Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 28. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 3., szerda Véleményt várnak Egyre nagyobb a kommu­nisták igénye arra, hogy minden fontos döntés előtt megkérdezzék a véleményü­ket, lehetőséget kapjanak a javaslatuk elmondására. Hogy van rá mód, azt a kongresszusi tézisek vélemé­nyezése, a beszámoló tag­gyűlések és most a tag- könyvcsere előtti egyéni be­szélgetések is jelzik. A gazdasági-társadalmi kibontakozási program meg­valósításának időszakában azonban az eddiginél jóval többre van szükség. A tag- könyvcsere előtti beszélgeté­sek somogyi tapasztalata is bizonyítja, hogy a tagság az eddigieknél sokkal jobban szeretne bekapcsolódni a párt politikájának alakítá­sába. Ez a Központi Bizott­ság elhatározásával is talál­kozik. A mostani reformfolyama­tok keretében a pártnak is meg kell újulnia. Ennek alapvető célja, hogy erősít­sük a párt alkotmányban is rögzített vezető szerepét. így nagyobb a biztosíték arra, hogy sikerrel valósulnak meg a mindnyájunk édekét szolgáló reformfolyamatok, amelyeket a párt kezdemé­nyezett. A pártélet élénkítésében nagy a szerepe a pártde­mokrácia fejlesztésének. Ez pedig elképzelhetetlen anél­kül, hogy ne növeljük a ta­gok véleménymondásának, beleszólásának lehetőségét. Most, hogy a Központi Bizottság kezdeményezésé­re a somogyi alapszerveze­tekben is megkezdődött az eszmecsere az ideológia kér­déseiről — ebben a párt ve­zető szerepe társadalmunk­ban, a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztése címmel kidolgozott vita­anyagot is felhasználják — már az első fórumok is azt mutatják, hogy megvan a tagság igénye a politika ala­kításában való részvételre, a tézisek minősítésére, kiegé­szítésére­Nagy a pártvezetőségek fe­lelőssége abban, hogy a kommunisták valóban nyílt, kritikus légkörben, a felhal­mozott tapasztalatokat, a tagkönyvcsere előtti beszél­getéseken elhangzottakat is felhasználva beszélgessenek, vitatkozzanak ezekről a témákról. Elsősorban az a legfontosabb, hogy minden párttag megismerje e fontos téziseket, hiszen ezek állnak majd az első félév végére összehívandó országos párt­értekezlet tanácskozásának a közzéppontjában is. Még az érdeklődő pártonkívüliekkel is beszélgessenek az elkép­zelésekről. A megyei pártbizottság a kapott önállóság alapján azt ajánlotta az alapszervezetek­nek, hogy a vita lebonyolí­tásának formái és módszerei minél gazdagabbak legye­nek. Az is fontos, hogy ki­ki a működési területe sze­rinti sajátosságokat figye­lembe véve emeljen ki té­mákat. Ez persze nem jelen­ti, hogy másról nfem lehet szó! Az észrevételeket, javas­latokat Somogyból is eljut­tatják a pártközpontba, s ezeket majd hasznosítja a Központi Bizottság, amikor márciusban napirendre tűzi a párt vezető szerepét. S még akkor sem zárul le a tapasztalatok hasznosítása, hiszen az országos pártérle- kezletig mód van a vélemé­nyek összegyűjtésére és to­vábbítására. Lajos Géza TÍZ ÉV UTÁN MEGSZŰNT A KOOPERÁCIÓ Marcaliban, Levi's után Lezárult egy korszak a marcali farmergyárba-n ak­kor, amikor 10 év után a Levi Strauss cég más ma­gyarországi partnert válasz­tott. Négy kereskedelmi vál­lalattal : a Centrummal, a Tri- tex-szel, a Skála-Text-tel és a Meteor vegyes vállalatot létesített, 75 millió forintos tőkével, amiből 50,6 száza­lékkal a Levi’s részesedik. A vegyes vállalat gyártóbázisá­nak a sikertelen Halasi Kö­töttárugyár üzemcsarnokait szemelték ki. Mi vezetett a szakításhoz és mi lesz ezt követően Mar­caliban? Bognár Ferenc, a Május 1. Ruhagyár vezérigaz­gatója tegnap délután mun­káskérdésekre felelt — ígére­téhez