso­lódik a beszélgetésbe lgali Tamás. — Bonyolult, össze­tett dolog ez, arnelyben a fémipari munkák mindegyi­kére szükség van. — Tehát a jó szerszám- készítőnek az esztergálástól a hegesztésig mindenhez ér­tenie kell? sportcsarnokban. Az ifjúsági fúvószenekar indulói adták meg az ünnepség alaphan­gulatát. A programban a Karikás Frigyes Gimnázium néptáncosai és irodalmi szín­pada lépett fel. Ünnepi be­széd helyett ők idézték fel március 15-e és a szabadság- harc eseményeit. Marcaliban a bíróság falán levő Noszlopy-emléktáblá- nál Horváth Zoltán, a váro­si KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás után a jelenlevők közösen elvonultak a Nosz- lopy Gáspár-szoborhoz. Sziics István, a Noszlopy Gáspár iskola igazgatója mondott az évforduló jegyé­ben beszédet. Ezután a résztvevők elsétáltak a fel- szabadulási parkba, ahol a néphadsereg képviselői meg­koszorúzták a marcali szüle­tésű Tóth Ágoston 48-as honvédtábornok mellszob­rát. A város oktatási intéz­ményeiben a nemzeti ünnep­hez méltó programokkal kö­szöntötték a diákok márci­us I5-ét. Este 6 órakor 140 úttörő gyülekezett a Mikszáth ut­cai általános iskola előtt. A kezükben égő fáklyával vo­nultak el az 1848-as emlék­helyekre. — Egy bizonyos fokig ter­mészetesen, de ha ilyen megmunkálásokra van szük­ség, akkor ezeket a szakem­berek végzik el. Mi tulaj­donképpen azt a szerepet játszuk, amif a karmester a zenekarban. Már a terve­zésnél bekapcsolódunk a munkába, így azonnal lát­juk, hogy hol, milyen meg­munkálásra lesz szükség. Nagy segítség, hogy olyan gépekkel dolgozhatunk, mint a pantográfköszörű és a szikraforgácsoló; ezek ez- redmilliméteres pontosság­gal dolgoznak. A lényeg te­hát: nagy értékű gépekkel, nagy értékű szerszámokat gyártunk, ezért munka közben végig összpontosíta­ni kell. Ezt unottan, oda­adás nélkül nem lehet csi­nálni. — Minden munkadarab hoz valami újat, hiszen ugyanazt a szerszámot csak ritkán kell még egyszer el­készítenünk. Ezek ugyanis célszerszámok — fűzte hoz­zá Tóth József. — Pontosan ez az, ami széppé teszi — vágott közbe lgali Tamás. — Egyszer megpróbálkoztam másfajta munkával, ami könnyebb is volt, mint ez, jól is keres­tem vele, de unalmas volt: állandóan ugyanazt kellett csinálni. Nem is bírtam to­vább fél évnél. — Nincs tehát a szer­Nagyatádon a Kossuth- szobornál Ormai István, a városi KISZ-bizottság titká­ra emlékezett meg a jeles évfordulóról. A Kossuth-szo- borhoz elhozták a megemlé­kezés virágait a tanintézmé­nyek képviselői, illetve a kollégium diákjai is. A Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága nevében dr. Hor­váth Ferenc titkár, a KISZ- bizottság nevében Ormai István helyezett el koszorút az emlékmű talapzatánál. Március 15-e hagyományo­san diáknap Nagyatádon. Ez­úttal is színes programot ajánlottak a rendezők. Be­mutatkoztak a diákszínját­szók: az Ady Endre Gimná­zium alkalmi csoportjai mellett föllépett a Táncsics Diákszínpad is. Zászlódíszbe öltözött teg­nap Siófokon a gimnázium és az 1. Számú Általános Isko­la előtti park. Csaknem 1000 felnőtt és diák tisztelgett a délutáni verőfényben az 1848- as forradalmi események emlékének. Meghatottan hallgatták az oly jól ismert Nemzeti dalt, a Bányász Énekkar és a Siófoki Dal­kör előadásában felcsendülő énekeket, valamint nézték a Balaton Táncegyüttes bemu­tatóját. Az ünnepi beszédet dr. Filiszár Tibor, a városi ta­nács vb-titkára tartotta. számkészítésben rutinmun­ka? — Egy munkadarab elké­szítésének a kilencven szá­zaléka az. De éppen az a tíz százalék kívánja meg az egyéni gondolkodást, ötle­tességet, ami ennek a szak­mának a szépségét adja. A rutinrészt megtanulhatjuk az iskolában, aztán az idő­sebb mesterektől ellesünk egy-egy fogást, ám legtöbb­ször a saját alkotó fantá­ziánkra van szükség. — Honnan tudják meg, hogy jól sikerült-e a mun­kájuk? — Azokról a szerszámok­ról, amelyeket saját fel- használásra gyártunk. Más­nap már kapunk visszajel­zést, hiszen azonnal dolgoz­ni kezdenek vele. A kezdés­nél mi is ott vagyunk, s a késztermék minőségén azon­nal lemérhetjük, hogyan dolgoztunk. — Gyakran kapunk más vállalatoktól is megrende­léseket, és ha lehetőség nyí­lik rá, elmegyünk és részt veszünk a próbaüzemben. Sokan kérik is, hogy a szerszámkészítő legyen ott a beállításnál. — Olyankor érezzük iga­zán, hogy volt értelme a munkánknak, amikor az el­ső hibátlan sorozat után a gép kezelője odajön és meg­köszöni ... Varga Ottó Tíz százalék fantázia A műhely karmesterei

Next

/
Thumbnails
Contents