Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

1988. január 13., szerda Somogyi Néplap 3 Jobb fölkészülés, eredményesebb meggyőzés Kiválogatták a hallgatókat „Az agitáció és propaganda mutasson rá gond­jaink eredőire, s arra, hogy kibontakozásunk kulcs­kérdése a vállalatok és üzemek gazdálkodásának megjavítása." (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) Az agitáció és a propagan­da fő feladata, hogy választ adjon az emberek kérdései­re, meggyőzze őket egyes döntések, intézkedések he­lyességéről — alapos elvi megalapozással, érvek és tények alapján. — Nagyon fontosnak tart­juk a pártoktatást a gyár­egységben — mondta Ujj Imre, a Mechanikai Művek marcali gyáregységének pártbizottsági titkára. — Amikor végrehajtó bizottsá­gunk értékelte a múlt évi oktatást, figyelembe vettük a hallgatók és a propagan­disták véleményét.- Szerin­tük végre olyan tananyag került a kezükbe, amely ér­dekes, leköti a figyelmet. Feldolgozása — annak elle­nére, hogy a témák egy ré­sze korábban is terítékre ke­rült — nagyon tanulságos volt. Ezt most a szocializ­mus építésének kérdései, il­letve a gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamára ér­tem. — Milyen volt a hallgatók érdeklődése? — Jó néhány foglalkozást tartottam, most is fölkértek például ideológiai előadás­ra, így saját tapasztalataim­ból tudom, hogy aktív volt a hallgatóság. Nálunk ugyan­is az a gyakorlat, hogy egy- egy fontos témából fölkészül valaki, s az tartja meg az előadást több helyen. Ez megfelel a gyár adottságai­nak is. Péter Mária szb-titkár az üzemi párt-vb agitációs és propagandafelelőse : — Az a célunk, hogy a tömegpropaganda hatása és minősége javuljon, fokozot­tan segítse a párt eszmei, politikai és cselekvési egysé­gének megszilárdítását. A szemináriumok elősegítik a politikai fölkészültség növe­lését, valamint a meggyőző­képesség fokozódását. Az új oktatási évben több változtatást vezettek be a Mechanikai Müvek marcali gyáregységében. A pártbi­zottság titkára első helyen említette a marxizmus—leni- nizmus alapjai tanfolyamot. — Ez a kétéves forma tel­jesen új. Ez alapképzettsé­get is föltételez, ezért az alapszervezet kiválogatta a hallgatókat, s ugyanígy kü­lön ügyelt arra, hogy az elő­adók is felsőfokú politikai végzettségűek legyenek, olya­nok, akik szakosítót végez­tek. így próbáljuk alaposab­ban és mélyebben megvitat­ni a marxista—leninista ideológia egyes kérdéseit itt, a gyáregységben. Ez most persze kísérleti kör, a kon­denzátorüzem pártszerveze­tének szervezésében, s ké­sőbb kell eldöntenünk: nem érdemes-e pártbizottsági szervezéssel több alapszer­vezetből toborozni a hallga­tókat az ideológia szétgyű- rűztetésének érdekében va­lahogy úgy, ahogy a marxis­ta—leninista esti középisko­lákban tettük. A négy pártalapszervezet közül három a szocializmus építésének történelmi ta­pasztalatait tanulmányozza, a kondenzátorüzem pedig a marxizmus—leninizmus alapjain kívül még az idő­szerű ideológiai és politikai kérdésekkel foglalkozik. — Elsőként most az ideo­lógiai kérdéseket vitatjuk meg a Központi Bizottság november 11-i ülésén el­hangzottak alapján — mond­ta Ujj Imre. — Előadókat a városi pártbizottságtól ka­punk, s mi is vállalunk tá­jékoztatót. — A pártoktatásban első­sorban a három műszakban dolgozó fizikaiakra kell job­ban figyelnünk — hangsú­lyozta Péter Mária. — Őket sokkal nehezebb bekapcsol­ni, éppen ezért igyekszünk, hogy az alkalmazottakkal együtt járjanak a tanfolya­mokra. Meglátjuk, hogy ez milyen eredménnyel jár. A gyáregység tavalyi ered­ményei bizakodóvá tették a dolgozókat, ez a hangulaton is érződik. — Ahhoz, hogy meggyőz­zünk bárkit, saját magunk­nak is kell valamilyen ka­paszkodó — emelte fel ujját a pártbizottság titkára. — Akinek van ilyen, az köny- nyebben megérti, hogy vám kivezető út a mostani hely­zetből. Az emberek pedig — persze nem hurrázva — tu­domásul veszik és vállalják a nagyobb áldozatot, az ed­diginél nehezebb időket. Liages Géza A TANÁCSOK 1988. ÉVI TERVEIBŐL_______________________ Boglárlellén belső út épül — Az elmúlt két évben sok korábbi adósságunkat kellett törleszteni : azt gondolom, hogy lehetőségeinkhez ké­pest jól gazdálkodtunk — mondta Szabó József, a bog- lárleldei tanács elnöke. Az idén azonban a különböző céltámogatások elvonása miatt nem kezdődik meg a 12 tantermes új szakközép- iskola építése. Tervezzük vi­szont két új tanterem létre­hozását a kertészeti szakkö­zépiskolában, a technikus- képzés bevezetése miatt. Eredetileg 24 szociális bérla­kás építésével számoltunk, de valószínűleg csak 9 épül: három még idén, hat pedig jövőre. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a szennyvíz­társulások 11,5 millió forin­tos megyei támogatását visz- szavonták. Ennek ellenére a megalakult társulások és el­kezdett munkák tovább foly­nak és Boglárlellén az 1985. évi 22,6 kilométerről az év végére 44 kilométerre növek­szik a szennyvízhálózat hosz- sza. A boglánletleiek a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást az egészségügyi ellátás javítá­sára, a szakrendelések kiala­kítására szavazták meg. A program nagy része megva­lósul már az idén: 3 millió forintot a műszerezettség ja­vítására, korszerűsítésére for­dítanak úgy, hogy a lakossá­gi hozzájárulást a tanács ugyanannyi pénzzel egészí­tette kii. Az idén fejezi be a Dé- dász a város közvilágításá­nak korszerűsítését, és az idén ugyanannyi pénzt for­dít útépítésre és rekonstruk­cióra, mint az előző két év- , ben együttesen: megkezdik a déli tehermentesítő út építé­sét a boglárt és a leilei vá­rosrész között. Befejeződött a terület előközművesítése és várhatóan a nyáron már csökkenti a zsúfoltságot az új út. Néhány többletfeladat- ira is vállalkozott saját ere­Szabadi-környéki változások SIÓMENTI MEGÚJHODÁS A balatonszabadi tanács elnöke, Németh János a Dó- zsafalu tervrajzát helyezi az asztalra. Impozáns látvány. A két oldalt kiöblösödő, majd leszűkülő tér (az Ár­pád-kori magyar falvakra jellemző szilvamag-alak) közepén parkosított terület, környezethez illő ABC-vel, kisvendéglővel. Így teljes az egység, a látvány. — 1982-ben kezdődött a falu- és kultúrafejlesztési program — emlékezik a ta­nácselnök. — Az elején hat­van építési telekről volt szó a „Kakas-dombon”, de végül úgy döntöttünk, hogy az északi oldalon levő erdősá- vot meghagyjuk. Esztétikai­lag is jól illeszkedik a kör­nyezethez, azonkívül felfog­ja a Bakonyból érkező észa­ki szelet. Makovecz Imre lá­togatása után elképzelésein­ket egységesítettük, s így végül 54 lakótelek kialakí­tására került sor. Természe­tesen akadtak ellenzők és támogatók is. — Eredetileg a tsz-szel olyan szerződést kötöttünk — folytatja az elnök —, hogy 25 telket a szövetkeze­ti tagoknak tartunk fenn, mivel a tsz ingyen adta a területet. Sajnos nem volt elég jelentkező, s a tagok családtagjai közül sem ke­rült ki a 25 igénylő. Ami­kor elfogytak a helyi, a környékbeli és a tsz-tag je­lentkezők, annak adtunk tel­ket, aki megfizette. Néhány házhelyet fenntartottunk, a szakemberek letelepítésé­hez. Ezek is gazdára talál­tak. Az eredeti terv szerint az elektromos áramot föld alatti kábelhálózattal