Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
4 Somogyi Néplap 1988. február 13., szombat Az Agro-Industria Innovációs Vállalat Prefessional számítógépszervize nemcsak Somogy megyében javítja a meghibásodott gépeket, hanem Tolnában és Baranyában is. Helyszíni szerelést is végeznek a szakemberek, például az AB számítógépparkjának telepítésével is foglalkoznak. Képeink a Tóth Lajos utcai javítóműhelyben készültek. Elkészült Tab részletes rendezési terve A tabii tanócs-vb legutóbbi ülésén megtárgyalta a Deákvarga Dénes főépítész által kialakított hosszú távú rendezési tervet. A központ fejlesztésének részletes elképzeléseit korábban a Váti tervezői állították össze, társadalmi fórumokon is megtárgyalták, és a terveket közszemlére tették. Végső formája azonban a megyei területi rendezési és építészeti albizottság tervtanácsán elhangzottak figyelembevételével alakul ki. Hol lesz a városközpont? A részletes tervkészítés so- . rán figyelembe vették a kis- városias arculat megteremtését, karakterének megőrzését, valamint az új intézmények elhelyezését. A leeendő városközpont településszerkezeti gerincét továbbra is a Kossuth Lajos utca adja. A fejlesztési elképzelés összhangban áll “az összevont rendezési tervvel, amely feltételezi. hogy az átmenő közúti forgalmát a Kossuth Lajos utcáról áthelyezik a vasút mellé tervezett új forgalmi útra. A Vörösmarty utca mentén kialakítanak egy kereskedelmi központot, az evangélikus templom körül gyalogos térrendszert hoznak létre, illetve hosz- szabb távon szállodával, zeneiskolával és áruházzal bővül a városközpont. Fejlesztési elképzelések A lakásfejlesztés a jelenlegi községközpontban a rendelőintézet mellett már folyamatban van: 120 lakást építenek itt. A többi lakóépület a foghíjak beépítésével, a leromlott épületek pótlásaként létesülhet. A Kossuth Lajos utcában a lakóházak földszintjeit kereskedelmi, szolgáltató egységekkel kívánják megtölteni. Az intézményfejlesztési javaslatok között számolnak azzal, hogy új szálloda épül t a művelődési ház mellett. Az építő- és vegyesipari kisszövetkezet helyén iparcikk- áruházat alakítanak ki, s az ügyvédi munkaközösség épületéből zeneiskola és ifjúsági ház lesz. Az idősek klubját az Ady Endre utcába, a könyvtár mellé telepítik. A terv jelentős “zöldterület kialakításával is számol. A közlekedés fejlesztése során a tervek szerint szélesítik a Vörös Hadsereg és a Vörösmarty utcát, de több, nagy befogadóképességű gépkocsiparkoló kialakításával is számolnak. A távlati elképzelések szerint nélkülözhetetlen az ivóvíz-kapacitás növelése. Törökkoppány, illetve Siófok felől a regionális rendszerek segítségével akarják megoldani, de a szennyvíztisztító telep teljesítőképességének növelése is elkerülhetetlen. Az első ütem Tabon úgy tervezik, hogy az első ütemben —a város- központhoz szorosan kapcsolódva — megépítik a Petőfi Sándor utcában a nyolctantermes általános iskolát. A művelődési ház és a rendelőintézet közötti területen befejezik a 120 lakásos épülettömböt és helyreállítják a gyógyszertár melletti üzletsort. A célok között szerepel az is, hogy a Hazafias Népfront épületének első részébe telepítik a Magyar Nemzeti Bank fiókját, megoldják a 102 lakásos tömb központi fűtését, a tanácsháza mellett megépítik a házasságkötő termet és a községközpont déli részén folytatják a parkosítást. A művelődési háztól délre eső útszakaszon parkolókat alakítanak ki. Krutek József PIACI KÖRKÉP Busás halkínálat Ügy látszik, a kertbarátok barométere jó időt jelez. A leghosszabb sorok a vetőmag- és kprtiszerszám- boltok élőt kígyóztak tegnap a kaposvári hetipiacon. A primőrárak ellenben még kemény télre utalnak. Többen fölpaprikázod tunk a gyenge minőségű hegyes erőspaprika 15 forintos darabárán. 