Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 12. szám
1988. január 15., péntek Somogyi Néplap 3 A MOZGALOMBAN VAN ERŐ! A REFORM A SZOCIALIZMUS ÖNMEGÚJÍTÁSÁNAK ESZKÖZE Lakatos Ernő az ideológiai kérdésekről A megyei pártbizottság tegnap délelőtt aktivaéftekezletet rendezett az oktatási igazgatóság nagytermében. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte megyénk ideológusait, párt-, tömegszervezeti dolgozóit, és Lakatos Ernőt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, aki időszerű ideológiai kérdésekről tartott előadást a KB múlt év november 11-i ülésének állásfoglalása alapján. — A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint érzékelheti — nagy munkában van — kezdte beszédét az előadó. — Megfontolt viták és eszmecserék, tartalmas előkészítés után pilléreket rak le; olyan oszlopokat, amelyekre biztonsággal építhető a szocialista jövő. — Utalt a júliusi stabilizációs és kibontakozási programra, a kormány munkaprogramjára, a párt vezető szerepéről, a politikai intézmény- rendszer korszerűsítésével foglalkozó pártvitákra, és megállapította : — A Központi Bizottság november 11-ét megelőzően huszonkét év óta nem tárgyalt átfogóan ideológiai kérdésekről. A múlt év végén állást foglalt, de nem zárta le a folyamatot. Klasz- szikus pártvita keretében érlelődik tovább e fontos kérdéssor, amely újra a vezető testület elé kerül. E fontos dokumentumokra alapozva ül majd össze az év első felében a pártértekezlet, amely jogosult dönteni a társadalmi fejlődés új irányait illetően, s a vezető pártszervek felfrissítéséről, a személyi kérdésekről is. Lakatos Ernő joggal feltételezte; a párt munkásai, a közvélemény számottevő része ismeri a KB ideológiai téziseit, állásfoglalását, ezért csak néhány részletéről beszél, azokról, amelyek dilemmát okoznak, s további vitákra, tökéletesítésre adhatnak okot. — Marx és Engels az 1800- as években lépett színre eszmeáramlatunkkal. Az akkori nagy-britanniai és német kapitalizmus törvény- szerűségeit vizsgálták, tehát a szabadversenyes kapitalizmus jellemző vonásait, s e társadalmak fejlődése a gőzerőre, -technikára épült. Franciaország helyzetét például csak a két forradalom miatt vizsgálták, de nem foglalkoztak például az Osztrák —Magyar Monarchiával, vagy az orosz cárizmussal. Valóságérzékük nagyszerű, utolérhetetlen; vizsgálataik következtetései helyén valók; ma is épülhet rá a szocializmus. Elemzésük tehát tökéletes volt, módszerük — nevezetesen az, hogy a konkrét helyzet konkrét elemzésére van szükség — ma is követendő. Ha napjainkban nem ezt tennénk, igencsak nehéz helyzetbe hoznánk magunkat. Néhány kérdésben azonban történelmi tévedések áldozatai voltak. (Például abban, hogy a legfejlettebb kapitalista országban győz a szocialista forradalom.) Aztán egy újabb géniusz lépett a történelem porondjára, Lenin. Akkor már a szabadversenyes kapitalizmust az imperializmus, a gőzgépet az elektronika váltotta föl. Munkálkodása kezdetén úgy látta: az egész világon egyszerre fog győzni a szocializmus, amelynek időszakát rendkívül rövidnek képzelte el. Világforradalomról beszélt, s egy életközeiben megvalósuló kommunizmuskép alakult ki. Mindez semmit sem von le Lenin munkásságának értékéből. És éppen ez idézhette elő, hogy a kommunista pártok csak hat évtized eltelte után kezdtek el gondolkodni a szocializmus alaptémáiról. Eközben kiderült: a szocializmus árutermelő társadalom, s ahol árutermelés van, ott piaci és pénzviszonyok is érvényesülnek. Jelen van és hat az értéktörvény, s