Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-24 / 46. szám
1988. február 24., szerda Somogyi Néplap 3 Munkát adnak Tab körzetében versenyről szólva elismerte, hogy a nehezebb életföltételek és a pénzhajsza valóban gondokat okoz, ám saját üzemének egy szocialista brigádját említette példaként arra, hogy ahol a közösséget megfelelően irányítják, ahol értéknek tekintik a közösségi magatartást vagy az önzetlenséget, ott továbbra is kiitünő eredmények születnek. Kiss László, az üzemi pártbizottság tagja egy elhangzott véleményt kiegészítve mondta: az értékteremtő munkát kell jobban megfizetni, függetlenül attól. hogy az szellemi-e vagy fizikai. Egyetértett viszont az egész magyar gépipar helyzetéért aggódó véleményekkel. összességében elismerően szólt az alapszervezet évi munkájáról. Búza Sándor termelési főmérnök- politikusán foglalt állást, s bár csak a vgmk-k kapcsán mondta, szavai valamennyi kemény fölvetésre is választ adtak. „Arra van most szükség, hogy túltekintsünk a jelenlegi helyzeten, s legjobb tudásunk szerint folytassuk a munkát. Kell lenni annyi bizalomnak, hogy elhiggyék, keressük és meg is találjuk a megoldást”. B. F. Kárpitosok kerestetnek Á bútor ruganyosabb, az ipar rugalmasabb Megrohanták a vevők a bútorboltokat novemberben és decemberben. Megérezték az iparosok is. Hampuk Ferenc, a kaposvári Lakberendezési Ipari Szövetkezet elnöke azt mondta: nemcsak boltjukat, hanem a raktáraikat is „kifosztották". Hogy tervezett nyereségüket megduplázhatták, abban ez is közrejátszott. Volt olyan hétvége, hogy szombaton és vasárnap is dolgozniuk kellett a mesterembereknek, ötvenmillió forint értékű termékük tallát gazdára az Êpfa, a Bútorker, a Skála és kaposvári üzletük közvetítésével. ' Egymillió-hatszázti- zennégyezer forint értékű szolgáltatást végeztek; többet mint egy évvel korábban, de vélhetően kevesebbet, mint amire a jövőben igény lesz. A szövetkezet elnöke valószínűnek tartja, hogy a bútorárak emelkedése mellett megnő az igény a régiek javítására. — Nem hiszem, hogy valaki is kidobja azért az ülőgarnitúráját, mert elkopott a huzatja; valószínűbb, hogy újat csináltat rá, s megjavíttatja a keretet is. Erre felkészültünk. Még akkor is vállaljuk, ha nincs rajta akkora nyereség, mint mondjuk egy egyedi bútor elkészítésén. A szövetkezet gazdasági vezetőinek számításai szerint az idén ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló nyereséghez jussanak, többet kell dolgozniuk, mint egy évvel ezelőtt. Ez tény. De mit tud tenni egy olyan üzem, amelynek a termékei iránt esetleg csökken a kereslet? Hampuk Ferenc szerint ettől azért nem kell félni; a drágább és jobb bútorokból nem fogy majd annyi, mint korábban, inkább a „középszerűekre” lesz kereslet. — Mindenütt van lehetőség a rugalmasabb szervezésre. Olyan termékekkel kell megjelenni, amelyeket keresnek az emberek. A szövetkezet központja mellett van az üzletünk; „mérni tudjuk” a termékeink fogadtatását. Halljuk, miként dicsérik vagy kritizálják a bútorainkat, így gyorrsabban tudunk reagálni az igényekre is. Ez a közepes nagyságú üzemek egyik előnye. Az elhatározás persze kevés. Mert, ha nincs jó munkásgárda vagy hiányzik az alapanyag, már gondok lehetnek. A kaposvári szövetkezetben nem félnek attól, hogy a dolgozók elmennek tőlük. Tavalyi átlagkeresetük hétezer forint volt, és zár- számvetési borítékjukkal sem kell