Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 6. szám
2 Somogyi Néplap 1988. január 8., péntek Külügyi tájékoitató Moszkvában A Szovjetunió következetesen síkraszáll a vegyi fegyverek betiltásáért Afganisztán kilenc esztendeje Üj szóvivő mutatkozott be csütörtökön a szovjet kül- ügymiiniisztériumi sajtóközpontban. Vagyim Perfiljev, aki korábban a Szovjetunió franciaországi nagykövetségének sajtótanácsosa volt, rekord hosszúságú tájékoztatót tartott. Három vendéget is meghívott: Jurij Aleksze- jevet, a külügyminisztérium közel-keleti főosztályának vezetőjét, aki Sevardnadze külügyminiszter kíséretében részt vett Kabulban a szerdán befejeződött szovjet— afganisztáni tárgyalásokon, Jurij Nazarkin nagykövetet, aki a vegyi fegyverek betiltásáról folyó genfi tárgyalásokon vezeti a szovjet küldöttséget és Cennagyij Mihe- lin bírósági pszichiátriai szakértőt. Őszinte szándék Sevardnadze külügyminiszter látogatása arról tanúskodik, hogy a szovjet és az afgán vezetés komoly és őszinte szándéka az afgán probléma mielőbbi átfogó rendezése — hangzott el a tájékoztatón,. — Az egy éve meghirdetett nemzeti megbékélési politika sok konkrét eredményt hozott. Megállapodhattak abban is, hogy legfeljebb tizenkét hónap alatt kivonják az Afganisztánba vezényelt szovjet csaA salvadori fővárosban szolidaritási tüntetést rendeztek az alkalomból, hogy az ország különböző börtöneiben sok politikai fogoly éhség- sztrájkot folytat (Telefotó: AP—Mfl—KS) Negyvenezer kormánykatona mozgósításával nagyszabású gerillaellenes hadművelet kezdődött Salvadorban — közölte szerdán egy katonai szóvivő. A hadművelet bejelentett célja az, hogy megállítsa a hazafiaknak az elmúlt napokban kezpatokat. Énnek érdekében a legfontosabb aiz ENSZ-főtit- kár megbízottjának közvetítésével folyó genfi afganisztáni—pakisztáni tárgyalások befejezése. A rendezés feltételeit már csaknem teljes mértékben egyeztették, így meghatározták az afgán bel- ügyekbe való beavatkozás kizárásának garanciáit. Ezeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok szavatolná. Csak a csapatkivonás időtartamának kérdése nyitott továbbra is, de afgán részről ezzel kapcsolatban is megvan az építő jellegű javaslat. Alek- szejev emlékeztetett, hogy ez a kérdés régebb óta akadálya a rendezésnek, mint ahány hónap különbség a két álláspont között van, vagyis a pakisztáni rugalmatlanság a kivonás megkezdését odázta el mindeddig. Megvannak annak a feltételei, hogy a tárgyalások következő fordulóján befejeződjék a genfi folyamart; — hangsúlyozta Alekszejev. Látogatások Január 11—12-én tesz munkalátogatást az SZKP KB meghívására a Szovjetunióban Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. Ennek kapcsán Perfiljev hangsúlyozta : a két ország közös célja ma a társadalmi és gazdasági fejleszdasági létesítményei ellen irányuló támadássorozatát. Mauricio Vargas ezredes újságírók előtt azt is elmondta., hogy a hazafiak ellen indított támadásban a szárazföldi erők mellett részt vesz a tüzérség és a légierő is. A támadást a fővárostól északra, valamint Chalate- nango tartomány déli része ellen irányítják, ahol a gerillák az utóbbi időben nyolc magasfeszültségű villamos vezeték relé-ál'lomását megrongálták. tés meggyorsítása. A látogatástól a kapcsolatok további lendületes fejlődését várják a Szovjetunióban. Nyikolaj Rizskov kormányfő január 11-e és 14-e között tesz látogatást Svédországban, 14-e és 16-a között Norvégiában azzal a céllal, hogy szovjet részről folytassák a két országgal 1986-ban megkezdett konstruktív párbeszédet. A két kormányfőn kívül más tekintélyes politikusokkal, az üzleti élet képviselőivel is folytat tárgyalásokat Rizskov, Göteborgba és Bergenbe utazik. A látogatás során több megállapodást is aláírnak. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere január 12-e és 14-e között tartózkodik hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban. A külügyminisztérium információs főosztályának vezetőhelyettese hangsúlyozta,. hogy a látogatás alkalmat ad a kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek áttekintésére. Feltételezhető, hogy a tárgyalásokon külön figyelmet fordítanak a leszerelés távlataira, az összeurópai folyairiat továbbfejlesztésére, az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatos feladatokra. Nyilvánvalóan szóba kerülnek az egyes nyugat- európai országokkal fenntartott kapcsolatok, a regionális konfliktusok és más nemzetközi témák. Eduard Sevardnadze január végén utazik hivatalos látogatásra az NSZK-ba. A tájékoztatón felhívták a figyelmet arra, hogy folytatódik a két ország vezetésének párbeszéde. Sevardnadze Helmut Kohl kancellárral, Hans- Dietrich jGenscher alkancel- lár külügyminiszterrel és Richard von Weizsäcker államelnökkel is tárgyal, véleménycserét folytat az ország jelentős pártjainak vezetőivel. A kétoldalú kapcsolatok mellett a nemzetközi kérdések, köztük a leszerelés problematikája szerepel a tárgyalások napirendjén. Vegyi fegyverek Óhatatlanul kihat a vegyi fegyverek betiltásáról és a készletek megsemmisítéséről folyó genfi tárgyalások menetére az amerikai kormányzatnak az a döntése, hogy megkezdik a bináris vegyi fegyverek gyártását — hangsúlyozta Jurij Nazarkin. A döntés azt jelzi, hogy az Egyesült Államok nem kész a konvenció megkötése irányába haladni. Emlékeztetett arra, hogy az újabb forduló január 12-én kezdődik. Szólt arról, hogy 1984 óta nem változott az amerikai álláspont, a küldöttség nem kapott új utasításokat, felhatalmazást. A szovjet küldöttség azt a feladatot kapta, hogy továbbra is tegyen meg minden tőle telhetőt a tárgyalások eredményes folytatása érdekében. A nagykövet hivatalos bejelentést tett, amelyben hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen síkraszáll a vegyi fegyverek betiltásáért és szigorú ellenőrzés melletti megsemmisítéséért, s úgy értékeli, hogy ez egyik fő iránya annak a leszerelési folyamatnak, amelyet a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés indított meg. A Szovjetunió elítéli az ilyen fegyver átadását, alkalmazását, az országokat arra szólítja fel, hogy felismerve felelősségüket tanúsítsanak mértékletességet. Nukleáris robbantások Perfiljev bejelentette, hogy pénteken amerikai küldöt;- ség érkezik a Szovjetunióba Robert Barker, az amerikai hadügyminiszter tanácsadója vezetésével. A küldöttség január 10-e és 15-e között felkeresi a szemipalartyinszki nukleáris kísérleti telepet. Ezt követően január 24-e és 30-a között tesz hasonló szovjet küldöttség látogatást az Egyesült Államokban. Az utazások célja: megismerkedni a létesítményekkel. A novemberben Genfben született megállapodás alapján a felek célja az, hogy meghatározzák azt a szovjet—amerikai közös kísérletet, amelynek eredményeként kidolgozhatok a nukleáris robbantások méreteit korlátozó, 1974- ben és 1976-ban kötött szerződések és a lehetséges jövőbeni megállapodások betartása ellenőrzésének módszerei. Pszichiátria A pszichiátriai kezelések rendjéről, az ezzel kapcsolatos állampolgári jogokról hozott legfelsőbb tanács elnökségi útmutató kapcsán válaszolt az újságírók kérdéseire Geninagyij Mihetin, az orvostudományok kandidátusa. Elmondta, korábban a Szovjetunióban úgy vélték, hogy az ön- és közveszélyes, a büntetőtörvénykönyvbe ütköző súlyos cselekményeket elkövetett elmebetegek kényszergyógyítására létrehozott gyógyintézeteknek biztonsági okokból a belügyminisztérium intézményrendszerének keretei között kell működniük. A legfelsőbb tanács elnöksége ezeket az intézeteket is az egészségügyi minisztérium felügyelete alá helyezte. Hangsúlyozta : az alkalmazott orvosi módszereket 'illetően nem volt eltérés a belügyi szakintézetek és az egészségügyi intézmények gyakorlata között. Kiemelte: a pszichiátria területén elkövetett visszaélések számát senki sem állapította meg, nem készült ilyen statisztika, teljes bizonyossággal állítható azonban, hogy szórványje- lenségekről van szó, amelyekkel — mivel felkeltették a társadalom figyelmét — foglalkozni kellett. „Tiszta lelkiismerettel és a kötelességünk teljesítésének tudatával távozunk Afganisztánból” — hangsúlyozta Eduard Sevardnadze szoyjet külügyminiszter kabuli tárgyalásait követően. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a szovjet katonák távozásának feltétele a külső beavatkozás megszüntetése. Az afganisztáni—pakisztáni közvetett tárgyalások következő, genfi fordulóján már februárban elfogadhatják az erre vonatkozó csomagtervet. A szovjet külügyminiszter 12 hónapos határidőt jelölt meg. Ez nem most először hangzott el : Nadzsibullah államelnök november végén, az új alkotmány elfogadásakor már előterjesztette ezt a javaslatot. (Korábban másfél éves kivonási ütemtervről volt szó Genfben, de a másik fél ragaszkodott a rövidebb időszakhoz.) A 12 hónap elhangzott azután Mihail Gorbacsov washingtoni tárgyalásain. S érdemes megemlíteni, hogy Kabulban és Moszkvában egyaránt úgy ítélik meg, hogy a teljes csapatkivonásra még előbb is sor kerülhet, amennyiben a nagyobb fegyveres csoportok beszüntetik a katonai akciókat. A nemzetközi feltételek a jelek szerint tehát lehetővé tehetik, hogy még 1988-ban az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztán területét — csaknem kilenc esztendő után. 1979. december 27-én, a belső összecsapások nyomán megalakult új afgán vezetés, Babrak Karmailal az élen, a szovjet—afgán barátsági és együttműködési szerződés alapján kért és kapott a politikai és gazdasági mellett katonai segítséget a Szovjetuniótól. Ezt követően a szovjet katonák az afgán hadsereggel vállvetve védték az áprilisi forradalom vívmányait a külső — amerikai és pakisztáni — támogatást élvező ellenforradalmi erőkkel szemben. A Szovjetunióban megindult átalakítás, az új külpolitikai gondolkodásmód térnyerése új megvilágításba helyezte azonban az Afganisztán körül kialakult helyzetet is. Megerősödött az a felismerés, hogy ezt a regionális problémát békés, politikai eszközökkel kell és lehet 'rendezni. Az új megközelítés első jele volt Mihail Gorbacsov pártvezető 1986 nyarán Vlagyivosztokban elmondott beszéde. Akkor több javaslatot tett, s még abban az évben hat szovjet ezredet kivontak Afganisztánból. Jelenleg Afganisztán 30 közigazgatási egységéből 12-ben már nincsenek szovjet katonák, s a nemzeti megbékélés, a tűzszünet megszilárdulásával párhuzamosan az egyes körzetekből fokról fokra kivonják majd a maradék csapatokat is. Hogy miért került most elérhető közelségbe az afganisztáni probléma rendezése, annak több oka van. Magyarázza a már említett szovjet külpolitikai irányváltáson túl a meghirdetett megbékélési politika sikere is. Az iszlámot is kellően figyelembe vevő új alkotmány, amelynek értelmében az el nem kötelezett utat választó ország köztársaság lett, többpártrendszert vezettek be és koalíciós kormányt alakítanak. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt kinyilvánította, hogy lemond a hatalom monopóliumáról. A belső helyzet változása mellett természetesen figye—, lembe kell venni azt is, * hogy az afganisztáni szovjet katonai jelenlét bizonyos mértékig belpolitikai teherként nehezedett az új szovjet vezetés vállára. A háború véres és kegyetlen, emberáldozatokkal és anyagi terhekkel jár. Az elesettek családtagjainak, a nyomorékká vált, kötelességüket teljesítő katonáknak nem lehet megfelelő kárpótlást nyújtani. Az utóbbi két esztendőben a szovjet sajtó mind szélesebb teret szentelt a háború okozta lelki válságoknak, a korábban tabu témának számító fájó sebeknek. Sorozatban jelentek meg cikkek a nehéz harcokról, a háború kiváltotta szociológiai problémákról, az áldozatokról, az Afganisztánt megjárt fiatalok nehéz társadalmi beilleszkedéséről. Nyilvánvaló lett mindenki előtt, hogy a háborút minél előbb be kell fejezni. Az utóbbi csaknem három esztendőben pontról pontra követhetők a szovjet vezetés erőfeszítései — a kabuli kormánnyal együttműködve — a békés rendezésre. Most végre úgy tetszik, a nemzetközi feltételek is kedvezőbbé váltak a washingtoni csúcs nyomán, s végre az Egyesült Államok és Pakisztán is hajlandóságot mutat a beavatkozás beszüntetésére, noha eddig figyelmen kívül hagytak minden kompromisszumos javaslatot. Az ENSZ-közgyűlésen például 1980 óta minden évben szinte ugyanazt a Pa- pisztán által javasolt határozatot fogadták el, követelve a külföldi csapatok haladéktalan kivonását. Minden jel szerint Hoszt város blokádjának áttörése tehát az utolsó olyan nagy hadművelet, amelyben szovjet csapatok is részt vettek Afganisztánban. A polgár- háború befejezéséhez pedig kizárólag a nemzeti megbékélés következetes megvalósítása teremtheti meg a feltételeket, hozhatja közös nevezőre a különböző afgán erőket a független, szuverén, el nem kötelezett Afganisztánban. A Szovjetunió — a történelmi hagyományoknak megfelelően — változatlanul jószomszédi kapcsolatokra és gazdasági együttműködésre törekszik ezzel az országgal. Továbbá — amint Sevardnadze is utalt rá — Moszkvában az afganisztáni nemzeti megbékélést modellértékűnek tekintik más regionális konfliktusok rendezéséhez' is. Tamássy Sándor Gerillaellenes hadművelet Salvadorban dett, s főként az ország gazHideghullám az Egyesült Államokban TÖBB MINT EGY TUCAT HALÁLOS ÁLDOZAT Szerdán az Egyesült Államok 18 államában mértek a Fahrenheit-skála nulla fokja alatti hőmérsékletet — ez Celsius fokokban csaknem mínusz 20 fokos hidegnek felel meg. A hideg harmadik napja dermeszti meg az ország középső és keleti részének nagykiterjedésű körzeteit, s bár a legtöbb helyen eddig napos, de erősen szeles idő volt, szerdán egyes körzetekben erőteljes havazás is megindult. A hideg tartós marad, a meteorológusok a hét vége előtt nem számítanak enyhülésre. A leghidegebb az ország északi középső körzeteiben volt: Észak-Dakota, Wisconsin, Michigan államokban több helyen mértek keddről szerdára virradóan mínusz 40 fok körüli hőmérsékletet. A hideghullámnak már több mint egy tucat halálos áldozata van — néhányan megfagytak, többen közlekedési balesetekben vesztették életüket és sok helyen okoztak halálos végű tüzet a túlzottan igénybe vett fűtőberendezések. Az áramszolgáltatásban csúcsigények vannak — ennek következtében és a fagy miatt viszont sok helyen tönkremennek a transzformátorok. Baltimoreban mintegy húszezer ember maradt szerdán fél napon át áram, s legtöbbjük emiatt fűtés nélkül. Miközben Európában szokatlanul enyhe az idő, addig az Egyesült Államok keleti vidékén hideghullám uralkodik, sok helyütt még nappal sincs mínusz 15 foknál „melegebb”. A, képen: egy csikágói polgár így védekezik a hideg ellen Burns a jelölt a leszerelési hiyatal élére A Fehér Ház csütörtökön hivatalosan is bejelentette,, hogy William Burns vezérőrnagyot kívánja kinevezni az Egyesült Államok fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatalának élére. Kenneth Adelman, a hivatal eddigi vezetője már korábban lemondott tisztéről, és csak a csúcstalálkozóig látta el hivatalát. Burns tábornok ugyan aktív katonái szolgálatban van, de jelenleg a külügyminisztérium politikai-katonai osztályán dolgozik, és korábban részt vett a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló tárgyalásokon.
