Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-18 / 14. szám

2 Somogyi Néplap 1988. január 18., Hétf Leszerelési program 2000-ig SAJTÓÉRTEKEZLET MOSZKVÁBAN ÉS ESÉLYEK Demokraták csatasorbar Jelöltek — eltérő előnyökkel és hátrányokkal Gary Hart a legnépszerűbb demokrata A nukleáris leszerelés 2000-ig szóló programja,más leszerelési kérdések és Af­ganisztán problémája volt a fő témája annak a sajtóér­tekezletnek, amelyet szom­baton tartottak Mihail Gor- bacsovnak a programot meghirdető • nyilatkozata második évfordulóján. A sajtóértekezleten részt vett Vlagyimir Petrovszkij kül­ügyminiszter-helyettes, Szer- gej Ahromejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegy­veres erők vezérkari főnö­ke, valamint Raald Szagy- gyejev akadémikus. — Nincs olyan témakör — hangoztatta Petrovszkij —, amelyben a Szovjetunió ne lenne kész az érdekek egyensúlya alapján a meg­állapodásra. A leszerelés el­képzelhetetlen az egyéb te­rületekre kiterjedő együtt­működés nélkül. Emlékezte­tett a szociálisia országok­nak az ENSZ-ben előter­jesztett közös kezdeménye­zésére, amelynek célja a biztonság átfogó rendszeré­nek megteremtése. Olyan feltételeket kell teremteni a nemzetközi politikába a, amely lehetővé teszi a vitás kérdések, válságok átfogó rendszerének megteremtése. Olyan feltételeket kell te­remteni a nemzetközi poli­tikában, amely lehetővé te­szi a vitás kérdések, válsá­gok politika': rendezését. Azt a reményét hangoztatta, hogy az ENSZ közgyűlésé­nek a leszereléssel foglalko­zó és májusban megnyíló rendkívüli ülésszaka sikeres lesz. Mind katonai, mind egyéb területen az érdekek egyensúlya a biztonság alap­ja — mondta. Az afganisztáni válság rendezésének folyamatára utalva a külügyminiszter­helyettes hangsúlyozta, hogy más válságokat is a nemze­ti megbékélés alapján kell. rendezni. A világban rcb­A Koreai NDK határozott választ helyezett kilátásba arra az esetre, ha Dél-Ko- rea fegyveres provokációt hajt végre ellene — jelen­tette a Reuter a KCNA hír- ügynökség Tokióban fogott adása alapján. Koreai NDK hivatalos hírügynöksége egy­ben ismét elhárította a fe­lelősséget a novemberben lezuhant dél-koreai gép kap­csán. Korábban a dél-koreai tá­jékoztatási miniszter nyilat­kozatában megtorlással fe­nyegette meg a KNDK-t, amennyiben nem kér bo­csánatot a repülőgépügy miatt. Ezt követően helyez­ték riadókészültségbe a 600 ezer fős dél-koreai hadsere­get. Szöul ENSZ-képviselője pénteken New York-ban kö­zölte, országa a 115 halálos áldozatot követelő repülő­gépbalesetet a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szerve­zet, az ICAO elé viszi. A diplomata ugyanakkor úgy vélekedett, hogy országa nem szándékozik fegyveres akciót végrehajtani a KNDK ellen, minthogy nem célja a feszültség további növelése. A dél-koreai szociálde­mokrata párt támogatásáról biztosította a koreai Észak— Dél tanácskozás összehívá­sára vonatkozó KNDK-ja- vaslatot. A nyilatkozat sze­rint ez a fórum lehetőséget teremtene olyan kérdések megvitatására és megoldásá­ra, mint a hadgyakorlatok felfüggesztése, az olimpia közös rendezése és a köl­csönös prcpagandalámadá- sck beszüntetése. bánással fenyegető válságok felszámolása kapcsán Pet­rovszkij kiemelte a meg­előző diplomácia fontossá­gát. A bevezető nyilatkozat vé­gén Petrovszkij üdvözölte a nemzetközi alapítványt az emberiség túléléséért és fej­lődéséért. Ahromejev marsall a két évvel ezelőtt meghirdetett program módosításának mérlegét vonta meg: A két évvel ezelőtt előterjesztett elképzelések szerint a többi nukleáris hatalom csak a terv megvalósításának utol­só szakaszában kapcsolódna be a folyamatba — mondta Vlagyimir Petrovszkij —, de a Szovjetunió Genfben már most javasolja, hogy vitas­sák meg a nukleáris lesze­relés közös kérdéseit. Egy kérdésre válaszolva Ahromejev kijelentette, hogy a nukleáris leszerelés kérdé­sében teljes az egyetértés a Szovjetunió politikoi és ka­tonai vezetői között. a szovjet vezérkari fő­nök kitért arra a pénteki moszkvai megbeszélésre is, amelyet a Varsói Szerződés tagállamainak a bécsi utó­találkozón részt vevő kül­döttségvezetői tartottak. Felmerült mind a nukleá­ris, mind a hagyományos hadviselésben alkalmazható eszközök kérdése. A NATO egyelőre elzárkózik az elől, hogy a január 25-én folyta­tódó tárgyalásokba bevon­ják ezeket a fegyverzeteket. Mint a szovjet marsall utalt rá, a bécsi megbeszé­lések sikeréhez elengedhe­tetlen, hogy mindkét olda­lon érvényesüljön az éssze­rűen elégséges védelem kon­cepciója. Szükséges, hogy tárgyalá­sok kezdődjenek a haditen­gerészeti erők korlátozásá­ról, csökkentéséről is — mondta Ahromejev, hozzá­téve, hogy az Egyesült Álla­mok, és a NATO egyelőre Aldo Rico, az argentin hadseregből kizárt lázadó tiszt, a Buenos Airestől 750 kilométerre észak-keletre ta­lálható Monte Caseros lak­tanyájában van. A helyőr­ség parancsnoka és az egy­ség katonái Rico oldalára álltak, aki üzenetében kö­zölte: nem ismeri el felet­tesének Dante Caridi vezér­kari főnököt és Monte Ca- serosban létrehozta saját parancsnokságát. A hírt va­sárnap hajnalban tették köz­zé az argentin fővárosban. A vezérkari főnök, Rico rádióüzénete után három dandárt irányított a fellá­zadt cl őségbe a lázadók nem kész ilyen tárgyalások megkezdésére. A Szovjetunió számára nem jelent problémát, hogy a leszerelés nyomán felsza­baduló kádereket elhelyez­ze. Egy kérdésre Ahrome­jev marsall elmondta, hogy a szovjet tisztiállomány va­lamennyi tagjának felső fo­kú polgári végzettsége is van (mérnök, pedagógus stb.). Nem voltak a Szovjet­uniónak Afganisztániban semmilyen katonai céljai, így nem azok elérésére kül­dött korlátozott csapatkon­tingenseket a szomszédos országba — felelte a vezér­kari főnök egy amerikai újságíró kérdésére. A szov­jet vezetés a tucatnyi afga­nisztáni segítségkérésnek tett eleget, hogy így ves­senek véget a sorozatos pa­kisztáni és amerikai beavat­kozásnak. Mivel a szovjet csapatok jelenlétét az afgán ügyekbe való beavatkozás tette indokolttá, a csapatki­vonásnak -feltétele, hogy megszűnjön ez a beavatko­zás. Ha a Szovjetunió ki­vonja csapatait Afganisztán­ból — mondta egy másik kérdésre Ahromejev —, ak­kor nem marad hátra egyet­len tüzérségi egység sem, a kivonulás teljes lesz. Afganisztánnal kapcso­latban Petrovszkij elmondta, hogy jók az esélyei a Géni­ben, ENSZ-közvetítéssel fo­lyó afganisztáni—pakisztáni tárgyalások sikeres befeje­zésének. Arra van még szükség, hogy végleges meg­állapodásban rögzítsenek né­hány kérdést. Ilyen például az Afganisztán és Pakisz­tán közötti kapcsolatok jö­vője, a be nem avatkozás elvének kimondása, a mene­kültek hazatérésének prob­lémája, továbbá az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok nemzetközi biztosí­tékokat vállaljon a politikai rendezés feltételeire. elfogására, és riadókészült­ségbe helyezték a szomszé­dos tartomány kormányhű erőit is — közölték hivata­losan Buenos Airesben. Egyes jelentések szerint páncélos alakulatok is útban vannak Monte Caseros felé. A nyi­latkozat szerint a szárazföl­di hadsereg mindent meg­tesz a fegyelem és az össze­tartás erősítése, a lázadó ele­mek semlegesítése érdeké­ben. Dante Caridi tábornok, vezérkari főnök szombaton este kijelentette, hogy „min­den egységnél teljes nyuga­lom van”. Az AFP jelentése arról tudósít, hogy Buenos Aires A propagandakampány ter­mészetesen már hosszú hó­napok — ha ugyan nem évek — óta folyik, az új év beköszönte mégis egyfajta szakaszhatárt jelentett az amerikai elnökválasztásért csatasorba állt tucatnyi (egész pontosan 13, valamint jó néhány titkos, tehát hiva­talosan nem jelentkezett, de kivárásra, eldöntetlen hely­zetben kiugrásra számító) politikusnak. Megszólalt a képzeletbeli csengő, kar­nyújtásnyira van immár az első valódi megméretés: a február 8-án Iowa államban sorrakerülő párttanácskozás (az úgynevezett caucus), amelyet azután gyorsuló ütemben követ majd a kü­lönböző jelölési voksviadalok és előválasztások hosszú so­ra — egészen a két nagy párt nyáron esedékes elnök­jelölő konvenciójáig. „A hét törpe” A startpisztoly tehát már régen eldördült, s érthető, hogy az Egyesült Államok­ban éppúgy, mint világszer­te, sajtóelemzések tömege igyekszik felmérni a jelölte­ket és esélyeiket egyaránt, latolgatva, ki milyen telje­sítményre képes, hogyan hat­nak az egyes programok a közvéleményre, milyen sze­repet játszhat a nyíltan fo­lyósított állami, vagy rej­tettebb csatornákon csordo­gáló kampánypénz a kon- kurrensek előrejutásában. Jósolni, cseppet is meg­alapozott véleményeket han­goztatni nyilvánvalóan kilá­tástalan, ahhoz még túl sok a bizonytalansági tényező. Így van ez még a republi­kánusok térfelén is, pedig egyrészt Reagan elnök né­hány pozíciójavító lépése, (többek közt a washingtoni csúcs), másrészt a demokra­ták szétziláltsága révén a GOP — így rövidítik a „Nagy öreg Pártot”, — egye­lőre előnyösebb pozíciókkal rendelkezik. Azt felmérni azonban, joggal reményke­dik-e hétéves alelnökség után a Fehér Ház meghódí­tásában George Bush, vagy alulmarad vetélytársai vala­melyikével szemben, korai lenne. Az igazi zűrzavar mégis elsősorban az elnökség visz- szaszerzéséért küzdő demok­térségében a laktanyák többségét — megelőzendő a lázadás esetleges kiszélesedé­sét — a biztonsági erők „vé­delme” alá helyezték. A ka­tonai vezetés véleménye sze­rint ugyanis Rico és társai a mintegy 800 fős Monte Ca- seros-i gyalogos ezreddel ké­pesek lehetnek bármilyen „látványos” akció végrehaj­tására. Mint egy katonai szóvivő közölte: Dante Caridi a szá­razföldi főhadiszállásán va­sárnap hajnalban magas be­osztású parancsnokokkal kezdett tárgyalást a lázadás nyomán kialakult helyzetről és megoldásáról. ráták sorait jellemzi. Közü­lük eleve nem emelkedett ki olyan személyiség, aki or­szágos hírnévvel és mond­juk Bush-hoz hasonló nem­zetközi tapasztalattal dicse­kedhet, aki a hatalmi kötél­húzás