Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-04 / 29. szám

2 Somogyi Néplap 1988. február 4., csütörtö Béketerv - szépséghibákkal A megoldási módozatokról, a feszültség növekedésének okáról szinte valamennyi érintett fél eltérő véleményt vall, egy dologban azonban a jelek szerint szinte azonos a politikusok álláspontja: a Közel-Keleten az elmúlt he­tekben kialakult helyzet tart­hatatlan. Ezúttal ugyanis nem palesztin vagy más arab forrásból hangzott el e meg­állapítás, hanem George Shultz amerikai külügymi­niszter nyilatkozott így a képviselőház külügyi bizott­ságában. A továbblépéshez, a foko­zódó nyugtalanság, az el­szaporodott erőszakos cse­lekmények megakadályozá­sához ez az értékelés önma­gában persze kevés, mégis jelzi, hogy még Tel-Aviv legfőbb szövetségese sem te­kinti biztatónak a kilátáso­kat, különösen b megszállt területeken kialakult robba­násveszélyes állapotokat. Más kérdés, hogy a Biztonsági Tanács hét eleji szavazásán Washington képviselője — az el 'nem kötelezett tagor­szágok várakozása és re­ménykedése ellenére — mégis megvétózta az Izraelt elítélő határozattervezetet. A hivatalos amerikai in­doklás szerint az ellenszava­zat leadását az a szándék magyarázta, hogy elkerüljék a „figyelem elterelését a tényleges diplomáciai erőfe­szítésekről”. A homályos megfogalmazás mögött meg­figyelők ezerint az rejlik, hogy a Fehér Ház újabb rendezési javaslatra készül. Ennek részletei egyelőre nem ismertek, de a kiszivárgott értesülések alapján az emlé­kezetes Camp David-i béke­megállapodás egyfajta felme­legítéséről lenne szó. Magyarán változatlannak tűnik az a törekvés, hogy a nemzetközi erőfeszítések, a palesztin probléma átfogó, hosszú távú rendezése helyett a különtárgyalások és kü- lönmegállapodások útján maradjanak. Ebbe az elkép­zelésbe a Jordániával folyta­tandó közvetlen tárgyalás, helyi választás vagy a pa­lesztinok korlátozott önkor­mányzata még beleférne, ön­állóságuk kérdése vagy a megszállt területeken létre­hozott települések gondja vi­szont már nem. Az amerikai javaslat má­sik szépséghibája, hogy — bár pontos tartalma még nem ismert —, Izrael máris visszautasította azt. Szerinte ugyanis elfogadhatatlan ked­vezményeket jelentene — Mubarak egyiptomi elnök és Husszein jordán uralkodó el­lenben hiányosságaira muta­tott rá. Ilyen ellentétes meg­ítélések mellett pedig bizta­tó jövő Ialigha jósolható a Fehér Ház legújabb megol­dási csomagtervének. Szegő Gábor Amerikai katonai ellenőrző csoport érkezik hazánkba Az Amerikai Egyesült Ál­lamok — élve az J986-ban Stockholmban elfogadott eu­rópai katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek adta lehetőséggel — ked­den este diplomáciai úton helyszíni ellenőrzésre vonat­kozó kérelmet juttatott el hazánkba. Erűnek értelmében csütörtökön négytagú ellen őrző csoport érkezik Ma­gyarországra, amely a kére­lemben meghatározott terü­leten — a Dunántúl Bala­tontól északra eső körzeté­nek egy részében — helyszí­ni katonai ellenőrzési felada­tot hajt végre. Ebben a tér­ségben folyik jelenleg a Ba­rátság '88 csapatgyakorlat, amelyről a stockholmi doku­mentum előírásainak megfe­lelően hazánk az európai biztonsági folyamatban részt vevő államoknak szabálysze­rű előzetes értesítést adott. Túszdráma az iskolában Szerencsésen ért véget az alábamai Tuscaloosában mintegy