szégyenkezniük. Zavarokat okozhat viszont az alapanyagellátás. — Az igényesebben elkészített funérlemezekhez, habszivacsokhoz, felületkezelő és színezőanyagokhoz nehéz hozzájutni, mert jórészt importból származnak. Ügyes anyagbeszerzők kellenek ahhoz, hogy zavartalanul dolgozhassunk 1988-ban is. — A felvetések ellenére is bíznak benne? — Másképpen nem történhet. N. J. Beszámoló taggyűlésen Érveket nehezebb találni A Kaposgép kaposvári törzsgyárának 5. számú párt- alapszervezete zömében munkásokból áll. Olyan emberekből, akik nem rejtik véka alá, ami a szívüket nyomja. A társadalompolitikai kérdésekről mindannyiszor saját tapasztalataik alapján mondanak véleményt, s ez akkor is tiszteletet parancsol, ha következtetéseikben a példák olykor elfedik a lényeget,és a szenvedélyességük nem párosul mindig kellő tájékozottsággal. Ezt példázta évi beszámoló taggyűlésük is, melyre a legtöbben a műszakot befejezve, egyenesen a inu"- kapad mellől jöttek. Bencs János alapszervezeti titkár ismertette a vezetőségnek az éves munkát ösz- szegző beszámolóját, amely akkor telt meg színnel, mikor a termelés: feladatok megoldására, a napi munka gondjaira fordult a szó. Kevesebb kapaszkodót adott az a megállapítás, miszerint az alapszervezetben fejlődött az ideológiai munka és erősödött a marxista szemlélet. Annál is inkább, mert a pártvezetőség tagja, Derva- lics János később elmondta : a novemberi ideológiai állásfoglalást kevéssé érezték közérthetőnek, s nem találták meg benne a választ napi kérdéseikre. Végül is a titkár egyik mondata oldotta föl a vélhető ellentmondást. ,.A mi ideológiánk és politikánk a termelés, az, hogy a vállalat eredményes legyen.” Ez a taggyűlés nyilvánvalóvá tette, hogy nem volna igazságos egységes mérce alapján értékelni a különféle összetételű alapszervezetek fórumait. Aligha kétséges ugyanis, hogy egy ilyen munkásközösség tetteivel, a termelésben való helytállásával politizál a legeredményesebben. A Kaposgép tavaly kiemelkedően eredményes évet zárt. Tőkés exportja 50 százalékkal növekedett. S hogy mindezt alapanyagellátási és más, az ütemes munkát nehezítő gondok ellenére érték el. abban nagy része volt a példamutatóan helytálló párttagoknak is. A lezajlott egyéni beszélgetések tapasztalatait összegezve a beszámoló nem titkolta, hogy sok volt a borúlátó, elveket számon kérő, s az elkövetett hibák, halogatások okait kutató vélemény. Őszintén elhangzott azonban az is, hogy a sok kritika mellett kevés volt a megoldásokat a saját munka jobbításában kereső javaslat. A beszámolót követő vitában mindenki szólt a vállalat termelési kapacitásának mintegy a negyedét adó vgmk-knak az adórendszer okozta bizonytalanságokkal összefüggő megtorpanásáról. A jelen levő főmérnök elmondta, hogy ez komoly gond. hiszen a vgmk-knak fizetett pénzt egyelőre nem használhatják fel bérként, s e közösségek produktumára nagy szükség van a tavalyit jócskán meghaladó idei feladatok megoldásához. Gelencsér István attól tart, hogy az adó levonása után vgmk-órabére annyi sem lesz, mint a fömunkaidőre jutó. Demó Sándor szerint kaptak ugyan önállóságot a vállalatok, ám ugyanennyi az új kötöttség. Véleménye szerint az adó elsősorban a teljesítménybérek húzóerejét csökkenti, s ez saját vállalatuknál a 88-as terv céljait veszélyezteti. Szenvedélyesen szólt a pályakezdő munkások gondjairól, a szülő1! támogatást nem élvezők romló lakáshozjutási esélyeiről. E gondot összefüggésbe hozta azzal, hogy a jövő munkásai nagyrészt a gyenge tanulók közül kerülnek ki. Nagy József ennek kapcsán mondta el, hogy nem könnyű a pártépítés, főként az olyan fiatalok körében, akiknek napi megélhetési gondjaik vannak. A párttagoknak is nehéz érveket találniuk a miértekre és a hogyanokra. ' Keceli László pártvezető- ségi tag véleménye azt példázta, hogy a kritika és az. elkötelezettség nem ellentmondó követelmény. Mint mondta, reméli, hogy ' a vgm-ek leállása csak átmeneti. hiszen aki megszokott egy életszínvonalat, az akkor is tartani próbálja majd azt, ha nagyobb terheket visel. A szocialista munkaKitüntetések, jutalmak HARMINCÉVES A NÉPI ELLENŐRZÉS Dr. Nagy Iván megyei NEB-elnök köszöntötte a résztvevőket, köztük Kleno- vics Imrét, a megyei párt- bizottság első titkárát, Csáki Gyulát, a KNEB elnökhelyettesét; dr. Iharos Csabát, a megyei tanács vb-titkárát, dr. Exner Zoltánt, a szak- szervezetek megyei tanácsának vezető titkárát, Sándor Máriát, a megyei népfrontbizottság titkárhelyettesét és dr. Jáger Györgyöt, a megyei NEB nyugalmazott elnökét. A népi ellenőrzés megalakulásának és tevékenységének jelentőségét Tihanyi Zoltán, a megyei NEB alapító tagja és társadalmi elnök- helyettese méltatta. Szólt arról, hogy 1956 után gazdasági zűrzavar, sztrájkhullám akadályozta a termelőmunkát, s a politikai, ideológiai tisztánlátást is gátolta a ^okféle nézet, vélemény. 1957 nyarán az MSZMP országos értekezlete, majd a Politikai Bizottság határozata a bizalom helyreállítását is szolgálta, amikor döntött a népi ellenőrzés létrehozásáról. A harminc évvel ezelőtti dokumentumban olvasható: „az űj ellenőrzési szervezetnek minél nagyobb mértékben a tömegek aktív részvételére kell építenie, messzemenően föl kell eleveníteni a még Lenin életében létesült munkás—paraszt felügyelet hagyományait.” Az eddigi évtizedek azt mutatják, hogy a népi ellenőrzés hálózata jól szolgálja mind a gazdasági építőmun- kát, mind a szocialista demokrácia fejlődését. A társadalmi munkaként végzett ellenőrzések során dolgozók százai, ezrei szélesíthették politikai és szakmai látókörüket. Munkájuk során a népi ellenőrök megyénkben is partnerra találtak a munkahelyi mozgalmi és társadalmi vezetőkben. Az ünnepi visszatekintést kitüntetések, jutalmak átadása követte. Tihanyi Zoltán e 30 év alatt végzett kiemelkedő társadalmi munkája elismeréseként az Elnöki Tanácstól az Április Negyediké Érdemrendet kapta, a KNEB- től pedig emlékplakettet. Kilián Jánosnak, a barcsi NEB elnökének tevékenységét a Munka Érdemrend bronz fokozatával ismerték el. Kozma Miklós, a nagyatádi NEB elnöke Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. A KNEB emlékplakettjét kapta Antal László és Sovány György, népi ellenőr. Elismerő oklevelet kilencen vettek át, emléklapot ketten, kiváló társadalmi munkás kitüntető jelvényt öten, és kilencen részesültek tárgyjutalomban. Harminc évvel ezelőtt, 1958. február 3-án alakult meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, majd ezt követően — még ugyanabban a hónapban — a területi bizottságok. Az alakulásról és az eddigi évtizedekről tartottak ünnepi megemlékezést tegnap Kaposváron a megyei NEB székházában. Számítógépen végzik ,a számlázást a jövőben a Nagykanizsai Sörgyár kaposvári kirendeltségén. A CTX 2000 típusú számítógép munkába állításával a vevők az eddiginél gyorsabban kapják kézhez ja számlákat, amelyeket eddig Nagykanizsára kellett küldeni Keresett háziipari termékek „Ahoi lehetséges, bővíteni kell o bedolgozói hálózatot.” (A megyei pártbizottság múlt év szeptember 2-i határozatából.) A siófoki Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet 1987. évi gazdálkodása során ötszázalékos árbevételi és 7—8 százalékos nyereségnövekedést ért el. Exporttevékenységét a szocialista piacon az előző évihez hasonló szinten tartotta, míg tőkés exportját növelte mintegy 20 százalékkal. Különösen élénken fejlődött a szabadidő- és gyermekruházati ágazat. A szövetkezet sajátos színfoltja a népművészeti termékek, a hímzett konfekció és lakástextília, valamint a népművészeti bútorok gyártása. Az átlagosnál nagyobb gazdaságosság jellemezte a dísz- és ajándéktárgy-készítő tevékenységet, amellyel a pécsi ötvösrészlegükben 15 dolgozó foglalkozik. A megyében egyedül csak ők gyártanak fonott bútorokat. E termékeik mintegy 40 százaléka gyermekbú- tor, amelyet a fonyódi részlegben 15 dolgozó készít. Munkájuk színvonalát jelzi, hogy csak nyugati, főként NSZK-, francia és osztrák exportra gyártanak. A szövetkezet a hazai igények jobb kielégítése érdekében már 1981 óta üzemelteti Siófokon a saját boltját. ott gyártmányaikon kívül más, hasonló vállalatok termékei is színesítik a választékot. — Mintegy 100 kilométeres körzetben foglalkoztatunk dolgozókat — mondta Széli István, a szövetkezet elnöke. — Tavaly összesen 280-an voltak, s közülük minden második bedolgozó. Ezt a rendszert nemcsak a szövetkezet gazdasági haszna, hanem szociálpolitikai célok is indokolják. Munkalehetőséget ad a falvakban, községekben élő lányoknak, asszonyoknak. Így ők otthon, a család és a ház körüli munkák ellátása mellett átlag mintegy 6 órát foglalkoznak hímzett és varrott termékek előállításával. Munkájukat ugyanolyan elbírálás alapján értékeljük, mint a nem bedolgozókét. Teljesítménybérezés szerint kapják a pénzüket, s így van, aki havonta ezer. s van. aki 4000 forintot is megkeres. Az utóbbi időszakban növeltük a nyugdíjasok és a gyesen levő kismamák bedolgozását. Célunk, hogy a jövőben saját nyugdíjasainkat és gyesen levőinket is jobban foglalkoztassuk. Tavaly elnyertünk egy megyei pályázatot a gazdaságilag elmaradott térségek munkalehetőségeinek javítására. Ennek keretében Tab körzetében szeretnénk tovább bővíteni bedolgozói hálózatunkat, s így újabb 55 embernek tudnánk munkát biztosítani. — Rendkívül nagy gondunk, hogy januártól központi bértömeg-szabályozásba tartozunk, s ez határt szab a létszámnövelésnek. Épp ezért szeretnénk bázis- bértömeg-módosítást kérni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivataltól. Létszámnövelésünk a szociális megfontolásokon • túl azért is indokolt, mivel termékeink iránt az idén tovább nőtt a kereslet, s a kapacitásunk az igények kielégítésére kevés. Ezért más szövetkezetekkel is fölvesszük a kapcsolatot. Tervünk, hogy ez évben is megtartjuk korábban kialakult termelési szervezetünket, de nagyobb gondot fordítunk a termelékenységet elősegítő műszaki színvonal növelésére. Emellett nálunk új alapanyagot (mint például a farmerjellegűeket) alkalmazunk. Munkavégzésünk színvonalának emelését szolgálja, hogy már öt felsőfokú végzettségű dolgozót alkalmazunk a munka irányítására és szervezésére. Gy. L.
