Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 43. szám Ára: 2,20 Ft 1988. február 20., szombat Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése A szociális biztonság garanciái A SZOT ülésének napirendjén IDEI FELADATTERV Tartalom és forma A reform továbbvitele, a gazdasági szabályozás, a nö­vekvő vállalati teljesítmény és a gazdasági-társadalmi kibontakozás szorosan össze­függő fogalmak. A körülmé­nyekhez alkalmazkodó válla­latok alakítják magukat a körülményeket is, a jobb tel­jesítmény erősíti a gazdasá­got, ez maga után húzhatja a gazdasági egységeket... De a logikai sor ellenkező előjellel is igaz: a rész gyen­gítheti az egészet, s az egész a részt. A tét óriási, nem kell ezt ma már magyaráz­ni. A vállalatok alkalmazko­dóképessége avagy merevsé­ge sorsdöntő lehet. Épp ezért üdvözlendő, örömteli minden olyan hír, amely arról szól, hogy egyik-másik cég meg­találta a nehéz helyzetből kivezető utat, a korábbinál jobb gazdálkodással, korsze­rűbb, jobb minőségű ter­mékkel kül- vagy belföldön aratott sikereket. Rugalmas volt, alkalmazkodni tudott, úrrá lett a nehézségeken ... Kellemesen, jól hangzó szó- kapcsolatok ezek mindig, de különösen mostanában. Az alkalmazkodási készség mélyebb vizsgálatakor azon­ban fölfigyeltem néhány ér­dekességre, amelyeket még alaposabban körüljárva né­miképp apadt a lelkesedé­sem. Nemegyszer hallottam az utóbbi időben — főképp kisebb gazdasági egységeknél —, hogy alkalmazkodni, át­alakulni igyekeznek, mivel a körülmények erre kénysze­rítik őket. így próbálkozik például szervezeti átalakítás­sal a kaposvári Elastic vagy a Kapos Ruhaipari Szövet­kezet. Meg is kédeztem mind­annyiszor: a szervezeti vál­tozások milyen tartalmi mó­dosítást takarnak. A válasz néhány esetben azonban fur­csamód annyi volt: semmi­lyent sem. Ugyanúgy dolgo­zunk mint eddig, ugyanazt csináljuk mint eddig, mivel jól megy a „verkli”, fejlődé­sünk egyenletes, hiba lenne másba kapnunk, maradunk a kaptafánál. A szervezeti vál­tozás — átalakulás kisszö­vetkezetté, korlátolt felelős­ségű társasággá, részvény- társasággá és hasonlók — gyakran csupán bűvészmu­tatvány; segítségével a vál­lalkozás megőrizni igyekszik korábbi pozícióit, amelyek a régebbi felállásban nem tarthatók. Ez mindenesetre elgondol­kodtató. Ha a csődtől való menekülés egyik eszköze a tartalmival együtt járó szer­vezeti változás, akkor sen­kinek semmi kifogása sem lehet ellene. De ha a régi formában is menne minden a maga útján és ennek elle­nére szükséges iaz új „ka­bát”, akkor mire jó ez az egész? Az átalakítással járó rengeteg munka, tanácsko­zás, adminisztráció, közgyű­lés, szavazás ilyen esetekben valójában a termelőmunká­tól vonja el az erőt, a fizi­kai és szellemi koncentrá­ciót. . Nem a bűvészkedő cégeket hibáztatom ezért. Ök azt te­szik, amire rákényszerülnek. Hanem csupán jelezni pró­bálom: a megújuló rendszer­ben itt úgy tetszik hiba ke­letkezett, amelyet jó lenne megszüntetni. Hiszen az el­képzelés úgy hangzott: a jók lehetőségei növekednek. De akkor a jóknak miért kell kényszerűen megváltoz­niuk? Miért nem maradhat­nak úgy jók, ahogy voltak? Luthár Péter A társadalombiztosítás fi­nanszírozási rendszerének korszerűsítésével és a nyug­díjrendszer módosításával kapcsolatos tervezeteket vi­tatta meg az Országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága Pesta László elnök­letével a Parlamentben tar­tót pénteki ülésén. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés meg­állapítja: a szociális bizton­ság garantálása társadalom- politikánk egyik központi kérdése. Ennek a követel­ménynek a teljesítése ha­laszthatatlanná teszi a tár­sadalombiztosítás finanszí­rozási és működési feltételei­nek gyökeres átalakítását. Hosszú..távon meg kell te­remteni a társadalombiztosí­tási ellátások értékállandósá­gának törvényes garanciáit, a társadalmi megélhetési költ­ségeket fedező minimális nyugdíjellátásokat. A nyugdíjrendszer módo­sítását az indokolja, hogy a nyugdíjasok helyzetében fe­szültségek, ellentmondások vannak. A nyugdíjrendszert össze kell hangolni a gazda­ságirányítás szisztémájával, a foglalkoztatáspolitikával, a társadalmi és egyéni érde­kekkel. Az elérendő fő cé­lok: erősebben jusson kife- jezésrte, hogy a nyugdíj munkával és járulékfizetés­sel szerzett jog, illetve a nyugdíjrendszerben legye­nek meg a szociális bizton­ság törvényes garanciái. Szóbeli kiegészítőjében Rácz Albert, az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság vezetője emlékez­tetett arra: politikai állás- foglalás és állami határozat született arról, hogy 1988- ban törvényjavaslat készül­jön a nyugdíjrendszer mó­dosításáról. Hangsúlyozta^ a változtatásra egyértelműen szükség van, azonban a fog­lalkoztatási, inflációs gondo­kat a népgazdaság egyensú­lyi helyzetével kacsolatos nehézségeket figyelembe vé­ve mérlegelni kell, hogy a módosításra megérettek-e a körülmények. A vitában felszólaló dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter bo­nyolult, mindenkit érintő kérdésnek nevezte a társa­dalombiztosítás finanszíro­zási rendszerének korszerű­sítését. Ügy vélekedett: elő­ször azt kell tisztázni, hogy milyen elvek alapján hajt­ható végre a módosítás. Mi­vel egy több évtizede mű­ködő rendszerről van szó, alapos előkészítő munkára van szükség ghhoz, hogy jó döntés születhessen. A mi viszonyaink között a tár­sadalombiztosítás nem je­lent társadalmi biztonságot, viszont szociális elemeket is tartalmaz azok számára, akik valamilyen okból nem tudtak tartósan dolgozni — hangsúlyozta a miniszter. A társadalombiztosítási rendszer reformja során azt kell eldönteni, hogy mit fi­nanszírozzon a költségvetés, és mire adjon fedezetet a dolgozóktól beszedett társa­dalombiztosítási járulék. A társadalombiztosításnak nemcsak anyagi önállóságra van szüksége, hanem arra is, hogy például törvények szabályozzák a nyugdíjjáru­lék, a nyugdíjak alakulását. Az átmenet várhatóan sok gondot okoz majd,, de a mó­dosítás gazdasági, politikai, lélektani előnye sokkal na. gyobb, mint a hátránya. A nyugdíjreformról szól­va kifejtette: az érdemi vál. toztatáshoz szükséges 8—10 ■milliárd forintot a költség- vetésből nem lehet előte­remteni. Mindezeket figye­lembe véve a miniszter úgy vélekedett: most nem a nyugdíjreform mikéntjét kell az Országgyűlés elé terjeszteni, hanem először azt: a mai helyzetben vál­toztassanak-e egyáltalán a nyugdíjrendszeren. Raub János, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak osztályvezető-helyettese a SZOT Elnökségének állás- foglalását tolmácsolva el­mondotta: ma még nincse­nek meg az alapvető — a politikai, gazdasági, szociál. politikai — feltételek a nyugdíjrendszer megváltoz­tatásához. Dr. Papp Elemér (Zala m.) javasolta, hogy a korhatárkedvezménynek ne csupán a gyermekek száma legyen a kritériuma. Dr. Eke Károly (Csongrád m) nem értett egyet a SZOT el­nökségének álláspontjával. Mint mondotta: a gazdasági gondokra hivatkozással nem lehet elodázni a nyugdíj- rendszer reformját. Kovács Lászlóné (Budapest) helye­selte a nyugdíjak legalsó, il_ letve legfelső értékének meghatározását. Dobos Jó- zsefné (Heves megye) indít­ványozta, hogy legfeljebb három év korkedvezményt kapjanak a nők a gyerme­keik száma után. Varga Miklós (Veszprém megye)' javasolta, hogy a nyugdíj­ba menők a szolgálati idő utolsó három évében elért keresetük alapján kapják meg járandóságukat. Mo. ravesik Ferencné (Bács- Kiskun megye) a szakszö­vetkezetekben alkalmazott bonyolult járulékfizetési rendszer egyszerűsítését sürgette. Kosztolánczi Já. nosné (Somogy megye) meg­fontolásra ajánlotta, hogy a ruházati iparban szalag- rendszerben, több műszak­ban dolgozók kapjanak kor- kedvezményt. Indoklásul hozzátette: az iparágban igen nagyfokú a dolgozók egészségkárosodása. Dr. Sin- kovics Mátyás (Budapest) indokoltnak tartotta a tár­sadalombiztosítás önállósá­gának megteremtését. A vitában felszólalt még: Békési László pénzügymi­niszter-helyettes, Molnár Béla, a HNF OT titkára és Vass Tiborné, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerve­zetének titkára. A képvise­lői észrevételekre Rácz Al­bert válaszolt. Elegendő vetőmag van a tavaszi vetésekhez — je­lentették be tegnap délelőtt a Vetőmagértékesítő Válla­lat területi központjának dombóvári saj tótájékoztató­ján. Ennek ellenére gond­ban vannak a mezőgazdasá­gi nagyüzemek, mert anya­gi nehézségekkel küszköd­nek, nem tudnak miből vá­sárolni, Reizinger József, a területi központ termelési igazgatóhelyettese szerint a megfelelő fedezet igazolása esetén a bankok hitelt nyúj­tanak a vetőmagvásárlások­hoz. A somogyi gazdaságok ta­vaszi árpából 444, zabból 813 tonna vetőmagot igé­nyeltek, s ezzel a környék legnagyobb vásárlóinak üá. mítanak. Elhangzott: a ve­tőmagnak szánt zab már érés előtt súlyosan károso­dott, így gondot okozott a szükséges mennyiség bizto­sítása. A szentlőrinci gazda­ságban akkora volt a jég­verés, hogy aratni sem tud­tak. Máshol a fémzárolás előtt derült ki, hogy a be­takarításkor lehullott eső csíraromláshoz vezetett. A három megyében — -So­mogybán, Tolnában és Ba­Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely az idei szak- szervezeti feladatokat vitat­ta meg. A tanácskozáson részt vett Petrovszki István, az MSZMP Vß párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője is. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára előadói be­szédében elmondta, hogy a népgazdaságban az évindí­tás feszültségei, kisebbek voltak, mint amivel számol­tak. A termelés év eleji anyagi-műszaki feltételei sok területen jobbak voltak, mint a korábbi években, mert a múlt év decemberé­ben importból jelentős anyag- és alkatrészszállít­mányok érkeztek be, az eny­he tél mérsékelte az ener­giafelhasználást. A bérek bruttósítása a vártnál keve­sebb konfliktussal járt. Az új gazdasági szabályozás azonban számos bizonytalan­sággal terheli a termelést, a gazdálkodást és az elosztást. Az ár- és adórendszer vál­tozásai, a külkereskedelmi szerződéskötések bizonyta­lanságai akadályozták a vál­lalati éves tervek elkészíté­sét, a gazdálkodó szerveze­tek jelentős részének még nincs jóváhagyott terve. Ezért az a veszély fenyeget, hogy ezeken a helyeken a meg­alapozott döntések helyett a rögtönzések kerülnek túl­súlyba. Rámutatott, hogy a mai helyzetben a szakszervezetek az érdekvédelem javításával segíthetik a leghatásosabban a kibontakozást, mert azzal feszültségeket, emberi és kö­zösségi problémákat oldhat­nak fel. Ami például a vál­lalati szanálásokat illeti, a szakszervezetek sem támo­gatják az alacsony hatékony­ságú gazdálkodást, de első­sorban a gazdálkodás meg­javítására sürgetnek intéz­kedéseket, véleményük sze­ranyában — szükséges 987 tonna zab vetőmagvának csak negyvenhárom száza­lékát tudja megtermeltetni a területi központ, ezért a jövőben új partnereket kell keresniük. Várhatóan törlik a fajtálistáról a Solidort és a Leandát, mert