220-ért láttunk kígyóubrokát, 10—15 forintért hónaposretket és salátát. 5-ért kaptunk egy csomó zöldhagymát vagy spenótot. Az ilyenkor megszokottnál 2—4 forinttal drágábbak a napi zöldségfélék. 14 a burgonya, 18 a főzőhagyma kilója. 24-ért mérték a lila csemegehagymát, s mintha hallgatólagos áregyezséget kötöttek volna, 110-ért a fokhagymát. A fejes káposzta 10-ért fogyott, 15-ért a zsengének már túlzással sem mondható kel. Jól tartja magát a sárgarépa és a leveszöldség, amelyet 10, illetve 22 forintért mértek. Nem ctko- zott vásárlási lázat a 10-ért kapható cékla és a gerezdenként 7-ért tukmált sütőtök. Két forintért is láttunk petrezselymet, míg egy csokor zellert 4-ért szerezhettünk be. A 110 forintos ár volt az oka, hogy többen nem csaptunk le mohón a kívánatos sampinyon gombára. A gyümölcsválaszték szerény volt. Mutatósabb almát 18—22-é.rt öntöttek a szatyorba, volt azonban 5-ért is apró szemű. A 34 forintos körte legjobb tulajdonságának az látszott, ■hogy erősíti a rágóúzmokat. Fortuna kegyeltjeinek hittük őket Külföldön vállaltak -munkát Valószínű, sokunkban él az a tévhit, hogy aki külföldön vállal munkát, hatalmas Mercedesszel tér haza, s itthon egy-kettőre megváltozik az élete. Gazdag emberként folytatja a jövőt. A kép azonban ennél sokkal árnyaltabb. Rajnai László, a megyei tanács munkaügyi osztályának főelőadója, a külföldi egyéni munkavállalások ügyintézője győzött meg bennünket erről. — Szó sincs óriási vagyo- nokról. A magyar átlagfizetésnél azonban jobban keresnek ezek a munkavállalók. Az elmúlt két és fél évben mindössze huszonhármán kértek és kaptak engedélyt arra, hogy más országban dolgozhassanak. — Miért Ilyen kevés a jelentkező? — Az egyéni külföldi munkavállalás nem az elhatározástól függ. Nem elég eldönteni, hogy valaki Nyugat- Németországban vagy Amerikában akar dolgozni. Ehhez kell az-adott államból érkező megbízólevél, a fogadó írásbeli nyilatkozata. Tudnunk kell, hogy milyen munkakörben és mennyiért foglalkoztatná az illetőt. Ezt az állampolgár védelmében kérjük, mert nem szeretnénk, hogy csalódjon és keserű tapasztalatokkal férjén haza. A kiutazásnak föltétele, hogy itthon legyen munkahelye, amely véleményezi kiutazását. — Nem bürokratikus ez az álláspont? — Nem. Az eddigi huszonhárom munkavállaló legkésőbb három nap alatt beszerezhette a munkavállalási engedélyt, ha láttuk, hogy elképzelése meg van alapozva. — Hova utaztak az eddigi munkavállalók? Mennyit Nagy volt friss halból a választék. A vállalati pavilonban 95-ért dobták mérlegre .a pontyot, s 47,50-ért volt busa. Az új árudában ez alkalommal keszeget is vehettünk: kilóját 45 forintért. 200 forint a süllő-, 150 a csuka-, 260 a jfogas- és 320 a harcsaszelet kilója. Az utóbbihoz képest olcsónak látszott a baromfi. 170 forintért várt vevőre egy kakas, 60 forint volt az élő tyúk kilója. A rántanivaló konyhakész csirkét 130 forintért adták darabonként, míg egy köny- nyű súlyú bontott pecsenyekacsáért 380-at sem átallották elkérni. Töretlen a tyúkok tojókedve. Ennek köszönhetően 2.20-ért is válogathattunk tojást. Nem sok okot adott virágos hangulatra a virágválaszték. 2 forint volt a hóvirág, 5 a barka csokra. Szép szegfűt szálanként 20 forintért kaptunk. B. F. kerestek, és mennyit kapott belőle a tanács? — Kilencen álltak munkába szocialista országban, tizennégyen pedig Nyugaton helyezkedtek el. Az utóbbiak a legkülönfélébb állásokat töltötték be. Mindössze egy kérvényező ment családdal. Átlagosan ötven-hatvanezer forintnak megfelelő valuta a havi keresetük. Ennek húsz százalékát fizetik be a tanácsnak. 