Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
1988. március 16., szerda Somogyi Néplap 3 A tavaszi ülésszak elé Az Országgyűlés ma 10 órára összehívott tavaszi ülésszakán a képviselők megvitatják a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot, s várhatóan módosítják a szövetkezetekről, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint az élelmiszerekről szóló törvényeket. ÜNNEPSÉGEK A MEGYÉBEN Fáklyás felvonulás Marcaliban Hagyományos diáknap Nagyatádon KÖZLEKEDÉS A közlekedés különböző alágazatait — a vasút, a hajózás, a polgári repülés területét — eddig is magas szintű jogszabályok fogták egységbe, a közúti közlekedés egészét átfogó, törvényi szabályozással azonban mindmáig adósak maradtak a törvényalkotók. A törvény- javaslat előkészítése több mint két évig tartott, a képviselők többször is kifejthették álláspontjukat, s a tervezet a szakmai és társadalmi vita után. kétszer is szerepelt a Minisztertanács napirendjén. A törvényjavaslat átfogóan szabályozza, hosszabb távra megfogalmazza a közúti” közlekedéssel összefüggő legfontosabb állami és állampolgári jogokat, kötelességeket, tisztázva a feladatokat és a felelősséget is. Olyan paragrafusokat igyekeztek alkotni, amelyek révén érezhetően javul a közlekedési morál, s a törvény szelleme is ösztönöz a nemzetközi mércéjű etikai magatartásra. A törvénytervezet lényegi elemeit nem kérdőjelezték meg a hozzászólások, sőt megerősítették. Maradt azonban vitatnivaló az Ország- gyűlés plénumára is, többek között a KRESZ és a törvénytervezet viszonya, az új jogszabály „illeszkedése” a reformfolyamat gyorsítását szolgálni hivatott vállalkazá- sokhoz. SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY Az elmúlt évtizedekben a szövetkezeti mozgalom figyelemre méltó eredményeket ért el, s ehhez jogi keretet adott az 1971-es szövetkezeti törvény. A most javasolt módosítás egyik célja az ön- kormányzat fejlesztése, egyszerűsítése, a kfelső döntési mechanizmus rugalmasabbá tétele. Szükség van arra például, hogy ne csak a közgyűlés, hanem a vezetőség is módosíthassa a tevékenységi kört. Hozzá kell igazítani a paragrafusokat az élethez más szempontból is, hiszen azóta például új földtörvény jelent meg. Rendezni kell a szövetkezeti vagyon és a tagok viszonyát, mivel ma már nem terheli a belépőket az úgynevezett beviteli kötelezettség. A bizottsági viták résztvevői azt állapították meg, hogy a tervezett változtatások jól szolgálják a jogi szabályozás korszerűsítését. Indítványozták megfelelő érdekeltségi rendszer kidolgozását. Javaslat hangzott el például arra vonatkozóan, hogy a szövetkezetek bocsáthassanak ki tagjaik részére ingyenes vagyonjegyet. A tulajdonosi szemlélet fokozását azért szorgalmazták a képviselők, mert napjainkban a szövetkezeti mozgalom szellemétől idegen, úgynevezett „álszövetkezetek” jönnek létre, amelyekben az alkalmazottak részaránya a 90 százalékot is eléri. A törvénymódosítás bővíteni igyekszik azokat a formákat, amelyek meghatározhatják a szövetkezet és tagjainak kapcsolatát. Az Országgyűlés igenlő szavazása esetén lehetővé válik, hogy úgynevezett kistermelők szövetkezete alakuljon, összehangoltan segítve tagjainak tevékenységét, létesítményeik működtetését. A törvénymódosítás egyebek között azt irányozza elő, hogy a tsz-gazdák kevesebb kötöttség nélkül alakíthassák szervezeti életük és munkájuk belső szabályzatait. A helyi önkormányzati fórum működését hozzáigazíthatják az adott feltételekhez, és várhatóan megszűnnek a tevékenységi kör alakításának kötöttségei. Nem kell az alapszabályt módosítani például ahhoz, hogy egy-egy gazdaság valamilyen munkát vállalhasson, annak elvégzésére berendezkedhessen. A vezetőség nagyobb hatáskört kap atekintetben is, hogy bármilyen munkát kiadhat a háztájiba, ha a gazdaság érdekei ezt úgy kívánják. A kötöttségek enyhítése jó szolgálatot tehet a kedvezőtlen adottságú üzemekben, amelyeknek részaránya a kívántnál jobban nőtt. A parlamentnek határoznia kell majd a termelőszövetkezeti gazdálkodás érdekeltségi rendszerének több kérdéséről, ezek az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén és a megyei képviselőcsoportok ülésén egyaránt szenvedélyes vitákat váltottak ki. Á FEJLESZTÉS IRÁNYA Az Országgyűlés az 1976. évi élelmiszertörvény módosításával a népgazdaságnak egy olyan területén elemzi a helyzetet és szab irányt a fejlesztésnek, amely az egész társadalmat érinti. A módosító tervezet kimunkálásánál alapvető szempont volt, hogy az élelmiszerek előállítása minél jobban szolgálja a fogyasztói érdekeket, és tegye lehetővé az export növelését, hatékonyságának javítását. A hazai iparnak ez az ágazata egy évtized alatt mintegy másfélszeresére növelte teljesítményét. A mintegy 5000 terméket előállító üzemek, vállalatok sokat tettek a minőség javításáért, a csomagolás fejlesztéséért és az export támasztotta követelmények kielégítéséért is. Az élelmiszertörvény „lazaságai” miatt azonban gyakran ugyanazok a hibák ismétlődtek. Nem elég hatásos az ellenőrzés sem. Az élelmiszertörvény módosításának tervezete egyebek között éppen e tekintetben fogalmaz nagyon határozottan. Azt a világszerte alkalmazott ellenőrzési elvet rögzíti, hogy az élelmiszert nemcsak közvetlenül a forgalomba kerülés előtt, hanem a termelés egész folyamatába beépült belső ellenőrző rendszerben Hell figyelemmel kísérni. Az élelmiszeripari üzemek nagyobb önállóságot kapnak a gyártmánylista alakításánál, á|m nem lesz lehetőségük arra, hogy a minőség rovására tegyenek engedményt saját hasznukra. A fogyasztói tájékoztatást is tökéletesíteni kell, hiszen megesik, hogy a fogyasztók jóformán semmit sem tudnak az esetleges árleszállítás okáról, máskor pedig a feliratok olyan információkat közölnek velük, amelyeknek „megfejtéséhez” sokszor még a szakemberek tudása is kevés. (MTI) A somogyi városokban, településeken mindenhol megemlékeztek az 1848-as forradalomról és szabadság- harcról. Újszerű kezdeményezéssel lepte meg Barcs lakosságát a városi KISZ-bizottság és a gimnázium. A gimnázium tanulóiból alakult kulturális csoport a fellobogózott városban üzemről-üzemre járva énekkel, tánccal, verssel köszöntötte nemzeti ünnepünket. Az első üzem délelőtt a Sefag gyáregysége volt, ahol az étteremben Kérdi Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára tartott rövid ünnepi megemlékezést. Ezt követően a gimnazisták népes-lelkes csoportja vette át a terepet. Ezután a Kemi'kál, a Kézmű Vállalat és az ÉSZKV dolgozóihoz vitte a busz a diákokat. A munkások mindenhol figyelemmel és szeretettel fogadták a diákok csapatát. Délután 4 órakor a Zsolnay-díszkútnál az "ifjúsági fúvószenekar adott térzenét, majd a gimnazisták itt is bemutatták műsorukat. Koszorúzás volt még Csoko- nyavisontán a Kossuth-szo- bornál és Istvándiban a 48- as emlékhelynél. Csurgó főterén tegnap délelőtt több mint ezer fiatal találkozott, hogy megemlékezzenek a forradalmi taCsavarhúzó, villáskulcs, kalapács. E tárgyak képe villan föl sokunknak a szeme előtt, ha ezt a szót hallja: szerszám. lgali Tamás és Tóth József fülében másképp cseng a szó. A Tungsram Rt. kaposvári gyárának fiatal szerszámkészítői megpróbáltak beavatni egy cseppet sem egyszerű munkájukba. — Nem a közismert kézi szerszámokra kell gondolni, hanem olyan prés- vagy öntőgépbe szerelt formákra, vasz évfordulójáról. A művelődési ház előtt felállított díszemelvényen ott voltak a város vezetői. Horváth Anikó, a megyei KlSZ-bizott- ság Politikai Képzési Központjának vezetője köszöntötte a fiatalokat. A főtéren százharminc új KISZ-tag tett fogadalmat. Lőczi János, a KISZ-bizottság titkára köszöntötte őket a jeles ünnepen. A központi ünnepség a gimnázium parkjában folytatódott, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor emlékoszlopát, majd a szakmunkás- képző intézetben, ahol a költő szobránál helyezték el az emlékezés virágait. A szakmunkásképző intézetben e napon tartották meg a házi szavalóverseny középdöntőjét, amelyen 18 tanuló szerzett jogot az április 11-i döntőn való részvételre. Délelőtt nyitották meg Az én Balatonom című fotókiállítást az intézet aulájában. Berzencén az úttörők csákós huszároknak öltözve vonultak fel. Fonyódon a híradásipari szakközépiskola és szakmunkásképző intézet diákjai történelmi akadályversenyen a szabadságharc eseményeit jelenítették meg. A délutáni ünnepi nagygyűlésen mintegy kétezer fiatal vett részt a fonyódi amelyeknek segítségével készül majd a végleges munkadarab — mondta Tóth József. — Így van persze, csak leegyszerűsítve — kapcsolódik a beszélgetésbe lgali Tamás. — Bonyolult, összetett dolog