Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-06 / 31. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 31. szám Ára: 2,20 Ft 1988. február 6., szombat Falusi ellátás Gyakorta kénytelen kimondani ezt a szót a falusi boltos: nincs. Nemcsak akkor, ha hűtőszekrényt, porszívót, vagy egyéb tartós fogyasztási cikket keresnek, hanem akkar is, ha élelmiszerért mennek a boltba az emberek. A leggyakoribb indok, hogy nem szállítanak időben és elegendő árut a nagykereskedők. Erre lehet persze mondani, könnyű a hibát más munkájában keresni. Nem állítható, hogy minden szabadkozás csupán a felelősség áthárítása, de az esetek tekintélyes részében a boltosoknak igazuk van. Ez olvasható ki az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jelentéséből is, amely a kis települések boltjainak ellátását összegezte: „Az elmúlt évekhez viszonyítva nem történt lényeges előrelépés a nagykereskedelmi vállalatok szállításaiban, nem javították áruszállítási készségüket, nem igazodtak kellőképpen a kisebb boltok igényeihez”. A megállapítás nem szórványos vizsgálatok tapasztalata, hiszen a főfelügyelőség tizennégy megyében 171 vállalat, 552 szövetkezeti boltban és 26 magánkereskedőnél ellenőrizte a kistelepülési élelmiszerüzletek és vegyesboltok munkáját, s közvetve a lakosság ellátását. A falvak többségében, a szövetkezetek és a boltosok más módszerekkel igyekeznek beszerezni az árukat. Sok helyen bevezették az úgynevezett főboltosi rendszert, melynek lényege, hogy 4-5 kisebb boltnak egy nagyobb üzletet jelölnek ki a vásárlás helyéül, s azt a nagykereskedelem ellátja áruval. Másutt az áfészek saját központi elosztórak- tárat tartanak fenn, ahol boltvezetőik vásárolhatnak. Bármelyik módszert is vizsgáljuk meg alaposabban, kiderül, hogy a kiskereskedők átvállalják a nagykereskedelem szállítását. Ez ugyan javítja az ellátást, ugyanakkor növeli a szövetkezetek költségeit is. Az is igaz, hogy dolgoznak a falusi boltokban túlságosan óvatos üzletvezetők is, akik rendeléseikkel nem igazodnak kellően a fogyasztók igényeihez, szokásaik változásaihoz. Előfordul, hogy *már a kora délutáni órákban nem lehet tejet, tejtermékeket, kenyeret kapni. Látni a polcokon lejárt szavatossági idejű, vagy gyengébb minőségű árukat, s e hiányosságokért elsősorban a boltvezetők marasztalhatok el. A különböző eredetű hiányosságok régi, már-már megszokottak. Megváltoztatásuk viszont éppen napjainknak egyik sürgető feladata, hiszen az ellátás a korábbiaknál is inkább közhangulatot befolyásoló tényezővé válik. Az árak emelkedésével igénÿesebbek a vásárlók a minőségre, az utazási költségek megtakarítása miatt még inkább lakó- és munkahelyükön akarják beszerezni az áruk többségét. A végleges megoldáshoz a szövetkezetek és a nagykereskedelmi vállalatok sem önmagukban, sem együttesen nem elegendők. Működésük közgazdasági feltételeinek is változni kell ahhoz, hogy a falusi ellátás érzékelhetően javuljon. V. Farkas József A SZOT elnökségi ülése Tegnap ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület tájékoztatót hallgatott meg az évkezdet tapasztalatairól. Javaslatot vitatott meg az 1988. évi népgazdasági tervvel kapcsolatos mozgalmi feladatokról, valamint az ezzel összefüggő agitációs- és propaganda munkáról. A témát megtárgyalásra a Szak- szervezetek Országos Tanácsa soron következő ülése elé terjesztik. A SZOT elnöksége az évkezdet tapasztalatait értékelve külön figyelmet szentelt a fagyasztói árak alakulásának, ennek részeként a csecsemő- és gyermekruházati cikkek körében végrehajtott áremeléseknek, az ezzel kapcsolatos erőteljes lakossági reagálásnak. Az elnökség a továbbiakban előterjesztést tárgyalt meg a szakszervezeti tisztségviselők képzésének továbbfejlesztéséről ; megtárgyalta a szakszervezeti mozgalom belső tájékoztatási munkájának fejlesztéséről készült előterjesztést és a szakszervezeti információs munka továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. A 31. mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója Barcson A termelés fejlesztésének pillére a szakirodalom Párt- és állami vezetők a „Barátság ,88”-on Magyar párt- és állami vezetők megtekintették pénteken