Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

Somogyi Néplap 1988. január 20., szerda OTTHON ES CSALAD Pulóver reggeltől estig Hozzávalók: (96 cm mell- bőséghez) 20 dkg nyersfehér. 5—5 dkg szilvakék, szürke RAVENNA moherfonal, 3,5- es kötőtű, körkötőtű. Kötésminták: Patentminta: 1 sima, 1 for­dított váltakozásával kötjük. Alapminta: a munka jobb oldalán sima, a bal oldalon fordított szemeket kötünk. -A mintás sorokban, leszámol­ható ábra szerint, jelzés sze­rinti színekkel dolgozunk. A szükség szerint fel nem hasz­nált színű fonalat a munka bal oldalán vezetjük. Szempróba : 23 szemx30 sor + 10 cm. Munkamenet: Háta: nyersfehér színű fo­nalból, 3,5-es kötőtűvel, 89 szemre kezdjük, patentmin­tával 9 cm magas kezdőrészt kötünk. A következő sorban, arányos elosztással 20 szemet szaporítunk. (109) A munkát alapmintával folytatjuk. A kezdéstől számított 30 cm elérése után a leszámolható ábra szerint fehér alapon szürke pettyekkel, mintás vállrészt kezdünk, minden 2. sorban lefogyasztunk 6x1 sze­met. A 22. sorban a kötőtűn 97 szem van, a munkát fél­retesszük. 2,5 ""h-20-1~ —E22.5-H- -l4l75-U ; J.­1---------j hL \ v2 J 9 \uii O 1 44 VJ ! 1/2 381 *l*j* j háta 1 21 X : 19 ■ XTH ­1-+— 2 5 —j­—(■13X­□ = nyersfeh^r H =&zilvak4k H: szürke Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintá­val raglánfogyasztással köt­jük. A hátrésszel azonos magasság elérése után, a kö­tőtűn 97 szem van, a mun­kát félretesszük. Ujja: nyersfehér színű fo­nalból, 3,5-es kötőtűvel, 46 szemre kezdjük, patentmin­tával 7 cm magas kezdőrészt kötünk. A következő sor­ban, arányos elosztással 15 szemet szaporítunk (61). A munkát alapmintával foly­tatjuk, mindkét oldalszélen, minden 6. sorban szaporítunk 16x1 szemet (93). A kezdés­től számított 36 cm elérése után, az eleje-hátrésznez ha­sonlóan, a leszámolható áb­ra szerint mintás vállrészt kezdünk, a 11. sortól mind­két oldalszélen raglánfo- gyiasztást készítünk, minden 2. sorban lefogyasztunk 6x1 szemet. A 22. sorban a kötő­tűn 81 szem van, a munkát félretesszük. Vállrész: az elkészült munkadarabokat a követke­ző sorrendben körkötőtűre vesszük: háta = 97 szem, ujja = 81 szem, eleje = 97 szem, ujja = 81 szem (356). Ezután körbehaladó sorok­kal, alapmintával, folyama­tosan a leszámolható ábra (1. sor) szerint dolgozunk to­vább. A szélrész találkozá­soknál 1—1 szemet elfogyasz­tunk (352). 21. sor: minden 21., 22. szemet simán össze­kötjük (330). 30. sor: min­den 14., 15. szemet simán összekötünk (308). 34. sor: minden 14. szemet elfogyasz­tunk (286). Ezután minden 4. sorban 22 szemet elfogyasz­tunk. A 70. sorban minden 4., 5. szemet simán összekö­tünk, a kötőtűn 88 szem van. A munkát patentmintával folytatjuk, 6 cm magas nyak­szélt kötünk, majd a szeme­ket a munka bal oldalán az első patentmintás sor azonos szeméhez varrjuk. Az elkészült pulóver oldal­széleit alapszínű és alapvas­tagságú fonallal, sortalálko­zás szerint összevarrjuk. A moherfonalat vasalni, gőzöl­ni tilos! Kézmeleg vízben mossuk, többszöri öblítés után fektetve szárítsuk. Divat és egészség Ilyenkor sokan megfáz­nak, "mert nem az időjárás­nak megfelelően öltözköd­nek, hanem vagy túl mele­gen, vagy túl könnyedén. Figyeljük csak meg, ha át­megyünk az utca napfényes oldaláról az árnyékba, mek­kora a hőmérsékletkülönb­ség. A gyakran feltámadó szél, vagy a könnyen eleredő eső egyik percről a másikra gyorsan lehűti a levegőt. Nemcsak nőknek, hanem a férfiaknak is gondot okoz : mit vegynek fel, hogy di­vatosak is legyenek, és meg se fázzanak?! A divatbemutatókon légie­sen karcsú manekenek vo­nulnak fel. A legújabb ru­hák vékony alakokon látha­tók. Csak ritkán találunk közöttük erősebb termetűt. Ez bátortalanná teszi még azokat is, akik nem éppen nádszál vékonyak, de formá­sak. Nem szólva a molett nőkről és a kissé erősebb testalkatú férfiakról. A di­vattervezők azt állítják, hogy a jólöltözöttség nem a test­alkattól függ, hanem attól, hogyan tudja valaki megte­remteni a harmóniát egyéni­Hasznos tudnivalók A oitromhéjat nemcsak a konyhában és a kézápolás­nál használhatjuk. A kifa­csart citrom héját szárítsuk ki, tegyük gézzacskóba, és akasszuk a ruhásszekrénybe. A szekrény kellemes illatot kap és a molyok megszök­nek. A túl kemény, meszes víz tönkreteszi a mosógépet és a mosogatógépet. Havonta egyszer töltsük meg langyos vízzel, tegyünk bele egy ka­nál szódabikarbónát, és in­dítsuk be a gépet pár perc­re, ma jel engedjük ki a vizet, és öblítsük ki a tar­tályt. A szódabikarbóna fel­oldja a mészkövet, így a háztartási gép tovább tart. A megsárgult csipkét ki­fehéríthetjük hideg tejbe áztatva, öblítés nélkül, tisz­ta ruha fölött kifeszítve. A kisebb, kényes csipkét csa­varjuk mosás előtt tiszta üvegpalackra, rögzítsük, de ne rozsdásodó tűvel. így áz­tassuk váltott semleges, mosószeres vízben, amíg a szenny kioldódik belőle, öblítés után tegyük friss, langyos mosószeres vízbe, és váltsuk a vizet, amíg tiszta nem lesz. Ha a víz már tiszta, a csipkét vegyük le az üvegről, húzzuk formára tiszta ruha fölött, esetleg tűzzük meg és szárítsuk. Recept­ajánlat Maroni szelet Keresztes Józsefné, a ka­posvári Vaszary-kávéház cukrászának receptje alap­ján: Hozzávalók (20 szeletre) : Vaníliás pudingpor 12,5 dkg, tojásfehérje 20 dkg, kris­tálycukor 30 dkg, gesztenye- massza 25 dkg, tejszínhab 30 dkg, víz 7,5 dl. Kevés rum. Először négy tojásból pis­kótalapot készítünk. Tölte­lék: A cukrot 1 dl vízzel összekeverjük és szirupot főzünk belőle. Felverjük a tojásfehérjét, amikor elég kemény lett, lassan hozzá­adjuk a szirupot. A puding­port 1,5 dl vízzel elkever­jük és fél liter forró vízhez öntjük, amikor jól besűrű­södött, hozzáadjuk a tojás- fehérjét, lassan, fokozatosan öntjük hozzá, nehogy a hab összeesssen. Összekeverés után egyenletesen ráterítjük a piskótalapra és elkenjük. Amikor kihűlt a krém, a tetejét megszórjuk reszelt gesztenyével és egy kevés rummal locsoljuk. Végül tej­színhabot simítunk az egész tetejére. sége, alakja és a divat kö­zött. Ez a szabály nemcsak a kövér, molett emberekre vonatkozik, hanem azokra is, akik túl soványak, vagy már leélték életük javát. Tehát mindenkire. Divat, öltözködés, egészség A történelem folyamán a divattervezők éppen azt a legfontosabb célt nem vet­ték figyelembe, hogy a ru­hák védik az ember testét az időjárás ellen. Pedig a ruhák sokat segíthetnek a természetes hőszabályozás­ban, mert megfelelő hőmér­sékletet biztosítanak a test felszínén. Miért melegít a ruha? Nem a ruha melegít, hanem az ember teste a ruhát. Fur­csa ugye? De ez az igazság. Testünk melegét a felvett ruhaneműk védik. Ahelyett, hogy testünk melegét köny- nyelműen elpocsékolnánk, és a bennünket körülvevő ut­cát fűtenénk vele, inkább ruhánkat melegítjük át, és az nem engedi testünkhöz közel a hűvös levegőt. Ha sokáig tartózkodunk kint a szabadban, persze ruhánk is kiadja testünk melegét, de sokkal lassabban, mintha testünket nem fedné ruha. A ruha nem könnyű A férfiakon a ruházat tel­jes súlya télen átlagosan a testsúly 10 százaléka, azaz hat-hét kiló. Nyáron pedig 6 százalék, tehát három-négy kilogramm. És a nőkön? Té­len a testsúly 5 százaléka (3 kg), nyáron pedig 1,5 száza­léka, vagyis 0,9 kg. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy mit veszünk fel. Cél­szerű a könnyű, kényelmes ruha, ne szorítson, de felel­jen meg az alkalomnak is. Mint már említettük, arra is kell gondolni, hogy. kör­nyezetünkben széles határok között mozog a hőmérséklet. Ezt úgy tudjuk a legjobban kompenzálni, ha rétegesen öltözködünk. Különösen ta­vasszal fontos ez az öltözkö­dési forma. Szerencsére a divat is kedvező — hiszen pamut trikó, könnyű ing vagy blúz, melegebb pulóver vagy mellény, blézer, esőkö­peny. tavaszi kabát dívik manapság. Minél több a levegőré.eg az egyes ruhadarabok között, ruhánk annál áthatolhatatla- nabb, és természetesen an­nál jobban, tökéletesebben védi testünk melegét. Nagy melegben a legkel­lemesebb viselet a gyapotból, kenderből, lenből, zef írből, kreppből készült ruha. Gyor­san szárad, és kiváló levegő­áteresztő. A trikószövésű pa­mut és selyem, amellett, hogy jól tisztítható, megfele­lően felszívják a verejtéket, és nem tapadnak a bőrhöz. A vászon és a hozzá hason­ló anyagok nem jók, mert gyúródnék, s átnedvesedve a bőrhöz tapadnak, így lehű­lést okozhatnak. A kiegészítőkről Őseink nem cipőt, hanem csizmát hordtak. Puha tal­pú, felkunkorodó orrú csiz­mát, amelynek szárát oldalt varrták össze, s bőrből ké­szült, az olcsóbbak pedig ne­mezből. Most nagy divat — még nyáron is — a csizma rövid szárral, és egyre he­gyesebb orral. A sarka lapos, közepes vagy magas. Melyik a jó? Az orvosok szerint a legmegfelelőbb a 20—40 mm közötti sarokmagasság. Te­hát a közepes sarkú lábbelik nemcsak divatosak, hanem egészségesek is. Óvakodjunk a műanyag talpú cipőktől, mert bár rugalmasabb ben­nük a járás, és esős időben kevésbé áznak át, de akadá­lyozzák a verejték elpárol­gását, így a lábizzadásra haj­lamosaknak kifejezetten ká­rosak. Mint látjuk, a divat ba­rátságban van az egészség­gel — az embereken múlik, mit vesznek fel. Dr. Katona Edit Horgolva, hímezve A kedves kis virágkosaras motívumot sokféle kézimun­ka elkészítésénél alkalmaz­hatjuk. Mivel a horgolt munkák reneszánszukat élik, vállal­kozó szelleműek nekifoghat­nak például ágytakaró, füg­göny, nagyobb asztalterítő készítéséhez. A keretbe fog­lalt kis kosárkák egymás mellett, illetve alatt, felvált­va következnek kazettás megoldással. Horgolható per­ié hímzőből, 20-as horgoló­cérnából, .vagy vékonyabb szálú színes fonalból. Egy­személyes ágyra, heverőre például 5x3 = 15 kockát hogolunk: az egyik feléből 7, a másikból 8 készül, eze­ket horgoljuk össze balol­dalukon egymáshoz rövid­pálca sorokkal. A recehor- golás menete: a tele koc­kák = 4 egyráhajtásos pál­cával, az üres kockák = 1 egyráhajtásos pálca, 2 lánc­szem, 1 egyráhajtásos pál­cával készülnek. A kész munkák szélére a külön áb­rázolt csúcsos ívű csipke­szegélyt horgoljuk. A motívumokat természe­tesen keresztszemes öltéssel is kihímezhetjük különféle munkákra. Itt az alapanyag lehet kongré, panam, vagy ritkaszövésű vászon. B. K. Veszélyes a játék ismeretlen kutyával Ismét előfordult, hogy ke­resték annak a kutyának az ismeretlen gazdáját, amely megmart, megkarmolt, meg­harapott gyereket. Kutyaharapásnál fennáll­hat a veszélye, hogy olyan ebtől származik, amely fer­tőzött a veszettség vírusával. A veszettség vírusát álta­lában a húsevő állatok (a vadon élők közt elsősorban a róka, a háziállatok között a kutya, ritkábban a macs­ka) terjeszti. A vírus a fer­tőzött állat nyálmirigyéről kerül a megmart élőlény (ember, őz, szarvas, háziál­lat) szervezetébe. E fertőzést általában marás, harapás idézi elő, de előfordulhat e nélkül is: ha például egy horzsolt bőrű gyermek ke­zét megnyalja — akár csak játék közben — a vírushor- . dozó állat. Az ilyen sérült bőrön át a szervezetbe jutott vírus az idegpályák mentén vándorol a központi ideg- rendszerbe. Kísérleti úton ennek sebességét is meg­mérték: 3 mm/óra. A köz­ponti idegrendszerbe jutott vírusok ott szaporodásnak indulnak, majd egy részük ismét tovább vándorol az idegpályák mentén és főleg a nyálmirigyekben koncent­rálódik; a nyállal jut a fel­színre. A fertőzött neuronok degenerálódnak, és a lap- pangási idő elteltével előbb általános tüneteket: nyugta­lanságot, kedélyhullámzást, fény és hang iránti túlérzé­kenységet okoznak, mely na­pok múlva görcsbe, később dühöngő állapotba csap át. Ezután egy hűséges szak kö­vetkezik, majd beáll a ha­lál. Állatokon mégfigyelték, hogy éppen fordítva visel­kednek, ha veszettek, pél­dául a rókák, emberközelbe merészkednek, szelídek, a barátságos kutyák viszont dühöngenek. A hosszú lap- pangási idő következtében azonban a szelíd kutya (macska) is lehet fertőzött! A lappangási idő jelentősége Említettük a vírus ván­dorlásának a sebességét. Ez is kihat a lappangási időre: ha az például az alsó vég­tagon történt marás követ­kezménye, sokkal hosszabb lesz, mintha például a nya­kon, fejen történt. így le­hetséges az, hogy olyan szél­sőséges (2 héttől 6 hónapig terjedő) a lappangási idő. Mindennek azért van rend­kívüli jelentősége, mert a veszettség elleni vakcina (úgynevezett aktív oltó­anyag) nem közvetlenül hat a bejutott kórokozóra, ha­nem a beoltott személy szer­vezetét készteti arra, hogy önmaga termeljen ellen­anyagot a fertőzés ellen. A mesterségesen bejuttatott vakcina ugyanis hamarabb váltja ki az emberi immun- rendszer fajlagos válaszát (azaz hamarabb termeltet vele ellenanyagot a vírus ellen), mint amilyen gyor­san a vírus feljut a közpon­ti idegrendszerbe. Ez az oka annak, hogy olyan nagy fontossága van annak, milyen állattól szár­mazik a feltételezett fertő­zés. Ha ugyanis a gyanús állat biztosan ismert, akkor annak megfigyelése esetén, ha» a marás például az alsó végtagon történt, várni kell a védőoltással; illetve azpl- tás adagolása különböző. Ez azzal az előnnyel jár, hogy nem szükséges minden eset­ben a teljes védőoltásada­got (6 nap alatt 6 oltást, majd egy hónappal később még egy hetediket) beadni. Az oltás sem közömbös be­avatkozás! Legfontosabb a megelőzés Legfontosabb, hogy min­den kutya hatóságilag előírt veszettség elleni oltása (új- raoltása) megtörténjék. Eb­ben a lakosság társadalmi ellenőrzése sem közömbös ! A kóbor kutyák befogása, a duvadak (elsősorban a ró­kák) irtása szakmai feladat már. A falvakba, lakott te­rületekre bekóborolt „sze­líd” rókák sokszor Veszett­séggel fertőzöttek, és a ve­lük való érintkezéssel a fer­tőzés akár közvetlenül az emberre, akár közvetve: a kutyák útján terjed. Felelőt­lenségre vall, ha elhullott, gépjárművel elütött rókákat megnyúzva, a bundájukkal akar valaki hasznos prémet szerezni. Ez is életveszélyes lehet. Ha pedig valakit megmart egy kutya, azonnal fordul­jon orvoshoz. K. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents