Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
Somogyi Néplap 1988. január 13., szerda OTTHON ES CSALAD Meghosszabbodott a ^gyed időtartama Január elsejétől a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a baleseti táppénz — melyek keresetpótló szolgáltatások — adóköteles jövedelmekké váltak. Ezeknek az ellátásoknak a megállapításához ezentúl a bruttó kereset lesz az alap, amely magába foglalja a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, és a 310 forintos pótlékot. Az ellátásokból ezentúl ugyanúgy adóelőleget vonnak le havonta, mint a keresetből. Az elv : ezeket a társadalombiztosítási intézet által nyújtott ellátásokat összeszámítják az egyéb jövedelmekkel, s így alakul ki a fizetendő adó összege. Természetesen, ha az együttes összeg az adókötelezettség határát nem éri el, akkor nem vonnak le adót. Azoknál, akik január 1-jén is betegállományban voltak, s folyamatosan keresőképtelenek, átszámítják a napi táppénz összegét, ugyanis ezekben az esetekben még olyan kereset volt a társadalombiztosítási ellátás alapján, amelyet még nem bruttósították. Az adózás miatt azonban az 1988-ban járó táppénzt már a bruttósított kereset alapján számítják ki. Az ügyvitel szintén egyszerűsödik. A táppénzt ezentúl naptári napokra állapítják meg, ám változatlanul érvényes marad az a szabály, hogy továbbra sem fizetnek táppénzt azokra a napokra, amelyekre a biztosított megkapja a teljes keresetét. Az évvégi részesedés és jutalom után a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár, ellentétben az eddigi gyakorlattal, amikor is csak a 31. naptól fizették. A várható munkaerő-átcsoportosítások miiaít a 75 százalékos táppénz kifizetése ezentúl nem függ a megszakítás nélküli biztosítási időtől. Mindaddig folyamatosnak számít a munkaviszony, ameddig 30 napnál hosszabb időre nem szakítja meg a munkavállaló. Az anyasági.segély összege 6000 forintra emelkedik azoknál az anyáknál, akik december 31-e után szültek. A gyed folyósításának időtartama meghosszabbodik a gyerek kétéves koráig. Ez a rendelkezés azokra vonatkozik, akiknek gyermeke január 1-jén még nem töltötte be a második életévét. Együtt a szülőkkel ÓVÓNŐK CSALÁD_____ L ÁTOGATÁSON A gyerekek harmonikus fejlődéséhez a szülők és a gyerekekkel foglalkozó intézmények között szoros kapcsolatra van szükség. Arról, hogy ez miként valósul meg a kaposvári Honvéd utcai óvodában, Bíró Gyuláné, óvodavezető beszél. — A fogadóórákon, a szülőértekezleteken kívül legfontosabbnak a családlátogatásokat tartam. Ahhoz, hogy a gyerekeket igazán megismerjük, közel kerüljünk hozzá, ismerni kell a családi hátteret, azt a környezetet és légkört, ahol élete nagy részét tölti. Különösen a kiscsoportosoknál fontos, hogy megismerjük a családot, s hogy a szülő is megismerjen bennünket. Minden hozzánk kerülő gyerekhez L kaposvári Tóth Lajos Általános iskola tornatermében hetente kétszer találkoznak azok lányok és asszonyok, akik kondicionáló tornával kívánják megőrizni alakjukat, leadni ölös'leges kilóikat Pszichológusok véleménye szerint az ember műveltségére éppoly döntő hatással van a környezete, mint az iskola tájékoztató, tudatformáló tevékenysége. Éppen ezért a mind jobban elterjedő televízió igen hatásos nevelője a gyermekeknek. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról sem, hogy egyúttal a leghatásosabb nevelésgátló is, ha nem vigyázunk arra, hogy gyermekünk csak a korának megfelelő adásokat nézhesse. Vannak szülők, akik lerázzák a felelősséget magukról, azzal a kényelmes állásponttal: ha a gyermek nem érti, mindegy, hogy mit néz, ha megérti, akkor már úgyis megnézhet mindent. Ez nagyon helytelen és lelki higiénia szempontjából káros felfogás, nem is beszélve most arról, hogy a sok ülés mozgásszegény életmódra neveli a gyermeket: a szemének sem tesz jót a sok tévézés; az idegrendszerét megviseli a tévében lejátszódó eseményözön. A gyermeklélektannal foglalkozó orvosok szerint a képernyőn három helyzet rémíti meg legjobban a gyermekeket. Egyik az, ha szemük előtt olyan személy kerül veszélybe, akivel azonosítják magukat, vagy akit különösen kedvelnek. A másik, ha a lejátszódó esemény a való életre emlékezteti. Így például sötét szoba, viharos éjszaka, a magánytól való félelem, vésztjósló árnyék, vagy valaki leselkedik az ablaknál stb. Minden gyermeknél előfordul, hogy félelemérzés fogja ' el, ami előbb-utóbb elmúlik. Azonban ha a képernyőn (vagy izgalmas filmeken) látottak alapján újra átéli az ilyen félelemérzéseket, idegrendszere megsínyli. A durva jelenetek különösen felzaklatják a gyermek érzékeny lelkivilágát. Sokszor még arra is összerezzen, ha valaki szól hozzá. A harmadik eset, amikor kiélezett helyzetekkel kerül szembe, és teljesen átadja magát a helyzet izgalmának, mert nem gondol arra, hogy a „végén minden rendbe jön", vagy ez csak egy kitalált, felnőtteket szórakoztató (de az ö ideg- rendszerüknek nem ártalmatlan) történet. A szülőnek mindig arra kell törekednie, hogy gyermekének a családban minden vonatkozásban biztonságot nyújtson. A biztonságérzet a gyermek testilelki fejlődéséhez föltétlenül szükséges. Éppen ezért kell a szülőnek meghatároznia, hogy az adások közül mit nézhet meg a gyermek. Ebből az elhatározásából ne engedjen! Ne sajnálja a szülő a gyermekét, hogy „szegényke” nem nézheti az esti bűnügyi filmet. Inkább adjon a gyermek kezébe jó könyvet, ez jobban szolgálja a szórakozását. Ügyeljen arra fis a szülő, hogy a gyermek idejében ágyba kerüljön, még nyáron is. Bizonyára tapasztalta a szülő, hogy a tévében színvonalas műsorok vannak délelőtt és délután, amelyek elősegítik a gyermek szellemi fejlődését, fejlesztik esztétikai érzékét, kitágítják a látókörét a világban. A tévé, la kis „házimozi” lehet a gyermek barátja, a szülőnek segítőtársa a nevelésben — ide csak akkor, ha élünk és nem visszaélünk e lehetőséggel. F. K. A GYERMEK ÉS A TELEVÍZIÓ ellátogatunk még a beiratkozás előtt. Ajándékot viszünk neki, beszélgetünk vele, remélve, hogy az így óvodába került gyerek barátként üdvözli majd az óvónőt, megkönnyítve ezzel a beilleszkedés napjait. A bölcsődéből érkező gyerekekkel nincs sok gond, ők már ismerik a közösségi szokásokat, a rendet. Sok nehézséget Okoz viszont az óvoda megszerettetése azokkal, akik először lépik át ilyen intézmény kapuját. A legapróbb eseménynek, a legkisebb jelnek is óriási jelentősége lehet a gyerek számára. A legkritikusabb időszak a délutáni alvás ideje. Sok kisgyerek fél ilyenkor, hogy végleg otthagyják az óvodában. — Ilyenkor tudjuk hasznosítani mindazt, amit a családlátogatások során megtudtunk. Ha ismerjük a gyerekek szokásait, azt, hogy mivel lehet megnyugtatni, jókedvre deríteni, könnyebb közelebb kerülni hozzá. Ezért mindig arra kérjük a szülőket, hogy mondják el nyíltan nevelési tapasztalataikat, hiszen csak együtt érhetünk el eredményt. A legtöbb családban ezt megértik, örömmel fogadnak bennünket. Akad ellenpélda is, amikor zaklakást, értelmetlen faggatózást látnak a szülők közeledésünkben. Tapintatosnak kell lennünk, hiszen nincs jogunk beleszólni a család életébe, nevelési stílusába, csupán tanácsokat adhatunk. Volt egy érdekes esetem. Járt hozzánk az óvodába egy kislány, akinél először az tűnt fel, hogy mennyire magába forduló, hosszú idő óta egyetlen barátja sincs. Egyszer aztán sírva jött be az anyukája. Mind a két nagymama velük lakik, teljesen elkényeztetik a kislányt. így aztán nem csoda, hogy nincs önálló ötlete, az iskolaérettsége is megkérdőjelezhető. Először egy fiatal óvónő tett látogatást a családnál, de nem sok eredménnyel. Óvónőink többsége fiatal, s a gyakran hasonló korú szülőkkel nehéz szót érteniük. Nehezen találják meg a hangot, amellyel közel lehet kerülni hozzájuk. Ez történt most, s ezután magam is beszélgettem a nagymamákkal. Igyekeztem meggyőzni őket arról, hogy a kislány érdekében helyesebb, ha kevesebbet engednek meg neki, s növelik az önállóságát. Az eredmény nem sokáig váratott magára. A nagyszülők belátták tévedésüket, attól kezdve semmi baj nem volt a kislánnyal. Számos példát tudnék mondani, különösen a nagy- csoportos gyerekekről. Többször is szót kellett váltanunk a szülőkkel, hiszen az ő érdekük, hogy ne az iskolában érje kellemetlen meglepetés őket. Középső csoportban már csak azokat a gyerekeket látogatjuk meg, akikkel valami baj van. A nagycsoportosok szüléit iskolakezdés előtt ismét végiglátogatjuk. Az óvónőnek tudnia kell, hogy mit és miért szeretne megtudni a gyerekről. Megnő a használt gyermekruhák értéke Vátlozóban vannak a szokások, ma azonban még nehezen alkalmazkodunk hozzá. Egy kismama említette meg a gyerek sétáltatása közben az ismerőseinek, hogy bekopogott hozzá a szomszédasszonya egy csomó ruhaneművel. Egy kicsit félve mondta, hogy nagyon szívesen ' odaadná neki, ugyanis a kisfia kinőtte őket. Először restelkedett, de aztán eszébe jutott, ha mással nem, egy-két megúnt játékkal ő is viszonozhatja a váratlan kedvességet, s akkor legalább nem érez ő sem feszélyezettséget. Egyre több ilyen példát lehet találni a kismamák kapcsolatában, s a csere bi zonyosan nagyobb lesz a jövőben a csecsemő- és gyermekholmik árának idei növekedése miatt. Most ismerhettük meg például a Bizományi Áruház Vállalat tervét. Felvásárolják a csecsemő- és gyermekruhát, cipőt. Ez természetesen azokra a használt holmikra vonatkozik, amelyek jó állapotban vannak. Igaz, nem mindenki szalad el a kinőtt és fölösleges ruhácskákkal a bizományiba, arra viszont hajlandó, hogy odaadja valakinek. Éppen ezért érdemes megköny- nyíteni ezt a kismamáknak, akár a lakóbizottságok, akár a szülői munkaközösségek segítségével. Jó példákat külföldről is lehet említeni, hiszen nálunk gazdagabb országokban is megvan az értéke a használt gyermekhol- miknak. Az iskolákban is rendeznek cserenapokat, ahol a gyerekek vagy egy névleges összegért, vagy valami másért kapnak a behozott holmikból. A takarékos életTnódhoz mindenképpen hozzátartozik, hogy ne menjen kárba, ami másnák még hasznos lehet. Amikor Barcson ' a szolidaritási akció keretében megszervezték a megúnt játékok felajánlását, nagy lelkesedéssel hozta minden gyerek a maciját vagy az autóját. Azt hiszem, hogy nem kell senkinek sem restellnie, ha az eddiginél értékesebbnek számító használt holmit elajándékozza, elcseréli, esetleg eladja. A gyerekek nevelésében is sokat segít az értelmes gazdálkodás jó értelemben vett meghonosodása. L.G. Virág felfüggesztve Sokan kedvelik azt, ha az ablak tele van virággal. Amint a képen is látható, sok ötletet lehet megvalósítani. Azok, akik nem törik a fejűket, megmaradnak a hagyományoknál: egy-két cserepet tesznek az ablak- párkányra. Pedig ezenkívül ott a felfüggesztés, sőt a virág felfuttatásának lehetősége is. Érdemes tehát egy kis munkát áldozni az ablakbeli virágoskertre.
