Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

1988. február 17., szerda Somogyi Néplap 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE Somogy 1987. évi gazdasági-társadalmi fejlődéséről Az év fordulóján «13 lakas építése volt folyamatban a me­gyében. Képünk Kaposváron, az Arany János utcai lakó­telep építésén készült A termelő ágak tevékenysége IPAR A megye szocialista ipa­rának 1987. évi termelése 4,0 százalékkal haladta meg az 1986. évit. E jelentős mér­tékű termelésemelkedéshez a nehézipar 5,6, az élelmiszer- ipar 4,3, a könnyűipar 2,8 százalékos bővülése járult hozzá. A nehézipar ágazataiban — a villamosenergia-ipar ki­vételével — nőtt a termelés. A gépipar 3,2 százalékos nö­vekedése mögött alágazatai- nak erőteljes termelés-diffe­renciálódása húzódik meg; a gép- és gépiberendezés- ipar, valamint a közlekedési- eszköz-ipar egyaránt 0,7, a híradás- és vákuumtechni­kai ipar 28,1 százalékkal bő­vítette termelését, ezzel szemben a villamosgép- és -készülékipar 2,7, a műszer­ipar 17, a fémtömegcikk­ipar 8,7 százalékos termelés- visszeséssel zárta az évet. A könnyűiparon belül a textil­ipar termelése 11,2, a nyom­daiparé 37,7 százalékkal nőtt, míg a textilruházati ipar 7,3 százalékkal vissza­esett. Az élelmiszeriparban a legerőteljesebb emelkedés a cukoriparban következett be (49,7 százalék), a tejipar 1,2, a sütő- és tésztaipar 0,8 szá­zalékkal termelt többet az előző évinél. A húsiparban 2,9, a tartósítóiparban 4,4, a malomiparban 1,3 százalék­kal csökkent a termelés. A vállalatok, szövetkezetek és telepek külkereskedelmi célú átadása 1987-ben 6,1 milliárd forint volt, amely folyó áron 18,2, ' volumené­ben 11,8 százalékkal megha­ladta az előző évit. A nehéz­iparhoz tartozó szervezetek exportja összehasonlítható árakon számolva 23,2, a köny- nyűipariaké 20,6 százalékkal bővült, az élelmiszeriparba tartozóké pedig 1,1 százalék­kal visszaesett. A külkeres­kedelemnek történt összes értékesítésen belül a 3,9 milliárd forintot elérő kon­vertibilis export folyó áron 21,3, volumenében 14,2, a rubel elszámolású kivitel folyó áron 13,1, összehason­lítható árakon 7,2 százalék­kal bővült az előző évihez képest. Somogy szocialista ipará­ban 1987-ben 29,9 ezer főt foglalkoztattak, ami 2,8 szá­zalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A csök­kenésben elsősorban a fizi­kaiak 3,4 százalékos létszám- fogyása volt a meghatározó, bár a szellemieknél is meg­figyelhettünk egy csekély mértékű mérséklődést. A népgazdasági ágon belül a nehéziparban 2, a könnyű­iparban 5,8, az élelmiszer- iparban 1,2 százalékkal csök­kent a dolgozók száma. Az élőmunka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján — 7,0 százalékkal javult. ÉPÍTŐIPAR A kivitelező építőipar az év folyamán összességében — folyó áron — 4,8 milliárd forint saját építési-szerelési termelési értéket állított elő, amely volumenében 9 száza­lékkal volt több, mint 1986- ban. Ebben a viszonylag ked­vező — országosat megha­ladó — termelésalakulásban az egész évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó szövet­kezeti kivitelezőknek volt meghatározó szerepük. E szervezetek együttesen éves szinten 22 százalékos volu­mennövekedést értek el. ez­zel szemben az állami kivi­telezők tavalyhoz képest csu­pán 6 százalékkal tudták ter­melésüket bővíteni. 1987-ben a megyei szék­helyű kivitelező szervezetek együttesen 9.3 ezer munka- vállalót foglalkoztattak, 490 fővel (5 százalékkal) keve­sebbet, mint 1986-ban. Éves szinten számottevőbb (6 szá­zalékos) létszámcsökkenés az állami vállalatoknál volt, a szövetkezeti szervezeteknél mindössze csak 2 százalékot tett ki. A megye kivitelező építőiparában a fizikai fog­lalkozásúak száma az összes foglalkoztatottakéval azonos mértékben csökkent. Az élő­munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 14 százalékkal emelkedett 1986. évhez képest. 