Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-17 / 40. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁP]A XLIV. évfolyam, 40. szám Ara: 1,80 Ft 1988. február 17., szerdc Gazdálkodás és ösztönzés Ahhoz, hogy az ember ne elsősorban többet, hanem jobban dolgozzon, minőségi szempontból pedig kifogástalan munkát adjon ki a keze alól. olyan érdekeltségi rendszert kell kidolgozni, ameiy ösztönzően hat a dolgozóra — fogalmazta meg véleményét az FMV 3. számú kaposvári gyárának igazgatója. A gazdálkodás hatékonysága nem a gyár vezetőinek magánügye, a teljesítmények követelése nem egyszerűen a tervszámokhoz való ragaszkodás. Minden munkahely közössége felelős azért, hogy az előírt tervet időben és kiváló minőségben teljesítsék. Valamit valamiért — fogalmaz sarkosabban a munkás —, leteszem én az asztalra, ami tőlem telik, de ahhoz, hogy meghajtsam magam, adni is kell valamit. Riasztó statisztikai adatok bizonyították tavaly, hogy az a valóban sarkosan megfogalmazott hozzáállás sem ki- taláció. A főmunkaidőben konkrét munkával töltött idő csak a fele volt, s bizony, a minőséggel is akadtak gondok. Nagyobb teljesítményt csak az érdekeltség erősítésével lehet elérni, ám ez fordítva is igaz. Magasabb bért, nagyobb anyagi elismerést csak az követelhet, aki képes és tud ennek megfelelően dolgozni. Az ipari üzemekben egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyéni felelősség is. Nem egy helyen már a dolgozó nevével „fémjelzett'' áru a biztosítéka ennek. Sok esetben vállvonogatás, mérgelődő dünnyögés kísérheti a számonkérést, a felelősségre vonást, de csak az nem követ cl hibát, aki nem dolgozik szemlélet nem tartja már magát. Főleg akkor nem, ha egyes munkafolyamatok, technológiák sikere nem egy, hanem több embertől függ, s az elrontott munkadarabért felelős dolgozón kívül mások is károsodnak anyagilag. Közelít egymáshoz a munkahely és a munkatársak érdekeltsége, a közösség tagjai egymást segítik, s formálják. Nem ritka eset ma már az sem, hogy az ebbe beilleszkedni nem tudót nem figyelmeztetik már unos un- talan hibáira, hanem egyszerűen, és rövid úton megválnak tőle. A termelő munkahelyeken kidolgozott érdekeltségi rendszerek a teljesség igényével készültek, összhangban az adott munkahelyek elé állított követelményekkel, figyelembe véve azt is, hogy a technológiáért milyen képzettségű szakemberek a felelősek. Am mi a helyzet a szolgáltatást végzőkkel, például a bolti eladókkal? A kaposvári József Attila könyvesbolt vezetője elmondta, hogy a könyvesbolti eladók a fizetési jegyzékek perifériájára szorulva — 3000—3500 forintos átlagfizetéssel — igencsak nehezen ösztönözhetők kifogástalan munkára. Az éves tervteljesítést pedig tőlük is elvárják, eredményesen kell gazdálkodniuk. Beszélhetnénk a forgalom utáni jutalékról, ám ez, vállalatonként különböző, s differenciálásra egyáltalán, vagy alig ad lehetőséget. Kidolgozásra vár tehát ezen a területen is egy olyan érdekeltségi rendszer, amely a kereskedelemben tevékenykedők munkájának minőségi javulását szolgálja. Klie Agnes A századvég világgazdasága KISSZÖVETKEZETEK A GAZDASÁGBAN Az MTA Világgazdasági Kutatóintézete megalakulásának 15., elődje, az Afroázsiai Kutatóközpont létesítésének 25. évfordulója alkalmából tegnap nemzetközi konferencia kezdődött a TOT Szállóban. Simái Mihály akadémikus, az intézet igazgatója köszöntötte a részvevőket: a hazai és külföldi — szocialista, fejlődő, és. fejlett tőkés országokbeli — szakembereket, nemzetközi szervezetek képviselőit. Megnyitó beszédében elmondta: a tanácskozás témája, „A struktúra- és stratégiaváltás feltételei a XX. századvégi világgazdaságban" az egyik legfontosabb világgazdasági probléma. Szükséges, hogy a kutatók mélyrehatóan elemezzék a világgazdaság rendkívül ellentmondásos helyzetét és vázolják tennivalóikat. Keressék a választ arra a kérdésre, hogy meg lehet-e úgy reformálni a jelenlegi kapcsolatrendszert, hogy az elősegítse a súlyos problémák megoldását: a kormányok, a nemzetközi szervezetek és mindazok; akik alakítják a világgazdaság feltételrendszerét, miként segíthetik elő a világgazdaság gyors fejlődését. Kulcsár Kálmán, a magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese az Akadémia elnöksége nevében köszöntötte a konferenciát. A többi közt elmondta: az utóbbi másfél évtizedben a magyar társadalom egyre nyitottab a világ felé és nem csak gazdasági, hanem politikai és kulturális értelemben is. A megnyitó ülésen köszöntötték Bognár József akadémikust, az intézet megalapítóját, az MTA