nyolcvan kisiskolás fogsága. A gyermekeket egy fegyveres több mint 10 órán át tartotta túszul saját isko­lájukban. Az elmezavarodott férfi, aki egyébként a vietnami háború hadviseltje, azt kö­vetelte, hogy Reagan elnök­nek is elmondhassa: mi a Egy kiszabadult diáklány hozzátartozóival baj szerinte az amerikai tár­sadalomban. A gyermekeket túszul ejtő James Harvey végül is megelégedett azzal, hogy az állam kormányzó­jától kapott videoszalagra rögzíthette üzenetét. Harvey eredetileg egy fel­bérelt cinkosával hajtotta végre akcióját, de az alkal­mi segítőtárs már korábban megadta magát. Később Harvey is letette a fegyvert. Egyetlen gyermeknek sem esett bántódása. Védelmi tanács és vegyesdandái Francia— nyugatnémet katonai „hídverőt" Úgy tűnik, ma már igen­csak egybeeső a történelmi múltban oly sokáig szem­benálló két szomszédnak. Franciaországnak és a Né­met Szövetségi Köztársaság­nak az európai biztonságpo­litikáról vallott felfogása. Ennek ékes bizonyítéka­ként január 22-én Párizsban — a még De Gaulle és Ade­nauer idején, 1963-ban aláírt barátsági (béke) szerződés 25. évfordulóján — megtar­tott Mitterrand—Kohl csúcs- találkozón az ünnepélyes al­kalomhoz illően bejelentet­ték, hogy korábbi elvi dönté­sük gyakorlati végrehajtá­saként megalakítják a közös védelmi tanácsot, és ennek az elhatározásuknak aláren­delten a vegyes nyugatnémet —francia dandárt. Bonn-Párizs tengely A tárgyaló felek hivatalo­san ugyan nem mondták ki. ám a beavatott megfigyelők nyíltan céloztak rá. hogy a NATO-n belül sajátos helyet elfoglaló Bonn—Párizs „ten­gelynek" — legalábbis élet- rehívóik nézete szerint — voltaképpen azt a katonapo­litikai „űrt” kellene kitölte­nie, amelyet a decemberben kötött szovjet—amerikai INF-szerződés eredményez­het a nyugat-európai védel­mi struktúra, az amerikai „atomernyő" állítólagos gyen­gülésében. Más szóval : amennyiben az Egyesült Ál­lamok — ugyanúgy, akár­csak a Szovjetunió — eltávo­lítja földrészünkről vala­mennyi közepes hatótávol­ságú és hadműveleti-harcá­szati rakétáját, akkor — úgymond —. az így támadó „légüres teret" valamilyen módon a fokozottabb fran­cia—nyugatnémet kooperá­cióval kell majd megszüntei- ni a francia nukleáris védel­mi garancia megadásával együtt. De hát hogyan? És egyál­talán: ki ellen? Miért lenne erre szükség, ha egyik or­szág biztonságát sem fenye­geti senki? Ez aztán tényleg fogas kérdés. A szélesebb közvélemény számára az er­re adható meggyőző politi­kai válasz távolról sem olyan egyszerű és magától értetődő. Hiszen az említett washingtoni INF-megálla- podás várható leszerelési kö­vetkezményei, továbbá a Varsói Szerződés tagálla­mainak a hagyományos fegy­veres erők és fegyverzetek radikális kölcsönös leépíté­sét célzó javaslatai nem in­dokolják sem Párizs, sem pedig Bonn tervezett katonai lépéseit. Az „utca emberének" sze­mében az sem világos, hogy a Kohl-kormány, amely a Bundeswehr Pershing—IA rakétáinak felszámolásához való pozitív hozzájárulásá­val jelentősen elősegítette a szovjet—amerikai megegye­zés útjában álló utolsó aka­dály elhárítását, miért szö­vetkezik ilyen látványosan az európai leszerelési folya­matban részt venni 'nem kí­vánó francia vezetéssel? A Chirac-kormánynak most kü­lönösképpen szembetűnő ez ■a negatív magatartása az 500 kilométeren aluli rakéta nukleáris és az úgynevezett kettős rendeltetésű (tehát ha­gyományosan és nem hagyo­mányosan) alkalmazható harceszközök felszámolásá­nak, Európa teljes atomfegy­ver-mentesítésének ellenzé­sében. Plútón Helyett Hades Vajon úgy kellene-e fel­fognunk a kontinentális eny­hüléssel össze nem egyeztet­hető párizsi álláspont bonni kezelését, mintha ezzel a Rajnán túl hallgatólagosan egyetértőn ének? Az NSZK Kohl kancellár és Mitterrand elnök kézjegyével látja el a katonai együttműködési okmányt kül- és biztonságpolitikájá­nak mértékadó képviselői erről hivatalos megnyilatko­zásaikban egészen másként beszélnek, noha a szóban- forgó szövetkezés elve magá­ban rejti" ezt az ellentmon­dást. Van itt azután más termé­szetű probléma is, amely ér­zékelhetővé teszi, mire gon­dol az egyik, és mire a má­sik fél. Mint a polgári és a katonai sajtóban egy ideje folyó vitákból kitűnik, a nyu­gatnémet területen állomá- soztatott 48 ezer főnyi fran­cia hadtestnél jelenleg szol­gálatban álló rövid hatótá­volságú (legfeljebb 120 kilo­méterre célba juttatható) Plútón atomrakéták sokkal inkább a Német Szövetségi Köztársaságot fenyegetik, semmint a ,,potenciális el­lenfelet". Bonnak tehát ér­deke lenne a harcászati nuk­leáris fegyverek — és ezen túlmenően minden más tö­megpusztító eszköz — eltá­volítása. De ez a gondolat nem így merült fel a kétol­dalú „védelmi" tanácskozá­sokon; a téma csupán a ve­szélyeztetettség oldaláról foglalkoztatta az illetékes politikai és a katonai veze­tőket. A franciák — megért­ve bonni partnereik félel­meit — megígérték, hogy 1992-től telepíteni fogják a Plutonoknál háromszorosa n- négyszeresen nagyobb ható- távolságú. új típusú „Hades"- eket, s így az ezzel kapcso­latos aggodalmak eloszlatha­tok lesznek. Az említett kor­szerűbb rakéták ugyanis — amint a' vezérkari emberek állítják — lehetővé teszik „az NSZK területé feletti át- repülést. és az ellenfél cél­pontjaira mérendő csapáso­kat". Nem kell túlságosan nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, hol képzelik el azt a bizonyos ..ellenfelet" ... Deklarált különállóság A megnövelt hatótávolsá­gú francia rakéták kilátásba helyezett rendszeresítése persze könnyebben áthidal­ható haditechnikai probléma, mint az, hogy Franciaország 1966 óta nem tagja a NATO integrált katonai szervezeté­nek. Haderői — ideértve az NSZK-ban tartott csapat- kontingenseket is — a nyu­gatnémet hadsereggel ellen­tétben nem tartoznak az egyesített fegyveres erők fő- parancsnokának alárendelt­ségébe. A dilemma tehát az. a mintegy 4500 főből álló ve­gyes nemzetiségű dandárt miként illesszék be úgy y „közös erőbe", hogy az ne keltse a francia „visszatérés" látszatát. Megtalálták rá a legmegfelelőbbnek tűnő meg­oldást: az év vége tájt meg­születő (katonai jelentőségét tekintve alig több mint jel­képes) magasabb egységbe sorolt francia alakulatok az NSZK úgynevezett territo­riális erőivel működnének együtt, mivel ezek sincsenek közvetlen NATO-alárendelt- «égben. így hát a gordiuszi csomót egy ügyes mozdulattal ketté­1944 óta először ismét né met katonák menetelne! Párizsban vágták, hasonlóan a 20 eze francia és 55 ezer nyugat né met katona bevonásává megtartott ..Szemtelen ve réb" közös gyakorlathoz amelyet a NATO szokáso: őszi ..Autumn Forge '87 gyakorlatsorozatától elkülo nítetten rendeztek meg. ez zel is demonstrálva a fran cia „különállóságot". Csak hogy a deklarált különálló ság nem is annyira bizonyom és valóságos, hiszen példau a francia hadiflotta már nen egyszer kapcsolódott • be ; NATO atlanti-óceáni erőfi togtatásaiba. Ez a kétérteimí. magatartás azt a gyanút táp­lálja. bizonyos párizsi hatal­mi körök nem arra spekulál- nak-e, hogy — akár közvet­ve, akár közvetlenül — vala­milyen módon ismét szóró sabban hozzákössék az or­szág szekerét az atlanti szö­vetség katonai szervezetéhez? Párizsban erre mindeddig határozott nemmel válaszol­tak, a kérdés azonban ettől még nyitott maradt. Végül is akármelyik oldal­ról szemléljük Párizs és Bcmn különleges házasságát, ebben — enyhén szólva — aligha fedezhető fel az eu­rópai katonai szembenállás mérséklésének, a radikális leszerelés előmozdításának szándéka: ezt a frigyet nyil­ván más törekvések moti­válják. Serfőző László NYEREMENYJEGYZEK az 1988. február 2-án megtartott január havi lottó tárgy­nyereménysorsolásról, amelyen a 4. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 fo­rint). B Egyszobás társasüdülő. C Dacia 1310 TLX szgk. D Wartburg Standard szgk. E Polski Fiat 126 E szgk. F Varia-ut. (75 000 forint). G Hang—fény ut. (50 000 fo­rint) . H Otthon ut. (50 000 forint). I Szerencse-ut. (40 000 forint). 2 526 638 O 2 798 805 N 2 531 251 I 2 803 418 O 2 540 477 N 2 803 031 K 2 549 703 O 2 817 257 K 2 563 542 N 2 821 870 O 2 581 994 L 2 826 483 N 2 572 768 O 2 831 096 N 2 586 607 M 2 844 935 O 2 591 220 O 2 835 709 O 2 595 833 N 2 886 452 G 2 605 059 O 2 895 678 I 2 623 511 N 2 900 291 O 2 632 737 F 2 904 904 O 2 637 350 L 2 909 517 O 2 651 189 G 2 923 356 O 2 655 802 L 2 941 808 K 2 660 415 M 2 946 421 N 2 665 (128 L 2 951 034 N 2 669 641 N 2 955 647 N 2 678 867 O 2 960 260 O 2 683 480 N 2 964 873 O 2 688 093 N 2 969 486 J 2 697 319 O 2 974 099 o 2 701 932 G 2 978 712 o 2 706 545 L 2 983 325 N 2 711 158 O 2 992 551 N 2 724 997 G 80 020 425 L 2 734 223 I 80 029 651 M 2 743 449 N 80 034 264 M 2 752 675 L 80 038 877 I 2 757 288 O 80 043 490 N 2 761 901 K 80 048 103 I 2 766 514 O 80 05* 716 F 2 789 579 J 80 057 329 J J Iparcikk-ut. (25 000 forint). K Zenesarok-ut. (20 000 forint). L Vásárlási ut. (10 000 forint). M Vásárlási ut. (9000 forint). N Vásárlási ut. (7000 forint). O Vásárlási ut. (4000 forint). A nyertes szelvényeket 1988. február 25-ig kell a totó—lottó­kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe renc u. 15.) eljuttatni. 80 071 168 N 80 32.> 883 N 80 075 781 N 80 334 109 I 80 085 007 O 80 347 948 N 80 089 620 N 80 352 561 O 80 094 233 M 80 357 174 K 80 103 459 J 80 361 787 N 80 108 072 N 80 371 013 I. 80 112 685 K 80 375 626 M 80 121 911 M 80 380 239 N 80 126 524 L 80 389 465 O 80 154 202 G 80 394 078 L 80 158 815 L 80 398 691 O 80 163 428 M ‘ 80 412 530 M 80 168 041 L 80 417 143 IV1 80 172 654 H 83 005 036 K 80 177 267 M 83 009 649 G 80 186 493 N 83 014 262 I 80 191 106 K 83 028 101 H 80 200 332 K 83 032 714 O 80 204 945 N 83 037 327 E 80 209 558 N 83 041 940 M 80 218 784 IY1 83 046 553 L 80 23? 623 N 83 055 779 N 80 223 397 O 83 060 392 K 80 260 301 N 83 065 005 O 80 264 914 M 83 069 618 O 80 274 140 K 83 074 231 o 80 274 140 K 83 092 683 M 80 278 753 N 83 097 296 K 80 292 592 I 83 106 522 O 80 297 205 G 83 111 135 O 80 306 431 L 83 115 748 O 80 311 044 O 80 315 657 O

Next

/
Thumbnails
Contents