ez, arnelyben a fémipari munkák mindegyikére szükség van. — Tehát a jó szerszám- készítőnek az esztergálástól a hegesztésig mindenhez értenie kell? sportcsarnokban. Az ifjúsági fúvószenekar indulói adták meg az ünnepség alaphangulatát. A programban a Karikás Frigyes Gimnázium néptáncosai és irodalmi színpada lépett fel. Ünnepi beszéd helyett ők idézték fel március 15-e és a szabadság- harc eseményeit. Marcaliban a bíróság falán levő Noszlopy-emléktáblá- nál Horváth Zoltán, a városi KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás után a jelenlevők közösen elvonultak a Nosz- lopy Gáspár-szoborhoz. Sziics István, a Noszlopy Gáspár iskola igazgatója mondott az évforduló jegyében beszédet. Ezután a résztvevők elsétáltak a fel- szabadulási parkba, ahol a néphadsereg képviselői megkoszorúzták a marcali születésű Tóth Ágoston 48-as honvédtábornok mellszobrát. A város oktatási intézményeiben a nemzeti ünnephez méltó programokkal köszöntötték a diákok március I5-ét. Este 6 órakor 140 úttörő gyülekezett a Mikszáth utcai általános iskola előtt. A kezükben égő fáklyával vonultak el az 1848-as emlékhelyekre. — Egy bizonyos fokig természetesen, de ha ilyen megmunkálásokra van szükség, akkor ezeket a szakemberek végzik el. Mi tulajdonképpen azt a szerepet játszuk, amif a karmester a zenekarban. Már a tervezésnél bekapcsolódunk a munkába, így azonnal látjuk, hogy hol, milyen megmunkálásra lesz szükség. Nagy segítség, hogy olyan gépekkel dolgozhatunk, mint a pantográfköszörű és a szikraforgácsoló; ezek ez- redmilliméteres pontossággal dolgoznak. A lényeg tehát: nagy értékű gépekkel, nagy értékű szerszámokat gyártunk, ezért munka közben végig összpontosítani kell. Ezt unottan, odaadás nélkül nem lehet csinálni. — Minden munkadarab hoz valami újat, hiszen ugyanazt a szerszámot csak ritkán kell még egyszer elkészítenünk. Ezek ugyanis célszerszámok — fűzte hozzá Tóth József. — Pontosan ez az, ami széppé teszi — vágott közbe lgali Tamás. — Egyszer megpróbálkoztam másfajta munkával, ami könnyebb is volt, mint ez, jól is kerestem vele, de unalmas volt: állandóan ugyanazt kellett csinálni. Nem is bírtam tovább fél évnél. — Nincs tehát a szerNagyatádon a Kossuth- szobornál Ormai István, a városi KISZ-bizottság titkára emlékezett meg a jeles évfordulóról. A Kossuth-szo- borhoz elhozták a megemlékezés virágait a tanintézmények képviselői, illetve a kollégium diákjai is. A Hazafias Népfront városi bizottsága nevében dr. Horváth Ferenc titkár, a KISZ- bizottság nevében Ormai István helyezett el koszorút az emlékmű talapzatánál. Március 15-e hagyományosan diáknap Nagyatádon. Ezúttal is színes programot ajánlottak a rendezők. Bemutatkoztak a diákszínjátszók: az Ady Endre Gimnázium alkalmi csoportjai mellett föllépett a Táncsics Diákszínpad is. Zászlódíszbe öltözött tegnap Siófokon a gimnázium és az 1. Számú Általános Iskola előtti park. Csaknem 1000 felnőtt és diák tisztelgett a délutáni verőfényben az 1848- as forradalmi események emlékének. Meghatottan hallgatták az oly jól ismert Nemzeti dalt, a Bányász Énekkar és a Siófoki Dalkör előadásában felcsendülő énekeket, valamint nézték a Balaton Táncegyüttes bemutatóját. Az ünnepi beszédet dr. Filiszár Tibor, a városi tanács vb-titkára tartotta. számkészítésben rutinmunka? — Egy munkadarab elkészítésének a kilencven százaléka az. De éppen az a tíz százalék kívánja meg az egyéni gondolkodást, ötletességet, ami ennek a szakmának a szépségét adja. A rutinrészt megtanulhatjuk az iskolában, aztán az idősebb mesterektől ellesünk egy-egy fogást, ám legtöbbször a saját alkotó fantáziánkra van szükség. — Honnan tudják meg, hogy jól sikerült-e a munkájuk? — Azokról a szerszámokról, amelyeket saját fel- használásra gyártunk. Másnap már kapunk visszajelzést, hiszen azonnal dolgozni kezdenek vele. A kezdésnél mi is ott vagyunk, s a késztermék minőségén azonnal lemérhetjük, hogyan dolgoztunk. — Gyakran kapunk más vállalatoktól is megrendeléseket, és ha lehetőség nyílik rá, elmegyünk és részt veszünk a próbaüzemben. Sokan kérik is, hogy a szerszámkészítő legyen ott a beállításnál. — Olyankor érezzük igazán, hogy volt értelme a munkánknak, amikor az első hibátlan sorozat után a gép kezelője odajön és megköszöni ... Varga Ottó Tíz százalék fantázia A műhely karmesterei
