Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 12. szám
4 Somogyi Néplap 1988. január 15., péntek TABON AZ ELSŐK „Leányként” A kereskedelemben — világszerte — a nagy költségráfordítást igénylő készletek csökkentésére, a zavartalan árusításhoz szükséges optimális mennyiség kialakítására törekednek. A kívánalmaknak már megfelel az Építésgazdasági és Szervezési Intézet Szoftverházának munkatársai által kifejlesztett vonalkódtechnikán alapuló számítógép vezérlésű rendszer. Segítségével a vonalkóddal ellátott áruk percre készen nyilvántarthatok próbálnak szerencsét A hír — miszerint Tabon is van már leányvállalat —, igaz. Sokan már a múlt év közepén úgy vélték, hogy a második félévtől, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat ,,B” kategóriájú leány- vállalataként működik a Tahi Kempingcikk Gyár, de akkor nem került pecsét az alapító határozatra. Azóta viszont megszületett a döntés: az anyavállalat 1988. január elsejétől nagyobb önállósággal, leányvállalati formában működteti eddigi konfekciógyárát. Előzmények A gyárat csaknem huszonöt évvel ezelőtt zsák- és ponyvaüzémként hozták létre. 1976-ban a telephely önálló, tanácsi vállalat lett, s Tabi Kempingcikk Vállalat néven folytatta tevékenységét. Az önállósulás növelte a fiatal vállalat lehetőségeit: a termelés növekedésével felgyorsult a /gyártmány- és műszaki fejlesztés, szélesedett a kereskedelmi tevékenység. A nyereséges gazdálkodás lehetővé tette az intenzív műszaki fejlesztést. A hetvenes évek elején, közepén elkészült az új üzemépület, majd néhány évvel később végrehajtották a termelő- berendezések rekonstrukcióját. Javították az üzem munkaszervezését, növelték az élőmunka hatékonyságát, de fontos, szerepet kapott a gyártmányfejlesztés és a gyártástechnológia módosítása is. Évről évre jobb termelési eredményeket értek NÖVÉNYVÉDELEM Gyógyítás Cellcid-del Az egész országban számos, igen agresszív gomba- és baktériumbetegség károsítja a kertekben a gyümölcsfákat, növényeket. Ezek a károsítok a nyílt sebfelületen keresztül hatolnak be a fába, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. Különösen időszerű a megelőzés a közeledő metszési időszakban. Erre a célra a kutatók kifejlesztettek egy új sebkezelő anyagot, amely Cellcid néven került kereskedelmi forgalomba. A Cellcid felhasználható gyümölcsfák és díszfák törzsén, ágain metszésből és egyéb sérülésekből, valamint gombafertőzésekből eredő sebek kezelésére: a rákos, elhalt kéregrészeket kezelés előtt az ép szöveti részig ki kell vágni. A Cellcid igen nagy előnye a korábbi sebkezelő készítményekkel szemben, hogy behafol a fába és a már korábban fertőzött részeket is meggyógyítja. el, nőtt az árbevétel, a nyereség, s a vállalat állóesz- közvagyona megháromszorozódott. 1980. január ,1-jétől a megyei tanács elaadta a céget a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnak. Bár az addigi önállóság megszűnt, az új feltételek léhe- tővé tették az alapanyag- ellátás, a piaci lehetőségek javítását, ,a műszaki fejlesztés ütemének fokozását. A kempingcikkgyár az ország egyik legkorszerűbb sátor- és ponyvaüzeme lett. Termékei egyre keresettebbek itthon és külföldön. Sikeres hét év után — az anyavállalat kezdeményezésére — ismét nagyobb gazdasági mozgásteret kapott a közösség. Most már leány- vállalatként próbál helytállni a kemény és egyre nehezebb gazdasági versenyben. Nagyobb önállóság Hegy miért vállalták, erről beszélgettünk Feliinger János megbízott igazgatóval. — A korábbi központosított vállalati szervezettel és ösztönző rendszerrel nem tudtuk feltárni a dolgozókban rejlő tartalékokat. Az alapító határozat a korábbinál lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít. Tevékenységi körünk a len-, a kender- és jutaipar, valamint a textilruházati ipar területén az egész országra kiterjed. — Mi a céljuk és mekkora vagyonuk van? — Egyik célunk, hogy az anyavállalat szövettermelésének egy részét konfekcionálással magasabb készültségi fokú termékké dolgozzuk, s a felszabaduló eszközök révén a piaci lehetőségeket jobban kihasználjuk. Alaptevékenységünk a sátor-, a ponyva- és a- farmertermékek gyártása, de új cikkek bevezetésére is gondolunk. Vagyonunk meghaladja a 77 millió forintot. — Mit jelent az önálló gazdálkodás? — A leányvállalat jogi személy, tehát önálló jogai és kötelezettségei vannak. Külön bankszámlánk van, s tartazásainkért mi felelünk. Vállalati központunk azonban kezességet vállal. Középtávú, éves és negyedéves