Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-18 / 14. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 14. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 18., hétfő Más nyelven Ismerjük jói a régi mondást: ahány nyelv, annyi ember. Az egyén műveltségét befolyásolja, meghatározza, hogy tud-e anyanyelvén kivül más nyelveken is beszélni, olvasni, hiszen így ismereteink tára bővül. Tudjuk azonban azt is, hogy hazánk művelődésügye nem dicsekedhet azzal, hogy az elmúlt évtizedekben komoly eredményeket ért el bármelyik iskolatípusban az idegen nyelv oktatása terén. Sok összetevője van ennek a sikertelenségnek. Többek között anyagi okok is közrejátszanak abban, hogy a magyar turisták külföldre kerülve kézzel-lábbal mutogatnak és így próbálják megértetni magukat. Mert hiányoznak az iskolákból a jó nyelvtanárok, a jól felszerelt nyelvi laboratóriumok. Ördögi körnek is mondhatnánk, hiszen ahhoz, hogy jó nyelvtanárok kerülhessenek ki a felső fokú intézményekből, már előbb, alsóbb fokon is alapos nyelvi ismereteket kellene szerezni. Ehhez viszont jó tanárokra lenne szükség. Nálunk közismerten az általános iskolai oktatás a kötelező orosz nyelv tanítására szorítkozik. Ez egy idegen nyelv — éppenséggel eredményként könyvelhetnénk el, ha a négy — gimnázium után pedig nyolc — éves tanulás után nem lenne a végzett tanulók körében készített felméréseknek olyannyira lehangoló eredménye. A fejlett országok természetesen előbbre járnak az idegennyelv-oktatásban. Japánban, az Egyesült Államokban vagy Franciaországban már az alsó fokú oktatásba belépők fölvehetik bármelyik modern nyelvet tantárgyként a tanrendjükbe. Elemezve nyelvoktatásuk helyzetét, most a KISZ Központi Bizottsága terjesztette elő azt a javaslatot, hogy a jövőben legyen a felső fokú intézményben a diplomátvé- tel feltétele legalább egy középfokú nyelvvizsga. Nagyon megfontolt és célravezető javaslat ez, s remélhetőleg be is vezetik. Annál is inkább megfontolandó, mert a középiskolában talán éppen a legfogékonyabb korban, a felvételi feltételként nagyon erős motivációt kap a nyelvtanulás. Egyre több középiskolában indítanak idegen nyelvi tagozatot. Ezek népszerűsége azt mutatja, hogy a diákokban megvan a nyelvtanulás iránti igény. Biztatás is ez a jövőre. Talán egy évtized múlva már nem lesz ritka jelenség, hogy az eligazítást kérő idegennek a megfelelő világnyelven tudunk útmutatást adni az utcán. S bizonyára megkönnyítik az idegen nyelv tanulását azok a rendelkezések is, amelyek január 1- jétől lépnek életbe. Többet utazhatunk, új ismerősökre tehetünk szert. Velük pedig magyarul — lévén ez egy kis nép nyelve — nem értekezhetünk. Talán ez is arra sarkall majd bennünket, hogy nagyobb akarattal, szorgalommal kezdjünk az idegen nyelvek tanulásába. És persze hatékonyabban. Varga István Ülést tartott a KISZ KB A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség előtt álló idei kielmelkedő fontosságú, s az ifjúsági mozgalom1 megújulását is igénylő feladatokról, valamint azok gazdasági hátteréről tárgyált szombaton a KISZ Központi Bizottsága az ifjúsági szövetség székházában megtartott ülésén. Elöljáróban Hámori Csaba, a KISZ KB első1 titkára tájékoztatta a testületét azokról a politikai eseményekről, döntésekről, illetve folyamatokról, amelyek az egész magyar társadalom, s benne az ifjúság számára is meghatározott jelentőségűek, így az MSZMP KB 1987. december 8-i, valamint az Országgyűlés december 16—17-i üléséről. Értékelte a kormány és a KISZ vezetői között ugyancsak decemberiben lezajlott megbeszélést, hangsúlyozva: ez a találkozó mint'munka- módszer bevált, előkészítésébe, a korábbiaktól eltérően bevonták az ifjúsági szövetség tagságát. Ezeket a találkozókat a jövőben évente megrendezik, hasonlóan nyílt tájékoztatással. Indítványozta, hogy a megyei és a városi KISZ-testületek a maguk szintjén hasonlóan nyílt, konkrét feladatok megoldása érdekében összehívott találkozókat szervezzenek, s azokról folyamatosan tájékoztassák a tagságot. A Jövőnk a tét akció javaslatainak sorsáról megállapította: jóllehet a kormány tételesen nem válaszolt ezek mindegyikére, a javaslatok nagy többsége találkozott a párt és a kormány törekvéseivel, beépült a különböző programokba. E konkrét javaslatok kisebb részéről a közeljövőben különböző szinteken születik döntés, ugyancsak a KISZ bevonásával. Így például a lakás- ’ gazdálkodás anakronizmusának felszámolásával, a foglalkoztatáspolitikával összefüggésben a bérreformmal, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika, a nyugdíjrendszer reformjával, a politikai intézményrendszer_ korszerűsítésével, az oktatási rendszer fejlesztésével kapcsolatban várják a KISZ segítségét. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Elemezte az 1987-es év gazdasági fejleményeit, folyamatait, s köszönetét mondott a KISZ- nek a Jövőnk a tét akció megszervezéséért, azokért a javaslatokért, amelyeket ennek kapcsán dolgozott ki a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósítása érdekében. Szólt a további feladatokról, amelyek megoldásához — a reform- politika folytatása érdekében — a KISZ és rajta keresztül minden fiatal segítségét kérte. A tájékoztatókat követően^ a KISZ Központi Bizottsága megvitatta a KlSZ-szerveze- tsik és intézmények, valamint az úttörőelnökségek 1988. évi költségvetését: Nagy Imre, a KISZ KB titkára szóbeli előterjesztésében kiemelte: az ifjúsági szervek gazdálkodásában nagyobb hangsúlyt kell kapnia a takarékosságnak, a költséges nagy rendezvények csökkentésének, új anyagi • források feltárásának, s a KlSZ-Iéte- sítmények bevételérdekeltségének. Ez utóbbiakhoz kapcsolódóan is szólt arról, hogy a következő hetekben valamennyi KlSZ-szervezet- hez eljuttatják a közösségi célú munkavállalás új,- a megváltozott körülményekhez igazodó szabályait tartalmazó útmutatót. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az idén 1 milliárd 358 millió forinttal gazdálkodik, ez reálértékben 10—i2 százalékkal kevesebb a tavalyihoz képest. Ebből az összegből tartja fenn, illetve működteti létesítményeit, s mozgalmi politikai feladatai mellett támogatja a megyei és városi 1 ifjúsági szervezetek tevékenységét. A költségvetés elfogadásakor a testület döntött arról ^is, hogy a több .mint 40 millió forintos tartalékalap felhasználásáról csak a Központi Bizottság dönthet, de lehetőséget ad arra, hogy az Intéző Bizottság és a Titkárság — elszámolási kötelezettséggel — legfeljebb egymillió forintot igénybe vehet. A KISZ Központi Bizottsága elfogadta a testület, valamint az intéző bizottság és a titkárság munkatervét. Borbély Sándor országos parancsnok köszöntötte a siófoki munkásőröket BEFEJEZŐDTEK A MUNKÁSŐR- EGYSÉGGYŰLÉSEK Szombaton befejeződtek a munkásőrök egységgyűlései a megyében. Mindenhol értékelték az 1987. évi tevékenységet, meghatározták az idei feladatokat. Kitüntetéseket, elismeréseket adtak át munkásőröknek, vállalatoknak. Felolvasták ezeken az egységgyűléseken az országos parancsnok köszöntő levelét a kitüntetett munkás- őrök feleségeihez, és letették az esküt a munkásőr- j elöltek. Szombaton a kaposvári Latinca Sándor, a siófoki József Attila, a barcsi Gábor Andor, és a nagyatádi Tóth* Lajos munkásőregység tartotta meg egységgyűlését. Folytatódik a párbeszéd Sevardnadze Bonnban Vasárnap a kora délutáni órákban hivatalos látogatásra a nyugatnémet fővárosba érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A vendéget a köln-bonni repülőtéren partnere, Hans- Dietrich Genscher fogadta. iA kedd estig tartó látogatás során Sevardnadze a Gensohernel való tárgyalásain kívül felkeresi Richard von Weizsäcker szövetségi elnököt és Helmuth Kohl kancellárt. Találkozik továbbá a politikai pártok vezetőivel és a gazdaságiüzleti körök képviselőivel. A megbeszélések legfontosabb napirendi pontjai: a nemzetközi helyzet, a lesze- relési-fegyverzetkorlátozási tárgyalások állása, a kelet —nyugati kapcsolatrendszer, valamint a kétoldalú viszony. A vevőnek mindig igaza van Ül a boltvezető szűk irodájába, mint tizenkilenc és fél évig mindig csak segíteni jött szombaton, mert január elseje óta már nyugdíjas. Varga Lajos a vevők hetven százalékát a nevén szólítja: sok a törzsvásárló. A vevők is ismerik a pénztárost, a hentest, a kiszolgálót és a vezetőket. A már nyugdíjas boltvezető a régi kereskedői magatartást, — azt, hogy a vevő érezze: fontos itt — minden dolgozóval megtanította. Nagy a nyüzsgés a raktár1 ban is árut hoznak, tanácsot kérnek. Arra gondolok: csak a jó kereskedővel esik meg, hogy egy állarpi üzletet a vezető nevén emlegessenek. Kaposváron azt senki sem mondja, hogy a Kaposker Ady Endre utcai húsboltjában vásároltam. Azt azonban sokan, hogy a Varga Lajosnál. A megnyitáskor az állami gazdaságok mintaboltja volt, azóta változott az árucikkek köre, de az udvarias kiszolgálás mindig megmaradt. — Apám öccse 85 százalékos hadirokkantként lett kereskedő. Először csak egy boltjuk volt, később kocsmát is nyitottak. Náluk voltam a legtöbbet, később segédkeztem is, Ha jött valaki este kilenc órakor, akkor is adtunk élesztőt, a kocsmába hajnali ötkor kopogóknak pedig féldecit. Megtanultam: nincs munkaidő. Azt is, hogy : a vevőt meg kell becsülni. Balatonújlakon egyéb ként is három vegyeskereskedés volt és az emberek máshova is mehettek. Varga Lajos dolgozott a mezőgazdaságban, majd szőlőtermelő szakcsoportot vezetett. — A tsz-szervezéskor szűnt meg a szakcsoport, én visz- szamentem a kereskedelembe. Balatonfenyvesen kezdtem 1959-ben, majd Balaton- márián lettem boltvezető. Beiratkoztam a közgazdasági technikumba és motoron jártunk be télen is Kaposvárra iskolába: nemegyszer a télapóra hasonlítottunk, mire beértünk. Osztálytársam volt Kádas Pál, az akkori igazgató. Rábeszélt: jöjjek ide, legalább addig, amíg befejezem az iskolát. Kiragadtam. Hét évig a Májusi, utcai boltot vezettem és nagyon meglepődtem, amikor az igazgató hivatott és közölte: nyitnak egy mintaboltot az állami gazdaságok áruiból a húsellátás javítására. Engem szemeltek ki a vezetésére. Nem sok idő volt a gondolkodásra. Egyet kértem: vihessem a személyzetet is. Köztük volt a helyettesem, Tenk *Tiborné. Most az utódom lett. Heten kezdtük a nyitáskor, most húszán vagyunk, tavaly 35 és fél millió forint volt a forgalmunk. Az itt dolgozók hetven százalékának 15—20 éve ez a bolt a munkahelye. — Mindig arra kértem a dolgozókat: legyenek előzékenyek, udvariasak. Ne vitatkozzanak, mert jobb, ha a vevő otthon rájön: nem volt igaza, mégsem vitatkoztak vele. — Mit csinál egy nyugdíjas boltvezető? — Kijárok a Lonka hegyre a szőlőmbe és játszom a három unokámmal. A feleségem még itt lesz egy évig boltvezető-helyettes : bejárok majd és segítek neki. Lajos Géza Barcson Varga Péter, a Központi Bizottság osztály- vezetője, Kaposváron Biró Gyula,' az MSZBT főtitkára, Siófokon Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka és O. D. Hriszto- forov vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politikai főcsóport- főnökének első helyettese jelent meg az egységgyűlésen. Biztató rügyfakadás a balatoni szőlőkben A hétvégi kedvező időjárás hatására országszerte megélénkültek a kertészetek, benépesültek a nagyüzemi gyümölcsöskertek. A mező- gazdasági üzemekben elsősorban a gyümölcsfák metszése adott munkát, így egyebek mellett az almás— barackos kertjeikben metszették az ágakat a napokban. Az enyhe időt kihasználva a szabadon tartott állatokat engedték a földekre, hogy a hó híján hozzáférhető táplálékot „összeszedjék”. A káposztaföldeken például a betakarítás után visszamaradt káposztalevelekkel, torzsákkal etették a juhn-yája- kat, A kedvező munkafeltételeket kihasználva megkezdték a nagyüzemi szőlők metszését a balatoni történelmi borvidéken. A meleg, napsütéses időjárás hatására a déli lejtőkön már rügyeznek a mandulafák, a szőlő azonban — szaknyelven — még mélynyugalmi állapotban van. A szakemberek jelzése szerint megnyugtató eredménnyel zá- ' rultak a balatonfelvidéki szőlő- és bortermelők egyesülésének laboratóriumában végzett rügyvizsgálatok. Eszerint a szőlők termékenysége jónak mutatkozik, a rügyek az 1984—85-ös jó évjáratú tél hozamát ígérik. Ennek ellenére az idei metszés nagyobb figyelmet és többletmunkát igényel, mert a tavalyi tél megtizedelte a tőke- és vesszőállományt. A korábbi tél fagykárának ellensúlyozására most mindenütt felújító metszést alkalmaznak, ahol kell, kivágják a régi törzseket, s újakat telepítenek.