1987-ben Somogy megyé­ben az építőipari szervezetek — az egy évvel korábbi 461- gyel szemben — 289 lakás építését kezdték meg, ugyan­akkor az év folyamán át­adásra került lakásszám (241) is lényegesen (114- gyel) kevesebb volt, mint 1986- ban. 1987. december vé­gén 613 (egy évvel koráb­ban 666) lakás kivitelezése volt folyamatban. MEZÖGAZDASAG Somogy mezőgazdasági te­rülete május végén 2372 hektárral volt kevesebb, mint 1986-ban. A vetésszer­kezetben a következő főbb változások történtek: a bú­zaterület korábbi években megindult csökkenése tovább folytatódott (1925 hektárral kisebb területen termeltek 1987- ben, mint egy évvel korábban), a kukoricaterület ezzel szemben 642 hektárral nőtt. A borsó vetésterülete 41, míg a cukorrépáé 39 szá­zalékkal lett nagyobb. A napraforgót 244, a repcét 286 hektárral nagyobb területen termelték, mint az előző év­ben. A burgonyával beveteti terület tovább csökkent (350 ha-ral). 1987-ben a takar­mánynövények (silókukori­ca, lucerna) területe — a csökkenő állatlétszám követ­keztében — lényegesen ke­vesebb volt, mint 1986-ban. Kalászos gabonából 4108 hektárral kisebb területről 2 százalékkal több termést ta­karítottak be. A búza ter­mésátlaga 7, a rozsé 13, az őszi árpáé 26 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. Az őszi betakarítású növények közül a kukorica termésmennyisége közel 10, a cukorrépáé 66 százalékkal volt több az 1986. évinél. Napraforgóból az előző évi termésmennyiség 73 százalé­kát, burgonyából 84 százalé­kát takarították be a me­gyében. A kukorica termés­átlaga 8,5 százalékkal, a cu­korrépáé közel 20 százalék­kal haladta meg az előző évi szintet. Napraforgóból hektáronként 591, burgonyá­ból 1482 kg-mal kevesebb termett. Az állattenyésztés jövedel­mezősége némileg javult az elmúlt évben, ennek ellené­re jelentős állománycsökke­nés következett be minden szektorban. 1987. december 31-én 80,7 ezer szarvas­marha volt a megyében, az egy évvel korábbinak 93,7 százaléka. A tehénállomány 700 darabbal fogyott egy év alatt (az állami gazdaságok­ban 9 százalékkal nőtt, a termelőszövetkezetekben 3, a háztáji gazdaságokban 12 százalékkal csökkent a tehe­nek száma). A megye ser­tésállománya — az 1986. évi fellendülés után — közel 10 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben a háztáji gazdaságokban (18,9 százalék), de az állami gaz­daságokban is kevesebb ser­tést tartottak, mint egy év­vel korábban. A mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekben az előző évi szintjén alakult a sertésállomány. Az állati termékek felvá­sárlása követte a létszám- változást; vágómarhából 5,6, vágósertésből 14,4 százalék­kal kevesebbet értékesítet­tek, mint 1986-ban. A tehén­tej felvásárlása az előző évi­hez hasonlóan alakult, ba­romfiból ugyanakkor 14 szá­zalékkal többet értékesítet­tek. mint az előző év fo­lyamán. Életkörülmények FOGLALKOZTATOTTSÁG, KERESETEK, JÖVEDELMEK 1987-ben az anyagi ágak szooialista szektorában 97.6 ezer főt foglalkoztattak, 2,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A nép- gazdasági ágak döntő több­ségében a létszám mind az összes foglalkoztatottak, mind a fizikaiak tekintetében csökkent. Legnagyobb mér­tékű fogyás az építőiparban (4,6, illetve 4,3 százalék) és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közös gazdaságaiban (4.4, illetve 4,7 százalék) volt. Jelentősebb csökkenés mutatkozott még az állami gazdaságokban, kombinátok­ban (3,0, illetve 3,8 százalék), valamint az iparban (2.8, illetve 3,4 százalék). Kisebb mértékben fogyott a közle­kedésben (1,1, illetve 0,9 szá­zalék) és a kereskedelemben (0,1. illetve 0,4 százalék) dol­gozók száma is. Létszámbő­vülés a vízgazdálkodásban (2,0, illetve 2,8 százalék) és az egyéb anyagi tevékeny­ségekben (2,2, illetve 1,5 szá­zalék) volt megfigyelhető. 