Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

2 Somogyi Néplap 1988. február 3., szerda Kolvlsto Az igazi csatározás az ál­lamfői posztért csak most kezdődik Finnországban. Ed­dig a küzdelem simának, előre lefutottnak látszott. A minap azonban módosult a kép, miután az észak-euró­pai ország szavazópolgárai az elnökválasztás első for­dulójának végeredményével igencsak meglepték a vilá­got — valószínűleg önmagu­kat is. A Helsinkiben is fa­voritnak hitt Mauono Koivis- tót az első menetben nem erősítették meg államfői tisztségében, hanem az ugyancsak vasárnap é's hét­főn megválasztott elektori testületre bízták a végső döntést. Miért? Miért határoztak így a finnek? Mégsem len­nének elégedettek Koivisto elnöki ténykedésével? Vagy akad más, megítélésük sze­rint rátermettebb politikus az államfői posztra? Egyál­talán merre tart Finnország, netán jobbra? Kérdés kér­dés után, és még nem is tel­jes a gondolatsor, amelyen most óhatatlanul sokan ,,vé- gigifutnak” a világban. Ha jobban megnézzük a dolgokat, kiderül, hogy meg­lehetősen összetett a helyzet. Valóban Koivisto volt a fa­vorit. Ám most tartottak elő­ször közvetlen elnökválasz­tást ebben az országban, s ezért a finnekkel feltehetően egy kicsit „elszaladt a ló”. Másrészt, és erre nem Koi­visto elnöki tevékenysége kapcsán derült fény, már nem olyan feltétlen a biza­lom a szociáldemokraták iránt, mint, hosszú ideig volt. Ezt bizonyították a tavaly tavaszi választások eredmé­nyei, s az új kormánykoa­líció, amelyben a konzerva­tív nemzeti koalíciós párt jelenti a másik fő erőt a szociáldemokraták mellett. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy előzőleg a kormányátalakítási tárgya­lások során az addigi part­ner Centrumpárt egyedural­mi szerepre tört, most már elszántan harcol az állam­fői posztért a Centrumpárt igen ambiciózus és népszerű vezetője, Paavo Vayrynen egykori külügyminiszter. Va­lószínűleg az ő személye okozhatta a legnagyobb za­vart a szavazóknál. Vayry­nen ugyanis sok finn meg­látása szerint alkalmas az államfői posztra — de csak Koivisto után. Ezt is meg­győzően tükrözte az első forduló végeredménye. Esze­rint Koivisto toronymagasan az első helyen végzett, a szavazatok csaknem 48 szá­zalékát szerezte meg, míg a második Vayrynennek a voksok 20 százalékával kel­lett megelégednie. Mindazonáltal a szavazás utáni első sajtóértekezleten Koivisto adott hangot csaló­dottságának. Az, hogy nem kapta meg az abszolút több­séget az első fordulóban, szemmel láthatóan fájdalma­san érintette, S ez a seb, is­merve a finn lélek érzé­kenységét, valószínűleg mé­lyebb lesz, mint amilyennek a szavazók kalkulálták az urnáknál. Kocsi Margit Thatcher —Kohl találkozó Margaret Thatcher brit kormányfő és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár két és fél órás londoni tárgyalá­saik befejeztével tartott kö­zös sajtóértekezletükön ked­den hangoztatták, hogy mindketten a Közös Piac ag­rárpolitikai-pénzügyi válsá­gának megoldását kívánják, de elismerték, hogy a módo­zatokat illetően nem sikerült áthidalniok lényegbevágó né­zeteltéréseiket. Thatcher asszony szerint találkozójuk „építő szelle­mű” volt, „igen kemény vi­tákkal”. Kohl „jó légkörű­nek” minősítette megbeszélé­seiket. De — mint mondot­ta — „nagyon göröngyös utat kell megjárnunk” a Közös Piac mezőgazdasági túlter­melésének csökkentésére. „A holtpont áttörése igen nehéz lesz, de nem szükség­képpen lehetetlen” — han­goztatják Londonban. Brit kormánykörökben emlékez­tetnek rá, hogy „a németek az utolsó pillanatban szoktak engedményt tenni”. Thatcher asszony nyilvánvalóan azt reméli — állapította meg a két kormányfő közös sajtó- értekezletét követően a BBC rádió diplomáciai munkatár­sa —, hogy most is ez tör­ténik majd a brüsszeli csúcs- találkozón. Szabadon engedik a rendzavarokat Stephan Krawzcyk és fe­lesége, Freya Klier, akik hazaáruló kapcsolataik miatt voltak letartóztatásban, ké­relmüknek megfelelően, a törvényes előírásokat figye­lembe véve, kedden elhagy­ták az NDK-t és az NSZK- ba távoztak — jelentette kedden az NDK hírügynök­sége. A hét végéig várhatóan szabadon