Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-27 / 22. szám
( Somogyi Néplap 1988. január 27., szerda OTTHON ÉS CSALÁD Szép ház a végeken Az egész család építette és szereti Hány meg hány fiatal álma az önálló fészek, a saját családi ház? Az álmokat, vágyakat tett követi. A somogyi városokban, falvakban sok takaros porta épült. Igenám, de hogyan? Egy építészi tanácskozáson hallottam a közelmúltban, hogy a lakásépítők több mint fele túlzott igények szerint házkolosszusokat emelt, míg sokan a pénzhiány miatt saját barkácsolással csúfították el, építették meg hibásan az otthonukat. Kevés olyan házat látni, amely egyszerre foglalja magába a harmonikusságot, az építtető családias elképzeléseit és kedvességet, szerénységet is. Bolhón egy életvidám fiatalember arról győzött meg, hogy az övéké így épült. — Hogyan kezd egy vő- gyerek? — kérdezte tréfásan Berkics Márton. — Odaköltözik a felesége famíliájához, és elkezd gyűjteni a saját házára. Mi is így kezdtünk. Mindig azt hallottuk, a veréb is csak azután tud repülni, ha kitollasodott. Gyűjtsetek szépen, lassap, évekig, aztán majd nekiáll- hattok a házépítésnek. Másfél év után azt mondtuk, megpróbáljuk a repülést toll nélkül... Berkics Mártanék ekkor visszaköltöztek Drávaszen- íesről a fiatalember szülőfalujába, Bolhóra. — Harmincezer forintért vettünk egy csöpp kis házat. Kívülről elég rossz képet mutatott, de azért némi átalakítással lehetett lakni. Ekkor jött a munka dandárja. Megkezdődött az anyaggyűjtés, fölkészülés az építkezésre. A villanyszerelő fiatalember attól kezdve nem ismert lehetetlent. Éjt nappallá téve dolgozott, régi épületeket bontott, anyagokat szerzett be a jövendő családi fészekhez — olcsón, szinte fillérekéit. Ebben a feleségétől is minden támogatást megkapott, az asszonyka is ugyanúgy részt vett a munkákban. A Berkics család hét gyermekének egyike Márton, ezért aztán amikor megkezdődött az építkezés, a hat Terhességi torna A gyakorlatok várandós kismamáknak készültek, ezeket könnyedén, lassan végezzék: közben lélegezzenek egyenletesen, mélyen, nyugodtan. Ha megerőltető, kevesebbszer végezzék. 1. Üljenek a sarkukra, karjukat nyújtsák előre. Térdeljenek föl, s közben bal karjukat lendítsék hátra. Mindkét karjukkal ismételjék meg a gyakorlatot még egyszer. 2. Ereszkedjenek térdre, kezüket tegyék csípőre. Törzsüket döntsék balra, közben karjukat nyújtsák oldalra. Mindkét irányban ismételjék még egyszer. 3. Feküdjenek hanyatt, támaszkodjanak könyökükkel a talajra. Homorítsanak, s közben a kezüket szorítsák ökölbe. Ismételjék meg még egyszer. 4. Feküdjenek hanyatt, térdüket hajlítsák be. Emeljék föl a törzsüket hatszor. 5. Feküdjenek hanyatt, lábukat és karjukat nyújtsák oldalra, lábukat hajlítsák be. Térdüket tárják szét, majd zárják össze. Ismétlés még nyolcszor. 6. Feküdjenek hanyatt, lábukat és karjukat nyújtsák oldalra. Jobb lábfejüket fordítsák befelé, bal tenyerüket pedig kifelé. Térjenek visz- sza alaphelyzetbe, lazítsák el izmaikat. Mindkét kezükkel és lábukkal ismételjék meg testvér lelkesen támogatta a családot. — Egy barcsi építésszel közösen terveztük a házat, összeültünk, elmondtuk a gondolatainkat, és ő végleges formába öntötte. Amikor aztán elkészült — ez volt a legnagyobb dicséret — eljött, megnézte* és azt mondta: Márton, ez jobb, mint amit terveztem. Az építkezéshez a hetvenes évek végén még nem kaphatott egy fiatal család 350-400 ezer forintot, mint manapság. Igaz, azóta az árak is jelentősen emelkedtek. Ahogy a fiatalember most összeszámolta, nem is került többe az ő házuk félmillió forintnál. Mikor látja hitetlenkedésünket, sorra bizonyítja, hol mennyit faragott le a költségekből. — Az épületanyag nyolcvan százalékát valós árának töredékéből szereztem be. Mindig az lebegett a szemem előtt, hogy hol menynyit lehet megtakarítani. a gyakorlatot még négyszer. Végezetül járkáljanak könnyedén a szobában. B. K. Akkoriban nem kellett csúszópénz sem! Például Békéscsabán, ahonnan a cserepet hoztam, elmeséltem az ottani gazdasági vezetőnek: a Dráva partjáról jöttem el magukhoz, átkeltem a Dunán, a Tiszán, mert ezt a szép cserepet szeretném a házam tetejére fölrakni. Amikor megkaptam a cserepet, ötszáz forintot