kezdeti szakaszában jelentős előnyt mutathatna fel. Jellemző, hogy a gúnyo- ros sajtónyelv „hét törpe­ként" titulálta a jelöltségre pályázók csoportját, arra cé­lozva, hogy valamennyien csak egy adott körzet vagy réteg támogatására számít­hatnak. Összekuszált erőviszonyok Kivételt többé-kevésbé két politikus jelent. Az egyik Gary Hart, aki emlékezetes botránya (egy fotómodellel fenntartott viszonya) miatt tavaly tavasszal visszalépés­re kényszerült. Ö, mivel már négy évvel ezelőtt is végig- küzdötte a jelölési forduló­kat — végül alulmaradt Mondale-lel szemben — ért­hetően közismertebb. S bár­milyen meglepetést jelentsen is, amikor visszatért a ver­senybe, botránya ellenére azonnal visszaugrott a de­mokraták népszerűségi listá­jának élére. Csakhogy — legalábbis ettől tart pártja legtöbb szakértője és veze­tője — ilyen erkölcsi teher­tétellel igazi esélyekre nem számíthat. Fellépése ahhoz azonban könnyen elegendő lehet — mutatnak rá a közvélemény­kutató irodák értékelései —, hogy alaposan összekuszálja az erőviszonyokat, társai taktikáját. Sok bírálat is éri, mondván, hogy egyéni meg­fontolások miatt súlyosan veszélyezteti a Demokrata Párt amúgy sem elsöprő győzelmi esélyeit. A másik, komolyabb múlt­tal rendelkező jelölt Jesse Jackson tiszteletes. A feke­te bőrű polgárjogi harcos — bár nézetei harcosságán ala­posan enyhített az utóbbi években — a viszonylag li­berálisak közé tartozik, s joggal számít a színes bőrű­ek szavazataira. Valódi esé­lyei azonban neki sem le­hetnek: bármennyire vál­tozzon is a politikai lég­kör az Egyesült Államokban, fekete 'bőrű elnök, vagy akár alelnök gondolata a jelek szerint még hosszú ideig nem tűnik reálisnak. Így nézve tehát Jackson is erőt von el valamelyik, országos sikerre megalapozottabban számító társától. Váratlan kiugrás? Hét jelölt, eltérő előnyök­kel és hátrányokkal, külön­böző területi, társadalmi és anyagi háttérrel, gyorsan módosuló bel- és külpoliti­kai problémák kavargásában — nem csoda, hogy egyelőre a _ legváltozatosabb becslé­sek forognak az események várható alakulásáról. A „sö­tét ló” egyelőre Michael Dukakis, Massachusetts kor­mányzója. A mezőny máso­dik felébe sorolják általában Paul Simon illinois-i szená­tort, Bruce Babbit volt ari­zonai kormányzót, Albert Gore tennesse-i szenátort és Richard Gephart képviselőt Missouriból. Az persze nem kizárt, hogy váratlan kiug­rásuk, a papírforma esetle­ges borulása a sorok gyors átrendezőréséhez vezet, s né­hány forduló után helycse­rékre kerülhet sor. Reagan elnök republiká­nusainak nyilvánvalóan ked­vező ez a szituáció. Pályá­zóból náluk sincs sokkal ke­vesebb (a GOP elnökjelölte ségért hatan küzdenek), de tény, hogy a „hét törpe” bel- harca mindenképpen az ő malmukra hajtja a vizet. Az, hogy valójában milyen tar­talmi, programbeli különb­ségek mutathatók ki az egyes jelöltek között — pedig a lé­nyeg épp ezen eltérések meg­lehetősen csekély volta len­ne — szinte el is sikkad a hangos csatározásban. Szegő Gábor A dél-koreai repülőgép ügye súlyos válsághoz vezetett h/ .ul. ; I itt . k >/érint i kepeit l.ithato f:> eu> awoity be­vallotta, hogy köze volt egy dél-koreai repülőgép novemberi katasztrófájához Aldo Rico Monte Coserosbon létrehozta saját parancsnokságát

Next

/
Thumbnails
Contents