Gazdasági Kutatóintézeteinek főigazgatóját. Bognár József előadásban elemezte az utóbbi negyed században tapasztalt világgazdasági és társadalmi tendenciákat, és ezek hatását a közgazdaságtudomány, főleg a magyar közgazdaság fejlődésére. A világgazdasági korszak- váltás berobbanásáról szólva elmondta: feltehető, hogy az ipari forradalom kibontakozása óta a gazdaságtörténelemnek ez a legnagyobb eseménye, összes jelenségei és konzekvenciái még nem bontakoztak ki. A korszak- váltás — amelynek igazi súlyát és jelentőségét kezdetben sem Nyugaton, sem Keleten nem ismerték fel — eleinte elsősorban a gazdaságban jelentkezett, a jelenlegi évtized közepe óta azonban a világpolitikát is erőteljesen befolyásolja. Éppen ezért a 70-es évek közepétől intézetük legfontosabb törekvése a korszakváltás jelenségeinek megismerése. Louis Emmerij, a fejlett tőkés országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fejlesztési központjának elnöke előadásában mélyrehatóan elemezte a nyugati gazdaság eredményeit és negatív tényezőit. Tegnap az Országházban együttes ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési, valamint település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A kormány megbízásából Urbán Lajos közlekedési miniszter ismertette a Ferihegyi nemzetközi repülőtér úgynevezett zaj- gátló övezeteiben tervezett környezetvédelmi intézkedéseket. Mint ismeretes. Dobos Ferencié Pest megyei képviselő az Országgyűlés legutóbOleg T. Bogomolov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Szocialista Világrendszer Gazdasági Intézetének igazgatója felszólalásában a többi között vázolta a peresztrojka és a Szovjetunió új külgazdasági politikájának jelentőségét. Kiemelte: a szocialista reformok sikere nemcsak a szocialista országok, hanem az egész világ érdeke. Senkinek sem jó az, ha a szocialista országok gazdasági lehetőségei annyira összeszűkülnek, hogy vásárlóképtelenekké válnak. A továbbiakban hangsúlyozta a Nyugat és a Kelet egymásra utaltságát. A kétnapos konferencián megvitatják azt is, hogy a világgazdasági feltételrendszer változásai milyen módosításokat igényelnek a harmadik világ országainak fejlesztési politikájában, a sokoldalú együttműködés várhatóan milyen irányban fejlődik a következő években. bi ülésszakán e témakörben intézett interpellációt a miniszterhez, akinek válaszát akkor sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az ügyrend előírásainak megfelelően a kérdés.vizsgálatával két illetékes állandó bizottságát bízta meg a törvényhozó testület. Urbán Lajos beszámolt arról. hogy az érintett területen jelentkező gondok mérséklésére a kormányzat jelentős anyagi eszközöket kíA kisszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, eredmé nyeiről. problémáiról sajtó- tájékoztatót tartottak tegnap az OKISZ székházában. Elmondták, hogy az utóbbi években számottevően növekedett a kisszövetkezetek aránya, és részesedése a szövetkezetek együttes teljesítményéből, Az OKISZ érdekképviseletébe tartozó szövetkezetek száma az elmúlt év végén 2864 volt, ebből 2228 kisszövetkeze i formában tevékenykedett; termelésük részaránya meghaladta a 40 százalékot. Az új adórendszer viszonylag kedvezőbb lehetőségeket '.evemt a kisszövetkezeti gazdálkodók részére, ennek eredményeként az év elején jelentős átalakulási folyamat indult meg a hagyományos, nagyobb létszámú szövetkezetek körében. Az OKISZ és a területi érdekképviseleti szervek szakmai tanácsadással, információk nyújtásával, anyagi támogatással segítik a kisszövetkezetek megalakulását, tevékenységük kibontakozását. Az OKISZ szándéka. ván fordítani. Ennek felhasználásával, az első intézkedéseket már ez évben megteszik. A bizottságok élénk vita után — amelyben 13 képviselő. valamint ágazati szakemberek is kifejtették véleményüket — úgy döntöttek, hogy az egyhangúlag kialakított állásfoglalásukat tartalmazó jelentést — a házszabályoknak megfelelően — az Országgyűlés legközelebbi ülése elé terjesztik. hogy további segítséget nyújt e szervezeteknek érdekeik jobb képviseletével, a szakmai információáramlás hatékonyabb megszervezésével is. Elmondták, hogy a kedvező gazdálkodási feltétele . mellett az év elején életbe léptetett néhány rendelkezés ellentmondásos volta, illetve félreérthetősége miatt feszütlségek is keletkeztek. A kisszövetkezetek sérelmezik azokat a rendelkezéseket, amelyek szűkítik a vagyonalappal való gazdálkodás lehetőségét. Az OKISZ — képviselve a kisszövetkezeti tagok érdekeit — azt az álláspontot kívánja érvényesítem, hogy a tagságnak