engedik mindazo­kat a személyeket, akiket a Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht emlékére január 17-én rendezett tömegfelvo­nulás megzavarása miatt tartóztattak le, s egy részü­ket már el is ítélték — je­lentette be kedden Wolfgang Vogel berlini ügyvéd. Vogel nyilatkozata szerint a letartóztatottak a szabadon engedés után dönthetnek, hogy az NDK-ban marad­nak-e vagy távoznak az NSZK-ba. Átértékelt hadtörténelem A szovjet történelem lap­jainak újraírása az átalakí­tás és a nyíltság szemszö­géből új alapokra helyezi az ország hadtörténelmének át­értékelését is. A Szovjet­unióban felfokozott érdeklő­déssel várják, hogy megje­lenjék a szovjet katonai en­ciklopédia második, átszer­kesztett kiadása és a nagy honvédő háború történetét feldolgozó nyolckötetes mű. Az előkészületi munkákról nyilatkozott a Szovjetszkaja Kultúra című lapnak Mihail Kirjan altábornagy, a hon­védelmi minisztérium had­történeti intézetének helyet­tes parancsnoka és Jurij Kirsin vezérőrnagy, a kato­nai enciklopédia szerkesztő- bizottságának az elnöke. Kirsin vezérőrnagy el­mondta, hogy a szovjet ka­tonai enciklopédia újjászer­kesztett változatában 476 névvel több lesz, mint az első kiadásban. Ezek a cím­szavak azokat a személyisé­geket mutatják be, akik tényleges katonák voltak, vagy valamilyen módon kap­csolatban voltak a szovjet hadsereg történetével. így az új katonai enciklopédia is­merteti Lev Trockij pálya­futását is, aki ugyan súlyos elvi hibákat vétett a szovjet fegyveres erők megteremté­sében, de tény, hogy részese volt a szovjet hadsereg tör­ténetének. Foglalkozik az olyan kalandor típusú, bű­nös személyiségekkel is, mint Berija. Az új enciklo­pédia emellett újraértékeli azoknak a katonáknak az életútját, akik neve egyre inkább a feledésbe merül. Ugyanakkor — mutatott rá Kirjan altábornagy — sok más katonai vezető szerepe indokolatlanul felértékelő­dik. Az e téren mutatkozó aránytalanságot minden­képpen fel kell számolni. A nagy honvédő háború­ról készülő átfogó történelmi mű alaposabban foglalkozik az eddig kényesnek tartott kérdésekkel, mint a korábbi történeti munkák. Mindkét történeti mupka törekvése, hogy a szovjet fegyveres erők útját alapve­tően meghatározó és legin­kább vitatott politikai-kato­nai személyiségek tevékeny­ségét a valóságnak megfele­lően mutassák be. Vonatko­zik ez főképp Sztálinra. Sze­repének, a hadsereghez és annak vezetőihez való vi­szonya elmélyült, előindula- toktól mentes kutatómunkát igényel — szögezte le a két hadtörténész. De ugyanakkor lehet-e minden hibát egy személynek tulajdonítani? Mindkét mű szerkesztésénél alapvető feladat, hogy fi­gyelembe vegyenek minden egyes személyt, minden egyes történést. A két tábornok-hadtörté- nész a szerkesztési munkák menetével kapcsolatban el­mondta, hogy őket is zavar­ja az, ami civil kollégáikat. A levéltárak, az archívumok még nem tárták elég széles­re kapuikat a kutatók előtt. Maguk az archívosok sem tudnak eligazodni a tárolt dokumentumok szövevényé­ben. Mindezek feldolgozása, amely fokozatosan lehetővé válik, lehet az egyik záloga annak, hogy a szovjet ka­tonai enciklopédia és a nagy honvédő háború tör­ténetének újrafeldolgozása a valóságnak megfelelően tük­rözze a Szovjetunió katona- politikájának és fegyveres erőinek hetvenéves útját. Hegedűs György FESZÜLTSÉG A KOREAI-FÉLSZIGETEN r Ésszerű indok nincs „Ki tette ezt?” — találgat- ját megütközve világszerte. A jelentések szerint 115 ár­tatlan ember halt szörnyet novemberben a dél-koreai légitársaság utasszállítójá­nak pusztulásakor. A hivata­los Washington, Tokió és Szöul Phenjant vádolja. Az USA és Japán szankciókat léptetett. életbe, Dél-Korea pedig többé nem hajlandó tárgyalni a KNDK-val az olimpiai rendezés megosztá­sáról. Tettesek nevei forog­nak a világsajtóban, akik a szöuli verzió szerint Észak- Korea ügynökei, s a félszi­geten újra harcra készek a szemben álló felek csapatai. Ám a fokozódó feszültségek közepette napról-napra olyan részletek látnak napvilágot, amelyek egymás után teszik kétségessé a Dél-Korea által felsorakoztatott „bizonyíté­kokat”. Ez idáig sem a vádak, sem az ellenérvek nem tud­tak senkire megfellebbezhe­tetlenül rábizonyítani a bű­nösséget, ezért felmerül s kérdés: kinek állt érdekében az incidens? Phenjan érdekeit és eddigi irányvonalát elemezve a gép felrobbantásához szolgáló ésszerű indokot nemigen ta­lálhatunk. A két Korea kö­zeledésében éppen a KNDK volt a kezdeményező. 