Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

Somogyi Néplap 1988. február 24., szerda OTTHON ÉS CSALÁD Öregek — napközben A bosszú praktikákhoz vezet Kétfelé húzzák a vasárnapi gyereket s — Nézze meg, most lett készen a hajam — mutatta csillogóan fehér, szépen ren­dezett frizuráját Olgi néni, Vízvári Istvánná. — Ugye, milyen szép? Itt mindent megkapunk, csak a ránca­inkat nem törölheti már le senki. Kovács Károly né. az igali öregek napközi otthonának vezetője szemében némi büszkeség csillant, ahogy tekintetével végigsimogatta az idős embereket. A gon­dozónővel, Vass Gyulánéva1 már tíz éve dolgozik együtt — azért, hogy a település korosabb lakóinak életét változatosabbá, kellemeseb­bé tegye. — Az otthonban húsz sze­mélyről gondoskodhatnánk, ám a három gondozási for­mát érintő átszervezés miatt most csak tíz látogatónk van. Szívesen vállalnánk, és folyamatosan harcolunk is érte, hogy a szociális étkez­tetésben részesülők az ebé­det itt kaphassák meg. Hi­szen az ebédünket ugyanar­ról a helyről — a kocsmá­ból — kapjuk, tehát nem kellene ott várakozniuk az Az NSZK-beli rákkutatók XVIII. kongresszusán a környezetünkben levő rák­keltő anyagok között első helyen a cigarettafüstöt em­lítette dr. E. Grundmann künsteri belgyógyász pro­fesszor. Nézete szerint a do­hányzás nemcsak az aggasz­tóan szaporodó tüdőrákért, hanem a gége-, hasnyálmi­rigy- ás hólyagrákért is fe­lelős. Éppen ezért az Eu­rópai Gazdasági Közösség elhatározta egy rákmegelőző európai akciós program be­indítását. A professzor szó szerint azt mondotta: „A do­hányfüst alkatrészei képvi­selik a leghevesebb környe­zetszennyező rákkeltőket, és a dohányfüst felelős a rá­kos megbetegedések 30 szá­zalékáért. A rákmegelőzés­ben az első helyen éppen ezért a dohányzás megelőzé­sének, illetőleg kiküszöbölé­sének kell állnia. A dohány­zás elleni felvilágosító tevé­kenységnek minden módon és minden eszközzel mind a felnőttek, mind a gyer­éthordóval, hanem az ott­honból vihetnék el. Néhá- nyuknak talán, amint bepil­lantást nyernek az otthon életébe, vonzóvá válna ez a közösség. — Hogyan telnek napjaik? Hogyan könnyítenak az idős emberek sorsán? — A téesztől kaptunk mo­sógépet és centrifugát, rend­szeresen kimossuk a beho­zott ruhát. Van varrógé­pünk, még otthonkát is tu­dunk varrni, valamint javí­tásokat végezni az elfeslett, kiszakadt holmin. A fürdő­szobát bármikor használ­hatják. A lábápolástól kezd­ve a frizurakészítésig igyek­szünk pótolni számukra a már nehezen elérhető üzle­tek szolgáltatásait. Van egy kis könyvtárunk, és rend­szeresen kézimunkázunk. A helyi tanács minden kíván­ságunkat teljesíti ; legutóbb a televízió mellé lemezját­szót és lemezeket kaptunk. — Minden évben megyünk kirándulni is — mondta egy fejkendős néni. majd hozzáfűzte: — Anna néni vagyok, így ismer min­denki. mekek körében elsőrendű je­lentősége van.” A dohányzás elleni reklá­mon kívül a magas kátrány­tartalmú cigarettákat is ki akarják vonni a forgalom­ból; emelni akarják a do­hány árát, megtiltani a rek­lámozását, növelni a nemdo­hányzók előjogait. Ha mind­ez megvalósul, már 2000-re 15 százalékkal lehet csök­kenteni a rákos megbetege­dések számát. A dohányzásról való le- szoktatásban kulcsszerepük van az orvosoknak. Ha az orvos minden új beteg ki­kérdezésekor a dohányzási szokások felől is érdeklődik és igyekszik betegét lebeszél­ni róla, ez a törekvése az esetek 25 százalékában si­kerrel jár. Azt, hogy a do­hányzás káros, általában már minden iskolás gyermek tudja. Mégis