ahogy ezek, úgy a termelőerők és termelési viszonyok összhangja is objektív törvényszerűség, amely nem kezelhető párthatározatokkal ... Elektrifikáció plusz szovjethatalom egyenlő kommunizmus — mondta Lenin, s azóta ezt a tételt a szocialista világrendszer minden országában le kellett venni a napirendről. A szocializmus építésének kezdeti időszakát éljük, s ezt a korszerű, nálunk gyorsabban megújulni képes, a legmodernebb technika birtokában lévő kapitalista környezetben éljük ... Be kell látnunk, hogy a szocializmus vitathatatlan előnyeit nehezen tudjuk kibontakoztatni. Ezért kell gyors ütemben visszatérnünk Leninhez! A hadikommunizmusnak ugyanis ő vetett végett; a NEP-et ő dolgozta ki, s azt, hogy egy országban is győzhet a szocializmus. A mostani időszakot az erőgyűjtés, a szocializmus megújulásának koraként fogja rögzíteni a történelem — hangsúlyozta Lakatos Ernő. — Át kell értékelnünk ideológiai tételeinket, s e követelménynek nyűgöd- tabban tehetünk ma eleget, amikor már bizalmatlanság nem zavarja az elméleti tisztázás törekvéseit. — A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában ideológiai pluralizmus van jelen. A marxizmus monopóliumáról nem beszélhetünk tehát, hegemóniájának megteremtésére törekszünk. Nem volt kis dolog kimondani a dokumentumban, hogy a szocializmus is érdekstrukturált társadalom, hogy a reform a marxista pártok módszere, és nem azonos a reformizmussal. A párt rövidesen hetvenéves lesz; folyamatosan a reform ihletője volt, és ma is az. — Történelmi példák sorozatával bizonyította az előadó e megállapítás igazát, majd a hatalom osztály-jellegéről, a proletárdiktatúrából az össznépi állammá fejlődő magyar szocializmusról beszélt, s áttért a tulajdon ideológiai vonatkozásaira. Megállapította többek között: — A szocialista állami, a szövetkezeti tulajdon a meghatározó, de jelen van a magántulajdon is, s bár annakidején szükséges és törvényszerű volt az államosítás, ezt bizonyos értelemben — főként a szolgáltatás területén — túlhajtottuk. Korábban csak az állami tulajdont minősítettük következetesen szocialista tulajdonnak, holott a szövetkezeti tulajdon is az. Ráadásul kezelhetőbb és produktívabb, mozgékonyabb és gyorsabban tud átállni a kor követelményeihez. Elvi álláspontunk az: hatékony legyen a tulajdon, és zárja ki a kizsákmányolás lehetőségét. E témakörben merült fel a „magán-kisajátítás” lehetősége a harminc főt foglalkoztatható magánszektorban. Erre azt válaszolta az előadó: az adó, az elvonás módszere érvényesül, ha az értéktöbbletet nem a termelés fejlesztésére fordítják. Szóba került a kötvény, a részjegy, a vállalkozás problémakörének taglalása is. Az előbbit az igazolja, hogy jóval több pénz van a takarékban, mint amennyit árualappal ki lehetne elégíteni. S a kötvények közületi hasznosítású- ak! A részjegyektől viszont azt várjuk, hogy általuk megjavul az emberek közösségi tulajdonhoz való viszonya! A tolerancia — azaz a mások véleménye iránti tü- relmesség gondolatkörére — és követelményére — hívta fel ezután a figyelmet Lakatos Ernő. Arról beszélt, hogy a marxizmus adott időben és adott kérdésekre többféle választ is adhat. Sőt: a nem marxisták is adhatnak megfelelő választ, s ezzel előbbre vihetik a társadalom fejlődését. Ez is a „nyitásnak”, a korszerű gondolkodásnak feltétele. Hol tartunk? A kérdésre ma már egyértelmű a válasz: a szocializmus építésének kezdeti szakaszában! Ez ma már világos. A szocializmus építése hosszú folyamat, az illúziók nem vezetnek célhoz. Mégis érthetetlen szinte az egész világ számára — mondta az előadó —, az a szinte „vereség-hangulat”, amely a mai magyar közvéleményt jellemzi. Jelenleg a világ 159 országában rosszabb a helyzet, mint Magyarországon, amely a világranglista 30—32. helyét foglalja el. A magyar politikai gondolkodás utat tört a kibontakozás felé, a letargikus hangulatnak tehát semmi alapja sincs! Tisztességgel kell dolgoznunk, s a vezető erőnek, a pártnak is úgy kell tevékenykednie, hogy nélkülözhetetlen legyen a társadalom számára ... Az MSZMP áttörő munkát végzett az érdekviszonyok kidolgozásával, és érzékenyebbnek kell lennie az érdekek képviseletében is. Tudjuk — mondta Lakatos Ernő —, hogy a magyar nép konfliktustűrő képessége rendkívül gyenge. Ezzel is összefügg a rossz közhangulat, amire nincs alapvető ok! Központi kérdés a demokrácia; a demokráciák között azonban csak akkor lehet legfejlettebb a szocialista demokrácia, ha fejlesztjük, ha megtanulunk becsületesen, részrehajlás nélkül és felelősséggel élni lehetőségeivel. A pártmunka megújításával, korszerűsítésének törvényszerű követelményeivel összefüggésben említette meg Lakatos Ernő: — A politikai pluralizmus elképzelhetetlen hazánkban; az érdek- képviseletre szükség van, de több hatalmi központ létrejötte nem megengedhető. A párt öntisztulásának hiánya elviselhetetlen lenne, de megnyutató, hogy a tények, a cselekvések az ellenkező irányba mutatnak, önálló politikai felelősséget, a döntésekben nagyobb részvételi lehetőséget kell biztosítani az alapszervezeteknek, s tudomásul kell vennünk azt is, hogy a kommunista pártok munkamódszere nem tűrheti el a bürokratizmust, a hivatali szemléletet. — Mozgalmunkban van erő, a szocializmusban hívőknek nincs okuk a kétkedésre. Az emberléptékű szocializmus tekintélyét — kétségkívül — napról napra meg kell szerezni, s érte küzdeni felelős társadalom- politikai tevékenység. Eredményesen kell építkeznünk tovább — fejezte be beszédét az előadó — higgadtan, vereséghangulat nélkül, bizakodva önmagunk erejében és tiszta szándékában. kommentárunk Leltár és technika Befejeződött az árváltozás parancsolta leltározás a megye kiskereskedelmi boltjaiban. Ünnepet, szabadnapot is felhasználva derelqas munkát végzett a megye több mint 3000 kereskedője. A leltárak pontosak, az új árakat illetőén azonban akad még bizonytalanság. Egyiken sem csodálkozom: a leltározás technikája ugyanis sok évtizedes, ilyen jelentős árváltozásra pedig a gazdasági mechanizmus 1968-as reformját követően volt csak példa a boltokban. Időbe telik hát, amíg ugyanolyan biztonsággal kezelik a kereskedők a megváltozott árakat, mint január elseje előtt tették. De hát ez így természetes. Sajnos az is így természetes — legalábbis a magyar kereskedelem (technikai színvonalát illetően) — hogy a boltokban az árváltozások miatt a leltározás ennyi időt és energiát igényel. A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek — értékelve a dolgozók erőfeszítéseit, áldozatvállalását — nem mulasztották el közhírré tenni, hogy mennyibe került nékik a leltározás, az árukészlet számbavétele. Pedig ez a gazdálkodás, a forgalmazás természetes költsége. S ilyen magas lesz mindaddig, amíg elődeink módszerével dolgoznak. A leltározás technikája ugyanis az évtizedek alatt semmit sem változott, csak az árukészlet lett változatosabb. A boltok polcain régen megjelent már — és mindennapi cikké vált — \a számítógép: az árukészlet nyilvántartásáért felelősek azonban mindezt nem vették még észre, vpgy ha észrevették, nem fedezték föl jelentőségét. Pedig a karszerű technika alkalmazása lerövidíthette volna a leltározásra fordított időt, kímélhetné a kereskedők amúgy sem sok szabadidejét. A gépesítés azonban jobbára az árumozgatásra korlátozódott a magyar kereskedelemben. A kiszolgálás, a számolás, bizonyos fokú korszerűsítésére az elmúlt években nem is igen gondoltak: legfeljebb az új boltok vagy áruházak vettek valamivel korszerűbb gépeket. Azok a mérlegek például, amelyeket ma a legtöbb élelmiszerbolt használ, legalább két generációval ezelőtti technikát képviselnek. A pénztárgépek jelentős része régen amortizálódott már, csak az ügyeskezű szerelőknek köszönhető, hogy még használni lehet azokat, összeadásra alkalmasak még, forcfalomösszesítésre azonban már csak alig vagy egyáltalán nem használhatók. Árukészlet- nyilvántartásra pedig alkalmatlanok. A mostami árváltozások után a kereskedők — ami a forgalom alapján képződő bevételükéit, jövedelmezőségüket illeti — jobb körülmények közé juthatnak. Lehpt, hogy ez egyszer oda vezet, hogy naprakész lesz ű készletnyilvántartás is, és akár naponta elvégezhetik a leltározást. Technika van ehhez, élni kell vele. Dr. K. I. Folyamatot a foglalkoztatás Kevesen vannak fagyszüneten Ideiglenesen munkát vállalhatnak A január késő őszben nem panaszkodhatunk az időjárásra. Az építőipari vállalatok többségében azonban a hőmérséklettől függetlenül kiadják dolgozóik egy részének a fagyszabadságot, ami az ágazat jellegéből fakad, hiszen itt hagyományosan idényjellegű a foglalkoztatottság. A Közúti Igazgatóság kirendeltségén elmondták, hogy mindössze 46-an vannak fagyszabadságon, ami elenyésző az összlétszámhoz képest. A dolgozók többségét foglakoztatni tudja a Közúti Építő Vállalat az őszről áthúzódó beruházásokon — mint például a vasúti felüljáró építésén —, amelyen most is teljes erővel dolgoznak. A szerelőket és a gépkezelőket a javító- műhelyekben várja feladat, ahol most végzik a téli nagyj avításokat. A vállalat helyzete viszonylag kedvező. Múlt évi nyereségük 15—20 millió forinttal több a tervezettnél. Ebből, minden megtermelt millióból 200 ezret oszthatnak fel az építésvezetőségiek a dolgozók között. Így a rö- videbb téli munkaidő miatt kiesett órákat is pótolni tudják némi anyagival. A Tégla- és Cserépipari Vállalatnál a hagyományos nyersgyártással október végén leállnak és csak március közepén kezdik újra. Dolgozóik egy része jelenleg a múlt évről megmaradt szabadságát tölti. így a két megyéből (Somogyból és Zalából) körülbelül kilencven embert kellett fagyszabadságra küldeni. A szakmunkásoknak megfelelő munkát tudnak adni most is, hiszen folynak a nagyjavítások, ahol szükség van a szakértelmükre, a betanított munkások pedig inkább otthon maradnak, mert jól fizető munkát kaphatnak az erdő- gazdaságokban. Amilyen rosszul kezdődött a múlt év a hosszú tél miatt a Tanépnél, olyan jól indult az idei. Egyetlen dolgozójuk sincs fagyszabadságon, sőt néhány szakmunkásra még szükségük is lenne. Múlt évi javuló munkájuk után a megrendelők bizalma is kezd visszatérni: több nagy beruházáson is folyamatosan dolgoznak. Jellemző, hogy egyik dolgozójuk, aki először egy gmk- nál vá Illáit munkát, majd maszekhoz szegődött, most vissza kíván térni a vállalathoz ... A körképből kiderül, hogy viszonylag kevés munka- vállalót érint a kényszerű pihenés. A vállalatok az így kieső időre a segéd- és betanított munkásoknak 14,—, a szakmunkásoknak 19 forintos órabért biztosítanak. És még egy lehetőség: ideiglenesen munkát vállalhatnak a fagyszünet időtartama alatt. L. J.