a közös vagyon feletti önrendelkezési joga ne csorbulhasson. Ugyanakkor az országos tanács támogatja egy olyan kockázat; alap létrehozását, amely nem tartozna az osztatlan szövetkezeti vagyon körébe, de rendelkezésre állna az esetleges veszteségek fedezésére. Hámori Csaba a XVIII. kerületben Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kedden a főváros XVIII. kerületébe látogatott. A vendég a kerületi párt- bizottság székházában tájékoztatót hallgatott meg a városrész politikai életéről, gazdasági helyzetéről, majd ellátogatott a kerület két középiskolájába. ezt követően a Ferihegyi repülőtéren a Politikai Bizottság tagja az irányítótorony munkájával ismerkedett. A délutáni órákban a kerület középiskolás tanulóival beszélgetett, majd aktívaértekezletet tartott a kerület párt- és KISZ-aktivistáinak. Nemzetközi konferencia kezdődött Budapesten Képviselők a Ferihegy körzetének környezetvédelmi intézkedéseiről Mikrofilmező laboratórium összeszerelését kezdték meg Kaposváron, a megyei földhivatalnál. Az NDK-gyártmányú Péntakta gépsort, mely másfél millió forintba került, a budapesti Irodatechnikai Vállalat szerelői állítják üzembe. A berendezés automata előhívóból, másoló és visszaolvasó berendezésből áll. A földhivatal ezzel az új laboratóriumával az ország egyik legmodernebb mikrofilmező rendszerét állítja munkába. A gépek próbaüzemelését hamarosan megkezdik (Gyertyás László fölvételei Tájékoztató a Balaton Fűzzértnél Jó lesz a boltok ellátása A Balaton Fűszért Élelmiszer- és Vegyiáru-kereske- delmi Vállalat és az áíészek 1987. évi együttműködéséről és a fűszért idei üzletpolitikájáról, valamint a várható árukínálatról tartott tájékoztatót tegnap a vállalat központjában Dévényi Zoltán igazgató. Dévényi Zoltán elmondta, hogy a Balaton Fűszért tavaly 6 milliárd 20 millió forintos forgalmat bonyolított le, 550 millióval többet, mint egy évvel korábban. Az eladott termékek 25 százalékát a v.egyiáruk tették ki. A vállalat az áruk forgalmazásával igyekszik minél nagyobb mértékben figyelembe venni a lakosság igényeit, ezek pedig a megváltozott gazdasági körülményekhez igazodnak. Amíg 1986-ban az élvezeti cikkek iránt nőtt meg a kereslet, addig tavaly elsősorban az olcsóbb kon- zerveket és a margarint keresték a vásárlók. A vállalat múlt évi árukínálatát jónak értékelte az igazgató, de hozzátette, hogy hiánycikkek ebben az évben is voltak, főleg az ipar hiányos alapanyag ellátása miatt. Átmeneti zavarok voltak étolajból, margarinból, és ugyancsak kevés volt a sör az év első felében. Ázsiai fűszerárukból és kókuszreszelékből sem jutott elég a boltok polcaira. A margarint ugyan igyekezett Csehszlovákiából vásárolt áruval pótolni a vállalat, ez a termék azonban nem találkozott a vevők ízlésével. 1987-ben több mint 350 új terméket hozott forgalomba a Balaton Fűszért, ennek jelentős része napicikk és ajándék volt. Emellett egymillió dollár értékben közvetlen, valamint 280 ezer forintért közvetett árucsere útján is sikerült bővíteni a kínálatukat. Összesen 13 ezer fajta árut juttat el a vevőkhöz a vállalat. Ebből a megye áfészei csaknem másfél millió forint értékben vásároltak. A tavaly bejelentett árintézkedések hatása nem jelentkezett a várt mértékben a fűszért forgalmában. Volt ugyan kisebb felvásárlási láz, de ez messze elmaradt a várttól. Jól sikerült a tavalyi balatoni szezon is a vállalatnak és a kereskedelmi partnereinek. A korán kezdődött idény ellenére volt elég áru. Nagyobb gondot csupán a déligyümölcs-ellátás okozott, de ez nem a fűszérten múlott. Ugyanakkor ha lassan is, de javult a kis települések áruellátása, ez a boltok áruválasztékában meg is mutatkozik. Itt sok múlik az ipari üzemeken is, mivel az eddiginél több kis csomagolású árura lenne szükség. Az idei árukínálatról Dévényi Zoltán elmondta, hogy kiegyensúlyozott lesz, bár átmeneti hiánycikkre most is kell számítani. A fűszért a tavalyi évhez képest 7,5 százalékkal nagyobb forgalmat akar lebonyolítani ; 420 millió forintos állandó árukészlettel tudják fogadni a vásárlókat. Jelentősen növekszik az idén az árucsere útján forgalomba kerülő termékek száma. Ezt segíti a január elsejével létrehozott Balaton Coop áruforgalmi gazdasági társulás. Bővülnek a vállalat nemzetközi kapcsolatai is. Az eddiginél több jugoszláv és, várhatóan, szovjet termék is kerül a boltokba. Alapvető élelmiszerekből minden igényt ki tudnak elégíteni, de étolajból, zsiradékokból és margarinból várható időszakos hiány. Ezeket kartonos sertészsír szállításával igyekeznek pótolni.
