Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-03 / 28. szám
2 Somogyi Néplap 1988. február 3., szerda Kolvlsto Az igazi csatározás az államfői posztért csak most kezdődik Finnországban. Eddig a küzdelem simának, előre lefutottnak látszott. A minap azonban módosult a kép, miután az észak-európai ország szavazópolgárai az elnökválasztás első fordulójának végeredményével igencsak meglepték a világot — valószínűleg önmagukat is. A Helsinkiben is favoritnak hitt Mauono Koivis- tót az első menetben nem erősítették meg államfői tisztségében, hanem az ugyancsak vasárnap é's hétfőn megválasztott elektori testületre bízták a végső döntést. Miért? Miért határoztak így a finnek? Mégsem lennének elégedettek Koivisto elnöki ténykedésével? Vagy akad más, megítélésük szerint rátermettebb politikus az államfői posztra? Egyáltalán merre tart Finnország, netán jobbra? Kérdés kérdés után, és még nem is teljes a gondolatsor, amelyen most óhatatlanul sokan ,,vé- gigifutnak” a világban. Ha jobban megnézzük a dolgokat, kiderül, hogy meglehetősen összetett a helyzet. Valóban Koivisto volt a favorit. Ám most tartottak először közvetlen elnökválasztást ebben az országban, s ezért a finnekkel feltehetően egy kicsit „elszaladt a ló”. Másrészt, és erre nem Koivisto elnöki tevékenysége kapcsán derült fény, már nem olyan feltétlen a bizalom a szociáldemokraták iránt, mint, hosszú ideig volt. Ezt bizonyították a tavaly tavaszi választások eredményei, s az új kormánykoalíció, amelyben a konzervatív nemzeti koalíciós párt jelenti a másik fő erőt a szociáldemokraták mellett. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy előzőleg a kormányátalakítási tárgyalások során az addigi partner Centrumpárt egyeduralmi szerepre tört, most már elszántan harcol az államfői posztért a Centrumpárt igen ambiciózus és népszerű vezetője, Paavo Vayrynen egykori külügyminiszter. Valószínűleg az ő személye okozhatta a legnagyobb zavart a szavazóknál. Vayrynen ugyanis sok finn meglátása szerint alkalmas az államfői posztra — de csak Koivisto után. Ezt is meggyőzően tükrözte az első forduló végeredménye. Eszerint Koivisto toronymagasan az első helyen végzett, a szavazatok csaknem 48 százalékát szerezte meg, míg a második Vayrynennek a voksok 20 százalékával kellett megelégednie. Mindazonáltal a szavazás utáni első sajtóértekezleten Koivisto adott hangot csalódottságának. Az, hogy nem kapta meg az abszolút többséget az első fordulóban, szemmel láthatóan fájdalmasan érintette, S ez a seb, ismerve a finn lélek érzékenységét, valószínűleg mélyebb lesz, mint amilyennek a szavazók kalkulálták az urnáknál. Kocsi Margit Thatcher —Kohl találkozó Margaret Thatcher brit kormányfő és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár két és fél órás londoni tárgyalásaik befejeztével tartott közös sajtóértekezletükön kedden hangoztatták, hogy mindketten a Közös Piac agrárpolitikai-pénzügyi válságának megoldását kívánják, de elismerték, hogy a módozatokat illetően nem sikerült áthidalniok lényegbevágó nézeteltéréseiket. Thatcher asszony szerint találkozójuk „építő szellemű” volt, „igen kemény vitákkal”. Kohl „jó légkörűnek” minősítette megbeszéléseiket. De — mint mondotta — „nagyon göröngyös utat kell megjárnunk” a Közös Piac mezőgazdasági túltermelésének csökkentésére. „A holtpont áttörése igen nehéz lesz, de nem szükségképpen lehetetlen” — hangoztatják Londonban. Brit kormánykörökben emlékeztetnek rá, hogy „a németek az utolsó pillanatban szoktak engedményt tenni”. Thatcher asszony nyilvánvalóan azt reméli — állapította meg a két kormányfő közös sajtó- értekezletét követően a BBC rádió diplomáciai munkatársa —, hogy most is ez történik majd a brüsszeli csúcs- találkozón. Szabadon engedik a rendzavarokat Stephan Krawzcyk és felesége, Freya Klier, akik hazaáruló kapcsolataik miatt voltak letartóztatásban, kérelmüknek megfelelően, a törvényes előírásokat figyelembe véve, kedden elhagyták az NDK-t és az NSZK- ba távoztak — jelentette kedden az NDK hírügynöksége. A hét végéig várhatóan szabadon engedik mindazokat a személyeket, akiket a Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht emlékére január 17-én rendezett tömegfelvonulás megzavarása miatt tartóztattak le, s egy részüket már el is ítélték — jelentette be kedden Wolfgang Vogel berlini ügyvéd. Vogel nyilatkozata szerint a letartóztatottak a szabadon engedés után dönthetnek, hogy az NDK-ban maradnak-e vagy távoznak az NSZK-ba. Átértékelt hadtörténelem A szovjet történelem lapjainak újraírása az átalakítás és a nyíltság szemszögéből új alapokra helyezi az ország hadtörténelmének átértékelését is. A Szovjetunióban felfokozott érdeklődéssel várják, hogy megjelenjék a szovjet katonai enciklopédia második, átszerkesztett kiadása és a nagy honvédő háború történetét feldolgozó nyolckötetes mű. Az előkészületi munkákról nyilatkozott a Szovjetszkaja Kultúra című lapnak Mihail Kirjan altábornagy, a honvédelmi minisztérium hadtörténeti intézetének helyettes parancsnoka és Jurij Kirsin vezérőrnagy, a katonai enciklopédia szerkesztő- bizottságának az elnöke. Kirsin vezérőrnagy elmondta, hogy a szovjet katonai enciklopédia újjászerkesztett változatában 476 névvel több lesz, mint az első kiadásban. Ezek a címszavak azokat a személyiségeket mutatják be, akik tényleges katonák voltak, vagy valamilyen módon kapcsolatban voltak a szovjet hadsereg történetével. így az új katonai enciklopédia ismerteti Lev Trockij pályafutását is, aki ugyan súlyos elvi hibákat vétett a szovjet fegyveres erők megteremtésében, de tény, hogy részese volt a szovjet hadsereg történetének. Foglalkozik az olyan kalandor típusú, bűnös személyiségekkel is, mint Berija. Az új enciklopédia emellett újraértékeli azoknak a katonáknak az életútját, akik neve egyre inkább a feledésbe merül. Ugyanakkor — mutatott rá Kirjan altábornagy — sok más katonai vezető szerepe indokolatlanul felértékelődik. Az e téren mutatkozó aránytalanságot mindenképpen fel kell számolni. A nagy honvédő háborúról készülő átfogó történelmi mű alaposabban foglalkozik az eddig kényesnek tartott kérdésekkel, mint a korábbi történeti munkák. Mindkét történeti mupka törekvése, hogy a szovjet fegyveres erők útját alapvetően meghatározó és leginkább vitatott politikai-katonai személyiségek tevékenységét a valóságnak megfelelően mutassák be. Vonatkozik ez főképp Sztálinra. Szerepének, a hadsereghez és annak vezetőihez való viszonya elmélyült, előindula- toktól mentes kutatómunkát igényel — szögezte le a két hadtörténész. De ugyanakkor lehet-e minden hibát egy személynek tulajdonítani? Mindkét mű szerkesztésénél alapvető feladat, hogy figyelembe vegyenek minden egyes személyt, minden egyes történést. A két tábornok-hadtörté- nész a szerkesztési munkák menetével kapcsolatban elmondta, hogy őket is zavarja az, ami civil kollégáikat. A levéltárak, az archívumok még nem tárták elég szélesre kapuikat a kutatók előtt. Maguk az archívosok sem tudnak eligazodni a tárolt dokumentumok szövevényében. Mindezek feldolgozása, amely fokozatosan lehetővé válik, lehet az egyik záloga annak, hogy a szovjet katonai enciklopédia és a nagy honvédő háború történetének újrafeldolgozása a valóságnak megfelelően tükrözze a Szovjetunió katona- politikájának és fegyveres erőinek hetvenéves útját. Hegedűs György FESZÜLTSÉG A KOREAI-FÉLSZIGETEN r Ésszerű indok nincs „Ki tette ezt?” — találgat- ját megütközve világszerte. A jelentések szerint 115 ártatlan ember halt szörnyet novemberben a dél-koreai légitársaság utasszállítójának pusztulásakor. A hivatalos Washington, Tokió és Szöul Phenjant vádolja. Az USA és Japán szankciókat léptetett. életbe, Dél-Korea pedig többé nem hajlandó tárgyalni a KNDK-val az olimpiai rendezés megosztásáról. Tettesek nevei forognak a világsajtóban, akik a szöuli verzió szerint Észak- Korea ügynökei, s a félszigeten újra harcra készek a szemben álló felek csapatai. Ám a fokozódó feszültségek közepette napról-napra olyan részletek látnak napvilágot, amelyek egymás után teszik kétségessé a Dél-Korea által felsorakoztatott „bizonyítékokat”. Ez idáig sem a vádak, sem az ellenérvek nem tudtak senkire megfellebbezhetetlenül rábizonyítani a bűnösséget, ezért felmerül s kérdés: kinek állt érdekében az incidens? Phenjan érdekeit és eddigi irányvonalát elemezve a gép felrobbantásához szolgáló ésszerű indokot nemigen találhatunk. A két Korea közeledésében éppen a KNDK volt a kezdeményező. 1984- ben, szakítva a több évtizedes kölcsönös elutasítás hagyományaival, Észak segítséget nyújtott az árvíz sújtotta Délnek. A jóindulatú gesztus nyomán, ha nem is a Phenjan által remélt lendülettel, de tárgyalások indultak a felek között. Ezek 1986-ban — az éves nagyszabású amerikai—dél-koreai hadgyakorlat miatt — megszakadtak ugyan, ám a KNDK azóta is folyamatosan tett javaslatokat a félsziget atommentesítésére, a katonai és politikai feszültség enyhítésére, és a kettőosztott Korea békés, demokratikus föderatív újraegyesítésére. Tavaly nyáron minden eddiginél nagyobb horderejű indítványt terjesztett elő : a két Korea 1988—91 között csökkentse százezer főre a hadseregét. Ezzel egyidőben szakaszosan távozniuk kellene a Dél-Koreában állomásozó, nukleáris fegyverekkel is rendelkező amerikai csapatoknak. Hogy kezdeményezését tettel is alátámassza, a KNDK még a múlt évben hozzákezdett százezer katonája leszereléséhez. Nem vitatható, hogy Szöulnak is voltak javaslatai. Ezek azonban az észak-koreaiak nál mindig alacsonyabb képviseleti szintet és szűkebb témakört kívántak a tárgyalások számára, s mindvégig visszautasították a logikus kérést, hogy a félsziget stratégiai viszonyaiban meghatározó Egyesült Államok is a tárgyalóasztalhoz üljön. Nem tagadható az sem, hogy Szöul, Phenjan kérésére, kötélnek állt: tárgyaljanak az olimpia megosztott rendezéséről. Ám a legelső lépés, amit Dél-Korea a repülőgépincidens után tett, a további tárgyalások lemondása, a A panmindzsoni demarkációs vonal két oldalán megnövekedett a feszütség Az állítólagos merénylőn» Szöulban KNDK részvételének letiltása volt. Soha nem volt kétséges, hogy a mostani olimpiának nemcsak sport, hanem politikai jelentősége is lesz: a rendező ország óriási propagandalehetőséget kap, amelyen keresztül megpróbálja majd elfogadtatni a külvilággal társadalmi és politikai berendezkedését. (Igaz, a rendezés jogát Szöul város, s nem Dél-Korea kapta, de hát ez sokat nem változtat a lényegen.) A repülőkatasztrófa is most egyoldalú előnyök kicsikarására, a Koreai-félszigeten folytatott politikájának igazolására ad lehetőséget a polgári átalakulást hirdető Délnek, a terroristáknak vádolt Északkal szemben. Az incidens ugyanakkor fontos hivatkozási alappá vált a radikális dél- koreai ellenzékkel szembeni fellépéshez is. Érdemes felidézni, hogy a katasztrófa körüli spekulációkat a szöuli kormányzat már a decemberi elnökválasztás idején is felhasználta belpolitikai célokra. Szöul törekvése, hogy nemzetközi tekintélyét a KNDK-val szemben megerősítse, összhangban van, mind az Egyesült Államok elképzeléseivel, amelynek a kontinentális Ázsiában már csak itt vannak támaszpontjai, mind Japánéval, amely óriási összegeket fektetett be a dél-koreai gazdaságba. A tettesek személye tehát vitatható, s — a fekete doboz hiányában — még az sem bizonyított, hogy az utasszállítót egyáltalán felrobbantották. Figyelembe véve azonban a konfliktus következményeit, az érintett országok eddigi politikáját, s azt hogy már nem először tűnik el dél-koreai gép gyanús körülmények között, nehezen hihető, hogy az incidens éppen a KNDK-nak áll érdekében. Pogár Demeter A NAGYATÁD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET közgazdasági osztályvezetői munkakör betöltésére Feltételek: / — közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség, — közgazdasági érettségi + mérlegképes könyvelői tanfolyam, — 5 éves szakmai gyakorlat. a — erkölcsi feddhetetlenség. Fizetés megegyezés szerint. Wgí ffniwl A pályázatot részletes önéletrajz- íVmLU'jn/ zal a megjelenéstől számított 15 napon belül kell eljuttatni a sző- vetkezet személyzeti vezetőjéhez. (101246)
