Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-09 / 33. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 33. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 9., kedd Mihail Gorbacsov nyilatkozata Május 15-én megkezdik a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból A genfi afgán—pakisztáni tárgyalások gyors és sikeres befejezésének elősegítésére törekedve a Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság megállapodott a szovjet csapatkivonás kezdetének konkrét időpontjában: ez 1988. május 15. E dátumot követően tíz hónap alatt befejeződik a kivonás — hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet Mihail Gorbacsov tett Afganisztánról. Az SZKP KB főtitkára nyilatkozatát hétfőn olvasták fei a szovjet televízió esti híradójában. A nyilatkozat rámutatott, az említett dátumot abból kiindulva határozták meg, hogy a rendezésről szóló megállapodásokat legkésőbb 1988. március 15-ig aláírják, s azok két hónappal később hatályba lépnek. Ha március 15-nél korábban megtörténik az aláírás, korábban megkezdődik a csapatkivonás. — Az utóbbi időben felvetődött az a kérdés, nem lehetne-e úgy ütemezni a szovjet csapatkivonást, hogy már az első szakaszban kivonnák a szovjet kontingensek nagyobb részét. Nos, még ezt is meg lehetne tenni. Az afgán vezetés és mi egyetértünk ezzel — állapította meg az SZKP KB főtitkára, hozzáfűzve: ez megHuszonhármak — bécsi konzultáció Az álláspontokat közös nevezőre lehet hozni A Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállamának képviselői Bécsben hétfőn folytatták konzultációikat, amelyeken kidolgozzák az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről tartandó tárgyalások mandátumát. A „huszonhármak” jelenleg a tárgyalásokon érintendő katonai erők meghatározásával foglalkoznak, s ennek kapcsán a felek között a legfőbb nézeteltérések az úgynevezett kettős rendeltetésű — hagyományos és nukleáris robbanótöltetek, célbajuttatására egyaránt felhasználható — fegyverek körül vannak. A legutóbbi üléseken — így a hétfőin is — ez a kérdés állt a viták középpontjában. A Varsói Szerződés országainak küldöttségei kifejtették, hogy ezek az eszközök különösen alkalmasak meglepetésszerű támadások végrehajtására, ezért elengedhetetlen a leendő tárgyalásokba való bevonásuk. Emlékeztettek arra az egy hete tett szovjet kompromisszumos javaslatra, amely szerint a tárgyalások terjedjenek majd ki a kettős rendeltetésű fegyverekre is, de ne foglalkozzanak azok nukleáris komponenseivel. A NATO tagállamainak képviselői szerint a hagyományos fegyverek kategóriájába eleve beletartozik minden hagyományos rendeltetésű fegyver, függetlenül attól, hogy lehet-e más módon is, például nukleáris töltettel ellátva használni. Ezért úgy vélik, hogy szükségtelen kiemelni ezeket a többi hagyományos fegyver közül. A megbeszélésen továbbra is azt hangoztatták: a kettős rendeltetésű fegyverek külön émlítése növelné annak eshetőségét, hogy a tárgyalások folyamán ismét felvetődjék a nukleáris fegyverek problémája. A magyar küldöttség rámutatott, hogy a VSZ-tagor- szágok kompromisszumos lépése alapján közös nevezőre lehet hozni az álláspontokat, mivel a két fél egyetért abban, hogy a kettős rendeltetésű fegyverek, hagyományos rendeltetésüknél fogva, természetszerűleg beletartoznak a tárgyalások tárgykörébe. teremtheti a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a rendezésről szóló megállapodásokat a lehető legközelebbi jövőben aláírhassák. A csapatkivonást úgy hajtják végre, hogy figyelembe veszik a rendezés más oldalait is, beleértve a be nem avatkozás szavatolását — hangsúlyozta Gorbacsov. A főtitkár szerint a szomszédos Iránnak sem kellene kivonnia magát a politikai rendezésből. A nemzeti megbékélés és a koalíciós kormány létrehozása kizárólag afgán belső kérdés. Gorbacsov leszögezte, hogy ez nem lehet a Szovjetunió, sem harmadik országok dolga. Mihail Gorbacsov véleménye szerint meg lehet akadályozni, hogy a szovjet csapatok távozása után fellángoljanak az afganisztáni harcok. A genfi kötelezettségvállalások lezárják a kívülről jövő segítség útjait azok számára, akik fegyveres erővel próbálják ráerőszakolni saját akaratukat az egész népre. Ha szükség lesz rá, e szakaszban meg lehet fontolni azt is, hogy éljenek az ENSZ, a Biztonsági Tanács lehetőségeivel — hangsúlyozza Gorbacsov nyilatkozata. A nyilatkozat az Afganisztánból hazatért, illetve hazatérő szovjet katonák helyzetével foglalkozva leszögezte: a szovjet állam lehetőséget biztosít jó végzettségre, érdekes és hozzájuk méltó munkára az Afganisztánból hazatérő fiataloknak. A párt- és állami szervek arra is kötelesek ügyelni, hogy az elesettek családjait, közeli hozzátartozóit gondoskodás, figyelem és jószándék vegye körül. Az afganisztáni politikai rendezés fontos áttörést jelent majd a regonális konfliktusok 'láncoltában. Ahogy a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták megsemmisítéséről szóló megállapodás után kirajzolódik egy sor további nagyszabású lépés a leszerelés területén, úgy az afganisztáni politikai rendezés után már előbukkan a kérdés: melyik konfliktus felszámolása következik? Mert a többire is mindenképpen sor kerül. A Szovjetunió nem fogja kímélni erőfeszítéseit e rendkívül fontos ügy érdekében — hangsúlyozta befejezésül az SZKP KB főtitkárának nyilatkozata. Az OKISZ elnökségi ülése SZÁMOTTEVŐ FEJLESZTÉSEK Az ipari