kí­vántuk elvezetni. A Dédász azonban nem volt hozzá jó partner. Állítólag attól tar­tottak, hogy a példa nyo­mán máshol is így akarják majd bevezettetni a villanyt. Az ellendrukkerek között akadtak környékbeli építé­szek, akik nálunk nem ter­vezhettek. Eredetileg kilenc helyi lakos igényelt telket, 35-en vidékről jöttek. Van közöttük szakmunkás, pe­dagógus, építész, rendőr, tűzoltó, író, pincér, párt­munkás. A tanács a telkek­ből származó bevételből (450 forint négyszögölenként) villanyt és murvás utat biz­tosított. A közelmúltban be­vezették a gázt. A munka miatt megromlott az út mi­nősége, újra járhatóvá kell tenni. Az építési hatóság a siófoki tanácson van, így nekünk alig van beleszólási jogunk abba, hogy ki ho­gyan tartja be az eredeti terveket. Tudom, hogy a po­liészter tetőre például bon­tási határozat született, de más, kirívó eltérés ellen is föl kell lépnünk. A változ­tatást gyakran az idézte elő, hogy a kereskedelemben nem lehetett kapni az előírt anyagokat. Makovecz Imre siófoki előadásában szólt arról, hogy terveik olcsóbban kivi- telezhetők, mint a hagyomá­nyos épületek. A legnagyobb gond az, hogy az ácsmunkát igényesen, nagy időráfordí­tással és gondossággal kelle­ne elvégezni. Ezt nem igen Tiszteletre méltó kitartás JANUÁR KAPOSFŐN Ha az ember szereti a jószágot, nem azt nézi: sza­badnapos vagyok-e vagy sem, benéz akkor is, ami­kor más a soros. — Volt már ilyen? Ballér Józsefné elmosolyo­dik. Palkovics Ferencné te­lepvezető meg közbevág: — Hajaj! Lehet, hogy ezt sokain nem is értik meg. De állattal bánni, csak törődés­sel lehet. Fehérre meszelt épületek, a telep körül kerítés, a bel­ső utak mellett tujábokrok. Rend és tisztaság, és való­ból szép, értékes állomány. Míg nézem őket és hall­gatom Fülöp János telepve­zető tájékoztatóját, arra gondolok: lám, sikerült az álmot valóra váltani a ka- posfői Kossuth szövetkezet­ben. Visszacseng a mondat, amit Sárái Lajos elnök mon­jéből a boglárlelilei tanács: belvízelvezetésre a tervezett 2 millió forint helyett 6 mil­lió forintot fordítanak. A lei­lei városrészen új lakóterület kialakítását kezdik meg: csa­ládi házak készülnek majd Itt. A Lenin utcai sportkom­binát építése is megkezdődik. Eredetileg ezt csak az 1990-es évekre tervezték. Bővül az üzlethálózat is, a nyárra megnyílik az új autós bevásárlóközpont, a Hungá­ria Biztosító székházat épít, a Kereskedelmi és Hitelbank fiókot nyit. Számolnak egy magyar és idegen nyelvű könyv-, illetve hanglemez- üzlet, valamint videotéka, cipő- és bőrárubolt építésé­vel >is. Az OTP beruházásá­ban 48 lakás készült el, 72 építését pedig előkészítik. A leilei irészen várhatóan még az idén megkezdik egy új szolgáltatóház építését. szeretik a tömegtermeléshez szokott ácsmesterek. Előfor­dult, hogy az ácsmunkák ja­vát az építtető, vagy roko­na, ismerőse végezte el. — A szabadi Dózsa-falu kétségkívül átformálta a környék ízlését — mondta Boda János. — Azóta más helyeken is sorra nőnek ki a földből az igényesen ter­vezett, olykor nemzeti ha­gyományainkat őrző lakó­házak. Ez is az „emberne­mesítés” egyik formája, si­kere. A téesznek egyébként elő­remutató tervei is vannak a Dózsa-majorral. Van ott egy 600 adagos konyhánk és ok­tatási központunk. Megpró­bálkozunk a falusi turizmus fejlesztésével. Kempinget, motelt akarunk működtetni a volt kollégiumban. Szaba­di 7-8 kilométerre van a Balatontól, így elképzelésünk megvalósíthatónak látszik. Az „embernemesítést” szel­lemi importtal is igyekszünk sikeresebbé tenni. — A Siómente megújho­dása — az elmélethez ké­pest — nem teljes, kissé mó­dosult. összességében mégis olyan példa, amelyre büsz­kék lehetünk. Gyarmati László őszre új műhelye lesz a vasipari ágazatnak Sárdi Lajos elnök: — A hátrányokból sikerült ledol­goznunk dott: „A termelési elnökhe­lyettessel, a Pochner Jan­csival évek óta dédelgetjük a tenyésztelep kialakításá­nak gondolatát.” A valamikori tehenészeti telep Kahyb-tenyészállatokát előállító teleppé változott. Több helyről kapott támo­gatással, mert sem jó adott­ságokban, sem anyagiakban nem bővelkedett ez a gaz­daság. Keresték az utat, hogy miként boldogulhatná­nak a legjobban. — Valami értékeset, mi­nőséget kell előállítani, hogy ellensúlyozzuk, amit a ter­mészet nem adott meg. Ezért döntöttünk a tenyészsertések mellett. Tavály a Kahyb-vállalat mintegy négyezres tenyész­kan-értékesítéséből száz in­nen került ki. Fokozatos fej­lesztéssel — igen szigorú te­nyésztési feltételek között — az idén már százötven ko­cát tartanak. — Minden utódból nem lesz tenyészanyag. — Ezért van megállapodá­sunk a húskombináttal is — mondja Sárdi Lajos. — Most azt szeretnénk, ha sertéste­nyésztő mintafalu lenne a miénk. A húskombinátnak jó minőségű alapanyagra van szüksége. Hát adjunk ki a háztájiba is jó minő­ségű alapanyagot! Az érdek­lődésből következtetni lehet, hogy megvalósítható. Ahol meglehetősen elsava- nyodott, homokos termőföl­dek vannak, nem egyszerű megtalálni a növénytermelés legjövedelmezőbb módját. Kivált, ha leromlott az esz­közállomány. A tenyész- sertéstelep létrehozásán kí­Felkészült a Kahyb-tenyész- Qilat-ni velő telep vül az elmúlt egy-két év programja a műszaki hely­zet javítása volt. Az erőfe­szítések eredményét jól jel­lemzi e két mondat: — Végre meg tudunk fe­lelni a gazdaság követelmé­nyeinek. A több tízmillió forintos műszaki fejlesztés elkerülhetetlen volt. Változ­tatnunk kellett I a szerkeze­ten is, hogy növeljük a jö­vedelmet. Kifizetődőnek lát­szik a csillagfürtmag-terme- lés. Megpróbáljuk, és bízunk benne. Mint ahogy a har­madik lépésünkben is bí­zunk. Ez a harmadik lépés az ipari tevékenység, amelynek múltja van. Az egykori ví­zimalom jó ideje tágas ab- lakú varroda, ahol a kom­lói Karbon Vállalat együtt­működésével jórészt export­ra varrnak az asszonyok. A malom melletti épületekben fokozatosan kifejlődött a vasipari ágazat, a forgácso­ló- és lakatosműhely. Ez a tevékenység „kinőtte” az épületet. — Egy kihasználatlan ál­lattenyésztési épületből az idén kialakítunk egy, az igényeknek megfelelő vas­ipari üzemet — mondja az elnök — ennek a helyére pe­dig a gépjavítóműhely ke­rül. Eszközeink már vannak, csak a javítás, a karbantar­tás feltételei hiányoznak. Az elnök műszaki rajzo­kat, terveket mutat. — Szeretnénk, ha ősszel már odaköltözhetne a la­katos- és a forgácsolómű­hely, a jövő télre „ottho­na” lehetne a gépjavítás­nak Is. S az új „piacok” reményé­ben is tárgyalnak a meg­rendelőkkel. Nincs megállás. A hátrányokból sikerült le­dolgoznunk valamit. De igen sok még a tennivalónk, és szerencsére nemcsak én val­lom ezt, hanem rajtam kí­vül is sokan. Drágán terme­lünk. Meg kell tanulni ol­csóbban termelni! Meg kell keresnünk azokat a módsze­reket, amelyek révén mér­séklődnek a költségek, illet­ve eredményesebb lesz a gazdálkodás. Megjegyeztem még ilyen mondatokat: „megnézzük” hova teszünk minden fil­lért, „vannak még utak, amelyeket kétszer teszünk meg, pedig egyszerre is el lehetne jutni rajtuk, és van feladat, amelyet kettő he­lyett egy ember is el tud látni”. A kitartó igyekezet pedig tiszteletre méltó. Vörös Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents