Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-17 / 40. szám
2 Somogyi Néplap 1988. február 17., szerda Érdekes, hasznos, alapos, őszinte GORBACSOV—HOWE TALÁLKOZÓ A brit külügyminiszter látogatását a Szovjetunióban úgy értékelik, mint a nyugattal folytatott párbeszéd alkotóelemét. A rendszeres szovjet—brit kontaktusok fontos helyet foglalnak el ebben a dialógusban, nagy szerepet játszottak a múltban és még nagyobb szerepet játszhatnak a jövőben az európai és a nemzetközi enyhülés folyamatában — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki tegnap a Kremlben fogadta Geoffrey Howe-t. Mindazonáltal nagyon lényeges dolog — fejtette ki a szovjet vezető, s szavaival a brit külügyminiszter is egyetértett —, hogy ezek a kontaktusok minden egyes esetben előrelépést jelentsenek, a párbeszéd ne váljék puszta szócsépléssé. frázishalmazzá. amely mögött nincs semmiféle gyakorlati cselekedet. Mihail Gorbacsov ezzel ösz- szefüggésben elfogadhatatlannak minősítette, hogy — bizonyos haladást elismerve a kelet—nyugati kapcsolatokban — újból a régi sablonokat veszik elő a Szovjetunió ,,változatlan kommunista törekvéseiről", amikor azt a benyomást keltik, néha pedig nyíltan ki is mondják, hogy a szovjet külpolitikában az elmúlt három évben lényegében semmiféle változás nem történt. Ügy tűnik, hogy Nagy-Britannia, akárcsak Reykjavik után, a vészjelző kürtös szerepét vállalta magára. S mikor? Egy olyan időpontban amikor derengeni kezdett a fény a leszerelési kérdésekben — hangsúlyozta Gorbacsov, és emlékeztetett a NATO-országok vezetőinek állásfoglalásaira, miszerint a KHR—HHR szerződés aláírását követően romlott a helyzet Európában. Mihail Gorbacsov részletesen kifejtette országa álláspontját az Afganisztán körül kialakult helyzettel kapcsolatosan, utalva arra, hogy következetesen és huzavona nélkül fognak cselekedni a február 8-i nyilatkozattal összhangban. Howe a megbeszélésen törekedett a kiutazási engedélyek részleteiben való elmélyülésre, de Gorbacsov e téma teljes kizárását javasolta a magas szintű tárgyalásokról. Érdekeltek vagyunk a párbeszéd folytatásában Nagy- Britanniával — mutatott rá végezetül Mihail Gorbacsov a találkozón, amelyet mindkét fél érdekesnek és hasznosnak, alaposnak és őszintének minősített, s azon megállapodás született: átgondolják és tisztázzák, hogy az eszmecseréből mi szolgálhatja a további közeledést és mi az. ami valóban elválasztó tényezőként hat. Robbanás a Downing Streeten BALKÁNI KÜLÜGYMINISZTEREK Közös asztalnál Jugoszláv kezdeményezésre február 24—26. között — elsőízben a félsziget történetében — tanácskozásra gyűlnek össze Belgrádban a Balkán országok külügyminiszterei. A találkozó elé nagy várakozással tekint a világ közvéleménye, hiszen köztudott, hogy a félsziget országait számtalan tényező osztja meg. A Balkánt valamikor ..Európa puskaporos hordójának" nevezték. S valóban, a két balkán-háború megelőzte az első világégést, majd 1914-ben itt, Szarajevóban dördültek el a lövések. amelyek kirobbantották az első világháborút. A második világháborúban a félsziget országai — Törökor- szájf kivételével — elszenvedték a német—olasz fasiszta megszállás gyötrelmeit. Felszabadulásuk után ezek az államok egymástól homlokegyenest eltérő útra tértek: Románia, Bulgária. Albánia és Jugoszlávia a szocialista fejlődés útját választotta. Az első három ország a Varsói Szerződéshez csatlakozott, később Albánia kivált a szövetségből. Jugoszlávia pedig az einem kötelezettek táborába lépett. Görögország és Törökország megmaradt kapitalista államnak és az északatlanti katonai szövetség tagjaivá váltak. Az ideológiai és katonapolitikai eltéréseken túl szinte valamennyi szomszédos országot egyéb ellentétek is megosztják. A két NATO-tag évtizedek óta vitázik az Egei Tengeri szigetek hovatartozásáról és Ciprusról. Bulgáriának nemzetiségi ellentéte, vannak két szomszédjával. Jugoszláviának Albániával. Közismertek azok a tiltakozások is. amelyeket déli szomszédaik Romániának címeztek például környezetszennyezési és más. ügyekben. A kétségtelen ellentétek dacára mi tette mégis lehetővé. hogy most közös tárgyalóasztalhoz üljenek ezeknek az országoknak a diplomatái? Mindenekelőtt a világban a szovjet—amerikai megállapodások nyomán mutatkozó enyhülés, és a közös érdekek felismerése. Hogy a hangsúly ez utóbbiakra essék. kimondták, hogy a kétoldalú problémák nem képezhetik a megbeszélések tárgyát. A külügyminiszteri konferencia megrendezésére már hosszú idő óta folynak az előkészületek. A gyakori kétoldalú konzultációk és a hivatalos nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy az érintett országok nagyon jelentős eseménynek tartják az értekezletet, amely serkentheti sokoldalú együttműködésüket. A kétoldalú megbeszéléseknek egyik nagy Folytatódnak az előválasztások az Egyesült Államokban. A képen: Pat Robertson köztársaság párti jelölt így fenyegeti ellenfeleit Politikai gyilkosság Feltehetően szingaléz szélsőségesek megölték tegnap a baloldali irányzatú Srí Lan- ka-i Néppárt elnökét, a szigetország legnépszerűbb filmszínészét. Vidzsaja Ku- maranatunga egyike volt azoknak a szingaléz ellenzéki politikusoknak, akik nyíltan támogatták az ország nemzetiségi válságának rendezésére Üj-Delhi és Colombo által megkötött békeegyezményt. Colombo mellett házának teraszán beszélgetett néhány munkatársával, amikor a két motorkerékpáros merénylő tüzet zúdított a csoportra. Felrobbant egy gépkocsi kedden hajnalban Londonban, annak az utcának a bejáratánál, amelyben a kormányfői rezidencia van. Az autó vezetője meghalt, más nem sérült meg; a robbanás oka egyelőre ismeretlen — közölte a rendőrség. Tűzoltósági források azt sugallják, hogy a gépkocsi vezetője öngyilkosságot követett el, méghozzá oly módon. hogy telerakta benzinnel. majd felgyújtotta az autóját. Magyar-szovjet kapcsolatok Interjú Vagyim Loginovval a 40. évfordulón A tanácskozások színhelye: a Száva palota feltűnést keltő eredménye volt az a nemrég létrejött megállapodás, amely rendezni kívánja Görögország és Törökország viszonyát. Közös bizottságot hoznak létre a kapcsolataikban nem egyszer már-már fegyveres ösz- szetűzéssel fenyegető problémák tárgyalásos rendezésére. Egy vasútvonal megnyitásával bizonyos közeledés tapasztalható az évtizedes elhidegülés után a jugoszláv—albán viszonylatban is. Persze nem várható, hogy annyi évi szembenállás után egyetlen találkozó megoldjon minden problémát. A konferencia mégis biztató a jövő szempontjából. Már maga a tény is. hogy közös tárgyalóasztalnál találkoznak a balkáni külügyminiszterek, jelentős esemény. Ha valóban tartják magukat az előzetes megállapodáshoz, és a tárgyalásokat nem nehezítik a felek a kétoldalú problémák előhúzásával, a konferenaa fontos lépés lehet a térség békéjének hosszútávú megerősítése irányába. Ez pedig a későbbiekben hozzásegíthet a sokszor nagyon bonyolult kétoldalú problémák megoldásához is. Milyen közös érdekek kapcsolják össze ezeket az országokat? Ilyen például a környezet egyre sürgetőbb védelme. Ilyen lehet az energiakérdés, a közlekedés, de mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezése. Már többször felmerült a Balkán atommentessé tételének gondolata, amelyet az érdekeltek többsége helyeselt. A Balkán országok közötti jobb együttműködés hazánknak is érdeke, hiszen ez is a magyar külpolitika alapvető célját, az egyetemes békét szolgálja. Reméljük, hogy a belgrádi találkozó előre viszi majd a jobb megértés ügyét. Gáti István Vagyim Loginov, szovjet külügv rhiniszter-helvettes tegnap Moszkvában fogadta M. Lengyel Lászlót, az MTI tudósítóját és átadta neki az MTI moszkvai irodájának kérdéseire adott írásbeli válaszait. A rövid beszélgetés során a külügyminiszter-helyettes nagyra értékelte a szovjet—magyar kapcsolatok jelenlegi állapotát, majd hangsúlyozta: E kapcsolatok bővítésében és elmélyítésében nagy szerepet játszanak a két ország felső szintű vezetőinek találkozói. Emlékeztetett arra, hogy rendszeressé váltak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB és Kádár János, az MSZMP főtitkárának találkozói. Rendszeresek és hatékonyan szolgálják az együttműködés továbbfejlesztését a kormányfői találkozók. Elmondta, hogy a napokban kerül sor Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének magyarországi hivatalos baráti látogatására. — A történelmi tanulságok alapján hogyan értékeli a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, illetve általában a szovjet— magyar együttműködés jelentőségét, a szocialista világközösség vívmányai és tapasztalatai tükrében? — Mint Önök is tudják, a szovjet—magyar szerződés aláírására olyan körülmények között került sor, amikor a nyugati reakciós, imperialista körök „hidegháborút” szítottak, megpróbálkoztak a második világháborút követően Európában kialakult helyzet felülvizsgálatával. A szerződés abban az időben egyfajta garanciát jelentett a revansista törekvések ellen, a szocializmus ellenségei azon szándékaival szemben, hogy megakadályozzák a haladó társadalmipolitikai átalakulásokat Magyarországon. A szerződés szilárd jogi alapot teremtett ahhoz, hogy országaink között olyan újtípusú kapcsolatokat alakítsunk ki, amelyek mentesek az egyenlőtlenségektől és a hegemóniától, a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elveire, népeink alapvető érdekeinek és céljainak közösségére épülnek. A Szovjetunió és más európai népi demokratikus országok között aláírt hasonló szerződésekkel együtt ez a dokumentum fontos elemévé vált a szocialista közösség építésének. A szocialista építés magyar tapasztalatát, az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások, a szociálpolitika terén jelentkező problémák megközelítésének sajátosságait figyelmesen tanulmányozzák a Szovjetunióban, egyebek között a gyökeres gazdasági reform előkészítése és a demokratizálás folyamatában. Az átalakítás során a testvéri szocialista országok általában véve is cselekvőén tanulmányozzák és kölcsönösen gazdagítják egymás tapasztalatait. Mihail Gorbacsov a következőket írja az „Átalakítás és új gondolkodásmód" című könyvében: Az igazság a közös útkeresésben és munkában születik meg. — Hogyan jellemezné a magyar—szovjet együttműködést a külpolitika terén? — Erre a kérdésre lényegében két-három szóban lehetne válaszolni : úgy értékeljük, mint tárgyszerű, dinamikus és gyümölcsöző együttműködést. Amennyiben részletesebben kifejtett választ próbálunk megfogalmazni, akkor valószínűleg szükség van arra, hogy még ha röviden is, de jellemezzük azokat a folyamatokat, amelyek a szocialista országok együttműködésének egészét tekintve mennek végbe. A szocialista közösség jelenleg fejlődésének új szakaszába lép, amelynek tartalmát — megítélésem szerint — a „szocialista megújhodás” szavakkal lehetne kifejezni. Az együttműködés számos, a múltban kialakult formája és módszerei változásokon