adtam egy borítékban a vezetőnek. Három nap múlva egy válaszborítékban visszaküldte. Uram — írta —, nekünk Is reklám, hogy egy somogyi faluban békéscsabai cserép a maga házának kalapja ... , 1980-ban tudtak Berkicsék az új házba költözni. A bol- hói utcasorból kilógott a merész épület. Titulálták a helybeliek pajtának, koporsónak és sok minden egyébnek, ám alig néhány évnek kellett eltelnie, amikor már a környékről, sőt Barcsról is jöttek ismeretlen emberek hozzájuk, hogy mutatnák meg a házat, mert ők is ilyet szeretnének építeni. — A család összefogása nélkül nem ment volna — emlékezik vissza a tulajdonos. — Nemcsak az asszony, hanem a két fiam is segített, még ha mással nem is, de a mosolyával. Berkicsék azóta is szépítik a házukat, kertjüket. Igaz, ahogy mondják, nem a szabadidő rovására. Pihenés, kirándulás és a szenvedély, a hobbi, a vadászat is rendszeresen szerepel a programjukban. A közösen épített családi fészek még jobban összehozta őket, s ma már a ház is Berkicsnek számít. A lakás az ötödik családtag. Békés József Fát hord Nemeskisfaludon 115-en élnek. A lakosságnak majdnem a fele nyugdíjas korú. Pontosan 51-en vannak. ' A jövőben még magasabb lesz az arányuk, hiszen a fogyó lélekszámú községből nem az öregek távoznak. A falu elöljárója, Madarász Zsigmond a néhai szabadságharcos, forradalmár Madarász József dédunokája. A 79 éves ember a Nefelejts utcában lakik. Mint mondta, nem tévedés takaros házának falán a fölirat, hiszen az utca nem a virágról kapta a nevét. Valamikor olyan sár volt itt, hogy aki erre járt, nem felejtette el. A reformer őshöz • méltó kiállással Madarász Zsigmond elintézte, hogy most már valamennyi utca kövezve van a községben. — A tétlenséget, a, sopánÜGYEM EGY NYUGODT SAROK!______________________________ Segítsünk az otthoni tanulásban Kisiskolások és nagyobb diákok mostanában kapják meg féléves munkájuk értékelését, a „bizonyítványt”. Ki több, ki kevesebb sikerrel zárja az első félévet. A még eredményesebb tanulás érdekében szóljunk a szülői ház tanulást segítő feladatairól. Ugyanis a tanórákon folyó feldolgozó munka mellett a ma iskolája nagy szerepet szán az otthoni tanulásnak az ismeretek elsajátításában és gyakorlásában. Ennek megszervezése, segítése nehéz feladatok elé állítja a szülőket. Először is be kell látni, hogy nemcsak a felnőttek munkája a fontos, hanem a gyermekek tanulása is. Eredményességéhez jórészt azok a föltételek szükségesek, mint a mi munkánkhoz. Bizony, nem egyszer bosszankodunk azon, hogy nem hagynak bennünket nyugodtan dolgozni. Vajon mi, szülők gondoskodunk-e a tanuláshoz szükséges nyugodt feltételekről, az Minden szakember egyetért abban, hogy a hosszabb élet és a tantósabb egészség érdekében több mozgásra van szükség. Szívinfarktus után is helyesnek, sőt szükségszerűnek vélik az orvosok a sportot, de előfeltételül a kerékpár-ergométeres fokozatos terhelést tartják. Dr. P. Lipkin és munkatársai egy neves angol orvosi hetilapban számoltak be arról, hogy a szívinfarktuson átesettek terhelhetőségének mérésére sincs föltétlenül otthon derűs légköréről? A segítés első alapelve: a rendezett, kiegyensúlyozott csa- láai élet. A másik alapelv, hogy jól kell ismernünk gyermekünk fejlettségét, értelmi, erkölcsi, akarati tulajdonságait. Enél- kül könnyen teljesíthetetlen követélményeket „ állíthatunk elé. Akár lebecsüljük, akár fölértékeljük gyermekünket, káros hatású lehet, nemcsak a tanulásban, hanem a viselkedésben, a jel- lemfejlődésfoen is. A helytelen szülői értékelés és követelés miatt egyesek rendkívüli, zseniális gyermeknek tartják magukat, és túl sokat megengednek maguknak. Másokban kialakulhat a kisebbrendűségi érzés. Gátlásosak lesznek a tanulásban, mivel eleve úgy ülnek le a lecke mellé, hogy ezt ők úgysem tudják megtanulni. Olykor előfordul, hogy az iskolai munkát közepesen végző tanulót a szülők megszükség speciális kerékpár- ergométerre, hanem elég hozzá két egészséges láb is. Huszonhat — szívinfarktuson átesett — beteget, akinek szív-teljesítőképessége más-más fokban csökkent, hat percig képességüknek megfelelően gyalogoltattak. Így derült ki, hogy a szív percenkénti összehúzódásai ugyanolyan változást mutattak a gyalogterhelés hatására, mint a költséges kerék- pár-ergométer használata idején. terhelik a zene-, a nyelv-, a balett- stb. tanulás kötelezettségével. Abból a nemes törekvésből kiindulva; hadd fejlődjék a gyerek minden- öldalúan. Vagy egyszerűen divatból, szülői versengésből. Nem gondolják azonban végig, mit jelent mindez együttesen, így azután nem egy tanuló időben többet „dolgozik”, mint egy felnőtt. A káros hatás egyrészt a testi- lelki fejlődésben mutatkozik meg, mivel nincs elég ideje pihenni, játszani, a saját érdeklődésének megfelelően tevékenykedni. Másrészt az iskolát, a tanulást szükséges rossznak tartja vagy egyenesen megútálja. Szent fogadalmat téve: „ha egyszer végzek, nem tanulok soha többé.”) Az eredményes tanulás több fontos föltételét a szülőknek kell megszervezniük, így legyen ikülön szoba vagy egy nyugodt sarok a gyermeknek a tanuláshoz, ahol persze nem tévénézés vagy magnózás közben tanul. De a felnőttek beszélgetése se zavarja a gyermeket, mert így nehezebb a figyelem megtartása, lassan megy a tanulás, és gyorsabban _elfá- rad a gyermek tanulás közben. A megosztott figyelem több energiát emészt fel. Szükséges a tanulás közbeni pihenés is, a 10—15 perces mozgás, séta vagy torna. Nem helyes az ebéd utáni azonnali tanulás, kell egv kis kikapcsolódás, legalább jó órányi. Ugyanis régi bölcsesség, hogy a „teli has nehezen tanul.' Dr. Szeléndi Gábor Ergometer helyett gyaloglás DOBOZBÚTOR a gondozónő A gyerek növekedésével az iskolai tantárgyak is sokasodnak. Nagyobb lesz a könyvek és füzetek mennyisége, több hely kell. Sokan keresik ilyenkor a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásokat. Ilyen példát mutatunk be a dobozszekrény- nyel. _ kodást nem tudom elviselni— mondja a fogadószöbá- ban. A zsúfolt könyvesszekrényen levő, gondosan letakart írógép arról árulkodik, hogy a tulajdonos nemcsak olvas, hanem alkalmasint gondolatait is papírra veti. — Miként gondoskodnak az idős, magatehetetlen emberekről? — kérdeztem a falu elöljárójától. — Január 1-je óta szociális gondozónő látja el ezt a feladatot. Kovács Tiborné maga is gondozásra szorulna. Ottjár- tunkkor temette el édesanyját. A férje már korábban meghalt. Három gyermeke van; a legnagyobb már férjhez ment. Tizenhét éves lányát és kétéves fiát egyedül neveli. Tizenöt éve ő a faluban a vöröskeresztes titkár, így esett rá a választás, amikor gondozónőt kerestek. — Rozi néninél még be kell hordanom a fát — jut eszébe, miközben a tor után maradt poharakat, tányérokat mosogatja. Rozi néni, azaz Szira Jánosáé nem tud fölkelni az ágyból. A gondozónőn kívül nincs más, aki segítsen neki. Első férje nem jött haza a Don-kanyarból. Szira Jánosra tíz évet várt, de már ő sem él. A házasságba hozott ugyan gyereket, de az unokái segítés helyett a temetésre gyűjtögetett forintokat szeretnék elravaszkodni tőle. — Pedig milyen nehezen gyűlt össze — mondja el- csukló hangján az öregasz- szony. — Amikor 1955-ben összeházasodtam a férjemmel, eladtam a tapsonyi háA dupla méretű (100X50X 50-es) dobozokat elhelyezhetjük fekvő vagy álló helyzetben, úgy hogy homlokza- tilag a legcélszerűbb formát adják. Ha térbe állítjuk az összeállítást, akkor ne tegyünk hátfalat, fal mellé helyezve viszont célszerű. A doboz anyaga lehet 10 milliméter vastag rétegelt lemez, de készíthetjük 20 milliméteres panelból is. A felületét gyenge csiszolás után lehet pácolni. A dobozokat egymáshoz kell rögzíteni csavarozással. zamat. Aki megvette, nem tudott pénzben fizetni. Adott tehenet, s hogy a veszett fejszének nyele is kerüljön: szénát is hozzá. Erről indultunk. A többit kétkezi munkámmal kuporgat- tam hozzá. A Templom utca 5. szám alatt két idős néni lakik. Trombitás Péterné és néhai testvérének felesége, Németh Istvánné. A 68 éves asszony asztmás. Már négyszer volt Mosdóson. Zsebében állandóan ott van készenlétben a légzőkészülék. A kórházban megcsípte egy szúnyog, amely előtte fertőzést szedett össze. Azóta még az újságot sem tudja elolvasni. Két lánya van, a sógornőjének nincs gyermeke. A kisebbik lányát most műtötték, a nagyobbik messze lakik. Sógornője tíz évvel idősebb nála. — Az az igazság — mondják búcsúzáskor _—, hogy elkel a gondoskodás, a segítés ... B. A.