hív^n — kendőzetle­nül, őszintén a gyáregység ebédlőjében. így lett a vál­tozás eredőjét és a jövőjét kutató munkásgyűlés jó han­gulatú, és fejeződött be — 'a témától aligha várhatóan — viharos tapssal. A munkások és a vezérigazgató párbeszé­dének tanúja volt dr. Fenyő István, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője és dr. Grübl László, a marcali városi pártbizottság első titkára is. Fellai Tamásé volt az első kérdés: a Levi’s elpakolt, mi ennek az oka, amikor a munkánkat nem sok kifogás érte? Fodor Sándorné: Mi lesz a 300 munkással, mi a jövőnkkel? Borsos Jánosné: Itt az a beszéd járja, hogy azért nem kötött a Levi’s mert a gépparkunk nem megfelelő, pedig mi 10 év alatt termeltünk annyi nye­reséget, hogy újakat lehetett volna venni. Bognár Ferenc vezérigaz­gató előre készült ezekre a kérdésekre, és felelt a far­mergyártás 10 éves marcali történetével. Amikor létre­jött a Május 1. Ruhagyár és a Levi Strauss-cég között az együttműködés, keresett cikk került a hazai" piacra, és áruhiányt szüntetett meg ez az együttműködés az ország­ban. Kár volna tagadni azt is, hogy jól jött a Május 1. Ruhagyárnak egy világcéggel való együttműködés, hiszen bizonyította, hogy a magas színvonalú igényeknek is ele­get tesz a gyártóbázis. A kooperáció — melynek alap­ján Marcaliban évente egy­millió nadrágot varrtak — öt évig zavartalan volt. A szerződést öt év után meg­újították, mert erre a ter­mékre szerelte fel a Május 1. Ruhagyár a marcali gyáregy­ségét, s a hazai piacon még mindig hiánycikknek számí­tott a Jeans farmer. A Levi’s nek azonban már eladási gondjai voltak akkor, és ezen a termelés visszaszorí­tásával kívánt csökkenteni. A vállalat meghatározott dol- lárkeretet használhatott fel, ezért nem volt mód arra, hogy a többletterméket, amely a külföldi partnernek akkor nem kellett, itthon ér­tékesítse. Ezért is kereste a hazai alapanyagú beszerzési lehe­tőségeket a gyár, a Levi’s cég azonban egyetlen ma­gyar alapanyagot sem talált megfelelőnek. Közben válto­zott az öltözködés divatja is, a kék farmer helyett a mo- sottat keresték, a nadrág mellé pedig dzsekit, a cipőt és a sapkát is. A hazai ellá­tás felelőse, a Belkereskedel­mi Minisztérium, pályázat út­ján próbált választ keresni arra a kérdésre, hogy meg­határozott dollárkeretből mi­ként lehetne több hazai Jeans-farmert a piacra dob­ni. Erre a pályázatra a Má­jus 1. Ruhagyár két ajánlat­tal jelentkezett. Az egyik a Levi’s-kooperációra épült. A pályázatot elbírálták, és nem a Május 1. Ruhagyár lett a győztes. Ennek indokát hi­vatalosan azóta sem közölte senki a gyár képviselőjével. Az azonban kiderült, hogy a Levi’s cég egyszerre két vasat melegített a tűzben. Tény az is, hogy a Május 1. Ruhagyár bejelentette: a Levi’s-cégnek : a 10 éves li- cencre ezentúl nem kíván nadrágonként egy dollár li- cencdíjat fizetni. A vállalat reálisan 50—80 centet látott elfogadhatónak, hiszen volt olyan információja, hogy a Levi’s 30 centért is adott már el -licencet. A másik, amit a versenytárgyalás előtt a Má­jus 1. Ruhagyár kikötött, hogy a Levi’s céggel létre­hozandó vegyes vállalat igaz­gatója magyar legyen, mert az ismeri az itthoni üzleti jogot. Azt is várta a Május 1. Ruhagyár partnerétől, hogy a nadrág mellé a kiegészítő Levi’s darabokat is beveze­tik a magyar piacon, és az ezzel kapcsolatos propagan­dáké Itségekből részt vállal a Levi’s cég is. A Levi’s ezek­nek a feltételeknek a teljesí­tése helyett más partneri vá­lasztott. —'Szívből kívánom, mond­ta a vezérigazgató, hogy új partnereivel érjen eredményt a Levis cég, hiszen a vá­lasztékbővítésre a hazai pia­con szükség van. Azt azon­ban hozzá kívánom tenni, hogy nem minden áron. Jeans-ben nemcsak a Levis van jelen a magyar piacon. Ez nagyon jó dolog. Nekünk az is fontos, hogy divatosan, de elfogadható áron tudjuk öltöztetni az országot, s a Május 1. Ruhagyár 10 év alatt nem emelte a Levis farmer árát. Most viszont azt olvasom: „a forintáldo­zatot meg kell hogy hozza a vegyes vállalat, ha a dollár­keretből a lehető legnagyobb mennyiséget akarja kihozni. A fedezetet pedig az az extraprofit teremti meg, amit a keresett cikkek árából a hazai vevők majd megfizet­nek. Olcsóbb tehát semmi­képpen nem lesz a farmer, sőt!” A Figyelő 1988. január 26-i számában a Farmer- sztori című cikkben áll a következő mondat is : „A belkereskedelem fix összeget áldoz az ügyre. A vevők zsebe bánja, hogy csak na­gyobb forintráfordítással tud nagyobb árualapot teremteni a vegyes vállalat.”. A vezérigazgató ezek után felelt egy másik kérdésre. Mi lesz a Marcali gyáregy­ség jövője? Ezt mondta: — Felelősséggel kijelen­tem, lesz munkájuk is, jövő­jük is. Nem elbocsátani aka­runk embereket, hanem fel­venni azt, aki jelentkezik nálunk. A múlt év szeptem­berében derült csak ki, hogy vége a Levi’s házasságnak. Ha fél évvel korábban tud­juk ezt, nagyobb a mozgás- lehetőségünk. Az első ne­gyedévre kitöltöttük a mar­cali kapacitást. A többiről pedig tárgyalások folynak. Az is tény, hogy a Május 1. Ruhagyárnak szüksége van a tőkés exportra, amelybe be­leszámított a marcali ter­melés is, hiszen ennek fejé­ben kapott bérpreferenciát a vállalat. Ezért olyan bér­munka után kell nézni, amely pótolja a tőkésexport­kiesést. Azt is felelősségem tudatában mondom el, hogy Marcaliban a technológiai fejlesztés nem szorult hát­térbe. Tíz év alatt ez a kö­zösség eljutott oda, hogy vi­lágszínvonalon, 14 perc alatt képes egy nadrágot elkészí­teni. Ezt azért tudta meg­tenni, mert mindig ugyan­azt a terméket készítette, jó technológiával. Most szükség lesz a gyakoribb átállásra, de nekünk az a feladatunk, hogy aki reggel 6 órakor odaül a varrógép mellé, az munkát kapjon, s folyama­tosan dolgozni és keresni tudjon. A vezérigazgatót megtap­solták. Aztán szót kért Bor­sos Jánosné. Ezt kérdezte: „Meg lehet engedni ebben az országban, hogy egy jól begyakorolt, biztos kapaci­tást szétromboljanak, másutt pedig újra megfizetik a be­tanulási időt, ugyanúgy aho­gyan ezt nekünk tíz éve megfizették? Tessék monda­ni, kinek jó ez?”. Feleletet erre a munkás­gyűlés nem adhatott. LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET GENEBEN Kedvező helyzetben A genfi leszerelési értekez­let új feltételek között tart­hatja meg 1988. évi üléssza­kát, miután a nemrég létre­jött szovjet—amerikai raké­tamegállapodás kedvező helyzetet teremtett a tény­leges leszereléshez és a világ egyetemes biztonsági rend­szerének létrehozásához. Az ülésszakot az értekez­let soros elnökeként Harald Rose, az NDK nagykövete nyitotta meg. Ezután felol­vasták Javier Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkár üzenetét, amely eredményes, a világ- szervezet 42. ülésszakán a le­szerelésről hozott határoza­tok szellemében végzendő munkát kívánt a résztvevők­nek. A tanácskozáson negyven állam küldöttségei — közöt­tük a Meiszter Dávid nagy­követ vezette magyar kül­döttség — vesznek részt tel­jes jogú tárgyalófelekként, akiknek teljes egyetértése szükséges a döntések megho­zatalához. Hozzájárulásuk alapján tanácskozási joggal jelen vannak az értekezleten több mint tíz más ország kül­döttei is. Az előzetes napirend sze­rint az ülésszak a genfi le­szerelési értekezlet hosszabb távra meghatározott, a lesze­relés minden kérdését fel­ölelő témakörei közül az év folyamán a következőkről tárgyal: a nukleáris robban­tási kísérletek betiltása; a nukleáris fegyverkezési ver­seny megszüntetése és a nuk­leáris leszerelés; az atomhá­ború megelőzése és az ehhez kapcsolódó ügyek; a vegyi fegyverek kérdése; az űr­fegyverkezési verseny meg­akadályozása ; az atomfegy­verekkel nem rendelkező or­szágok nukleáris biztonságá­nak nemzetközi szavatolása ; az új tömegpusztító fegyve­rek és a radiológiai fegyve­rek; a leszerelés átfogó prog­ramja; jelentések az ENSZ- közgyűlésnek. A tanácskozás első tíz nap­jának plenáris ülésein a kül­döttségek általános vitát folytatnak majd és elfogadják a részletes munkaprogramot. Február közepétől pedig át­térnek az egyes leszerelési részkérdések — elsőnek a nukleáris kísérleti robbantá­sok — tárgyalására. Megnyílt a 126. ülés Kedden Moszkvában meg­kezdődött a KGST Végrehaj­tó Bizottságának 126. ülése, amelyen a tagországok ál­landó képviselői vesznek részt. Magyarországot Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese képviseli. Mint a megnyitás előtt a szervezet székházában tar­tott sajtóértekezleten el­hangzott, az ülés napirend­jén szerepel a KGST Taná­csának következő ülésszaka elé terjesztendő dokumentu­mok előkészítésében végzett munka értékelése. A 43. (rendkívüli) tanács­ülés határozata alapján a VB-ülésen meghatározzák a titkárság munkájának átala­kítását célzó intézkedéseket. Az együttműködési mecha­nizmus átalakításának egyik területe az együttműködés jogi és szerződési alapjainak korszerűsítése. A KGST jogi állandó bizottsága e téma­körben jelentést terjeszt a végrehajtó bizottság elé. A KGST felső szintű gaz­dasági értekezletének dön­tésével összhangban az ülés résztvevői jelentést vitatnak meg a tagországok közleke­dési együttműködéséről. Ma­gyar javaslatra megvitatják a nemzetközi vasúti tranzit díjszabás korszerűsítésének kérdését. hírei Hazánkban járt Milán Václavik Milán Václavik hadsereg­tábornok, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság nemzet- védelmi minisztere kedden egynapos munkalátogatá­son hazánkban járt. Prog­ramja során fogadta őt Kár­páti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, majd közösen felkeresték a „Ba­rátság ’88” gyakorlaton részt vevő csehszlovák katonák tá­borát, és a gyakorlatvezető­ség települési helyét. Csao Ce-jang fogadta Gáspár Sándort Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ked­den fogadta Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját. Megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésében és a ta­pasztalatok rendszeres cse­réjében. Amerikai—szovjet hadügyi találkozó A The Washington Post keddi értesülése szerint még februárban megtartják Dmitrij Jazov szovjet hon­védelmi miniszter, hadsereg­tábornok és Frank) Carlucci amerikai hadügyminiszter találkozóját. A találkozó idő­pontja nem ismeretes, de arra várhatóan Shultz kül­ügyminiszter moszkvai meg­beszéléseit követően kerül spr, valószínűleg a svájci Bernben. A lap úgy tudja, hogy a két fél megállapodott a ve­zérkari főnökök kölcsönös látogatásáról ‘is. Szergej Ah- romejev marsall, a Szovjet­unió Fegyveres Erőinek ve­zérkari főnöke, William Cro­we tengernagy, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesí­tett Bizottsága elnökének meghívására látogat el az Egyesült Államokba s Cro­we ezt követően keresi fel a Szovjetuniót. A két vezér­kari főnök már találkozott egymással, Mihail Gorbacsov" washingtoni látogatása ide­jén. A hadügyminiszterek megbeszélését korábban a szovjetunió javasolta.

Next

/
Thumbnails
Contents