Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

/ AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 17. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 21., csütörtök Sevardnadze Madridban Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter kedd este, bonni tárgyalásainak befejeztével, háromnapos hivatalos látogatásra a spa­nyol , fővárosba érkezett. Sevardnadze madridi tar­tózkodása alatt többször ta­lálkozik Francisco Fernan­dez Ordonez spanyol kül­ügyminiszterrel, tárgyal Felipe Gonzalez miniszter- elnökkel, ellátogat a képvi­selőházba és a tervek sze­rint csütörtökön fogadja őt János Károly király is. Sevardnadze a spanyol vezetőkkel a kelet—nyuga­ti kapcsolatokról, a leszere­lésről és kétoldali ügyekről folytat tárgyalásokat. A látogatás során Sevardnadze és vendéglátói várhatóan hosszú távú gazdasági, va­lamint kulturális együttmű­ködési megállapodási írnak alá. A spanyol sajtó nagy fi-1 gyeimet szentel Eduard Se­vardnadze látogatásának, akinek a személyében har­madszor jár szovjet kül­ügyminiszter Spanyolor­Gorbacsóv új könyve Olvasói fórum Mihail Gorbacsov Átala­kítás és új gondolkodás cí­mű kötetét olvasói fórumon mutatták be szerdán a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában. Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára megnyi­tó szavaiban emlékeztetett arra: világszerte nagy fel­tűnést keltett a hír, hogy az SZKP KB főtitkára közre­adta a témával kapcsolatos véleményét. Ezt követően Lakatos Er­nő, az MSZMP KB osztály- vezetője elemezte az újító szemléletet, merész gondol­kodást tükröző kiadványt. Megállapította: a szerző sodró stílusa magával ra­gadja, együttgondolkodás­ra serkenti az olvasót a mai valóság megismerésé­ben. Az írás — amely nem elmondott beszédek újra­közlése — egységes gondo­lati rendszert alkot a Szov­jetunióról, akár a némzat- közi viszonyokat, akár az egész emberiséget érintő globális, az ideológiai'szem- benállástól • független kér­désekről essék is .szó. Ezt tükrözi a kötet szerkezete is, amelynek első része a Szovjetunió belső átalakítá­sával, a peresztrojkával, a második a nemzetközi kap­csolatok megújításával fog­lalkozik. A módszer — iá múlt elemzése, a jelen fo­lyamatainak vizsgálata és a további fejlődés lehetséges és kívánatos útjának felvá­zolása — is egységbe fog­lalja a könyvet. Lakatos Ernő a továb­biakban kiemelte: a gorba- csovi gondolatok általános érvénnyel szólnak hozzánk. Jelenleg is folynak hazánk­ban az eszmecserék az ideo­lógia időszerű kérdéseiről, s a vita alapján foglal majd állást a témában végül a Központi Bizottság. Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete köszönetét mondott a két kiadónak, amiért lehe­tővé tették, hegy a magyar olvasók anyanyelvükön megismerhessék Gorbacsov mondanivalóját. szágban 1977 óta, amikor a két ország újra felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A kelet—nyugati kapcso­latokról tárgyalt Madrid­ban szerdán Eduard Se­vardnadze szovjet külügy­miniszter, aki Mihail Gor­bacsov üzenetét is átadta Felipe González kormány­főnek. Az üzenetben szó volt az SZKP KB főtitká­rának esetleges spanyolor­szági látogatásáról is. Szerdán, a kétoldalú mi­niszteri megbeszélések mel­lett Sevardnadze Felipe González kormányfő vendé­ge volt. Az eredetileg há­romnegyed óra időtartamra tervezett megbeszélés végül is két órán át tartott. Se­Az Izrael által megszállt arab területeken kialakult a feszült .helyzet újabb fej­leményeiről, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ál­lásfoglalásáról Hikmat Zaid a PFSZ budapesti képvise­letének vezetője tájékoztat­ta szerdán a sajtó képvise­lőit. Beszámolt arról, hogy a megszállt területeken min­dennapossá váltak a tilta­kozó megmozdulások, s az események egy polgári en­gedetlenségi mozgalom irá­nyába fejlődnek. vardnadze itt nyújtotta át Gonzáleznek Mihail Gorba­csov üzenetét. A levélben a szovjet politikus kifejezte a szovjet nép rokonszenvét Spanyolország népe iránt és jelezte, hogy szívesen ta­lálkozna Felipe Gonzálezzel a spanyol fővárosban. Mad­ridban ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a láto­gatás időpontját később ha­tározzák meg. Diplomáciai források szerint Gorbacsov levele taglalja a leszerelés­sel összefüggő főbb kérdé­seket is. A külügyminszteri esz­mecsere ma folytatódik és várhatóan két szerződést is aláírnak a gazdasági és a kulturális együttműködés A Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti képvi­seletének vezetője, Hikmat Zaid (az asztalnál középen) A katonák és a lakosság összeütközései eddig csak­nem 100 palesztin életét ol­tották ki, több százan meg­sebesültek, mintegy hatezer embert vetettek börtönbe, s négy palesztin vezetőt io- loncoltak ki szülőföldjükről. Hikmat Zaid, a magyar köz­vélemény szolidaritását, tá­mogatását kérte a palesztin nép harcához. Nagy teljesítményű aknás nyomásszabályozót cserél a Kögáz a Somogy Áruháznál. A régi, elavult szabályozó helyett korszerű szabályozót építenek be. A munkát úgy szervezték, hogy közben a gázszolgáltatás zavartalan volt fejlesztéséről. A PFSZ budapesti sajtótájékoztatója Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése A Magyar Rádió munkájáról A Magyar Rádió munká­járól, helyzetéről és tervei­ről tájékozódott idei első ülésén az Országgyűlés kul­turális bizottsága Horn Pé­ter elnökletével szerdán a Magyar Rádió székházában. Az ülésen — melyen részt vett Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke — a kép­viselőknek Hars István, a Magyar Rádió elnöke adott áttekintést az intézmény működéséről. Hangsúlyozta: annak elle­nére, hogy az új kommuni­kációs eszközök térhódításá­val az elmúlt években né­mileg csökkent műsoraik hallgatottsága, illetve meg­változtak a rádiózási szoká­sok, a Magyar Rádió a visz- szajelzések szerint megőriz­te társadalmi presztízsét, s az információk frissességét, gyorsaságát tekintve ma is vezető helyen áll a tömeg­tájékoztatásban. Az adatok szerint a lakosságnak mint­egy 88 százaléka minden nap rádiózik, 49—50 száza­léka pedig rendszeresen hall­gatja a híreket. A rádió je­lenlegi műsorideje a három programon belföldre napi 61 óra. Hat körzeti adója na­ponta 11 órában jelentkezik, külföldre pedig hat nyelven napi 17 . órát sugároznak. Az adásokban a zene és a pró­za aránya 61—38,6 százalék; a politikai, információs té­mák az összműsor-idö 15,7 százalékát adják. Nagyobb jelentőségű műsorszerkezeti változtatást nem terveznek. A most alakulóban levő fej­lesztési koncepciójuk lénye­ge a rádió információs sze­repének további növelése, a hírmagazinok és háttérin­formációk színvonalának emelése. Szeretnének még jobb és áttekinthetőbb mű­sorszerkezetet kialakítani, a három adó profilját még markánsabban elkülöníteni, s a különböző rétegek — korosztályok, települések, szakmák — információs és kulturális igényeit differen­ciáltabban fgyelembe venni. Az ülésen csaknem vala­mennyi képviselő elismerés­sel szólt a rádió munkájá­ról, s többen utaltak a kü­lönböző rétegekhez szóló műsorok fontosságára. Czo- ma László (Zala megye) az igényes ifjúsági műsorok értékközvetítő és nevelő ha­tását emelte ki, Földy Fe­renc (Borsod-Abaúj-Zemp­lén megye) pedig arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a gyermekprogramok jobban igazodjanak e korosztály életkori sajátosságaihoz, ér­deklődési köréhez. Tóth Já­nos, a bizottság titkára a rá­diós ismeretterjesztés kap­csán szorgalmazta, hogy az eddiginél még több műsor foglalkozzon a műszaki-ér­telmiség gondjaival, ered­ményeivel, a műszaki-tech- nikai fejlesztés témakörei­vel, a pályakezdők, konstruk­tőrök és technológusok mun­kájának bemutatásával. Árvái Lászlóné (Heves megye) és Király Zoltán (Csongrád megye) a rádió