hatásosabb az orvos leszoktatásra vonatko­zó tanácsa — ha dohányzó betegét a rákveszélyre is emlékezteti. — Igen, a kiránduláshoz a téesz buszt ad, a tanács és a termálfürdő Farkas János szocialista brigádja pedig pénzt — folytatta Kovács Károlyné. — Az utóbbitól kaptunk egy harmonikát is; sajnos a „zenészünk” köz­ben elköltözött. Alighogy a zenéről esik szó, már forog is a koron­gon egy lemez. — Anna néni, táncoljon — kérlelték a 83 éves, leg­régibb otthonlakót a többi­ek. Nem kellett könyörögni­ük, Anna néni lábaival már ültében is ide-oda topogott, s ujjával nagyokat csettin- tett. — ö a mi bálkirálynőnk — büszkélkedtek vele a töb­biek. — Az idén is lesz ám farsangi bálunk — újságol­ták lelkesen. — Milyen programjaik vannak még? — Amint látja, ez a tár­saság nem az elesetteké — hallottuk az otthon vezető­jétől. — Mindenkinek van kis kertje, vannak állatai, többnyire igyekeznek is ha­za, ezért nehéz programot szervezni. Legtöbbjük déle­lőtt tíz vagy tizenegy óra felé érkezik, és ebéd után már harcolni kell velük, hogy ne menjenek még haza. Az asszonyok szinte kis- lányosan cserfes lendülettel mesélték élményeiket, mu­tatták kézimunkáikat; han­goztatták, hogy mennyire vigyáznak a „fiúkra”, akik mosolyogva hallgatták be­szélgetésünket.’ Sanyi bácsi­ról, Anna néni élete párjá­ról sikerült megtudnunk, hogy ezermester, s hogy milyen nagy gonddal veszi körül a tíz gyermek nevelé­sében megfáradt asszonyt. Mielőtt eljöttünk, az ele­gáns, halk szavú Csécsi Feri bácsi csak ennyit mondott: — Nagyon jó itt a bará­tok és asszonyok között. Tamási Rita Egyre többen vallják — mégpedig megbízható vizs­gálatok alapján —, hogy az alkoholizmus létrejöttében az örökletes tényezőknek is nagy a jelentőségük. Kro­moszómáinkba foglalt egyes génjeink szabják meg ugyanis a különböző fehér­jékből épült enzimek kép­ződését, amelyek a külön­böző anyagok lebontását, méregtelenítését végzik szer­vezetünkben. így megálla­pították, hogy a japánok 50 százalékából a négyaldehid- dehidrogenaze-izoenzim egyike, az ALDH hiányzik, s éppen ez az egy felelős az alkohol lebontásáért. Ha te­hát hiányzik ez az enzim, akkor alkoholfogyasztás után az alkohollebomlás egy bi­zonyos fokon megáll, s en­nek az le$z a következmé­nye, hogy olyan fokú más­naposságot érez az ember, amely távol tartja jó időre az ismételt alkoholfogyasz­tástól. Ahogy emelkedik a válá­sok száma, úgy nő a vasár­napi gyerekeké is. Sajnos, nem minden elvált szülő érti meg, hogy a másiknak is köze van a kisfiú vagy kislány további neveléséhez. A gyámügyesek szinte rém­történeteket tudnak arról, hogyan és milyen eszközök­kel próbálják meggátolni, hogy a másik házastárs is láthassa gyermekét. — Biztos, hogy egyes szü­lők nem tudják túltenni ma­gukat azon, milyen sérel­mek érték őket az együtt­élés idején — kezdte Sze- csődi Lászlóné dr., a megyei tanács igazgatási osztályá­nak főmunkatársa. — Ilyen­kor aztán a gyerek a bosszú eszközévé válik. Ez inkább a nőkre jellemző. Nem aka­rok férfipártinak látszani, a bíróságok azonban általában az anyánál helyezik el a gyermeket, ö aztán úgy ér­zi, hogy „birtokon belül van”, s elzárja a gyereket, nem engedi meg, hogy a volt férj is láthassa. S ehhez ürügyként akár alaptalan dolgokkal is „érvel”. A gyámhatóság a láthatást csak szabályozhatja, a fele­lősség továbbra is a két szü­lőé. — Érződik-e, hogy a nyá­ron életbe lépett a módosí­tott családjogi törvény? — Július 1-je óta több változás van. Korábban a gyámhatóság hatásköre dom­borodott ki, a bíróságok csak egyezményes válóperi bon­tás esetében foglalkoztak a láthatással. A módosított családjogi törvény életbe lé­pése óta a szülők ilyen egyességének a hiányában a bontó- vagy a gyermekel­helyezési per során a kap­csolattartásról is a bíróság­nak kell döntenie. — Sokan fordulnak a gyámhatósághoz láthatási ügyekben? — Tulajdonképpen nem a számuk nagy, inkább az a jellemző, hogy a láthatás­sal, a kapcsolattartás szabá­lyozásával összefüggő súlyo­sabb ügyek rendszeresen visszatérőék. ‘— Nehezen intézhetők el? — Igen, nem elég ugyan­is egy jegyzőkönyvi meghall­gatás,.egy tollvonás. Minden kérelmet ki kell vizsgálni, meghallgatjuk mindkét szü­lőt, az indokaikat. Olykor még arra is szükség van, hogy a gyerekeket pszicho­lógiai vizsgálatra utaljuk be. Ha ugyanis nem tudja fenn­tartani a kapcsolatot a má­sik szülővel, könnyen el­idegenedik. Gyakran hall például olyat az édesanyjá­A japánokkal ellentétben az európaiaknál és az ame­rikaiaknál megvan az a gén, amelyik az ALDH-t termeli, s ezért nincs olyan mértékű undorérzetük, más­naposságuk kiadós alkohol- fogyasztás után, hogy leg­közelebb ne innának újra. Egy csoport japán alkoho­lista vizsgálata azt mutatja, hogy 98 százalékukban meg­van az ALDH, s ‘ csupán két százalékukból hiányzik. Ez a két százalék azonban a másnaposság ellenére is tovább ivott. Az alkohol lebomlása két lépésben történik. Elsőnek az alkohol-dehidrogenals (ADH) acetaldehiddé bontja, majd az előzőekben emlí­tett ALDH acetáttá. Ha ez a második enzim hiányzik, nagy lesz a vérben az acet- aldehid-koncentráció, amely­nek hatására többek között adrenalin szabadul föl, s ez — ellentétben az alkohollal — ingerlékenységet és sok más kellemetlenséget okoz. tói: „Az a részeges apád, az mindig csak vert...” Fontos megtudni, hogy ezt bebeszé­li-« a gyereknek vagy tény­leg megtörtént, tanúja volt-e olyannak, ami miatt idegen­kedik az apjától. . — Mit tart különösen fontosnak? — A korábbi jogszabályok és a jelenlegi is azt hang­súlyozza: az a tény, hogy a szülők házassága felbomlott, más-más úton mennek .to­vább, nem változtat azon, hogy a közös gyereket együtt kell fölnevelniük. Ugyanak­kor az, akinél a bíróság el­helyezte a gyereket, sokszor úgy érzi, csak ő felelős a jövőjéért, s még a tulajdo­nának is érzi, pedig a gye­rek jövője szempontjából a kétszülős nevelés a fontos. A másiknak is meg kell te­remteni azt a lehetőséget, hogy érdeklődjön a gyerek tanulmányai iránt; hogy irányíthassa sorsát, jövőjét. — Megalapozottak-e a gyámhatóság elé kerülő ilyen ügyek? — Legföljebb öt-hat szá­zalékük. Ami a legszomo­rúbb: általában tanult, in­telligens szülők ügyében kell intézkedni. A képzettséggel egyenes arányban nő a ra- fináltság, s különböző eszkö­zökkel elzárják a gyereket a másik szülő elől. Megdöb­bentően sok a pedagógus, jogász, mérnök, orvos szülő vitája, pedig éppen fordítva gondolnánk. Korábban volt egy láthatási időtartam, a rendszeres 48 óra, a rendkí­vüli 30 nap. Most nem ha­tároz meg ilyet a jogszabály, a gyámhatóság állapítja meg i körülmények figyelembe vételével. — Nem nehéz ez? — Tartottunk tőle, hogy ez ok lesz a föllebbezésre. Most nehezebb megmagya­rázni a kéthetenkénti két napot a hétvégén, azt, hogy a másik szülőnél is kell töl­teni bizonyos időt a szün­időben is. Némelyek teljesen elképesztő dolgokat tudnak állítani, hogy megakadályoz­zák a kapcsolattartást. „Agyonveri a kocsmában”, „elviszi az új barátnőjéhez” kijelentésektől a hidegre, a távolságra, a gyerek állító­lagos betegségére való hi­vatkozásig terjed a skála. Végül is nekünk az ilyen láthatási ügyekben már egv kialakult veszélyeztetett helyzetben kell csökkente- nünk a veszélyeket, amelyek az elvált szülők gyermekeit érik. A szülők, sajnos, a házas­ság felbontása előtt nem gondolják meg, mennyit ár­tanak a gyereknek. Még a korrekt módon váló, az egy­mást tiszteletben tartó há­zastársak esetében is fenn­áll a veszély, hogy nem jól nevelik a gyereket. A va­sárnapi apukánál megkap­nak mindent, s ez majd­nem olyan káros, mintha nem engedik el. L. G. A leghevesebb rákkeltő Miért kevesebb Japánban az alkoholista? MEGHÁLÁLJÁK A GONDOSKODÁST Gyakran lepem meg sze­retteimet virággal — akár cserepessel, akár vágottal —, mert tudom, hogy egy szál rózsának, orchideának, egy csokor ibolyának vagy egy formás szobafenyőnek job­ban örülnek, mint a legdrá­gább édességnek. Igaz, a frissen vágott virág néhány napig pompázik csak, a szo­banövények azonban hosszú évekig lakásunk díszei lehet­nek, ha megfelelően gondos­kodunk róluk. Igen, ezek a növények — akár csak gyermekeink — gondoskodást. szeretetet várnak tőlünk, hiszen a ter­mészet szimbólumaként él­nek közöttünk. Megtörik a belső terek merevségét ; alakjukkal, színükkel han­gulatossá, barátságossá te­szik otthonunkat. Szinte per­cenként lessük a kaktuszok, amarilliszek szirombontá­sát, s kiváltképp örülünk, ha beérik citromfánkon a gyümölcs vagy érdekes for- . májú és ízű terméssel aján­dékoz meg bennünket öreg filodendronunk. Egész na­punkat megszomoríthatja, ha szürkepenészt fedezünk föl a ciklámenen vagy ked­venc flamingónkon levéltst- vek tanyáznak! Mi a teendő ilyenkor? Semmiképpen sem az. hogy megválunk szívünkhöz nőtt társainktól. Vegyük in­kább mielőbb kezünkbe a Mezőgazdasági kiadó gondo­zásában nemrég megjelent Szobanövények című köny­vet, amely 188 színes nö­vényportré, 44 virágkötészeti remekmű, valamint 44 kór­kép és kárkép gyűjteménye! A Lelkes Lajos szerkesz­tette kötet a növények el­helyezésén, elrendezésén kí­vül az edények, állványok, erkélyládák helyes haszná­latával, a szobanövények legfontosabb ápolási mun­káival, a különleges igényű, szakszerű gondoskodást és elhelyezést kívánó növények világával ismerteti meg az olvasót. Természetesen sok szó esik a betegségekről, kártevőkről, a védekezés tudnivalóiról is. Külön érté­ke u könyvnek, hogy min­den növényt színes fotón mutat be, s így könnyen azo­nosíthatjuk például a gloxi- niának, csuporkának ismert sinningia hybridât. Nem mindenkinek van tá­gas, világos lakása: ők a cse­repes növények helyett vá­gott virággal ékesíthetik csak otthonukat. Rájuk is gondolt a könyv. Hogyan él tovább a virág levágás után? Hogyan rendezzük el a szá­lakat? —ezekre a kérdések­re is választ találunk a kö- teiben. Pénztárcánk általában nem teszi lehetővé, hogy mindig friss virág illatozzon a tálban, vázában. Jó meg­oldásnak látszik — főleg a téli hónapokban — egy-egy esztétikusán összeállított, színes szalmavirágcsokor, vagy a száraz virágokból és termésekből magunk készí­tette kompozíció az asztal közepén, a faiion vagy a szekrény oldalán. A virág- kötészet módszereiről, az ikebanák szerepéről is olvas­hatunk a könyvben. A közérthetően írt. vaskos kötetet mindenki haszonnal forgathatja, hiszen a sok praktikus tanács sokat se­gíthet abban, hogy szobanö­vényeink meghálálják a gon­doskodást. Jelenlétükkel egy cseppnyi természet köl­tözhet a rideg falak közé — életünkbe, szívünkbe ... Lőrincz Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents