Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
1988. január 23., rzombat Somogyi Néplap 3 Javul a minőség A teljesítmény növelésére ösztönöznek „Minden területen alapvető követelmény az ,egyenlősdi’-vel való következetes szembeszállás. A nagyobb és jobb teljesítményeket — mind az egyéneknél, mind a kollektíváknál — anyagilag és erkölcsileg egyértelműbben kell elismerni." (A megyei pártbizottság december 2-i határozatából.) A pártmunka megújításáért Legfőbb tartalékunk: az emberi alkotóerő Szép eredményeket ért el a Tungsram Rt. Kaposvári Elektronikai Gyára a múlt évben. A szerkezetváltás gyümölcse most ért be. Bó- jás Gyula, a gyár pártvezetőségének titkára kiemelte a teljesítmények ösztönző elismerésének a hatását is mindebben. — Az ezer dolgozó negyvenöt százaléka részesül csoportos teljesítmény-bérezésben — mondta Báli György munkaügyi osztályvezető. — Ezenkívül 17—18 százalék a szellemi dolgozó, a többi órabéres. Ök olyan területen dolgoznak, ahol a teljesítmény mérésére nincs lehetőség. Mennyire ösztönző a csoportos teljesítmény-bérezés? Gazdag tapasztalatokat szerzett erről Németh József, a lámpagyártás üzemvezetője. — Az a helyzet, hogy nálunk el kell hogy fogadják. Persze ennek egy föltétele van: a mérés mindenki számára egyértelmű, az elszámolás pedig követhető legyen. Akkor nem lehet ellenvélemény. Azt persze nem akarom elhallgatni, hogy van egy akadály, éppen most dolgozunk azon, hogy ezt elhárítsuk. Még a csoportos elszámolás rendszere sem kielégítő, ezen belül — ahol lehet — az egyéni teljesítmény-szinteket is mérni akarjuk. Az a törekvésünk és célunk, hogy ne sikkadjon el a felelősség. A lámpagyártás úgynevezett higanygőzlámpa-oldalán most ilyen a rendszer. — Nálunk a csoportos bérezés elöföltétele a stabil gyártástechnológia, a megfelelő színvonalú termék, s az, hogy a selejt 3 százalék alatt legyen — egészítette ki az elmondottakat Mészáros Lajos elektronikai üzemvezető. — Ez a tömeggyártásnál megfelelő. Az is fontos, hogy a dolgozók begyakorlottak legyenek, az átlagos 100 százalék fölött teljesítsenek. Ebben az esetben hasznos a csoportos bérezés. — Elfogadják a dolgozók ezt a formát? — Ha ezek az előfeltételek megvannak, akkor nekik is érdekük. Ösztönző a miÉpítőtábori A KISZ Központi Bizottságának építőtáborok titkársága felkészítő értekezletet tartott pénteken az építőtáborokat üzemeltető gazdálkodó szervezetek vezetői, illetve a megyei KISZ- appaaátusok felelősei számára. A KISZ KB székházában megrendezett tanácskozáson a Pénzügyminisztérium, valamint a Társadalombiztosítási Főigazgatóság munkatársai arról tájékoztatták a résztvevőket, hogy az új vállalati és személyi jövedelemszabályozás bevezetésével miként változik az építőtáborokra vonatkozó gazdasági, ' illetve költségelszámolások rendszere. Az előadásokon szó volt az általános forgálmi adózás és a személyi jövedelemadózás módozatairól, valamint a társadalombiztosítási járulék fizetésének esetleges mentességéről. Az építőtáborok titkársága folyamatosan dolgozza át a ’ diákfoglalkoztatás szabályozási rendszerét. A személyi és vállalati jövedenöségre is, mert csak a jó munkadarab után fizetünk, a sei ej tért nem. — Így van a lámpagyártásban is — tette hozzá Németh Jósef. — A csoportok a megtermelt bért differenciáltan osztják el. Most viszont már az egyéni telje- sítménvrés is számít. Az viszont fontos, hogy a szubjektív elemeket a legcsekélyebbre csökkentsük — Mennyire érzi a különbséget a jól dolgozó, ha összehasonlítja magát azzal, akinek kisebb a teljesítménye? — Most már érzik, ez