1987-ben az anyagi ágakban a havi átlagbérek és átlag- keresetek 8,2, illetve 8,4 szá­zalékkal nőttek 1986-hoz ké­pest. Az emelkedés népgaz­dasági áganként differenciált volt. A megye lakosságának köz­ponti forrásból származó pénzbevétele 1987-ben 9.0 százalékkal volt nagyobb az 1986. évinél. A pénzbevételek reálértéke 1 százalékkal ha­ladta meg a bázisszintet. A pénzbevételeken belül a munka- (tagsági) viszonnyal kapcsolatos bevételek 8.6, a pénzbeni társadalmi juttatá­sok 6,8 százalékkal emelked­tek az egy évvel korábbihoz képest. A szocialista szektjr (mezőgazdasági szövetkeze­ti és kisüzemi vállalkozások nélküli) kifizetései 9,9, a me­zőgazdasági szövetkezeteké pedig 3,4 százalékkal nőttek. A gazdálkodó egységek fo­kozott mértékben éltek a bérfejlesztés lehetőségével, elsősorban a IV. negyedév­ben. A mezőgazdasági felvá­sárlásból származó lakossági készpénzbevétel 5,2 százalék­kal bővült 1986-hoz képest. Ez jelentős visszaesést mu­tat az 1986 1985. évi 10,0 szá­zalékos emelkedéshez mér­ten, ami döntően a kister­melői sertés- és szarvasmar­ha-értékesítés jelentős csök­kenésével függ össze, A kis­üzemi vállalkozásokból szár­mazó pénzbevételek 0,6. a vállalati gazdasági munka- közösségeknek történő kifi­zetések pedig 12,4 százalék­kal emelkedtek. 1987. december 31-én a la­kosság takarékbetét-állomá­nya 7669 millió forint volt, az egy évvel korábbinál 2,3 százalékkal több. A lakossági hitelállomány 8627 millió forintot tett ki, 1986. év vé­géhez képest 14.1 százalék­kal bővült. KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS • 1987-ben Somogy kiskeres­kedelmi forgalma 20,7 mil­liárd forint volt, az orszá­goshoz közelálló mértékben (13,1 százalékkal) emelkedett ami összehasonlítható áron 4,9 százalékkal több az elő­ző évinél. A szocialista kis­kereskedelmi forgalmat 1569 volt és 903 vendéglátó egy­ség bonyolította le 355 ezer négyzetméter alapterületen. Javultak a vásárlási körül­mények, folytatódott a kis­kereskedelmi hálózat korsze­rűsítése, felújítása. A boltok 7, a vendéglátó- helyek 50 százaléka szerző­déses rendszerben üzemel, jövedelemérdekeltségű — az előző sorrendben — 6, illet­ve 5 százalékuk. Az idegen- forgalom által érintett terü­leteken és a városokban to­vább nőtt a magánkiskereske­dők száma. 1987-ben számuk csaknem 1800-ra emelkedett, 10 százalékkal volt több, mini egy évvel korábban. Az élelmiszerek és élveze­ti cikkek forgalmának vo­lumene 1,9 százalékkal bő­vült. A idegenforgalmi tér­ségekben emelkedett a ke­reslet a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek iránt, az élelmiszer-kereskedelemben a zsúfoltság és leterheltség tovább nőtt. A vendéglátás árbevételének volumene — az 1986. évinél is nagyobb mértékben — 6,7 százalékkal csökkent az előző évhez ké- . pest. 1987-ben a fogyasztói árak növekedése ebben az árufőcsoportban az átlagos­nál és az előző évinél is ma­gasabb (13,5 százalék) volt. A megyei vendéglátás fo­gyasztói folyó áras bevételei között az étel- és alkohol- mentes italforgalom aránya emelkedett, míg a többi be­vételcsoportban kismértékű mérséklődés volt jellemző. A ruházati cikkek értékesítése az alacsony bázishoz képest fogyasztói folyó áron 13,5 százalékkal összehasonlítha­tó áron 4,0 százalékkal növe­kedett. A forgalom-emelke­dés szinte valamennyi cikk­csoportot jellemezte. Az év egészében a vegyes iparcik­kek forgalom-növekedése volt a legmagasabb, az érté­kesítés volumene 10,0 száza­lékkal nőtt az előző évhez képest. Ezen belül a műszaki áruk forgalma gyorsabb ütemben emelkedett, mint a vasáruké. A kereslet, illetve a vásárlás különösen nagy volt építőanyagokból és tar­tós fogyastási cikkekből. Ki­magasló mennyiséget érté­kesítettek elektromos ház­tartási készülékekből és új személygépkocsikból. 