leghűségesebb és legszéle­sebb hallgatói rétegének — a nyugdíjasoknak, az egye­dülállóknak, illetve beteg embereknek — szóló műso­rok jelentőségét és szociál­politikai fontosságát emelte ki, javasolva, hogy e közön­ségét a rádió műsor- és szer­kesztéspolitikája még jobban vegye figyelembe. • Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun megye) arról a pótolhatatlan szerep­ről beszélt, amit ' a rádió nyújthat az információs és kulturális szempontból leg­inkább hátrányos helyzet­ben levőknek: a kistelepülé­seken, tanyákon élő embe­reknek. Hellner Károly (Bu­dapest) javasolta, hogy a Falurádióhoz hasonlóan ta­láljanak állandó, s lehetőleg reggeli időpontot egy, az iparral foglalkozó aktuális magazinnak. Sok képviselő üdvözölte azt a tendenciát, hogy a rádiós műsorokban, tudósí­tásokban egyre- nagyobb te­ret adnak az egymástól el­térő véleményeknek, néze­teknek, á társadalmi nyilvá­nosság érvényesítésének, a tisztességes és korrekt viták­nak. A kulturális bizottság tagjai kérték, hogy a rádió még inkább adjon hangot országgyűlési tudósításaiban is a képviselői vélemények­nek, felszólalásoknak. Ki­rály Zoltán javasolta: annak érdekében, hogy a különbö­ző nézetek, álláspontok erő­teljesebben kifejeződhesse­nek, ezek között a közvéle­mény jobban eligazodhas­son, a rádió- más-más adó­kon adjon lehetőséget az el­térő vélemények tükrözteté- sére. Ezzel kapcsolatban Hárs István kiemelte: cél­juk továbbra is az, hogy egy-egy műsoron belül, egy­szerre és együtt legyenek jelen a különböző felfogás- és megítélésmódok, egy-egy műsor önmagában is tükröz­hesse a nézetkülönbségeket. Zsigmond Attila (Budapest) az óbudai Fő téri esernyős szobrok eltűnéséről szóló példával szemléltette, hogy a rádió gyakran megalapozat­lan, és utánjárás nélkül „hírt” röppent fel, s kérte — csakúgy, mint Lásztity Radomir (Budapest) — a kö­rültekintőbb, szakszerűbb és pontosabb feldolgozásmó­dot. Bokor László (Buda­pest), a rádió történelemőr­ző, archiváló funkcióját emelte ki, s javasolta, hogy az intézmény a nagy értékű hanganyagát tegye akár so­rozatban, akár kazettán hoz­záférhetővé a kutatók, ér­deklődők számára. A képviselők ezt követően megtárgyalták a bizottság idei munkatervét, majd lá­togatást tettek a rádió stú­dióiban és műhelyeiben. UNESCO-tervek Magyar álláspont Az UNESCO-nak a jövő­ben törekednie kell a tagál- ■ lamok közti súrlódások csök­kentésére, a tolerancia szel­lemének erősítésére — hang­zott el a Magyar UNESCO Bizottság szerdai, az Akadé­mia székházában tartott köz­gyűlésén, amelyen ismertet­ték az UNESCO-nak az 1990- től 1995-ig terjedő időszakot átfogós harmadik középtávú tervével kapcsolatos magyar álláspontot. A Magyar UNESCO Bi­zottság a szocialista orszá­gok álláspontjával egybe­hangzóan javasolja, hogy az emberiség egészét érintő glo­bális problémákkal a konk­rét feladatokon belül foglal­kozzék a jövőben az UNES­CO. Ezekkel a súlyos gon­dokkal — köztük a harma­dik világ országainak gaz­dasági és kulturális elmara­dottságával, a helyi konflik­tusokkal, a környezetszeny- nyezéssel — a jövőben is számolni kell. A leszerelés területén bekövetkezett lé­nyegi előrelépésnek köszön­hetően remény van arra, hogy anyagi források szaba­díthatok fel ezeknek az át­fogó nehézségeknek az eny­hítésére. Az UNESCO-nak a jövőben is a saját alkotmá­nyában megszabott területe­ken kell tevékenykednie — hangsúlyozta az elnök. A középtávú tervvel kap­csolatos magyar állásfogla­lás kiemelt feladatnak tart­ja az analfabétizmus elleni harc segítségét, a kisebbségi csoportok oktatásának támo­gatását, a rendszeres to­vábbképzésre módot adó ok­tatási rendszerek kiépítését az egyes országokban. A ter­mészettudományok terén az ismeretterjesztés javítására az informatikai kutatások előtérbe helyezésére irányít­ja a figyelmet a magyar ál­lásfoglalás.

Next

/
Thumbnails
Contents