terv alapján dolgozunk. Az alapítás ■ évében a nyereség 20, a következő évben 25, májd 30 százalékát kell' befizetnünk az anyavállalatnak. Ha veszteségesek vagy alaphiányosak lennénk, s ennek rendezésére saját eszközeink nem elegendők, akkor az alapító köteles rendezni a veszteséget, illetve pótolni az alaphiányt. Szerződéses kapcsolatainkat magunk alakítjuk ki, de vállalatunk igényeinek elsőbbséget biztosítunk. Gazdálkodásunkat önállóan szervezzük, de a közös vállalkozások létrehozásához az anyavállalat egyetértése szükséges. Kötelesek vagyunk az eszközöket saját erőből biztosítani, a somogymeggyesi és a ságvári konfekcióüze- meket folyamatosan üzemeltetni. Az exporttevékenységben kizárólagossági joga van az alapító vállalatnak. Arra számítanak az anya- vállalatnál, hogy Tabon növekszik a hatékonyság, a több mint 300 munkás vállalkozóbb szellemben és gondosabban végzi feladatát, a munkahelyéken ésszerűbben gazdálkodnak és javul az eszközkihasználtság. A leányvállalatnál felkészültek a lépésváltásra. Rajtuk áll, hogy tudnak-e élni a megnövekedett önállósággal. Krutek József Eredményt hozott az önállóság Tovább folyik a húskombinát korszorűsitóso Nehézségek ellenére duplázta meg nyereségét tavaly a Kaposvári Húskombinát. 1987 jelentős állomás volt a vállalat életében: az önállóságuk első éve egyúttal a hároméves kibontakozási programjuknak szerves része volt. A múlt év eredményeire és az idei tervre Ba- tuczky József gazdasági igazgatóhelyettes mondta: — A tavalyi évben hozott intézkedések egy biztonságos, gazdaságos termelési irány kialakítását szolgálták. Kemény év után értük el a csaknem hatvanmillió forint nyereséget. A feszített munkára egy példa: az év ötvenkét szatoadszombatjából több mint harmincötöt a munkahelyén töltött sok munkatársunk. — Az idén 405—408 ezer sertést vágunk: ez hetvenezerrel kevesebb a tavalyinál). Az oka az, hogy nem a pillanatnyi lehetőségekre építünk az alapanyag-ellátásnál. Ezzel ugyanis nem lehetne egy ekkora vállalat termelésűi ztoságát szavatolni. Hosszútávú szerződések alapján nevelik részünkre a feldolgozáshoz szükséges sertéseket. A piacon mist a fölvásárlásban vannak ezzel ellentétes tendenciák: sokszor az viszi el a disznót, aki ráígér az árra. A szarvasmarhából azért vágunk többet, mert végre vágóhidunk olyan készültségi állapotba került, hogy lehetővé vált a nagyobb mennyiség feldolgozása. Tavaly több ezer szarvasmarhát adtunk át Szekszárdinak. — Az értékesítésben csökken a nyugati export aránya: kevesebb valutát hoz majd, mint tavaly. A szocialista export viszont a duplájára emelkedik és eléri a 150 millió rubelt. Bőrös hasított félsertést, löncshúst és étkezési zsírt szállítanak — elsősorban — a Szovjetunióba. Belföldre valószínű, kevesebb kerül, hiszen kevesebbet is vásárolnak fel. A megye tőkehússal való ellátásában a regionális üzemeknek, tehát azoknak a vá- góhidaknak, amelyek a megyében működnek, emelkedik a szerepe. — A százmillió forintos világbanki hitel felhasználásával még az első félévben elkezdődik egy jelentős korszerűsítés: berendezés- és gépcsere. Az exportüzem a kilencedik évébe lépett, és eddig jelentős túlterheléssel dolgozott. Fontos a korszerűsítése és a Nyugat-Európá- bam gyártott gépek munkába állítása. Az idén a 200 vago- nos hűtőházunk építése is feladatunk lesz. Az évtized végén kívánjuk ezt használatba venni. — Elhatároztuk, hogy nem leszünk elnézőek a lazsálók- kal, a fegyelmezetlenekkel, az ittas dolgozókkal és azokkal, akik megcsonkítják a vállalat vagyonát. Évente 30 —35 tanulóval kötünk szerződést, tehát szakmunkásokkal igyekszünk pótolni majd azokat, akik nem felelnek meg a követelményéimknek. Egy keményen végigdolgozott év után még nehezebbre számíthatunk. Jelenleg azonban kapacitásunknál kisebb termeléssel dolgozunk és belföldi, valamint tőkéspiaci megrendeléseket elégítünk ki. Jogi tanácsok A közúti balesetekről Az utóbbi tíz évben megkétszereződött megyénkben a gépjárművek, a vezetői engedélyek száma, összehasonlíthatatlanul nagyobb a járműforgalom, mint a korábbi években. Somogybán évente mintegy félezer személyi sérülé- ses, és ennél lényegesen több koccanásos baleset történik. A figyelmetlen, türelmetlen, szabálysértő magatartás gyakran jóvátehetetlen következményekkel jár; az anyagi káron kívül személyi sérülést, súlyos egészségromlást, halált okozhat. A közlekedési baleset látványának, átélésének cselekvést bénító pszichológiai hatása van: gyakori, hogy a felelősségrevonástól való félelem miatt nem jelentik be a balesetet a rendőrségnek, és ezért elmarad a jogszerű intézkedés. A balesetek részeséi azután a felelősség megálapítása nélkül — rendőri intézkedés hiányában — kárigényüket nem, vagy csak nehezen tudják érvényesíteni. Közúti balesetek esetén a kötelező járművezetői magatartást a Kresz 58. §. határozza meg. Ezt jó tudni azoknak is, akik gyalogosan vagy utasként vesznek részt a közúti forgalomban. A szabály így szól: „(1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. (2) Ha a baleset halált, személysérülést, vagy 15 000 forintot nyilvánvalóan meghaladó dologi kért okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről, a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. (3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk." Felesleges utánjárástól, bosszúságtól kíméli meg vétlen társát az a járművezető, aki a felelősségét korrekt módon elismeri, arról nyilatkozatot ad (betétlapon). A felelősség hiányára utal az, ha valaki figyelmetlenségből megrongálja a vezető nélküli álló, parkoló járművet, aztán továbbhajt anélkül, hogy személyi adatait (betétlapját) a megrongált járművön hagyná. A jogszabály szerint: „Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni!” Nehéz elfogadható magyarázatot találni arra, hogy ezt mégsem teszik meg sokan. A kárt a biztosító a kötelező gépjármű-biztosítás alapján ugyanis megtéríti anélkül, hogy ennek terheit az okozóra hárítaná. Későbbi problémát előz meg az a gépjárművezető, aki a közlekedési baleset esetén a látszólag sérülésmentes (de az ütközés jellegéből adódóan valószínűsíthetően sérült) gyalogos, kerékpáros, motorkerékpáros sértetlenségéről megnyugtató módon meggyőződik, vagyis orvoshoz viszi, megvizsgáltatja. A sérült ugyanis a baleset okozta sokkhatás miatt az esetleges zúzódások, egyes törések tüneteit csak később észleli. A baleset helyszínén hátrahagyott, később panaszokkal orvoshoz forduló sérült szándékától függetlenül, az ellátó orvosnak kötelessége a balesetet a rendőrségnek bejelentenie. Ilyenkor nem ritka, hogy a járművezető felelőssége nemcsak a balesetokozásra, hanem súlyosabb megítélésű segítségnyújtás elmulasztására is kiterjed. Súlyos felelősség terheli a járművezetőt akkor is, ha a helyszínről továbbhaji anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a baleset következtében személyi sérülés történt-e! A Btk. ezt a cserbenhagyás vétségének tekinti. Tóth János rendőr hadnagy HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi rendelők Kaposvár, Ezredév u. 1.3. Tel.: 11-194. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zírnány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tél.: 7. Nagybajom (eü. központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5 a, tel.: 19. Mosdós (kórház). Tel.: 12- 457 (Nagyberki, Bafé). Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024 (a többi településnek). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonf öldvár (rendelő). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rendelő). Tel.: 40-276. Boglárlelle (rendelő), Szövetség u. 3. Tel.: 51-509. Fogorvosi ügyelet: a rendelőkben kifüggesztett időpont szerint. Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászat a kórházban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rendelő), Koch u. 3. Tel.: 334. Csurgó (rendelő), Baksay u. 7. Tel.: 135. Barcs (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8—12-ig. Tab (egészségház). Kossuth u. 60. Tel.: 20-620. Andocs (rendelő), Ady u. 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.: 54. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-402, nyitva 8-tól 20- ig, szombat-vasárnap 8—14 óráig. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13-440, nyitva: 8— 20-ig, szombaton 8—14 óráig. Boglárlelle, Dózsa Gy u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8—19- ig, szombaton 8—13 óráig. Balatonföldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14-ig. Barcs Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Csurgó, Csokonai u. 4. Tel.: 17, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 14, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyivta 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8—14 óráig. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szombaton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tartási időn túl ügyeleti szolgálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáltatóház) gyógyszertárat.