ezek ter­mesztése nem gazdaságos. A három megyében a ta­valyihoz hasonló nagyságú területen termesztenek az idén is hibridkukoricát. Eh­hez 5802,1 tonna vetőmagot használnak föl a gazdasá­gúik. Csökkent az érdeklő­dés a korai érésű hibridek iránt. Sokan keresik viszont a Pannóniát, amely tavaly még a fajtalista tizedik he­lyén állt, most pedig a má­sodikon. A legellentmondá­sosabb növényünk a burgo­nya. Az utóbbi években mesterségesen alacsonyan tartott ára miatt csökkent az étkezési burgonya ter­mőterülete. A tavalyi aszá­lyos év miatt a burgonyá- termesztés központjaiban is csökkent a termésátlag, s ennek következtében elsza­badult a piac. A szabad­árassá tett krumpli ára már-már elviselhetetlenül megnőtt. Nehéz volt a vető- gumó megvásárlása is, mert rint szanálásra vagy felszá­molásra csak a legvégső esetben kerülhet sor. A jövedelemadóval kap­csolatban elmondta, hogy ezen a területen a szak- szervezeteknek további fel­adataik vannak. A szakszer­vezeti alapszervezeteknek folyamatosan figyelemmel keil kísérniük az adóelőle­gek levonását, a kedvezmé­nyek elszámolását. össze kell gyűjteni az adórend­szer működésével összefüggő problémákat, jogszabályi rendezetlenségeket, s ezek alapján a szakszervezetek javaslatot dolgoznak majd ki a jogszabályok szükséges módosítására. Az alapszerve­zetek szervezzenek a válla­latvezetéssel közösen tájé­koztató szolgálatot a dolgo­zók bérpanaszainak kivizs­gálására, indokolt esetben pedig tegyenek intézkedése­ket azok mielőbbi orvoslá­sára. Szólt a gyei’mek- és cse­csemőruházati cikkek árá­nak nagy mértékű év eleji emeléséről, ami felháboro­dást váltott ki a dolgozók körében. A szakszervezetek mindenképpen valamilyen megoldást sürgetnek. A továbbiakban azokról a tapasztalatokról szólt, hogy a vállalatok jelentős részénél a korábbi szociális ellátási színvonal veszélybe került. A társadalombiztosítás egyes kérdéseiről szólva egyebek között elmondotta, hogy az elnökség álláspontja szerint meg kell teremteni a társadalombiztosítási ellátá­sok értékállóságának törvé­nyes garanciáit és biztosíta­ni kell a megélhetési költ­ségekkel arányos ellátásokat. Szükségesnek látják a társa­dalombiztosítás hosszú távú komplex programjának elké­szítését. a termelőik kivárták annak áremelkedését, hogy na­gyobb bevételhez jussanak. Ma egy tonna vetőgumó huszonegyezer forintba ke­rül. Korai fajtát kár is ke­resni, mert nincs. A szak­emberek számításai szerint az idén csökkenni fog a háztájiban termelt burgonya területe. A tegnapi sajtótá­jékoztató résztvevőinek vé_ leménye szerint az árak kordában tartása mellett mielőbb gazdaságossá kell tenni a hazai burgonyater­mesztést, s ezzel biztonsá­gossá tenni a termeltetést. Aki az elmúlt napokban vetőmagboltokban járt és hagymamagot. keresett, az bizony csalódottan távozott. A jövő héttől azonban már lesz ebből is az üzletekben. Reizinger József elmondta, hogy hiánycikk még a fű­szerpaprika és néhány vi­rágfajta magja is, de egy­két héten belül már ezek­ből is kínálhatnak. A Dél- dunántúlon hatszázhuszon- egy üzletben várják azokat, akik vetőmagot akarnak venni. Az ígéret szerint nem lesz hiánycikk mire elérke­zik a vetés ideje, már min­denfélét tudnak ajánlani. Evente ismétlődő kép, a járókelők tekintete mégis meg­akad rajta. Nem volt igazi tél, de a városlakóknak a csal­hatatlan tavasz-közeledtét az is jelzi, amikor az utcákon megjelennek a létrás, ollós, fűrészes emberek. Kaposváron az idén, a szokásosnál korábban metszik, formálják a fákat BONYODALMAK A BURGONYA KORUL Hitel 1retőmagvásárlásra Sajtótájékoztatót tartottak Dombóváron

Next

/
Thumbnails
Contents