1987-ben az idényáras és piaci cikkek megyei árszint­je az egy évvel korábbihoz képest 23,4 százalékkal emel­kedett. A zöldség-gyümölcs boltokban 26,3, a megfigyelt piacokon 18,9 százalékkal nőttek a árak. 1987-ben a Kapos Volán autóbuszjáratain 69,3 millió főt szállított, 6,6 százalékkal többet, mint az előző évben. A helyi autóbuszközlekedés­ben a szállított utasok száma 10,7, az utaskilométer-telje­sítmény pedig 10,2 százalék­kal emelkedett a tavalyihoz képest. A helyközi autóbusz­közlekedés teljesítménye el­maradt az előző év azonos időszakáétól. 1987-ben a vál­lalat taxi forgalma tovább csökkent, a szállított 106 ezer fő 33,3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. 1987-ben a közúti áruszállítási telje­sítmény 2,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az árutonnakilométer pedig 1,8 százalékkal nőtt az előző év­hez képest. LAKÁSÉPÍTÉS Somogybán tavaly 1646 'a- kásra adtak ki használatba­vételi engedélyt. 59-cel ke­vesebbre, mint 1986-ban. A la­kásépítés erőforrás szerinti összetételét tekintve állami erőből 209 lakás épült, ma­gánerőből viszont 1437, ami 143-mal kevesebb az előző évinél. Az év folyamán fel­épült lakásokból 453 a me­gyeszékhelyen, 258 pedig Siófokon készült el, a megye többi városában és kiemelt településein a használatba vett lakások száma minde­nütt 100-nál kevesebb volt. Az újonnan átadott lakások­kal egyidejűleg 419 (egy év­vel korábban 464) lakást bon­tottak le. illetve szüntettek meg. . EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS Somogybán 1987. folyamán az általános orvosi körzetek száma kettővel, a gyermek- gyógyászati körzeteké egy- gyel emelkedett. 1987-ben egy általános körzeti orvos­ra és körzeti gyermekgyó­gyászra 1866 lakos jutott, ami az egy évvel korábbinál 44 fővel kevesebb. A megye kórházi ágyellá­tottsága az 1987. év folya­mán javult. A szervezetit ágyak száma nem változott, de a betegellátás szempont­jából közvetlenül figyelembe vehető működő ágyaké 50-nel gyarapodott, A működő kór­házi ágyak — az általános osztályokon — 10 000 lakosra vetített mutatója 61 volt, ugyanannyi, mint az előző évben. 1987-ben az átlagos ápolási idő elérte a 13 na­pot, az ágykihasználtság mértéke viszont 81.8-ről 80.2 százalékra csökkent, de az osztályok között nagy szóró­dást mutatott. Somogybán 1987-ben na­ponta átlagosan 7415 dolgo­zó volt betegség, baleset, il­letve gyermekápolás miatt táppénzes állományban, ez 474-gyel kevesebb, mint a a megelőző évben. 1987-ben 100 dolgozó közül naponta átlagosan hatan maradtak ki a munkából táppénzes állo- mánybavétel miatt. A táp­pénzen lévők aránya vala­mennyi népgazdasági ágban csökkent. A gyermekápolás miatt igénybevett táppénzes napok, illetve esetek száma is jóval kevesebb volt az elő­ző évinél. A megye 34 bölcsődéjébe 1987-ben 1287 gyermeket ír­tak be, 31-gyei kevesebbet, mint egy évvel korábban. A működő bölcsődei férőhelyek száma 208-cal, a beosztott gondozónőké pedig 29-cel lett kevesebb. A 100 működő fé­rőhelyre jutó bölcsődés gyer­mekek száma 1987-ben 84 volt, az előző évi 76-tal szemben. Az 1987 88. tanév­ben átadott 3 új óvodával 212-re nőtt az óvodák száma a megyében. 