Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
1988. január 13., szerda Somogyi Néplap 5 Kaposvári farsang Újra lesz felvonulás Már megszokták a kaposváriak, hogy minden év februárjában megrendezik - a farsangi napokat. Ezzel a város nemcsak Csokonai szellemének adózik, fölhívja ország-világ figyelmét, hogy a költő somogyi élményei alapján íródott a Dorottya, hanem számtalan szórakozási lehetőséget is kínál a program. A nehezedő gazdasági viszonyok közepette féltettük is kicsit a rendezvényt, hátha a takarékosság eléri a farsangi napokat is, és szegényebbek leszünk egy olyan programmal, amelytik bátran nevezhető már hagyománynak. — Erre egy pillanatig sem gondoltunk — mondja Király Zoltán, a kaposvári Kilián György Művelődési Központ^ igazgatója. A tavalyi évhez képest inkább annyi változás lesz, hogy újra megrendezzük a felvonulást, csak más formában, mint az régebben volt. De mivel ez az egyhetes rendezvény záróprogramja lesz, vegyük sorra az ezt megelőző eseményeket. Több programot kínál a Kilián, ezek közül a február másodiki magyar nótaest lesz az első. Itt olyan ismert nóta- és népdalénekesek lépnek föl, mint Kovács Apollónia, Gaál Gabriella és Madarász Katalin. A zenét Sza- lay Antal népi zenekara szolgáltatja. — Ez azt jelenti, hogy a Markos—Nádas duó önálló estje, amelyet egy-két programban olvasni lehetett, elmarad? — Igen. Szerettük volna, ha a népszerű humoristák föl tudtak volna lépni Kaposváron, ám egyeztetési nehézségek miatt róluk le kellett mondanunk. — Kiket láthat még a farsangi napok alatt a kaposvári közönség?-j- A szervezéskor gondoltunk a gyerekekre is. Mesebolt címmel a Roller együttes ad műsort február 4-én. Másnap pedig Dinnyés József műsorát láthatják az érdeklődők. Az est érdekessége hogy .a „daltulajdonos” ezúttal r— saját versei mellett — főleg határainkon túl élő magyar költők megzenésített verseit énekli. Az igazi kavalkád és farsangi hangulat azonban február 6-ára várható. Reggel fél 8-kor térzenét hallhatnak a kaposváriak, és ezután megkezdődik a kézművesek kirakodóvására. Ugyancsak a délelőtt programjához tartozik, hogy a gyerekek a Kiliánban farsangi jelmezeket, álarcokat készíthetnek, de ha ehhez nincs'kedvük, számítógépes játékokkal is eltölthefik az időt, vagy videózhatnak. Délelőtt a megyei tanács melletti parkolóban és füves részen elfeledett népi játékokat elevenítenek föl. Néhány játék a kínálatból: patkódobálás, kakasütés, gólyalábazás, karikahajtás, ostorpattogtatás, zsákbafu- tás, hordógurítás. A legügyesebbek és legszerencsésebbek díjakat nyerhetnek ezeken a versenyeken. Délután három órakor a Csokonai szobornál koszorúTöbb szocialista ország színházművészeti szövetségével írt alá 1988-ra szóló együttműködési megállapodást a Magyar Színházművészeti Szövetség. Ezekben — csakúgy, mint az® ötéves egyezményekben — a művészeti ág új eredményeinek kölcsönös megismerését szolgáló látogatások, tapasztalatcserék, közös szakmai tanácskozások, rendezvények szervezése szerepel. A szocialista országok színházi szakembereivel kialakított eredményes kapcsolatok további elmélyítéséhez kedvező lehetőséget adnak a Magyarországra, illetve a külföldi partnerek színházi központjaiba szervezett tanulmányutak. A hazánkba érkező művészek, rendezők, tervezők, kritikusok és más szakemberek továbbra is elsősorban az Országos Színházi Találkozón, a nyári szabadtéri programokon és a Budapesti Művészeti Hetek bemutatósorozata idején tanulmányozzássaJl kezdődik a felvonulás. Ezen több somogyi hagyományőrző együttes vesz részt. Farsangi népszokásokat elevenítenek föl a bu- zsákiak, balatonberénydek, balatonszentgyörgyiek, ka- rádiak, berzenceiek és mesz- tegnyőiek. Műsorukat a Kossuth téren adják majd elő, eztt követően pedig a sétálóutcán vonul föl a nép. A rendezők szeretnék, ha erre az alkalomra csoportok, -közösségek jelmezeket is terveznének, mert a legötletesebben öltözött felvonulókat díjazzák. — Jelenleg pompás az idő, de mi -lenne, ha ez addigra megváltozna? — Nagyon szeretnénk, hogy ilyen maradjon, ám a programot úgy állítottuk össze, hogy -kedvezőtlenebb időjárás esetén is megtarthatjuk őket. hatják színházaink alkotó munkáját. A hazai színházi szakemberek elsősorban a szocialista országok színházfhűvészeti fesztiváljain vesznek részt, illetve nemzetközi találkozókon képviselik a művészeti ág különböző területeit. Eddig Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK színházművészeti szövetségével írták alá az éves megállapodást. Ezek szerint hazai szakemberek utaznak Bulgáriába, többek között a fiatal színházi alkotók, az ifjúsági és gyermekdarabok, valamint a bolgár dráma nemzeti fesztiváljaira; Csehszlovákiába a fiatal színházi alkotók videós találkozójára, a szlovák színházak nemzeti találkozójára, a nemzetközi előadóművészfesztiválra és a fiatal színházi alkotók fesztiváljára. Részt vesznek a varsói színházi találkozón, a kortárs lengyel dráma fesztiválján és a nemzetközi színházi találÁ lengyel kultúra idei tervei A budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ a közeljövőben videotéka megnyitását tervezi, ahol lengyel filmeket — magyar nyelven — bemutató videokazettákat kölcsönözhetnek majd az érdeklődők — hangzott el a központ idei terveiről tartott tájékoztatón, kedden az intézmény székházában. Az eseményen jelen volt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapésti nagykövete. Ebben az évben külön rendezvénysorozattal emlékeznek meg a Lengyel Köztársaság függetlenségének 70. évfordulójáról és ünnepségeket terveznek a magyar— lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 40. jubileuma tiszteletére is. kozón, az NDK-ban pedig a Brecht-kollokviumon, a Magyar Kulturális Napokon és a Shakespeare-napokon. A Szovjetunióban _g/ Magyar Színházművészeti Szövetség eddig az összoroszor- szági Színházművészeti Szövetséggel tartott kapcsolatot, s ennek alapján az idén a tervek szerint a Fiatal Színházi Alkotók Fesztiváljára, a Nemzetközi Színházi Fesztiválra, a Nemzetközi Gyermekszínházi Találkozóra, a Sztanyiszlavszkij-kon- ferenciára, illetve a szocialista országok diákszínházi találkozójára hívják meg a magyar partnert. Mivel időközben megalakult a Szovjet Színházművészeti Szövetség, a magyar és a szovjet fél már előkészítette az 1988—90-es évekre szóló államközi egyezmény aláírását is. Ezen túlmenően a Magyar Színházművészeti Szövetség tervei között szerepel, hogy felveszi a kapcsolatot kínai társszövetségével is. Színházművészeti együttműködés á szocialista országokkal A MARADANDÓ LÁTÁSKÁROSODÁS MEGELŐZÉSÉÉRT A köztudatban a szemészeti vizsgálatot általában szemüveg felírásía követi. Vannak azonban, akikneik súlyosan beteg a szemük, megromlott a látásuk. A kaposvári kórház szemészeti osztályán arra. törekszenek, hogy a betegek minél kisebb látáslkárosodást szenvedjenek betegségük során. Érfestéssel állapítják mieg, hogy a szemnek melyik része beteg, és ha kell, műtéttel is beavatkoznak. Fotó: Kovács Tibor OLVASÓNAPLÓ FÁBR1 ANNA: AZ IRODALOM MAGÁNÉLETE „Zöldellnek a Bodrog közi erdők és rétek, amikor Kazinczy a munkácsy várbörtönből szabadulva végig- kocsizik a vidéken; 1801 július 1-jén érkezik vissza Al- só-regmecre, anyja házához, oda, hol több mint két és fél éve Ehrenstein főhadnagy, egy linzi postamester fia letartóztatta.” így kezdi Fábri Anna Az irodalom magánélete című, több mint 700 oldalas esszékötetében a széphalmi irodalomépítő fellépését, működését tárgyaló fejezetet. Engem ez a kezdés Beöthy Zsolt hasonlóan lírai és szemléletes „hangütésére” emlékeztetett, ahogy a magyar felvilágosodás megérkezését szinte megjelenítette: „Egy reggeli szürkületben — írta — Bessenyei Györgyöt költögetni, serkentgetni kezdte a lelke." Az említett fejezet nyolc részből áll. E részek címei is — „A megtalált szerep", „Kapocs Európához”; „Bécs". a „Levélszalon”, „Vidéki fiatalemberek Pesten” stb. — sejtetik, hogy az irodalomtörténész-író (akinek Ciprus és jegenye című régebbi, Krúdy Gyula világát elemző esszékönyve is méltán keltett feltűnést), ismét sajátos nézőpontból vizsgál egy roppant érdekes kultúrtörténeti korszakot. Nos, a lesoványodott, megőszült Kazinczy hazatért, s hamarosan fölkeresi egy égőszemű, sovány férfiú: Csokonai. Beszélgetnek. Talán, véli a szerző, Csokonai szörnyű élményéről, Hajnó- czyék kivégzéséről. Vagy a pozsonyi, pesti hírekről, Napóleonról, netán az egyik szabadkőműves társról, Nagyváthyról, aki a somogyi Csurgón oktatja a diákokat (néhány hónapja még ■ maga Csokonai is). „Semmit sem változott”, írja látogatása után a köjtő „teste, elméje, s kedve is friss.” Egyszóval a későbbi vezér szemrevételezi a „terepet”, az országszerte szétszóródott hadat, az írókat, szellemi embereket, akik hamarosan tagjali lesznek egy sajátosan magyar irodalmi szalonnak, amelyet a széphalmi mester szervez meg hihetetlen aka- - raterővel, páratlan tehetséggel, levelezés révén. Kazinczy — aki ma is „olvasható” író, s mellesleg a legnagyobb magyar levélíró is — roppant munkát végez az eldudvásodott nyelv megtisztításáért, megújításáért, ám irodalmi vezérként dik- tátori hajlamokat is követett. Elődeit, mint például Bessenyeit „szent öregként” emeli piedesztálra ugyan, de a maga udvarias módján értésünkre adja, hogy az ő idejük lejárt. A 4P éven felüli „ifjú” vezér később keserűen tapasztalja, hogy a következő nemzedék, a már Pesten szervezkedő aurórá- sak csoportja még kímélet- lenebbül tör az „irodalmi hatalomra” (ők már irodalom- politikát csinálnak), s igyekeznek Széphalom urát ugyancsak „szent öregként” kezelni, s nem átallják ifjonti hévvel babéralt is megtépázni. (A „kirekesztős- di” azóta sem szűnt meg irodalmi életünkben.) Szinte jólesően gondolunk azokra (s éppen a legnagyobb művészekre, például Berzsenyire, Vörösmartyra), akik mindig ódzkodtak az efféle „halhatatlanság-építő” szervezkedéstől. Még Kisfaludy Károly is (aiknek a vezér- ség szinte az ölébe hullott, s aki színdarabjaival országos népszerűséget szerzett) mált-ányosabb volt a nem aurórás pályatársak iránt, mint Bajza és Toldi; noha Kazinczyért nem rajongott túlságosan (feltehetően neheztelt is rá egy időben a Kazinczy által támadott Sándor bátyja miatt), de tisztelte, sőt személyes találkozásuk után elhatározta, hogy festményt ajándékoz a mesternek, aki természetesen a képzőművészetben is tájékozott volt. Nem poros levéltár szagú világ ez, hanem életteli' teli. Fábri Anna megidézi aj kor légkörét, hangulatát, alakjai élnek, stílusa lebilincselő. Jóvoltából együtt fröccsöz- gethetünk a Csiga vendéglőben Vörösmartyval, beléphetünk Kölcsey szerény berendezésű dolgozószobájába Csekén, megfigyelhetjük Kisfaludy Károlyt festés közben, s részt vehetünk a Kisfaludy-társaság alakuló ülésén. Miközben Beleznavné estélyéről átmegyünk Vitko- vits, és az ő Teodórája házába, onnét Karacsékhoz, majd a Bártfay ház meghitt Összejövetel’ire, (közben részt vehetünk Fáy András fóti szüretjén), folyamatos fejlődésben látjuk az ízlést, a magatartást, a társadalmi átalakulást, Pest szellemi központtá válását, a modern magyar irodalom kibontakozását. Tanúi lehetünk Kossuth Pesti Hírlapja megjelenésének; természetesen a reformkor nagy építőzsenije (mellesleg a magyar irodalom legnagyobb naplóírója) Széchenyi István is az ideje jelentős részét már az általa sokat ostorozott Pesten tölti. A kultúrtörténeti fontosságú összejöveteleknek, szalonoknak, vendégszerető házaknak egy-egy jótékony hatású, szellemiségben és vendégmarasztáló, erényekben gazdag ^asszony a „védőangyala”, aki igaz honleányként hévül a patrióta eszmékért. Kármán József fellépésétől a szabadságharcig több ilyen asszony portréját is megrajzolja a szerző, ugyanakkor a „nagyok" nőkérdésről vallott nézeteit is megidézi. Kazinczy például nem túl eszes, ám annál háziasabb féleséget javasol Szemere Pálnak, s noha a század első fele a női emancipáció előretörésének, a George Sand-követőknek korszaka, Sand társadalomfeltáró regényeiről Petőfi a következőképpen vélekedik: ... ”mindig zavar a gondolat, ha eszembe jut, hogy ezeket asszony írta, szinte kedvetlenül teszem le. Ha már munkás asszony, jó, hadd főzzön a konyhán, hadd gyomláljon a kertben ...” Pedig feleségében, Szendrei Júliában — miként egy kortárs írja, szintén „volt valami férfias, ami az embert nem érzelemre, hanem eszmékre ébreszti. Alig volt tárgy, amiben otthon nem volt. Férje tisztelettel hallgatta, és csak néha szólt bele a vitába, de korántsem, hogy ellentmondjon ...” Egyszóval igen jó olvasmány Fábri Anna könyve. Szapudi András Expedíció a Baradlába A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, valamint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága kutatófeltáró expedíciót indít január 14-én a Baradla-^bar- langba. Az expedíció 30 résztvevője tíz napot tölt a barlangban. A kutatócsoport ' január 24-én, vasárnap délben érkezik vissza Aggteleknél a felszínre. Az érdeklődők részére rögtönzött élménybeszámolót tartanak és dedikálják a külön erre az alkalomra készített levelezőlapokat.