a Magyar Néphadse; reg, a Szovjet Hadsereg és a Csehszlovák Néphadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak bevonásával, 13 ezer katona részvételével hazánkban folyó Barátság 88 elnevezésű csapatgyakorlat zárómozzanatát. A dunántúli, a Balatontól északra eső katonai gyakorlótereken megtartott befejező manővereket a helyszínen követte nyomon Fejti György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi'miniszter és Fedot Kriv- da hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Jelen volt Gyuricza László, az Ország- gyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, valamint Borisz Sz tu kálin, a Szovjetunió és Ondrej Durej, Csehszlovákia magyarországi nagykövete. Mint a gyakorlat vezetői a vendégeknek elmondták, a január 29-én kezdődött manőverek célját a résztvevők a Varsói Szerződés alapvetően védelmi jellegű katonai doktrínájával összhangban határozták meg. Ennek megfelelően hagyományos erők bevetésével a védelmi harc előkészítését és megvívását gyakorolták egy feltételezett háború kezdeti időszakában. A most megtartott csapatgyakorlat alkalmából a Stockholmban elfogadott európai katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések lehetőségével élve első alkalommal érkeztek hazánkba katonai ellenőrök az Amerikai Egyesült Államokból. A négytagú csoport a Dunántúlon, a Balatontól északra eső területeken folytatott ellenőrző tevékenységet. A „Barátság ’88” csapatgyakorlaton részt vevő alakulatok a közeli napokban visszatérnek helyőrségeikbe. Növények nevelődnek Kaposvárnak két arra, hogy a mostani könyvhónapra 52 új könyv látott napvilágot, összesen egymillió példányban, ebből 32-t hatszázezer példányban a Mezőgazdasági Kiadó gondozott. Nem az ünneprontás szándékával, de utalt a könyvkiadás gondjaira is, többek között az alacsony példányszámra, a tömegigényekhez képest magas árakra. Végül ünnepi beszédét így fejezte be: — Többszörös megtiszteltetést jelent számomra a felkérés, hogy nyissam meg az ünnepi könyvhónapot. Először azért, mert szülővárosom adhat otthont ennek ) rendezvénynek, az a település, melynek lakói megtanulták a századok folyamán, hogy a tudás és a szorgalom az a két tulajdonság, melyekkel létüket, és utódaik létét biztosíthatják. Azért is megtiszteltetés, mert én a földtől jöttem, a föld művelése formálta egyéniségemet, gondolkodásomat, emberségemet. Gyakorló gazdaként, téesz-elnökként magam is felmérhettem, hogy szellemi tőke nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni. Végül megtiszteltetés, mert elmondhattam a témával kapcsolatos észrevételeimet. Az ünnepi beszéd után miniszteri kitüntetéseket adtak át, majd a résztvevők megtekintették a művelődési ház kamaratermében megrendezett kiállítást és vásárt. Itt dr. Gallyas Csaba, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója köszöntötte az érdeklődőket, külön is felhívta a figyelmet Benke Józsefnek erre az alkalomra megjelent könyvére. A mű címe: Egy magyar szocialista mezőgazdasági nagyüzem története, a témája pedig a barcsi Vörös Csillag az idén éppen négy évtizedes útja. Egyben bejelentette, hogy a kiállított, mintegy háromszáz kötet könyvet a rendező szervek a termelőszövetkezetnek ajándékozzák. A mezőgazdasági könyvhónap ünnepi megnyitásakor harmincegyedik alkalommal, és ezúttal Barcson, a művelődési házban csendült fel a Himnusz a helyi ilfjúsági rézfúvós zenekar tolmácsolásában. Zsúfolásig megtelt a színházterem, az ország minden részéből százakat vonzott a hagyományosan rangos országos esemény a határmenti városba. Dr. Pallér Endre, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló vendégeket, köztük Losonczi Pált, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét, a Vörös Csillag Tsz alapító vezetőjét, Tóth Jánost, a megyei párt- bizottság titkárát, Inkei Pétert, a művelődési minisztérium kiadói főigazgatóságáPetúnia, begónia, citromfa... A tavaszra készülnek már a kaposvári Városgazdálkodási Vállalat kertészetében. Deák János telepvezető elmondta : — Eddig igen kedvező az időjárás, megtakarítottunk januárban körülbelül félmillió forint fűtési költséget, mégis szépen fejlődnek a palánták az üvegházban. Kaposvár