1987-ben az óvodába járó gyermekek szá­ma tovább csökkent. Ezt a változást a férőhelyek és az óvodapedagógusok számá­nak emelkedése kísérte. Az 1987/88-as tanév elején az általános iskolai tanulók szá­ma 41 741 fő volt, 660-nal kevesebb, mint az előző tan­évben. Az idei tanévet 4470 első osztályos kezdte meg, 545 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a 8. osztályosok száma 491- gyel több. Az oktatáshoz az elmúlt tanévinél 19-cel több osztályterem áll rendelkezés­re, a' pedagóguslétszám pe­dig az egy évvel korábbi 3145-tel szemben 3182 főre nőtt. Egy pedagógusra álta­gosan 13, egy osztályteremre 26, egy osztályra 25 gyermek jut a megye általános isko­láiban. A megye középiskoláinak 1987 88. tanév eleji tanuló­létszáma 6772 fő volt, 3 szá­zalékkal (200 fővel) több. mint az előző tanév elején. Mérséklődött az érdeklődés a gimnáziumok iránt, ahol a tanulók száma a mostani tanévben 2 százalékkal (2944 főre csökkent az elmúlt tan­évhez viszonyítva, a szakkö­zépiskolákban tanulóké vi­szont 7 százalékkal (3828 fő­re) emelkedett. A középisko­lai osztályterem-ellátottság az 1986 87. tanévhez képest számottevő javulást mutait, ugyanis az idei tanévben 16- tal több osztályterem áll rendelkezésre. A középisko­lai pedagógusállomány az előző tanévi 484 főről 513-ra növekedett, az egy pedagó­gusra jutó tanulólétszám pe­dig 14-ről 13-ra fogyott. A szakmunkásképző isko­lák összes tanulólétszáma az 1987 88. tanév elején (6169 fő) 1, ezen belül az első év­folyamosoké (2338 fő) 4 száza­lékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az osztá­lyok száma 237-ről 230-ra csökkent. Az elméleti tár­gyakat oktató pedagógusok száma 5 százalékkal több, a gyakorlati oktatást végző szakoktatóké viszont több mint 2 százalékkal kevesebb az előző tanévinél. A közművelődés intéz­ményhálózatán belül a me­gyeszékhelyen működő Csi- ky Gergely Színház — a re­konstrukciós munkák mliatt — 1987-ben 27 százalékkal kevesebb előadást tartott, miint 1986-ban. a látogatók száma pedig 33 százalékkal csökkent. 1987 végén 172 filmszínház — közülük 7 ván­dormozi — működött a me­gyében. A mozik az év fo­lyamán 19.5 ezer előadást tartottak, melyeket 1.7 mil­lió látogató tekintett meg. Az előadások száma több mint 6 ezerrel maradt el az előző évitől, a látogatók szá­ma 780 ezerrel csökkent, így egy előadásra 86 néző jutott az előző évi 95-tel szemben. Idegenforgalom Somogy megye kereskedel­mi szálláshelyein 1987. július 31-én 76 ezer férőhely állta vendégek rendelkezésére, ami az előző év kismértékű növekedését követően 1,7 százalékos csökkenést jelent. A felújítások, korszerűsíté­sek eredményeként minősé­gi javulás következett be a szálláshelyek összetételében. A szervezett fizető-vendég­látás helyeinek száma 2846- tal csökkent, míg a kempin­geké 1465-tel emelkedett, A magánszálláshelyek száma növekedett, 1987. július 31- én 4 magánpanzió (71 hely- lyel) és 6 magánkemping (580 hellyel) üzemelt a me­gyében. 1987-ben Somogy megye kereskedelmi szálláshelyein 574 ezer vendég, 4,8 millió vendégéjszakát töltött el. Ez az előző évhez viszonyítva 1,1 százalékkal kevesebb ven­déget és 1,0 százalékkal több vendégéjszakát jelent. Ezen belül a szocialista országok­ból 8,4 százalékkal érkeztek kevesebben, míg a nem szo­cialista országokból 31,8 szá­zalékkal többen vették igénybe a kereskedelmi szál­láshelyeket, mint egy évvel korábban. A külföldi vendé­gek száma együttesen 5,4 százalékkal emelkedett, az átlagos tartózkodási idő a szocialista országokból érke­zetteknél hosszabbodott. A belföldi turizmus a kereske­delmi szálláshelyeken to­vább csökftent, a vendégek száma 12,4 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év­ben. 1987. évben a megye há­rom határállomásának sze­mélyforgalma 752 ezer fő volt, az előző évhez képest 52,6 százalékkal emelkedett. Ezen belül Barcson 83,6, Ber- zencén 120,3, Gyékényesen 3,4 százalékkal nőtt a sze­mélyforgalom. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Somogy Megyei Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents