Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

2 Somogyi Néplap 1988. február 6., szombat A VSZ leszerelési különbizottságának varsói ülése Február 2—5. között Var­sóban -megtartotta első ülé­sét a Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszter-he­lyettesi szintű leszerelési kü­lönbizottsága. A küldöttsé­gek tagjai a külügyminiszté­riumok és a honvédelmi mi­nisztériumok képviselői vol­tak. A magyar küldöttséget Kovács László külügyminisz­ter-helyettes vezette. A bizottság a Politikai Ta­nácskozó Testület berlini (1987 májusi) tanácskozása döntésének megfelelően a fegyverzetkorlátozásról és a leszerelésről. különösen a nukleáris leszerelésről foly­tatandó vélemény- és infor­mációcsere, egyebek között a szövetséges államok kezde­ményezéseinek megvitatása, valamint - közös javaslatok kidolgozása céljából hozták létre. A miniszterhelyettesek vé­leménycserét folytattak a le­szerelés helyzetéről a köze­pes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szer­ződés megkötésének fényé­ben, valamint a leszerelés különböző területein történő előrelépést, az európai és a nemzetközi biztonság erősí­tését, a leszerelési folyamai állandóvá és visszafordítha­tatlanná tételét, az a'.om- fegyvermentes világ megte­remtését szolgáló további erőfeszítések fő irányairól. Áttekintették a Varsói Szerződés és a NATO képvi­selői között az európai fegy­veres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó — az Atlanti­óceántól az Uraiig terjedő te­rületet átfogó — jövőbeni tárgyalások mandátumának kidolgozásáról folyó bécsi konzultációk helyzetét. Meg­állapodás született arról, hogy folytatják a bizottság­ban a jövőbeni tárgyalások közös koncepcióinak együt­tes kidolgozását. Megvitattak •más fegyverzetkorlátozási és leszerelési kérdéseket, töb­bek között a küldöttségek ál­tal beterjesztett javaslatokat is. A bizottság munkája tárgy­szerű légkörben, a kölcsönös megértés és alkotó együtt­működés szellemében folyt. A küldöttségek vezetőit fogadta Marian Orzechows- ki, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Lengye: Népköztársaság külügymi­nisztere. Velencei tanácskozás A vallási és lelkiismereti szabadság kérdései, valamint a nemzeti kisebbségek jogai álltak a vita középpontjában pénteken a Velencében ren­dezett emberjogi tanácskozá­son, amelyen a helsinki ok­mányt aláíró 35 országból vesznek részt társadalomtu­dósok, egyházi személyiségek és kormányképviselők. Marco Ce velencei bíbo­ros-érsek, megnyitva a vita e szakaszát, azt hangsúlyoz­ta, hogy a különböző vallá­soknak és egyházaknak köte­lességük tevékenykedni a békéért és az emberi sza­badságért. Emlékeztetett II. János Pál pápa újévi üze­netére, amelyben a katoli­kus egyházfő a békés együtt­élés egyik alapfeltételének a vallási szabadság tiszteletben tartását mondta. A Helsinki Záróokmány egyértelműen leszögezi az alapvető embe­ri jogok között a lelkiisme­reti meggyőződés és vallás szabadságát, a gyakorlatban azonban — mutatott rá — az államok különböző mó­don értelmezik és tartják tiszteletben ezt a jogot, ö és más egyházi szakértők is kifejtették: a vallási szabad­ság a mai, korszerű értel­mezésben nem csupán egy vallás szabad gyakorlása, vagy a hitélet szabadsága a hívő állampolgárok számára, hanem olyan magatartás az állam részéről, amely mesz- szemenően biztosítja bárki részére lelkiismereti és er­kölcsi meggyőződésének szabad hirdetését, amely ki­küszöböl minden hátrányos megkülönböztetést hívők és nem hívők, a különböző val- lásúak között. Az egyházak jogát hangoztatta arra, hogy részt kapjanak a társadalom formálásában, az emberi együttélés alakításában. A peresztrojka, a folya­matban levő demokratizálási folyamat azonban változtat ezen, visszatérünk a lenini elvekhez — tette hozzá. Adatokat sorolt fel : a Szov­jetunióban ma mintegy 40 különböző vallás létezik az ortodox kereszténytől a mu­zulmán és zsidó vallásig, 7 ezer ortodox templom mű­ködik, közel ugyanennyi muzulmán mecset, ezer ró­mai katolikus és 5700 pro­testáns templom. A zsinagó­gák száma 100, működnek adventista, grúz és örmény vallási szekták és egyéb val­lási közösségek — mondta. Az állam és egyház viszo­nyát törvény szabályozza, a szovjet törvények egyenlősé­get biztosítanak minden val­lásnak, az állam nem szól bele az egyházak belső ügyei­be. Megerősítette mindezt Vla­gyimir, pszkovi ortodox ér­sek, aki az orosz ortodox egyház képviseletében vesz részt a velencei összejövete­len, valamint egy Ívovi ka­tolikus pap, aki szintén a szovjet küldöttség tagjaiként érkezett. Az ukrajnai görög-katoli­kusok emigráns szóvivője a sajtó előtt kijelentette: bíz­nak a Szovjetunióban érvé­nyesülő új politikai gondol­kodásban, a demokratizálási folyamatban, s annak egyik konkrét jelként értékelnék, ha a hatóságok felülvizsgál­nák a negyven évvel ezelőtti döntést és újra lehetővé ten­nék egyházuk működését. A vitában felszólalt Bugár Péter, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese is, aki ismertette az Országgyű­lés decemberi ülésszakán el­hangzott beszámolót és vitát az állam és az egyházak vi­szonyáról Magyarországon. Hangoztatta: a magyar kor­mány maradéktalanul meg­tartja a Helsinki Záróok­mánynak a lelkismereti- és a vallásszabadságra vonatko­zó részeit, Magyarországon a hitélet szabad, az egyházak egyenjogúak és a hívőket nem sújtja semmiféle hátrá­nyos megkülönböztetés. Megfigyelők egyetértenek abban, hogy a velencei ta­nácskozás legnagyobb érde­kessége és újszerűsége, hogy a szovjet küldöttség vállalja a párbeszédet és nyílt vitát minden olyan kérdésben az emberi jogok sokszor kényes és ideologikus területén, ame­lyek megvitatását korábban a belügyekbe történő beavatko­zás címén elhárítottak. Szem­besítik nézeteiket másként gondolkodókkal, akiket a rendezők meghívtak a nyi­tott és nyilvános tanácsko­zásra. A felfogás, amely a szovjet megnyilatkozásokból körvonalazódik: az emberi jogokat a maguk összességé­ben kell tekinteni, a politikai, gazdasági, a szociális és a kulturális jogok együttese a mérce, nem egyik vagy má­sik jog, kiragadva. HUNGARY Várkonyi Péter felszólalt az ENSZ leszerelési konferenciá­jának plenáris ülésén Genfben A hét kérdései Mit jelent a magyar külügyminiszter genfi be­széde? „Tapasztalataink szerint a nemzetközi légkör javulása és a két atomnagyhatalom viszonyának építő fejlődése nem csökkentette, ellenkező­leg, növelte a kis és köze­pes államok felelősségét és lehetőségeit.” — Szinte kulcsmondatként is kiemel­hetjük ezt a gondolatot kül­ügyminiszterünk, Várkonyi Péter beszédéből, amely a negyven ország részvételével folyó genfi. leszerelési érte­kezleten hangzott el. E hé­ten kezdődött meg a konfe­rencia tavaszi ülésszaka, s a több héten át húzódó ta­nácskozás „kezdősebességét” számos külügyminiszter je­lenléte és beszéde biztosítot­ta. Hazánk külügyminiszte­rével egy napon szólalt fel például az NSZK, Olaszor­szág és Indonézia diplomá­ciájának vezetője. A magyar külpolitika nem­csak szavakban, hanem tet­tekben is igyekszik eleget tenni vállalt feladatainak. Az idei év kezdetén hang­zott el az a közös, három­párti felhívás, amelyben az MSZMP, az Olasz Szocialista és a Finn Szociáldemokrata Párt közös békekezdeménye­zésekre szólította fel az atomfegyverrel nem rendel­kező országokat. Várkonyi Péter beszédéből kitűnhetett, hogy hazánk nemcsak atom­fegyver-, hanem vegyifegy- vermentes is, ezzel kapcso­latos termelő kapacitás sincs országunkban. A bejelentés, amelyet remélhetőleg mind több európai ország hason­Elnökválasztást tartottak Finnországban, ám az öt induló közül senki sem kap­ta meg az abszolút többsé­get. A képen Mauno Koivis- to jelenlegi elnök Bár a közös sajtókonferencián udvarias mosolynak lehettek tanúi a jelenlevők és a tévénézők, a valóságban azonban igencsak hűvös légkörben és érdemi eredmény nélkül zaj­lott le Londonban Kohl nyugatnémet kancellár és Thatcher brit miniszterelnök-asszony csúcstalálkozója a közelgő kö­zös piaci csúcs kapcsán lóan megalapozott nyilatko­zata követ, azért is lénye­ges, mert a mostani genfi viták központjában főként a vegyi fegyverek tilalma áll. Hiszen, ha Európa a követ­kező három évben — a washingtoni rakétamegálla­podás értelmében — meg­szabadul az amerikai és a szovjet nukleáris fegyverek két teljes osztályától, még sürgetőbbé válhat a kémiai fegyverek kiiktatása földré­szünkről. Szót ejtett a magyar kül­ügyminiszter a „kompenzá­ciós törekvéseket” hangozta­tó szélsőségesekről is. Azok­ról van szó, akik a rakéták leszerelését a hagyományos fegyverkezési verseny felfut­tatásával kívánják kompen­zálni, s nem veszik figye­Mi a helyzet a közel- keleti válságban? Két hónapja robbant ki a tömegtiltakozás az Izrael ál­tal megszállott arab terüle­teken. Természetesen a tün­tetések nem tarthatnak hat­van napon át azonos intenzi­tással, nyugtalanabb és vi­szonylag csendes, nyugod- tabb szakaszok követik egy­mást. Gázában valamelyest csendesedtek az események, ezt használta ki Samir, hogy Izrael miniszterelnökeként először, palesztin menekült- táborokban tegyen látogatást a héten. Ugyanakkor a Jor­dán nyugati partján újabb összeütközésekre került sor. s mivel semmi sem oldódott meg, aligha rendeződnek ma­guktól a válságot kiváltó okok. A sortüzekről, könnygáz- gránátokról és kőzáporokról szóló hírek hátterében válto­zatlanul bonyolult a politi­kai tájkép. Hiszen Izraelben novemberben jár le a nagy­koalíció négy éve, s a vá­lasztási kampány a meg­szállt területeken történtek kapcsán is folyik. De nem egyszerű a helyzet az arab világban sem. A kérdőjelek közé tartozik például, hogy mennyiben lesz mód legalább akcióegység kialakítására a PFSZ és Szíria között, s Mu­barak egyiptomi elnök tervét is két oldalról bírálják: van akinek túl sok, van, akinek túl kevés a féléves tűzszünet, s a nemzetközi konferencia összekapcsolása. De az egyip­tomi államfővel párhuzamo­san Husszein jordámai ural­kodó is körúton van. Amman ugyan a PFSZ bekapcsolódá­sának szükségességét hangoz­tatja, de nem titok, nem bán­ná, ha a palesztinok- jordá- niai védnökség alatt jelenné­nek meg a békefolyamatban. Tevékeny az amerikai és a szovjet diplomácia is: Mur­phy újabb közvetítő misszión tartózkodik s az ENSZ-ben. ott van az asztalon Sevard- nadze előterjesztése, misze­rint külügyminiszteri szinten tartsanak előkészítő konzul­tációkat a Biztonsági Tanács­ban egy békekonferencia összehívására. Mindebből egyre inkább kitűnik a lehetséges, reális megoldás: a békekonferencia — minden érdekelt részvéte­lével. Csakhogy vannak ér­dekeltek, akik egyelőre nem tudnak, és vönnak, akik nem akarnak részt venni. Réti Ervin Az utóbbi napok esőzései következtében ezer ember vált hajléktalanná és heten éle­tüket vesztették a brazíliai Rio de Janeiro államban. A képen: Rio de Janeiro egyik szegénynegyedében térdig érő vízben szekéren költözködik egy család lembe a szocialista országok, így a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé által előterjesztett ésszerű indítványokat. Erről is szó esik Genfben, s nyilván így lesz majd New Yorkban is, ahol a nyárelőn tartják majd meg az ENSZ közgyűlésének harmadik rendkívüli lesze­relési ülésszakát. A kelet—nyugati diplomá­cia naptára természetesen más vonatkozásokban is szá­mos fontos eseményt jegy­zett fel vagy jelez előre. Áz amerikai külügyminiszter február 21-én látogat Moszk­vába, de előreláthatólag még ezt megelőzően brit kollégá­ja, Howe is a szovjet fővá­ros vendége lesz. Á szovjet —amerikai külügyminiszte­ri találkozó nyilván a csúcs­előkészületek jegyében áll majd azzal párhuzamosan, hogy Washingtonban folyik a megállapodás ratifikációs vitája. De bejelentették azt is, hogy Jazov szovjet hon­védelmi miniszter a közel­jövőben Svájcban találkozik majd amerikai partnerével, a Weinbergert felváltó Carluc- cival. Folytatódik a helsinki fo­lyamat is, jóllehet a tempó korántsem kielégítő. Bécs- ben ülésezik az utókonfe- rencia, s valamelyest előre­haladtak a huszonhármak tanácskozásain. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA VASÁRNAP: A finn elnökválasztásokon egyik jelölt sem szerzi meg a szükséges többséget. - A görög és a török kor­mányfő újabb találkozója Davosban. - Angolai-ameri­kai tárgyalások, kubai részvétellel Namibia független­ségéről. HÉTFŐ: Fontos előrejelzések a diplomáciai naptárban: még februárban mind Shultz amerikai, mind Howe brit kül­ügyminiszter Moszkvába utazik. - Leleplező dokumen­tumok a hamburgi Der Spiegelben Waldheim háborús múltjával kapcsolatosan, a bécsi elnöki hivatal cáfol. KEDD: Moszkvában megkezdődött a KGST Végrehajtó Bizott­ságának 126. ülése. - Kohl kancellár villámlátogatása Londonban. - Kambodzsai ellenzéki koalíció vezetésé­ről immár nyolcadszor lemondott Szihanuk herceg Pe- kingben tárgyal. SZERDA: Spanyol-amerikai megbeszélések a katonai támasz­pontokról. - Bejelentik Jazov és Carlucci közelgő berni találkozóját. - Velencében az emberi jogokról tanács­koznak a helsinki folyamat 34 résztvevőjének képvise­lői. Románia csak megfigyelőként van jelen. - John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes Varsó után Szófiában tárgyal. CSÜTÖRTÖK: Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Genf­ben, a leszerelési értekezlet fórumán, hivatalos bejelen­tés Magyarország vegyifegyver-mentes státuszáról. - Az amerikai képviselőház leszavazza az elnököt a kontra­segély ügyében. - Moszkvában határozottan cáfolják az egyes nyugati országokban felröppentett atomerő­mű-baleset híreket. FENTEK: A Béke Nobel-díj jelöltjei között Gorbacsov és Rea­gan szerepel. - összetűzések Cisz-Jordániában, vi­szonylagos nyugalom Gázában, ahol első Ízben láto­gatott meg palesztin meneküJttábort az izraeli minisz­terelnök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents