Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 6. szám
1988. január 8., péntekSomogyi Néplap 3 ÉRDEKEK EGYEZTETÉSE Történelmi feladatok — történelmi feszültségek Javítani kell ax egyensúlyi helyxetet A szocialista társadalmak feladata az emberiség általános értékeinek érvényre juttatása, az olyan általános emberi céloknak, jogosultságoknak a kibontakoztatása, amelyekért az emberiség évezredekig küzdött, követelményként megfogalmazott, de amelyeknek a tömegek általi megélése eddig technikai és társadalmi akadályokba ütközőt^ Ezek leküzdéséhez, történelmi feladataink teljesítéséhez elvi következetességre, alapos elméleti tevékenységre, a szocializmus, a társadalmi fejlődés nemzetközi tapasztalatainak hasznosítása szükséges. Nem hunyhatjuk be szemünket az új tények előtt, és nem dughatjuk be a fülünket a mieinktől eltérő véleményeket hallva. Itt vagyunk Európa közepén a történelmi-földrajzi huzatban. Itt csak európai szocializmust lehet csinálni — nem kelet-európait és nem nyugat-európait. A- szocializmus itt csak az európai életmód, kultúra és értékrend szerves folytatása lehet. Miközben harcolunk a régi időkből örökölt és a tőkés országokból beszivárgó romboló nézetekkel, megőrizzük mindazt, ami a korábbi fejlődésből érték, és ami életképességünket, működőképességünket növelő-^ en rendszerünkbe beépíthető. Fejlődésünk nem mentes az ellentmondásoktól, a feszültségektől. Ezek nagy része nem napi feszültség, hanem korszakos és történelmi. Mostanában a napi gondok túlságosan elfedik ezeket az alapvető feszültségeket, érdekütközéseket. Olvastam az MSZMP Központi Bizottságának 1987. november 11-i üléséről szóló közleményében, hogy „a szocializmus felépítése korunkban a magyar nép történelmi vállalkozása”. Most dől el, tudjuk-e egyáltalán jól csinálni. Ügy hat, a népesség többségének gondolkodásában, politikai érettségében ehhez megvannak a feltételek. De megvannak-e a szükséges feltételek a vezetés és az ideológia minden szintjén? Tudja-e kezelni a politika például azt a folyamatot, hogy miközben az érdekek mindinkább differenciálódnak, egységes, szerves egészbe való integrálódásuk késik? Most már annyi érdekjut felszínre, annyi érdek fogalmazódik meg, ütközik és egyezkedik, hogy szinte felsorolni is nehéz, nemhogy rangsorolni, rendezni, egységbe építeni. S ezek igazi érdekek. Ha csak azt nézem, hogy például a Parlamentben, a Központi Bizottságban vagy a Minisztertanácsban menynyi felső szintű érdek ütközik és egyezkedik, már nem is irigylem a felső vezetőket. S ez a nemzeti érdek, a magyarság érdeke. Ezen belül kiemelkedően fontos a nemzetbiztonsági érdek — mind katonai, mind gazdasági értelemben. Nemcsak arról van szó, hogy a határokon nem engedjük be az ellenséget, az ellenséges eszméket, a csempészárut. Nemcsak arról van szó, hogy növeljük a közbiztonságot, létbiztonságot és a jogbiztonságot, hanem arról is, hogy biztosítanunk kell gazdaságunk működéséhez a feltételeket a jelenben és a jövőben. Hozzá kell jutnunk mindahhoz — tudáshoz, anyaghoz, energiához, pénzhez és technológiához —, ami zavartalan fejlődésünk feltétele. Állítsuk csak a nemzeti, nemzetbiztonsági érdeket egy másik, felső szintű alapérdek mellé! Lássuk, össze- férnek-e egymással. Ez pedig a rendszerérdek, az ideológiai érdek: az, hogy itt szocializmus épüljön, és ne más. Az, hogy fennmaradjon a kizsákmányolás- mentesség, a szocialista demokratizmus, a tervszerűség, a társadalmi tudatosság, a proletár internacionalizmus, a párt vezető szerepe, az állam felelőssége. Történelmi feladat összeegyeztetni a nemzeti érdeket és a rendszerérdeket. S ha emellé még odatesszük az „államérdeket”, a tánsa- dalmi érdeket, a lakosságnak mint fogyasztónak az érdekét, a demokráciára, a politika kulturáltságára irányuló objektív érdeket, már látjuk, milyen konfliktusok vannak az érdekek szűk körében felső szinten. Képzeljük csak el, hogy mennyi érdek jelentkezik, ütközik, egyezkedik a párt és állam választott testületéinek egy- egy ülésén, bármely téma is van napirenden. Növekedési, egyensúlyi, fizetőképességi, hatékonysági, struktúrapolitikai, ellátási, függőségcsökkentési, nemzetbiztonsági érdekek éppúgy, mint a népjóléti, a szociálpolitikai, életszínvonal-politikai, a közművelődési, a közegészségügyi vagy az ország különböző területeinek érdekei. Érdekellentétek, érdekfeszültségek mindenütt. Ezek azonban még csak az úgynevezett horizontális érdekütközések : egymással egyenrangú, azonos szintű érdekek harca, egyezkedése. A politika érdekintegráló funkciója — tehát hogy az érdekeket egységes rendszerbe foglalja, érvényesülésüket szabályozza, korlátozza, mederbe terelje — kiterjed a vertikális érdekegyeztetésre is. Az alsóbb szintű és részérdekéket — ezek érvényesülését — összhangba kell hozni a nemzeti, a társadalmi, a lakossági érdekekkel, a növekedési, egyensúlyi, fizetőképességi érdekekkel. S a felső érdekszférában nem érvényesíthető tartósan olyan kinyilatkoztatott és mesterségesen fölerősített érdek, amely az alsóbb szintűekkel tartósan szembenáll. Ha mégis megtörténik, akkor ennek a kiemelt felsőszintű érdek vallja kárát. Példának mondanám az egyensúlyt. Javítani kell az egyensúlyi helyzetet. Meg lehet ezt tenni az anyagellátás, a kooperációs fegyelem javításával, a jogbiztonság és az érdekeltségi biztonság erősítésével, hatékonyabb ösztönzéssel, műszaki fejlesztéssel stb. S meg lehet tenni azzal is, hogy az állami költségvetés szinte minden pénzt elvon a vállalatoktól, belekényszerítve őket a szűkített újratermelésbe. Így azonban leromlik a vállalatok jövedelemtermelő képessége, csökken az adó befizetése, romlik a költségvetés és az állam egyensúlyi helyzete. A vállalatnak, vállalkozásnak objektív lényegéből, jellegéből adódó törvényszerűségei, reagálásmódjai vannak. Ha ezekhez a politikai és gazdaságvezetés nem igazodik, akkor épp eredeti célját nem lesz képes elérni. A történelmi jelentőségű feszültségek sora mutatja, hogy itt elvi, elméleti, ideológiai kérdésekről van szó. Olyan gazdaságelmélet kell, amely mögött ott áll egy korszerű, fejlődőképes ideológia. Plrityi Ottó Megkezdték az idei munkát a Kaposvári Városi Tanács szociális foglalkoztatójának dolgozói is. A 20 főnyi varrodai részlegben ágyneműk, otthonkák készülnek. A kész terméket saját boltjukban értékesítik vagy a kórházaknak adják el, de partnerük a Tritex kereskedelmi vállalat is A tanácsok 1988. évi terveiből Strandbővítés Sóstón, vitorláskikötő Siófokon Az elmúlt két évbein több fontos létesítménnyel gazdagodott Siófok. Jelenleg is fólyiik néhány fontos építkezés. A létesítményék égy részét az idén, a többit jövőre fejezzük be — mondta dr. Gáti István tanácselnök. — Körülbelül májusban készül el az új gyermekkönyvtár és az áfész székháza. Ugyancsak a tavasszal adják át az építők az Ibusz és a bank új székházát a város központjában. A MÁV rekonstrukciós munkálatait — 700 millió forint költségű — jó ütemben végzik, s új kórházi szárny épül 120 millió forintos költséggel. Az év végére minden bizonnyal véget ér az építkezés a gimnázium területén: öt tanteremmel lesz akkor több a középiskolában. A napokban kezdik meg a Batthyány utcában és környékén a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges munkálatokat. Ez a beruházás társulati úton valósul meg, több mint 120 millió forintos költséggel, és körülbelül 1991-ben fejeződik be. Siófok délnyugati részén, az úgynevezett Granáriumban SV* Makett a régi és a mai faluról Egyszer vendégei voltak a somogysárdi tanácselnöknek. Az egyik áradozva mondta, mennyire tetszik a faluközpont a parkkal. Megkérdezte: ki volt az az erdész, aki ilyen szépein kialakította a teret. A tanácselnök mosolyogva válaszolta: nem erdész volt az, hanem a párttitkár. Órák óta beszélgettem Vörös Vincévé1, a somogysárdi községi pártvezetőség nyugdíjas titkárával, amikor előhozakodott ezzel a történettel. Jellemzőnek találtam. A most hetvenéves Vörös Vince igazi szerelmese a községnek; sokat tett azért, hogy gyarapodjon, fejlődjön, szépüljön. — Ügy alakult az életem, hogy a felszabadulás után mindenben részt vettem. 1945-ben léptem be a pártba, ott voltam a földosztáskor, a földműves-, a takarék-, a termelőszövetkezetek megalakításakor. 