szövetkezetek fejlődésének gyorsítására az Okisz a közös fejlesztési alapból pályázat útján kölcsönöket nyújt. Az Okisz elnöksége hétfői ülésén értékelte a kölcsönpályázat tavalyi tapasztalatait. Megállapította, hogy a kölcsönös fejlesztési alapból nyújtott kölcsönök a szövetkezetek saját alapjaival kiegészítve az érintett termelőegységeknél számottevő fejlesztéseket tettek lehetővé. Az odaítélt kölcsönök csaknem 70 százaléka központi fejlesztési programok megvalósítását, ezen belül főként a konvertibilis export bővítését segítette. Ez utóbbi célra 13 szövetkezetnek mintegy 80 millió forint kölcsönt nyújtottak. Négy szövetkezet 116 millió forint összegű kölcsönhöz jutott elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának fejlesztésére. Jelentős kölcsönökkel segítette az Okisz a konvertibilis importot megtakarító, illetve a háttéripari fejlesztéseket is. Találmányok kivitelezésére és más műszaki fejlesztési célokra az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bank 35 millió forint hitelt nyújtott. A szövetkezetek műszaki fejlesztésének élénkítésére a Kiszövök mellett műszakifejlesztési irodákat hoznak létre. Kádár János munkalátogatása a Budapesti Pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn munkalátogatást tett a párt fővárosi bizottságán. Kíséretében volt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Az MSZMP főtitkárát a pártbizottság székházában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Zathureczky Tibor, az apparátus pártveze- tőségénék titkára fogadta. Kádár János, a pártbizottság vezető munkatársaival elmélyült, nyílt véleménycserét folytatott a pártélet aktuális kérdéseiről: a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről, az ideológiai tézisekről folyó viták tapasztalatairól; a pártszerveknek és szervezeteknek, a budapesti kommunistáknak, a társadalmi, gazdasági kibontakozást szolgáló munkájáról; a párttagságot foglalkoztató politikai kérdésekről. A megbeszélésen részt vett ilványi Pál, a Központi Bizottság tagja, a fővárosi tanács elnöke. Orzechowski Moszkvában Marian Orzechowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere hétfőn ‘ a szovjet kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra Moszkváiba érkezett. A szovjet főváros repülőterén Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter köszöntötte. A Budapesti Kongresszusi Központban megkezdődött a XX. Magyar Játékfilmszemle. A filmszemle első napján a bemutatókon részt vett Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke is (balról), a képen Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, a zsűri elnöke társaságában WALDHEIM-ÜGY Jugoszláv hivatalos nyilatkozat Alekszandr Sztanics, a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője hétfőn kijelentette, hogy a Kurt Waldheim. háborús múltjával kapcsolatos, jugoszláviai levéltárakban található, vagy onnan nyilvánosságra kerülő dokumentumok eredetiségét és minden ezzel összefüggő kérdést a szakembereknek és kutatóknak kell értékelniük. Rekonstrukció után nagyjavítás (Tudósítónktól.) Hónapok óta rádolgoznak a rendes munkaidőre Szabó Gyuláék a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. A tmk-s csoportvezető és munkatársai vállalták ugyanis, hogy a múlt évben lízingszerződés alapján vásárolt modern kártológépsort vgmk-ba tömörülve fölszerelik az elavult CZ—69 mintájú gépek he^ lyett. A munka befejeződött, de Szabó Gyuláék munkaidőbeosztása egyelőre még nem igazodik szigorúan a műszak- beosztáshoz. — Mi az oka ennek? — kérdeztük a mokány, bajszos fiatalembertől. — Rendes napi feladatainkat a változó körülmények között is el kell végezni — mondta. — Ezek közé tartozik a többi gép nagyjavítása, ami a teljes szétszedést és a kopott, meghibásodott alkatrészek cseréjét, pótlását jelenti. Kétszáz-kétszázhúsz szakmunkásórát is igényel egy-egy gép „megfiatalítása” Ha ezen is túlleszünlk, v.isz- szazökkenh etünk a rendes kerékvágásba. — Vagyis nem többet, nyolc órát dolgoznak majd naponta, és így megnövekszik a szabadidejük, ön például mihez kezd vele? — Végre lesz időm rá, hogy megszerezzem a jogosítványt. Jól jön a pénz, de most már a család következik ... A szóvivő azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Kurt Waldheim háborús múltjának tanulmányozására létrehozott Nemzetközi Történész Bizottság kérvényt intézett a jugoszláv kormányhoz, hogy támogassa munkáját >,és bocsássa rendelkezésére azokat a dokumentumokat, amelyek Waldheim hadnagynak a Wermadht nyugat-boszniai harccisoportja vezérkaránál játszott szerepével kapcsolatosak, s a .jugoszláv, valamint a külföldi sajtóban is napvilágot láttak. A szóvivő rámutatott: a törvényes rendelkezések szerint a jugoszláv levéltárak anyagai minden bel- és külföldi érdeklődő számára azonos feltételek mellett hozzáférhetők. Ez vonatkozik a Nemzetközi Történész Bizottság tagjaira is. Jugoszlávia — mondotta a szóvivő — történelmi és erkölcsi okokból mindig arra törekedett, hogy megállapítsák a lehető legteljesebb igazságot a második világháború alatt az ország területén lejátszódott; állampolgárainak szenvedést okozó eseményekről. Ilyen vonatkozásban nem ismer kivételt. Ugyanakkor Sztanics hangsúlyozta: Jugoszlávia és Ausztria kölcsönös érdeke és igénye az, hogy kapcsolataik a jövőben is jók és szilárdak legyenek, a jó- szomszédság szellemében, a. baráti együttműködés jegyében fejlődjenek.