persze nem jelenti azt, hogy nincs szükség a rendszer továbbfejlesztésére. — A differenciálás mértéke attól is függ, hogy milyen a dolgozó szakmai tudása — emelte ki Mészáros Lajos. — Tavaly nálunk a nulla és a négy forint között volt a felosztó órabérbeli eltérés. A dolgozók a csoport által végzett munka bérfedezetéből ilyen arányban részesedtek. — Lehet-e növelni ezt a különbséget? — A szakszervezet képviselőivel negyedévenként felülvizsgáljuk, hogy van-e szükség módosításra. Persze egyik hónapról a másikra is fölkészülés lemszabályozás változásai, valamint az oktatási reform szükségessé tették ugyanis az ezzel összefüggő jogszabályok rendezését. A diákok foglalkoztatásának egyik alapvető formája az építőtábor. Ez a diák- foglalkoztatási forma korábban sem kapott költségvetési támogatást. Ezért született döntés arról, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének mentességével, illetve a forgalmi adó visszatérítésével támogatjuk az építőtábori mozgalmat. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a vállalatokat is érdekeltté tegyék építőtáborok üzemeltetésében. A preferenciák által megtérülő ösz- szeget a táborok működtetésére használják fel, így a fiatalok számára kúlturál- tabb, színvonalasabb körülményeket teremthetnek. Az építőtáborok titkársága vizsgálja azt a lehetőséget is, hogy az építőtáborokba utazó fiatalok utazási költségeit hogyan csökkenthetnék. lehet változtatni egyedi esetekben. Van rá példa ugyanis, hogy valakinek olyan mértékben megváltozik a teljesítőképessége. A mi üzemünkben jó dolgozók vannak, éppen ezért ez az ösz- szeg általában fölfelé mozog, ritkább az olyan eset, amikor lefelé. Németh József érdekes példával hozakodott elő: — Amikor a múlt év közepe táján bevezettük az egyéni teljesítménybérezést, attól kezdve a dolgozók is mentek a munka után. pedig előtte figyelni kellett, van-e. nincs-e munkájuk. — Az egyéni érdek itt kapcsolódik a csoportérdekkel — így Báli György munkaügyi osztályvezető. — A kettő együtt jelent többet. Fontos, hogy kihasználjuk a teljesítményforma önszervező erejét. S ha önmagának, a csoportjának többletet keres, a rendszer olyan, hogy ezt elismeri. Kovács Margit több mint tizenöt éve dolgozik a gyárban, most a higanygőzlámpa-szerelésen. Ö mindig jóval többet teljesít, mint a norma. Éppen ezért elsősorban az egyéni bérezés híve. — Éppen azért, mert volt rá példa, hogy csak kicsivel kerestem többet, mint aki lazsált. Szerintem lehetné« nek még nagyobbak a különbségek. Nem mindenkinek olyan ugyanis a hozzáállása, hogy többet teljesítsen ... — A dolgozók arra számítanak, hogy ez a teljesítményelv kiterjed másokra — a műszakiakra, az alkalmazottakra, sőt az irányító apparátusra is. Mindenképpen szükség van arra, hogy a bevezetése felgyorsuljon. Ezekben a napokban jutott el a pártszervezetekhez a Titkári tájékoztató című kiadvány legújabb száma, amely a párt vezető szerepéről és a politikai intézmény- rendszer továbbfej lesztéséről s;óló téziseket tartalmazza. A Politikai Bizottság azzal a szándékkal bocsátotta pártvitára az anyagot, hogy a kommunisták ismerjék meg. beszéljenek. vitatkozzanak róla, és javaslataikkal, véleményükkel segítsék a Központi Bizottságot a lehető legjobb állásfoglalás kialakításában. A XIII. kongresszus politikai állásfoglalása alapján a Központi Bizottság már 1985- ben úgy döntött, hogy munkabizottságot választ e téma vizsgálatára és a teendők kidolgozására. A szakértők és a politikai vezetők széles körének bevonásával folytatott munka eredményeként fogalmazták meg a téziseket, amelyek — a részletek felvázolása nélkül — jelzik a párt és a politikai .intézményrendszer megújításának irányait. A PÁRTDEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSE Mit várunk a part vitától? Mindenekelőtt azt. hogy erősítse vagy cáfolja azokat a szándékokat, amelyeket a tézisek tartalmaznak, másrészt javaslatokat, elképzeléseket várunk a politikai célok, irányok konkrét megvalósításához. A dokumentumból is kiderül : a fő cél a párt munkájának megújítása, a vezető szerepének erősítése. Minthogy a párt képezi a szocialista politikai intézmény- rendszer legfontosabb és egyben meghatározó elemét, központját, a párton belüli változások kihatnak az intézményrendszer más elemeinek — az állami, társadalmi szervek és szervezetek — működésére is, egyben feltételezik azok változását, fejlődését. A politikai intézményrendszer fejlesztése, működésének módosítása nem öncélú: a fejlesztést a szocialista építés objektív körülményeinek változásai indokolják. A rendező elv: tovább kell fejleszteni és szélesíteni a szocialista demokráciát, ezen belül mindenekelőtt a pártdemokráciát. Még jobban fel kell szabadítani az emberi alkotóerőt, mint legfőbb tartalékunkat. lehetővé tenni az újat, a jobbat akaró és alkotni tudó szellemiség érvényesülését és értékesítését, amely nélkül nem képzelhető el a szocializmus további eredményes építése. A vitára bocsátott anyag elsősorban azt tartalmazza, amit tenni akarunk. Világosan meg kell mondanunk azonban azt is, hogy mi az amit nem lehet megváltoztatni. Már csak azért is, mert az utóbbi időben megjelent publikációk egynémelyike a szocializmus lényegét kérdőjelezte meg. és ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül. Hazánk nemzetközi tekintélynek örvend : határainkon túl gyakran többre becsülnek bennünket barátaink és ellenfeleink. mint amennyire mi önmagunkat. Az utóbbi időben mutatkozó gondjaink a történelmi vívmányokat nem feledtethetik senkivel, és főleg nem engedhető meg, hogy azok kérdőjelezzék meg eredményeinket, akik mindezért vajmi keveset tettek. Akik pedig alkotó részesei voltak, a dolgozó emberek és köztük a kommunisták, ma is vállalják a terheket, készek szólni és tenni a kibontakozás. a jobbítás érdekében. Ezért világossá kell tenni: Magyarországon továbbra is a dolgozó nép fogja gyakorolni a hatalmat, és szocializmus épül. Ennek. megfelelően a dolgozó nép marxista —leninista pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorolja a történelmi hivatásából adódó társadalomvezető szerepét, és ennek nem lehet alternatívája a polgári értelemben vett többpártrendszer ! VITA ÉS EGYSÉG Szükség van viszont az új követelmények által kívánt megújulásra, a más módon való munkálkodásra, a szocializmus korszerűsítésére. Mindenekelőtt a pártnak kell alkalmasabbá tenni önmagát arra, hogy jobban tudja irányítani ~é/t a folyamatot: mindinkább politizáló, politikát alkotó, formáló, és nem operatív „ügyintéző” pártnak kell lennünk. Ehhez lényegesen fejlesztenünk kell a párt- demokráciát. Jobban be kell avatnunk a párttagságot, a pártszervezeteket a politika alakításába azáltal is, hogy a központi döntéseket megelőzően széles körű pártvitákat kezdeményezzünk a lehetséges alternatívákról. Gyakorlattá szükséges avatni a párton belüli felelős vitát, elismerve azt a tényt, hogy a párt tagjainak is csakúgy, mint a közéletben aktívan résztvevő pártonkívülieknek van és lehet eltérő véleményük egy-egy jelenség megítélésével vagy a megoldás módjával kapcsolatban. Az érdemi javaslatokat nem elég csak meghallgatni, hanem a döntéseknél figyelembe is kell venni. Ugyanakkor fenn kell tartani a döntést hozó testületeknek azt a jogát, hogy felelősségük tudatában — egyes véleményekkel ellentétben is — dönthetnek, de azok meghallgatása nélkül nem. A pártdemokráciának lényeges eleme, egyben a pártegység alapvető feltétele, hogy a többség akarata jusson érvényre. A döntések előtt nélkülözhetetlen a vita. és legalább ennyire fontos a döntések egységes képviselete és végrehajtása. A párt tagjainak nemcsak joguk, hanem kötelességük is az eltérő vélemények kifejtése, ütköztetése a pártfórumokon, mint ahogy kötelességük a döntések, a határozatok képviselete, megvalósítása. Ez a párt ütőképességének nélkülözhetetlen feltétele. Aki ezt nem tudja vállalni, az jobban teszi, ha — állampolgári jogainak sérelme nélkül —- kilép a pártból, és pártonki- vüli szimpatizánsként támogatja politikánkat. NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG Fejlesztésre vár a párt belső működési mechanizmusa is. A demokratikusan megalkotott pártpolitika keretei között fokozott önállóságot igényelnek és kapnak az irányító pártszervek és alapszervezetek. Fel kell oldanunk a felesleges kötöttségeket, a szervezeti élet túlszabályozottságát. radikálisan szakítani kell a formalizmussal és a papírtengerrel küszködő bürokratizmussal. El kell érnünk, hogy minden alapszervezet maga döntse el: mikor és mivel foglalkozik. Az alapszervezetek legyenek élő kommunista közösségek, amelyeket emberi, elvtársi szálak fűznek össze, és amelyeknek politikai jelenléte működési területükön folyamatosan érzékelhető. Legyenek nyitottak politikai munkájukban, és a környezetük is érzékelje, valósághűen ismerje, hogy a kommunisták mit akarnak, mit képviselnek. Az irányító pártszervek kötelessége, hogy minden eddiginél több. tartalmasabb és gyorsabb információval (és nemcsak kötelező feladattal) lássák el az alapszervezeteket. A pártmozgalom életének élénkítésére, megújítására van szükség, mert ez nemcsak egy jogos igény kielégítését jelenti, hanem elmozdulásunk, munkánk hatékonyságának feltétele is. A pártmunka fejlesztésének feltétele és egyben következménye is, hogy a politikai intézményrendszer minden egyes eleme önállóan és felelősen tegye a dolgát. Ez vonatkozik az országgyűlésre, a kormányzatra, a helyi takácsokra és a gazdasági vezetésre, valamint a társadalmi és tömegszervezetek központi, területi és helyi szervezeteire is. A párt politikai befolyásoló, irányító munkájának szükségességét az említett szervek önállóságának fejlesztése nem zárja ki. A módszernek azonban itt is változnia kell. Elveinknek megfelelően: politikai befolyásolásunkat a különböző szervezetekben dolgozó kommunisták útján gyakoroljuk. Felértékelődik tehát a különböző testületekben a kommunista csoportok szerepe. Érdemi működtetésüktől, az alapvető kérdésekben tanúsított egységes fellépésüktől egyre kevésbé tudunk eltekinteni. Ezért nagyon lényeges a kommunista csoportok rendszeres tájékoztatása, ösz- szefogása, munkájuk folyamatos értékelése mind a párt- bizottságok, mind pedig az alapszervezetek tevékenységében. A kiküldött anyag feletti vitának nincs határideje és nincs kötött formája. Ezt a pártszervek és alapszervezetek maguk dönthetik el. Mivel azonban a témát a Központi Bizottság 3 közeljövőben napirendre tűzi, nagy segítség lenne a pártszervezetek véleményét, javaslatait február első felében megismerni és hasznosítani. Petrovszki István a Központi Bizottság osztályvezetője Lajos Géza A Hídépítő Vállalat építi az aluljárót a siófoki pályaudvaron.