1948-tól számítom magam pártmunkásnak. Azt hiszem, nagyon kevesen mondhatják el magukról: mindig ezen a vidékér»: Jutában, Hetesen, Csom- bárdon, Bodrogon, Sörnye- pusztán, Somogysárdon politizáltam. Ez volt a területem hol párttitkárként, hol a járási pártbizottság instruktoraiként. Amikor egyesültek a tsz-ek, 1969-ben hazahívtak Hetesről a szülőfalumba. Utána végig itt voltam községi pártvezetőségi titkár, 1978. évi nyugdíjazásomig. Most is részt veszek a párt- munkában mint a kaposvári városi pártbizottság tagja. A tanácsok megalakulása őta tanácstag vagyok. Két világoskék dossziét vett elő. Iratokat, a faluról gyűjtött fényképeket őriz. Azokét a létesítményekét, amelyeknek a megépítésében neki is szerepe volt. Eredeti szakmája kőműves, s ez mindig érződött a munkájában. Felesége közben teát, süteményt hozott be. Hamarosan ötvenéves házasok lesznek. — Az asszony segítsége, a harmonikus családi élet nélkül nem tudtam volna helytállni. Abban az időben általában tíz óra után kerültem haza. Különösen 1969-ig tartózkodtam keveset itthon. Somogysáird a méneséről híres. Kevesen tudják: neki köszönhető, hogy Somogy- fajszról 1953-bam hozzájuk települt át a ménes. Akkor ez sok munkalehetőséget adott a sárdiaknak. Ha nem tett volna mást a szülőfalujáért, akkor is tisztelnék az itt élő emberek. Gyakran fölemlegetik: ő harcolta ki, hogy az egykori malomból, amely a múltban a politizálás központja volt, művelődési otthon legyen. Pedig nem volt könnyű, mert az akkori tsz-elnök először nem akart belemenni, a szövetkezet ugyanis raktárnak használta. Ugyanilyen harc árán építették meg az iskolát a jelenlegi helyén, aztán a fel- szabadulási emlékművet. Az utóbbinak az engedélyezése miatt kerekedett sok bonyodalom. Ma — a Béke park oszlopos tujáival — az éke Somogysárdmak. — Azért voltam szerencsés helyzetben, mert jóban- rosszban együtt éltem az itteni emberekkel ; ismertem őket, és ők is engem. Egyetértettek velem, amikor azért küzdöttem, hogy helyben lakók legyenek a vezetők. Sok szolgálati lakást építettünk. Megmutatta a házat. A földszinten ő lakik a feleségével, az emeleten a fia — a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán technikus — él a családjával. A falon sok a trófea, a nyugdíjas párttitkár négy évtizede vadász. A legnagyobb meglepetés a padlástérben ért : valóságos vadászati múzeumot alakított ki régi fegyverekből, kitömött állatokból, trófeákból, bőrökből. — Nemrég jöttem haza a balatonfüredi kórházból... Sajnos, megint a szívem. Persze ha vigyázok, szedem a gyógyszert, nincs semmi baj. Legjobban az erdőben, a szőlőben, a halastó melletti zsilipnél érzem magam. Nincs az az injekció, amely úgy segít, mintha hallgatom a vízcsobogást. Amikor leballagtunk a házi múzeumból, azzal fordult hozzám : — Van egy új tervem is: elkészítem az 1930-as és a mai Somogysárd makettjét. A térképem, a rajzom megvan róla. Valamikor ez volt a környék legszegényebb falva, ma pedig milyen szép, fejlett... Hadd maradjon fenn róla ez az emlék ... Lajos Géza folytatják a szennyvízhálózat építését, ugyancsak társulati és állami pénzből. — Nem lehet tovább halogatni a sóstói strandbővítést: ott ugyanis szinte elviselhetetlen a zsúfoltság. A tízezer négyzetméterrel bővített részt a szezon kezdetére remélhetőleg sikerül átadni. Az Európa szálló és a Siotour szabadidőközpontja között fekvő területen mintegy 500 vitorlás befogadására alkalmas kikötő épül. Az idén több mint 50 lakás építését kezdik meg a szövetkezetek, 142 pedig az OTP beruházásában készül. A jövő év tavaszára 48-at adnak át ebből. Sajnos, a Foki-hegyi OTP-lakások — főként ■ a kapacitás hiánya miatt — a tervezettnél lassúbb ütemben készülnek. Most más területről próbálnak kapacitást szerezni. — Néhány beruházásról egyelőre le kell mondanunk —_folytaitta a tanácselnök_— Nem tudjuk felépíteni a tervezett 24 szociális lakást és a nyolctantermes iskolát. Az új temető területét megvásároltuk, a tervek is elkészültek, az építkezést azonban le kellett állítanunk. Elmarad a Dimitrov park felújítása is, akárcsak az állomás elé tervezett park megépítése. A tanácsnak és intézményeinek működése kiegyensúlyozott, anyagi 'gondjaik nem volltak. A múlt évben az üdülőhelyi díjból és az adóból némi tartalékra is szert tettek, s a még takarékosabb gazdálkodás révén föltehetőleg az idén sem kell tartaniuk súlyosabb anyagi nehézségektől.