1987-ben ötszázötvenezer forint devizabevételünk volt a huszonhárom kínt dolgozó keresete révén. Van köztük sportedző, tanár, mezőgazdasági és erdőmérnök, pincér és kesztyű ipari szakember. Volt, aki Kanadába igyekezett, és azt állította, hogy havi kétszáz kanadai dollárt fog keresni. Megkérdőjeleztük, s akkor így felelt: kétezer dollár elfogadható? — Nincs tehát Medcedesz, és nincsenek más rózsaszínű álmok? — Ha valaki két évig jól dolgozik külföldön és szerényen él, akkor komolyabb összeget meg lehet takarítani az életkezdéshez. Ezt azonban kevesen vállalják. Másrészt a nyugati országokban a szakszervezetek egyire kevesebb idegent akarnak látni; éles harcot folytatnak a munkavállalás megakadályozásáért. Ausztriában — ahová könnyebb a kiutazás — munkavállaláskor újabban vízumkényszer van. Egyre nehezebb az elhelyezkedés. Ha nincs meg a közvetlen ismeretség a leendő munkaadóval, kevesen szerezhetnek jól fizető állást. B. J. KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK A Népkör és atyja A pártoskodást, a „turáni átkot” illetően Kaposvár sem maradt el más városok mögött. A kiegyezés utáni években annyi egyesület és kör alakult a városban, hogy számon tartani is nehéz. Ebből a helyzetből nem maradhattak ki az orvosok sem, sőt a legaktívabb köi’öket éppen ők irányították. Rajtuk már csak az ügyvédek tettek túl. A Keleti-temető egyik régi emlékkövén öt orvos neve olvasható. Az alatta levő feliraton ez áll: „Somogy megye közönsége híven őrzi érdemes főorvosainak emlékét”. . Az öt név között találjuk dr. Németh Károly nevét is. Csak az avatottak ismerik munkásságát, pedig hajdanában fontos tényezője volt a város közéletének. Jómódú kaposvári családban született 1835-ben. Bécsben, Berlinben, Zürichben és Pá- duában tanult, Kaposváron törvényszéki és börtönorvosNémeth Károly ként kezdte, aztán a központi járás orvosa lett, majd 1878-ban a megye főorvosává választották. Egy időben ő volt a takarékpénztár igazgatója. Szenvedélyes természetjáró volt, szervezte a Népkör kirándulásait, bejárta Nyugat-Európát. A kaposvári turisták őt tekin- hetik a természetjárás úttörőjének. Hat nyelven beszélt, és rendkívül szellemes embernek ismerték. ötleteivel, humoros meséivel, jól sikerült felültetéseivel maradandó nyomot hagyott. (Babo- naságból egy gesztenyét hordott a zsebében, mert aki ezt teszi, az hosszú életű lesz — tartotta.) „Biztonsági politikus” volt: elindított valamit, aztán a háttérben maradt. Politikai tevékenységét a város szélén, a Donner bácsi vendéglőjében alakult asztaltársaságnál kezdte. Ez a kedélyes ember szervezte meg a N é p - kört, 1877-ben, 200 taggal. Az előkészítő közgyűlést a Szarvas-kertben tartották meg, mégpedig március 15- én, s ez is árulkodik politikai állásfoglalásáról. Az arisztokraták kizárásával a városi vezetés megszervezése volt a céljuk. Törekvéseiket Roboz István később így fogalmazta meg: „A Népkört a megyei demokrata ellenzék pártkülönbség nélkül alakította. Két tettével kér- kedhetik eddig: hogy a társadalom minden osztályából hódítja a tagokat, és máris nagy szellemi tőkével rendelkezik az irodalom pártolására.”. Kik voltak a Népkör tagjai? Regényes körülmények között sikerült megtalálni Budapesten a Népkor irattárának maradványait. Tar Csatár leszármazottai őrizték meg az utókornak. A tisztségviselők között volt a városi ellenzék színe-java. Az elnök Németh Károly. Az ismertebbek között Miklós István ügyvéd. Tár Csatár színész ezúttal mint jegyző, Andorka Elek, Kunfy Simon nevét találjuk. A vezetőség „hatvanas bizottságában” a két későbbi polgármester. Bárány Gusztáv és Németh Ignác, aztán Roboz István, Gruber János, Kapotsfy Jenő, Szalag Károly, Madarász Andor, Hagelman Károly, Rippl József neve szerepel. Az iratokból kitetszik, hogy az iparosok képviseltették magukat a legnagyobb 'létszámmal, szám szerint 74- en. Közülük a csizmadiák 16-an, a gombkötők és pa- szomántosok. tutvisok és kapcások, kötélgyártók és fáklyakészítők, székesek, nyergesek, szűrszabók, szappanosok, gyertyakészítők és bocskorosok egy-egy fővel. Elsősorban a népszórakoz- tatásban jeleskedett a Népkör szereplésével. A kirándulások, fáklyás menetek hű kísérője volt Szimpliciusz Barcza József cigányzenekara. A műsorról Tar Csatár gondoskodott. A lelkesedéssel szervezett kör egy évet sem ért meg. Miután irányítói átvették a város vezetését, a Népkör önmagától megszűnt. Szülőatyja, Németh Károly viszonylag fiatalon távozott az élők sorából. Hivatalában hirtelen rosszul lett, 1885- ben, ötvenévesen érte a halál. Amikor rátaláltak, zsebében ott volt a gesztenye... Lévai József Veszélyes hulladékok A jövő útja? Az amerikaiak büszkesége rendszerint tiltja, hogy elismerjék: Európa valamilyen téren előbbre tart. Most mégis ez történt. Két egyetemi tanár, Bruce Piasecki és Gary Davis „Európai tanulságok” címmel tett közzé a veszélyes ipari hulladékok tárolásáról és megsemmisítéséről ' négyévi munkával készített vaskos tanulmányát. Dolgozatuk célja nemcsak az, hogy az Egyesült Államok átvegye a kedvező tapasztalatokat, hanem, hogy elkerülje azokat a .hibákat, amelyéket az „öreg kontinens” néhány országában már elkövették. Európában a nagy népsűrűség, s így a kevés szabad földterület, valamint a föld alatti vízkészletek megóvása miatt már sokkal korábban fölismerték, hogy a veszélyes hulladékok föld alatti tárolása igen kockázatos. Az Egyesült Államokban ezzel szemben jószerével mindmáig egyik helyről a másikra cipelik a mérgező ipari hulladékokat. A törvényhozás csak 1984.-ben tette meg az első lépéseket a veszélyes hulladékok föld alatti tárolásának szabályozására. A szerzők rámutatnak arra is, hogy az Atlanti-óceán túlsó partján másként közelítik meg a dolgot: a kormányok határozottabb szerepet vállalnak a hulladékok megsemmisítésében és az Olyan ipari termelőfolyamatok szabályozásában, amelyeknek következtében veszélyes hulladékok keletkeznék. Európa államaiban — de még az NSZK szövetségi tartományai között is — jelentős különbségek vannak a veszélyes hulladékok kezelésének gyakorlatában. Hessenben és Bajorországban a kormány és a magántőke vegyes vállalatokat hozott létre, s ezek a veszélyes hulladékok kezelésére kizárólagos felhatalmazást kaptak. Észak-Rajna-Veszt- fáliában ugyanakkor nem kötelező igénybe venni a környezetvédelmi hivatal által létesített veszélyeshulla- dék-ártalmatlanító vállalat szolgáltatásait. Emiatt az égetőművek csaknem csődbe jutottak, s nagy összegű állami támogatásra szorulnak. Finnországban, Svédországban és Dániában állami vállalatok gondoskodnak a veszélyes hulladékok megsemmisítéséről. Franciaországban az állam jelentős támogatással segíti ezen a téren magáncégek működését; Ausztriában és Hollandiában a lakosság helyi szervezetéinek tulajdonában vannak a veszélyes hulladékokat megsemmisítő üzemek. Az európai példákból okulva — és az amerikai feltételekből kiindulva — a két szakértő azt javasolja, hogy az Egyesült Államokban az áram- és gázszolgáltatók mintájára közüzemi magántársaságok vegyék kézbe a veszélyes hulladékok kezelését. Ezek rendelkezzenek monopolhelyzettel egy-egy körzetben, és a hatóságilag megállapított térítési díj fedezze a beruházások ésszerű megtérülését.