városa a tavalyihoz hasonló mennyiségű virágot kért tőlünk, tehát szépek lesznek a városi közterületek. Körülbelül nyolcvanezer palántát nevelünk a megye- székhely számára. — Milyen lesz a választék? — A Kossuth térre régebben általában petúniát és árvácskát tettünk, most magasabb növényt; cannât nevelünk oda. Lesz harmincezer tagetes, húszezer petúnia — mindegyik holland magról — s lesz több mint 25 ezer begónia is. A tulipánhagymákat már az őszszel kiraktuk, majd kibújnak a növények, amikor szólítja őket a természet. — Meglehet, hamar fogja szólítani, hiszen mind többször mondogatjuk: úgy látszik, az idén már nem lesz tél. — Én is ilyesmit sejtek, de a fagyosszentek, azaz május közepe előtt nem teszünk ki növényeket, hacsak a hónap elején valami abszolút biztos meteorológiai előrejelzés nem lesz róla, hogy az idén Pongrác, Szervác és Bonifác nem kivan munkálkodni. Visszatérve a növényféleségekre: nevelünk harmincezer primulát is, ezeket Budapestre szállítjuk majd március tizenötödikére, április negyedikére és május elsejére. Kaposvárra is 'helyeznénk ki belőlük, de eléggé drágák. Viszont évelők, tehát legalább három évig újra kinyílnak. Meggondolandó volna ezzel a virággal is színesíteni a várost. Az üvegházban épp virágzik néhány citromfa. Róluk a vezető elmondta: — A sétálóutcába kerülnek mindhárman négy pálma társaságában. Érdekes lenne, ha beérhetne a főutcán a citrom, de hát erre nincs sok remény, tavaly is zölden szedték le a járókelők. Meglehet, lesz egy hatalmas leanderünk, amit magánembertől vásárolunk meg. Ügy gondolom, hogy szép volna a kaposi főutcán még több virágzó leander is, de erről nem nekem kell dönteni. Valóban jó ötlet, miképpen néhány selyemmályva sem volna csúnya, de a jól gondozott szobahárs is kitehető a nyári hónapokban, sorsa csupán az öntözésen múlik, no meg azon, hogy mennyire kímélnék meg az utcán járók e növényeket. Jó hír az is, hogy az idén is húszezer palántát adnak ingyen a város lakóinak, hogy saját utcájukban helyezzék el a virágokat társadalmi munkában, öt-hatféle virág szerepel majd ebben az akcióban. Ha az időjárás ilyen marad, akkor az idén még tán a füge is beérik nálunk, pedig eléggé távol vagyunk a mediterrán vidékektől. Sajnos fügefa már mutatóba sem nagyon akad, mert az elmúlt, különösen zord teleken a legtöbb kifagyott. A kertészetben most egy látható, épp elkezdett hajtani. De ezt nem viszik ki közterületre, mert annyira féltik, különben sem köztulajdon, ám jól megfér a körülötte telelő közületi növényekkel. L. P. nak vezetőjét, dr. Királyi Ernőt, a MÉM erdészeti és faipari hivatalának vezetőjét. A könyv és a mezőgazdaság hagyományos találkozása ünnepén megnyitó gondolataiban utalt dr. Pallér.Endre arra, hogy a mezőgazdaság fejlődésének egyik pillére a szaktudás, a könyv az a forrás, amelyből mindig könnyen és bizalommal lehet meríteni a problémák, a gondok megoldásához. A rendezvény ünnepi szónoka, Losonczi Pál, -szinte ezeket a gondolatokat folytatta, amikor így kezdte ünnepi beszédét: — „A gazdák kisebb vagy mélyebb tudománya mérlege az ország földművelési erejének” — írta másfél évszázada Széchenyi István, akinek gondolataira, körültekintő bölcsességére egyre nagyobb figyelemmel vagyunk — mondta, majd így folytatta. — A magyar mezőgazdaság fejlődésében nemzetközileg jelentős eredményeiben nemcsak az anyagi-technikai háttér, a gondos munka és a közös gazdaságok — háztájiak egymáshoz jól illeszkedő rendszerének elemei tükröződnek, hanem azok a szellemi erőfeszítések is, amelyek lehetővé tették, hogy ebben az ágazatban a világ- színvonalhoz mérjük magunkat. A szellemi erőfeszítések a- szaksajtó, a szakkönyvkiadás révén váltak közkinccsé. Az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke szólt arról, hogy szerte a világon a lakosság mind nagyobb hányada kapcsolódik be a mező- gazdasági termelésbe, részben kedvtelésből, részben szabad ideje értéket is teremtő, hasznos eltöltése céljából. Hogy jól és eredménnyel folytathassák tevékenységüket, mind nagyobb szükségük van a szakismeretre. Épp úgy, mint a szakembernek arra, hogy megszerzett tudását folyamatosan megújítsa. Emlékeztette a résztvevő-