1984- ben, szakítva a több évtize­des kölcsönös elutasítás ha­gyományaival, Észak segít­séget nyújtott az árvíz súj­totta Délnek. A jóindulatú gesztus nyomán, ha nem is a Phenjan által remélt len­dülettel, de tárgyalások in­dultak a felek között. Ezek 1986-ban — az éves nagysza­bású amerikai—dél-koreai hadgyakorlat miatt — meg­szakadtak ugyan, ám a KNDK azóta is folyamatosan tett javaslatokat a félsziget atommentesítésére, a katonai és politikai feszültség enyhí­tésére, és a kettőosztott Ko­rea békés, demokratikus fö­deratív újraegyesítésére. Ta­valy nyáron minden eddigi­nél nagyobb horderejű in­dítványt terjesztett elő : a két Korea 1988—91 között csök­kentse százezer főre a had­seregét. Ezzel egyidőben sza­kaszosan távozniuk kellene a Dél-Koreában állomásozó, nukleáris fegyverekkel is rendelkező amerikai csapa­toknak. Hogy kezdeménye­zését tettel is alátámassza, a KNDK még a múlt évben hozzákezdett százezer kato­nája leszereléséhez. Nem vitatható, hogy Szöul­nak is voltak javaslatai. Ezek azonban az észak-koreaiak nál mindig alacsonyabb kép­viseleti szintet és szűkebb témakört kívántak a tárgya­lások számára, s mindvégig visszautasították a logikus kérést, hogy a félsziget stra­tégiai viszonyaiban megha­tározó Egyesült Államok is a tárgyalóasztalhoz üljön. Nem tagadható az sem, hogy Szöul, Phenjan kérésére, kö­télnek állt: tárgyaljanak az olimpia megosztott rendezé­séről. Ám a legelső lépés, amit Dél-Korea a repülőgép­incidens után tett, a további tárgyalások lemondása, a A panmindzsoni demarkációs vonal két oldalán megnöve­kedett a feszütség Az állítólagos merénylőn» Szöulban KNDK részvételének letiltá­sa volt. Soha nem volt kétséges, hogy a mostani olimpiának nemcsak sport, hanem poli­tikai jelentősége is lesz: a rendező ország óriási propa­gandalehetőséget kap, ame­lyen keresztül megpróbálja majd elfogadtatni a külvi­lággal társadalmi és politi­kai berendezkedését. (Igaz, a rendezés jogát Szöul város, s nem Dél-Korea kapta, de hát ez sokat nem változtat a lényegen.) A repülőka­tasztrófa is most egyoldalú előnyök kicsikarására, a Koreai-félszigeten folytatott politikájának igazolására ad lehetőséget a polgári átala­kulást hirdető Délnek, a ter­roristáknak vádolt Északkal szemben. Az incidens ugyan­akkor fontos hivatkozási alappá vált a radikális dél- koreai ellenzékkel szembeni fellépéshez is. Érdemes fel­idézni, hogy a katasztrófa körüli spekulációkat a szöuli kormányzat már a decembe­ri elnökválasztás idején is felhasználta belpolitikai cé­lokra. Szöul törekvése, hogy nemzetközi tekintélyét a KNDK-val szemben megerő­sítse, összhangban van, mind az Egyesült Államok elkép­zeléseivel, amelynek a kon­tinentális Ázsiában már csak itt vannak támaszpontjai, mind Japánéval, amely óriá­si összegeket fektetett be a dél-koreai gazdaságba. A tettesek személye tehát vitatható, s — a fekete do­boz hiányában — még az sem bizonyított, hogy az utasszállítót egyáltalán fel­robbantották. Figyelembe véve azonban a konfliktus következményeit, az érintett országok eddigi politikáját, s azt hogy már nem először tűnik el dél-koreai gép gya­nús körülmények között, ne­hezen hihető, hogy az inci­dens éppen a KNDK-nak áll érdekében. Pogár Demeter A NAGYATÁD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET közgazdasági osztályvezetői munkakör betöltésére Feltételek: / — közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség, — közgazdasági érettségi + mérlegképes könyvelői tanfolyam, — 5 éves szakmai gyakorlat. a — erkölcsi feddhetetlenség. Fizetés megegyezés szerint. Wgí ffniwl A pályázatot részletes önéletrajz- íVmLU'jn/ zal a megjelenéstől számított 15 napon belül kell eljuttatni a sző- vetkezet személyzeti vezetőjéhez. (101246)

Next

/
Thumbnails
Contents