mennek keresztül, mivel már nem felelnek meg a kor követelményeinek. Folyik a testvéri államok közötti kapcsolatok átépítése, egyebek között a külpolitika terén is. annak alapján, hogy sokkal nagyobb mértékben ötvözik a teljes egyenjogúság és a kölcsönös felelősség elveit, az akciók egyeztetését az egyes országok aktivitásával és kezdeményezőkészségével. Ezzel összefüggésben ki kell emelni, hogy a külpolitikai együttműködés alapvető céljai — a lehető legkedvezőbb külső körülmények biztosítása a szocialista építéshez, a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott küzdelem — változatlanok maradnak. összefoglalva, úgy lehetne fogalmazni, hogy a szovjet —magyar külpolitikai együttműködés az utóbbi években méginkább tárgyszerű és alkotó jelleget öltött, hatékonysága növekedett. — Az ön megítélése szerint melyek ennek az együttműködésnek a leginkább szemléltető eredményei, sikerei korunk problémáinak megoldása szempontjából? — A legnyivánvalóbb, és vitathatatlan eredmény : az a körülmény, hogy a szocialista közösség országai szilárdan a kezükben tartják, a külpolitikai kezdeményezést gyakorlatilag a nemzetközi politika valamennyi területén. ítéljék meg maguk. Közösen terjesztettük elő azt az elképzelést, hogy létre kell hozni a béke és biztonság átfogó nemzetközi rendszerét. És ezt az ENSZ-köz- gvűlés jóváhagyta. Gyakorlatilag az összes nemzetközi leszerelési fórumon ott fekszenek a tárgyalások asztalán a testvéri országok javaslatai, egyebek között a Varsói Szerződés keretében kidolgozott kezdeményezések. Á magyar főváros neve a világ közvéleményének tudatában ma már szilárdan kapcsolódik a budapesti felhíváshoz, amely felvázolta az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésének lehetséges útjait. A szocialista országok képviselőinek rugalmas és építő álláspontja reményt kelt arra nézve, hogy a bécsi találkozón sikerül tekintélyes politikai eredményeket elérni. Még ott is, ahol a szöveg alatt — mint például a szovjet—amerikai KHR— HHR-szerződésnél — nem szerepelnek szövetségeseink aláírásai, hozzájárulásuk mégis jelentős: azt lehet mondani, hogy a tárgyalásokat közösen kidolgozott mandátum alapján folytattuk. — A Szovjetunióban végbemenő átalakítás milyen lehetőségeket teremt ennek az együttműködésnek a továbbfejlesztéséhez? — Csakis egyetlen válasz lehetséges: kedvező távlatokat. Ennek záloga, hogy a szocialista országokban jelenleg végbemenő változások iránya azonos, a testvérpártok külpolitikáját az egység jellemzi. Átfogó jelleget öltött az a módszer, hogy a nemzetközi kérdésekben szervesen ösz- szekapcsolják az egyes országok kezdeményezéseit az egyeztetett közös irányvonallal. Egyetlen egy testvéri ország sem képes — s ezt teljes mértékben vonatkoztatjuk magunkra is — a jelenlegi körülmények között arra, hogy a közös irányvonaltól elszigetelve oldja meg saját feladatait a nemzetközi színtéren. S pontosan ugyanígy az egyeztetett külpolitika is csak abban az esetben lehet hatékony, ha összegzi és figyelembe veszi az egyes országok hozzájárulását a közös ügyhöz. A KAPOSVÁR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ felvételre keres rendészt (kereskedelmi gyakorlattal és vizsgával rendelkezők előnyben). revizort (mérlegképes vizsgával), kontírozó könyvelőt, nagy forgalmú és létszámú élelmiszer-kereskedelmi egységbe vezetőt és helyetteseket, valamint szakképzett élelmiszer-, vas—műszaki eladókat, pénztárosokat, takarítónőt. Fizetés szakképzettség és gyakorlati időtől függően, megegyezés szerint. Jelentkezés az áfész munkaügyi •csoportjánál, Kaposvár, Irányi D. u. 10. sz. alatt. (101441)
